Médiapiac
″Minden technológia fausti alku″
Pintér Róbert internetkutatóval, az Ipsos Interactive Services ügyfélkapcsolati igazgatójával beszélgettünk a Médiapiac szeptember 3-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szó esett technológia és oktatás, kütyü és ember, technológia és evolúció viszonyáról. Hallhattunk a homo informaticusról és a digitális demenciáról is. Íme a szöveges, szerkesztett változat.
 |
| Pintér Róbert |
Az előző évadban Pléh Csabával már beszélgettünk arról, hogy okosít vagy butít a webvilág. Te mit gondolsz erről?
Mint szociológus, azt gondolom, hogy is-is. Ez egy evolúciós folyamat: lekopnak rólunk bizonyos korábbi készségek, van amit pedig felszedünk magunkra. De hogy ne csak rébuszokban beszéljek: nemrégiben jelent meg az Sg.hu-n egy érdekes cikk, amely egy Manfred Spitzer nevű úriemberre hivatkozott. (Megjegyeztem a nevét, mert azt állította, hogy nem tudjuk ezeket megjegyezni, és kénytelen voltam valahogy ezt cáfolni.) Ő az ulmi pszichiátriai intézet orvosvezetője, és azt találta mondani, hogy elbutít minket az internet. A digitális demencia kifejezést használta, ami a fiatalkori, túlzott internethasználatnak köszönhető elbutulás. Magát a terminust egyébként nem Spitzer vezette be, hanem – nagyon helyesen – hivatkozik dél-koreai kutatókra, akik 2007-ben használták a kifejezést először.
Mire utal ez? Arra, hogy az emberek a túlzott internethasználatnak köszönhetően bizonyos készségeket kezdenek elfelejteni. Például nem tudnak jól számolni, nem tudnak neveket, dátumokat, egyebeket megjegyezni, mert tudják, hogy amikor a Google-ba beírják, úgyis megtalálják, és az agyuk lusta lesz ahhoz, hogy megjegyezze. A dél-koreai kutatók tovább mennek: fáradtak, motiválatlanok lesznek az emberek.
Leszögezném, hogy valamennyi igazság ebben kétségtelenül van. A modern kor vívmányainak köszönhetően bizonyos készségeinket ritkábban használjuk, így azok porosodnak és elkopnak, ugyanakkor azt nem mondanám, hogy ez egy általános hanyatlási folyamat. Ez egy átalakulás, kicsit ahhoz hasonlítanám, amikor megjelent az írásbeliség. Korábban szóbeliség volt: mindenre, ami fontos volt, emlékezni kellett, akár szó szerint. Az írásbeliséggel megjelent az a kényelem, hogy már nem kellett mindenre emlékezni. Egyébként vannak erre vonatkozóan görög viták: Szókratész nagyon nem szerette az írásbeliséget, és Platón jegyezte le a párbeszédeket. Van egy érdekes párbeszéd, amelyben egy egyiptomi papra hivatkozik, aki szerint az írásbeliség nem jó találmány, mert alapvetően butává teszi az embert. Spitzer tehát nem talált ki semmi újat, hanem felmelegített valamit, ami már az ókori görögök számára is téma volt.
És milyen készségekre teszünk szert? Akik például rendszeresen játszanak belső nézetes lövöldözős játékokkal (FPS), nagyon jól boldogulnak a valós fizikai terekben. Akik vadászpilóta játékokkal játszanak, azoknak a reakcióideje jelentősen csökken. PIN kódokat, mesterjelszavakat jól jegyzünk meg. A homo informaticusnak új agyterületek huzalozódnak be, és korábbiak kiporosodnak.
Egyre technológia orientáltabbnak tűnnek a mindennapjaink. Évről-évre, vagy inkább hónapról-hónapra, hétről-hétre jönnek forradalmi újdonságok a piacon. Van egy olyan jelenségcsoport, amit leginkább kütyümániának szoktak nevezni. Minden élethelyzetben kütyüket nyomogatunk, milyen hatással van ez az emberiségre? Evolúciós szempontból hogyan alakít minket: lesz például harmadik kezünk?
Harmadik kezünk egy darabig nem lesz, de egészen biztosan hatással van arra, ahogyan élünk. Az internettel és az eszközökkel kapcsolatban többnyire három nézet szokott lenni: az egyik azt mondja, hogy “soha jobbat”, a másik azt, hogy “így ment ez mindig”, a harmadik pedig, hogy “jobb lett volna soha”. Szerintem a három nézetből kellene összegyúrni valamiféle középutat, ami azt mondja, hogy tulajdonképpen minden technológia egy fausti alku. Ez azt jelenti, hogy egyszerre vesz el és ad valamit. Igaz ez evolúciós szempontból is.
Van egy nagyon érdekes könyv, az Alone Together, amely arról szól: egyre inkább megfigyelhető az a jelenség, hogy bár együtt vannak az emberek, mégsem egymásra figyelnek. Pldául előveszik a mobiljukat vasárnapi ebéd közben, aztán van egy nagyon érdekes kutatás, amely szerint sokan – olyan 20-30% – szex után elsőként megnézik az okostelefonjukat. Beülnek a legkisebb helyiségbe a lakásban, és viszik magukkal a mobiljukat, a tabletjüket, megnézik a Facebookot. Úgy érzik, hogy lemaradnak valamiről, és emiatt elfelejtik a személyes élményt, a személyes kommunikációt. Még egy fontos dolog: mivel az interneten írásban kommunikálunk, van időnk meggondolni, hogy mit mondunk, a személyes kommunikációnak viszont mindig van egy kockázata.
Szintén érdekes téma a technológia és az oktatás kapcsolata. Mennyire épül be a technológia az oktatásba, mennyire használják értelmesen tanárok és diákok?
Ez egy nagyon nehéz téma, de nagy kedvencem is. Alapvetően az a gond, hogy a mai oktatási rendszerünk valamikor a 18. században született, és az ipari korszak igényeit elégíti ki. E rendszer körül akkora nehézkedés alakult ki, hogy nagyon nehéz megváltoztatni. Amikor jött a rádió vagy a televízió, akkor azt gondolták, hogy ez meg fogja változtatni azt a módot, ahogyan tanítunk. Ehhez képest ezek a technológiák csak a felszínen érintették meg az iskolát, nem használják őket. Ugyanez a helyzet a számítógéppel: megjelent már a 70-es, 80-as években, és tulajdonképpen gettóba zárták. Bevitték a gépterembe, és a gépterem kulcsát a technikatanár zsebébe rakták.
A másik gond, hogy úgy használjuk az oktatási rendszer tananyagait, a pedagógiát és az értékelést, mintha nem történt volna semmi az elmúlt ötven évben. Nagyon komplex világra kellene felkészíteni a gyerekeket, ahol teljesen másfajta készségekre van szükségük ahhoz, hogy jól tudjanak boldogulni. Van egy érdekes gondolat: a 3R-t (angol rövidítés és szójáték alapján: írás, olvasás, számolás) a 4K-nak (kollaboráció, kíváncsiság, komplexitásra való felkészülés, kreativitás) kellene felváltania. Az oktatásnak elsősorban nem tananyag, hanem készség központúnak kellene lennie. Ez a felsőoktatásban jutott a legelőrébb, ahol elektronikus keretrendszereket használunk, de ezek sincsenek teljesen megfelelően integrálva.
Mennyire uraljuk a naponta használt technológiai eszközeinket, vagy mondjuk a Facebookot? A Facebookon heti rendszerességgel őrjöngenek az emberek, hogy megint megváltozott valami.
Van egy mítosz, amely megkülönbözteti a digitális bevándorlókat (legyenek mondjuk ezek az 1990 előtt születettek) és a digitális bennszülötteket. Utóbbiakról azt mondják, hogy ők már már ezzel nőttek fel, azaz mindent tudnak. De az a helyzet, hogy nem. Volt egy mondás, hogy milyen jó lesz, ha majd a sulinetes nemzedék megjelenik az egyetemen, mert ezek a gyerekek ismerik a számítógépet, tudnak prezentálni, dolgozatokat írni, a technológia csínja-bínja a kezükben van. Ehhez képest azt látjuk, hogy – köszönhetően az oktatás skanzen jellegének – kinevelték a gyerekekből a kreativitást, azt, hogy hogyan kell ezeket az eszközöket oktatási célra használni. Jött a sulinetes nemzedék, és láttuk, hogy ugyanúgy ülnek a padban, kevés kivételtől eltekintve ugyanúgy nem érdekli őket az oktatás, nem nagyon szólnak hozzá, max ha laptoppal, okostelefonnal jönnek, akkor azt ki tudja mire használják. Tehát ez az egész dolog nem igazán tudott az oktatásban szervesülni.
Ezek a gyerekek, attól hogy fiatalok, még nem feltétlen tudják jól használni az eszközöket. Szoftver egonómiára lenne szükség, azaz úgy kellene az interfészeket alakítani, hogy intuitív módon is felfedezhetőek legyenek. Az Apple ebben nagyon ügyes, az iOS-t intuitív módon nagyon egyszerű használni. De ebbe az irányba megy az Ubuntu is. Óriási vita van most: a Microsoft 1995 óta először fogja megváltoztatni annak az interfésznek a logikáját, amin keresztül kommunikálunk. Eltűnik például a start menü. A vita arról folyik, hogyan lehet az embereket átnevelni egy teljesen más logikára. Ez mind arról szól, hogy hozzászokunk ahhoz, hogy hogyan használunk eszközöket, és zavar minket, ha ezt megváltoztatják.
A teljes beszélgetés hanganyaga (zenékkel együtt) szerdától elérhető lesz a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.
Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk szeptember 10-én Dobó Mátyás lesz.
Pintér Róbert a fenti témákról vitaindítót tart és beszélgetést vezet a Digitália konferenciánkon, melynek programja elérhető ezen a linken. Még lehet jelentkezni:)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás