Kövess minket!

Médiapiac

Minden szegletbe internet?

Az OTT néhány évig még biztosan nem, a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) viszont annál inkább lázban tartja a kábelszolgáltatókat. A SZIP és az élesedő verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció felé hat. Kéry Ferenccel, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnökével beszélgettünk.

Nemrégiben zajlott a Media Platform 2015 konferencia a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szervezésében. Hogyan sikerült?

Több mint hétszázan fordultak meg az eseményen, reményeink szerint mindannyian elégedettek voltak. Megpróbáltunk keresztmetszetet adni a piac jelen állapotáról, mind a kiállításon, mind a konferencián. Külön foglalkoztunk a műszaki, a tartalmi és a szabályozási kérdésekkel. A technológia viszonylag egyszerűbb kérdés most, mindenki tudja, hogy az optikai hálózatok felé kell nyitnia, ehhez kapcsolódóan tekintettük át, hogyan kell a hálózatokat építeni és mérni; tartalmi vonalon bonyolultabb a kép. Az egyik legfontosabb téma a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) volt. A kábelszolgáltatók elkövetkező néhány évét ez jelentősen meg fogja határozni, így nem mindegy, hogy a hozzá kapcsolódó pályázat valóban fair módon, szakmailag elfogadhatóan valósul-e meg.

Mit takar ez a projekt, és hogyan áll jelenleg?

A Digitális Nemzeti Fejlesztési Program részét képezi a SZIP, amelyhez kapcsolódik egy pályázat. A cél leegyszerűsítve az, hogy 2018-ra ne legyen Magyarországon olyan háztartás – még a legeldugottabb tanyán sem –, ahol ne lehetne internet-hozzáféréshez hozzájutni 15 napon belül. Ez logisztikailag óriási feladat. Az így biztosítandó internetszolgáltatás esetében az elérhető hálózatsebességnek meg kell haladnia a 30 Mbit/s-t, ami ugyan öt éven belül túlhaladott érték lesz, az viszont jó hír, hogy a pályázat keretében a jövőálló technológiákat támogatják, ilyenek az optikai hálózatok, illetve a kábelhálózatok fejlesztése a DOCSIS rendszer 3.0-s verziójára. Ezekhez a fejlesztésekhez az állam 60 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és körülbelül 10 milliárd forintnyi visszatérítendő, igen kedvezményes kamatozású támogatást ad. Az önerőnek legalább 10 százaléknak kell lennie, amely felmehet egészen 30 százalékig, attól függően, hogy Magyarország mely területén építi ki a hálózatot egy szolgáltató.

Amennyiben a tervek megvalósulnak, 2018-ra nem lesz olyan ház, ahol ne lehetne internetet igényelni, ez lépéskényszerbe hozza a kábelszolgáltatókat, mert aki most nem lép, az vagy kimarad, vagy második szolgáltatóként jelenhet meg egy támogatott versenytárs mögött, ami nem túl jó üzlet. Nekünk mint szakmai szövetségnek ezért nagyon fontos, hogy ha már kiírnak egy ilyen pályázatot, az fair módon történjen.

Milyen esélyek vannak most egy fair, szakmailag megalapozott pályázatra? A kormányzat enyhén szólva is hektikusan és időnként túlzott határozottsággal szól bele a médiapiac különböző szegleteinek életébe.

A kormányzat nagyon elszánt ebben a témában. December óta folyik az előkészítés, és azért még vannak kérdések bennünk. El lehet képzelni, hatalmas adatbázisra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hol vannak még internettel le nem fedett házak. Alapul egy olyan óriási adatbázist vettek, amelyben megtalálható Magyarország összes háza, ezek közül kihúzták az internettel lefedetteket, majd a listát odaadták a szolgáltatóknak, hogy nézzék át, és töröljék azokat a címeket, amelyeknek a lefedése már folyamatban vagy 2018-ig tervben van. Ezt követően maradt mintegy 418 ezer ház, ami, tekintve hogy ebben már minden tanya és piciny zsákfalu benne foglaltatik, nem is magas szám. Egyébként Budapest is relatíve hátrányos helyzetben van, hiszen még sok ellátatlan lakás található a területén.

A problémák abból erednek, hogy az adatbázisba csúsztak hibák: elírások, nem létező házszámok, duplikációk és hiányok. Ha egy szolgáltató mellé egy versenytárs adatbázishibák miatt léphet be állami támogatással, az furcsa helyzetet teremt, és elfogadhatatlanul torzítja a versenyt. Ez teljes joggal aggodalmat kelt a szakmában, és ezért nagyon fontos, hogy kizárólag oda menjen támogatás, ahol szükség van rá.

A kormányzat témát illető lelkesedése odáig is kiterjed, hogy konzultáljon a szakmával annak érdekében, hogy a pályázat értelmes módon valósuljon meg?

Ebből a szempontból a kormányzatot meg kell dicsérjem, ezúttal korrektek voltak, és megfogadták a tanácsainkat. Jelenleg az adatbázishibák javítására várunk, erre ígéretet kaptunk. Van egy olyan téma, amelyben csak kompromisszumos megoldást tudtunk elérni, ez pedig az, hogy a pályázatokat mekkora területre írják ki. Ha településenként írnák ki őket, ahogyan mi szerettük volna, az adott helységben jelen lévő szolgáltató könnyen le tudná fedni azokat a házakat, amelyeket támogatás hiányában a magas költségek miatt eddig nem fedett le. Csakhogy ez több ezer pályázatot eredményezne, ezért a tenderek alapegysége a járás lett. A kormányzat eredetileg megyét szeretett volna, de ez a lehetséges pályázók körét körülbelül a három legnagyobbra szűkítette volna. Nekünk viszont azt kellett megértenünk, hogy a településenkénti pályázatok elbírálása irreálisan sok munkát róna a kiírókra. Így született a kompromisszumos megoldás, amely a kis szolgáltatóknak még mindig nem könnyű, de a kiírás lehetővé teszi a konzorciumban történő indulást, ami a tenderek körülbelül tizedében esélyt ad számukra a nagyok mellett.

Van az a maliciózus mondás, hogy kell, mint tanyára az internet. Mit old meg az infrastruktúra kiépítése szemléletformálás nélkül?

Ezt a kérdést természetesen mi is feltettük, és a kormányzat tisztában van azzal, hogy az infrastruktúra önmagában nem elég. Tyúk-tojás kérdés ez: az internet előnyeit nem lehet elmesélni, a megtapasztalásához viszont szükség van az infrastruktúrára. Az infrastrukturális pályázattal párhuzamosan ugyanakkor kiírnak egy másikat is, amely éppen az edukációra vonatkozik. Ha ez a kettő összeáll, akkor a nem internetezők egy része megnyerhetővé válik.

A SZIP-en túl mi foglalkoztatja jelenleg a kábeles szakmát a konferencia beszélgetései alapján?

Külön panel foglalkozott azzal az örökzöld témával, hogy ki fizet kinek a műsorterjesztők és a csatornák relációjában. Ez aktuális kérdés, mivel előbb-utóbb rendezni kell azt a tiltást, amelynek értelmében a két országos kereskedelmi tévé nem szedhet terjesztési díjat.

A programban hangsúlyosan volt jelen az OTT témája, és a nemzetközi szaksajtó is sokat ír erről. Mit mutat a magyar piaci valóság?

Még mindig csak úton vagyunk az OTT-piac kiépülése felé, nem számítok arra, hogy rövid időn belül palotaforradalmat okoznának e szolgáltatások. Magyarország nem Amerika, a kábelszolgáltatások nagyon eltérő árazása miatt sem. Ha például a Netflix belép a magyar piacra, az amerikaihoz képest jóval alacsonyabb árakkal kell versenyeznie, emellett a szinkronizálás pluszköltséget fog jelenteni számára. A szabályozási környezet miatt az OTT-szolgáltatók hasonló kínálatban gondolkodhatnak, mint a kábelesek, előbbiek leginkább a költséghatékonyság terén lehetnének versenyképesek, ám ez sem valószínű, mivel a kábelszolgáltatók méretgazdaságosabbak a tömegelérés miatt. Idővel az OTT-szolgáltatók versenytárssá válhatnak, ám addig számos dolgot meg kell oldaniuk, és az első években biztosan veszteséget kell finanszírozniuk.

Véleménye szerint tehát a tartalomszolgáltatok nonlineáris igényeit ki tudják szolgálni a jelenleg piacon lévő műsorterjesztők is.

Igen, mindazok, akik hajlandóak és képesek az innovációra, a hálózatfejlesztésre, az extra szolgáltatások bevezetésére.

A SZIP konstrukciója vagy az OTT részéről hamarosan jelentkező verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció irányába mutatnak.

Bizonyos mértékű konszolidáció mindenképpen várható. A kábelszolgáltatóknak egyre inkább meg kell gondolniuk, hogy képesek lesznek-e beszállni az egyre élesedő versenybe.

Mi a helyzet a kábeladóval (a távközlési cégekre kivetett közműadóval – a szerk.)? Ez éppen azokat a cégeket sújtja a leginkább, amelyek eldugott helyekre is kivitték a hálózatot, mivel az adó alapja a vezetékek hossza. Most meg éppen a maradék távoli, lefedetlen címek „behálózását” támogatná a kormány. Ez növelné csak igazán az adóbevételeket…

Ezzel kapcsolatban van bennünk középtávon aggodalom. Az adótörvény ez idáig nem változott, fizetünk a vezetékek után, amit továbbra is versenytorzítónak gondolunk, mivel a nem vezetékes szakma előnyhöz jut. A SZIP kapcsán viszont jeleztük, hogy ennek eredményeképpen a szolgáltatók elvileg kihúznak nagyságrendileg ezer kilométernyi vezetéket, ám a gyakorlatban nem lesznek motiváltak, ha utána megadóztatják őket. Ezt a kormányzat szerencsére első szóra megértette, így egy jogszabály-módosítás kimondja, hogy a pályázat keretében kiépített hálózatok mentesülnek a közműadó alól, ám mindössze öt évig. Öt évre tehát a helyzet rendezve van, de teljesen biztos, hogy a hatodik évben leépítik a hálózatokat, ha azok nem szereznek elegendő számú előfizetőt.

Honnan számítják az öt évet?

A pályázatok két ütemben még idén lezajlanak, a hálózatokat pedig 2018 végéig kell a nyerteseknek kiépíteniük. Az adómentes időszak az átadástól számított öt évig tart. A feladatunk az, hogy ez alatt az öt év alatt elérjük az adó megszűnését.

Az edukációs programok mikor indulnak el? Ha csak 2018-ban, amikorra a hálózatok utolsó határidővel kiépülnek, nem sok esély lesz a jelentős előfizetőszám-növekedésre.

Az edukációs feladatokat kevésbé követem közelről, de ezek is nagyon fontosak, a kormányzat ezekre is kiírja a pályázatokat. Ha mégsem haladna az ügy megfelelően, fel fogjuk emelni a szavunkat, mert valóban csak akkor van értelme a hálózatfejlesztésnek, ha a fogyasztók tudni fogják, miért jó ez számukra.

A jövő évben mely kérdések foglalkoztatják majd elsősorban a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget?

A SZIP-pályázatokkal kapcsolatban lesz még dolgunk. Szintén foglalkoznunk kell majd a terjesztési díjakkal, egyelőre még él a tilalom a két országos kereskedelmi csatorna esetében, de a kérdés Damoklész kardjaként mindaddig a piac felett lebeg, amíg nem döntenek másképp a törvényhozók. Nagyon friss téma, hogy filmes területen alakulóban van egy, az Artisjushoz hasonló szerzőijog-kezelő társaság. Ez két olyan téma, amely csökkentheti a szakmánk fejlesztésekre fordítható forrásait.

Médiapiac

Új tévécsatorna indult, sok százezer magyar háztartásban látható

A vezető lakberendezési és életmódcsatorna, a HGTV mostantól elérhető a Magyar Telekom előfizetői számára. A Warner Bros. Discovery tulajdonában lévő HGTV szórakoztató és inspiráló családi történeteket, ingatlan- és felújítási szakértői tanácsokat és otthon-átalakításokat mutat be nézőinek. Az Egyesült Államokban 88 millió háztartást ér el, ezzel a tíz legerősebb kábeltévés csatorna között szerepel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az indulást követő első hónapban, május 2. és június 1. között a HGTV ideiglenesen elérhető a Magyar Telekom IPTV, Telekom TV és multiscreen minden előfizetője számára, a Nyilvános csomaggal rendelkezők kivételével. A nézők lebilincselő otthoni és életmód tartalmakba, elképesztő otthon-átalakításokba nyerhetnek betekintést, megbízható szakértőket és bájos családokat ismerhetnek meg. Júniustól a HGTV az április 13-án indult új Telekom TV csomagok (kivéve a Nyilvános csomag és az S csomagok előfizetői) számára továbbra is elérhető lesz.

Az olyan műsorok mellett, mint a Házvadászok és a Property Brothers, a HGTV májusban és júniusban új műsorok széles választékát tűzi képernyőjére.

Olcsó régi házak – Az ingatlanmániás Elizabeth és Ethan Finkelstein egy újabb adag olcsó régi házra vadászik, amelyeket népszerű közösségi oldalaikon is megoszthatnának követőikkel. Kutatómunkájuk során igazi történelemrajongók által felújított házakkal találkoznak.

Verjünk gyökeret! – Ben és Cristi Dozier házakat épít, tervez és újít fel a coloradói Pagosa Springsben. A házaspár egyedülálló és személyre szabott megoldásaival mindig valami olyat nyújt ügyfeleinek, amire azok nem is számítottak.

Rázd fel az otthonod! – Kele Dobrinski és Christina Valencia, a lakberendező házaspár profin hangolja össze az eltérő ötleteket. AZ epizódokban végigkövethetjük, ahogy a teljesen eltérő elképzelésekből hogyan hoz ki a házaspár az összes tulajdonosnak tetsző igazi álomotthont.

A csatorna a vezető globális média- és szórakoztatóipari vállalat, a Warner Bros. Discovery portfóliójának része, amely több mint 220 országban és területen, 50 nyelven érhető el – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Matt Tyrmand: A konzervatív újságírás nem koktélparti

Aki ilyenekre szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, inkább ne adja erre a fejét – figyelmeztet a Project Veritas tényfeltáró újságírója és igazgatósági tagja.

Közzétéve:

Borítókép: Matthew Tyrmand, a Project Veritas vezető újságírója beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én, fotó: MTI/Illyés Tibor

Milyen érzés ma provokatív illiberális újságírónak lenni a liberális média hazájában, az Egyesült Államokban? — kérdezte a Magyar Nemzet a budapesti konzervatív konferencia, a CPAC egyik felszólalójától, a lengyel-amerikai Matt Tyrmandtől, a leleplezéseiről ismert Project Veritas igazgatósági tagjától. — Az elitek korrupcióját, összefonódásait leleplező újságírás hagyományait ápoljuk tovább. Természetesen támadások kereszttüzében kell végezni ezt a munkát: „fake news” újságírónak nevezve támadnak az establishment olyan zászlóvivői, mint például Anne Applebaum. Mégpedig pusztán azért, mert a tényekre alapozva, de kiteregettem a férje, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter korrupciós ügyeit — feleli, hozzátéve, hivatásból, szenvedélyből műveli ezt a fajta újságírást, de látni kell, az nemcsak felelősséggel, hanem kockázatokkal is jár.

“A szükséges pénzt a Project Veritasnál adományokból kell előteremtenünk, non-profit szervezetként működünk. Szerencsére vannak konzervatív támogatóink, akik küldik az akár csak öt- vagy tízdolláros csekkeiket. Persze aki koktélpartikra szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, az inkább ne adja a fejét konzervatív újságírásra”

— figyelmeztet Tyrmand. A környezetről, amelyben kollégáival együtt dolgoznia kell, sokat elárul a Project Veritas Wikipedia-szócikke, amely „szélsőjobboldali” és „dezinformációs” portálnak nevezi őket. — A Wikipediát túszul ejtette a baloldal, amit észrevételeztünk is az egyik alapítójánál, akinek szintén nem tetszik ez. Ha pedig beleolvasunk a mi alapítónk, James O’Keefe szócikkébe, egy szörnyeteg képe bontakozik ki belőle! Egyszer be is lehet őket majd perelni — teszi hozzá az amerikai újságíró.

Sajtóper Varsóban 

A pereskedés egyébként sem idegen Tyrmandtől: másik hazájában, Lengyelországban szerzett benne gyakorlatot. — Hogy, hogy nem, amikor 2015-ben kormányra került a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), Bizottság a Demokrácia Védelmében (KOD) néven hirtelen szárba szökkent egy tiltakozó csoport, amely tüntetéseket szervezett országszerte. Ám a háttérben Soros György érdekeltségei álltak, én pedig követtem a pénz útját, és megírtam ezt a Breitbart jobboldali hírportálra, ami szintén vörös posztó a szemükben. Erre a Gazeta Wyborcza liberális lapban Tomasz Piatek azt állította, hogy Trump, Putyin és Netanjahu zsoldjában állok. Ebből még az első sem volt igaz: Trumpot később ugyan valóban támogattam, de ekkor még egy másik republikánus induló, Ted Cruz mellett érveltem — eleveníti fel a történteket Tyrmand. Noha a másodfokú lengyel bírói tanács megosztottnak bizonyult, elveszítette a pert; mint mondja, a legfelső talárosokhoz azért nem fordult, mert szerinte megfelelően elmondott akkorra már mindent.

“A bírók a PiS kormányzása alatt annak precedensét akarták megteremteni, hogy szabadon írhasson a lengyel sajtó”

— véli.

Visszatérhet-e 2024-ben Donald Trump a Fehér Házba? Matt Tyrmand úgy véli, igen, és újra jelölik is majd, de előbb a republikánus oldalon is akadhatnak kihívói Ron DeSantis floridai kormányzó, Mike Pence volt alelnök vagy akár az esetleg újra próbálkozó Ted Cruz szenátor személyében.

“A demokrata párti irányítás alatt lévő államokban ismét csalásokkal számolhatunk majd. De ma azt látjuk Amerikában, hogy a politika azokat is megtalálta, akiket amúgy nem érdekel. Joe Biden egy tehetetlen »uborka«, az egekbe szökött benzinár pedig mindenkit érint”

— állítja az amerikai újságíró.

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

Közzétéve:

MTI/Kovács Attila

A győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencia két kiemelt témája a zöld távközlés és az űrtávközlés voltak. Az eseményen Koltay András kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad teljes mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– tette hozzá.

Elmondta, hogy a járvány tanulsága még az is, hogy korszerű hírközlési infrastruktúra nélkül egyetlenegy ország sem maradhat működő- és versenyképes.

Ez a korszerű infrastruktúra Magyarországon rendelkezésre áll – mondta, hozzátéve, hogy ez tette lehetővé a korlátozások idején, hogy az oktatás tovább folyjon és az alapvető szolgáltatások nyújtása se szenvedjen aránytalan károkat.

A járványnak köszönhetően olyan új megoldások is teret nyertek a köznevelésben, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is, amik remélhetőleg a járvány után is velünk maradnak – mondta.
Koltay András beszélt arról is, hogy

a hírközlési technológiai újítások középpontjában az 5G áll, a hálózatok kiépítéséhez szükséges frekvenciák értékesítése már megtörtént, ugyanakkor a szolgáltatások széleskörű elterjedéséhez szükséges lefedettség megteremtése további állami beavatkozást tesz szükségessé.

E tekintetben az NMHH-nak fontos feladatai lesznek a jövőben: egyrészt el kell oszlatnia az új technológiákkal szembeni lakossági félelmeket, másrészt azonosítania kell a technológiákhoz legjobban illeszkedő hírközlési szolgáltatásokat.

Koltay András kitért arra is, hogy az uniós hírközlési kódex gyakorlatba ültetése önálló hatáskörben tartalmazza a nagysebességű elektronikus hírközlés helyzetének felmérését, amelynek részeként az NMHH 2023-tól felméri az ország szélessávú szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózatokkal való lefedettségét.

Ez a tevékenység lehetővé teszi azoknak a területeknek az azonosítását, ahol a digitalizáció és a hálózati hozzáférés vívmányai egyelőre még nem elérhetők, így a piaci szereplők figyelmét felhívhatják azokra a területekre, ahol a leginkább indokoltak lehetnek a fejlesztések a teljes hálózati lefedettség megvalósítása érdekében – mondta.

A távközlési világnap alkalmából rendezett szimpózium idei témája a zöld távközlés, ehhez kapcsolódóan az elnök elmondta, hogy e tekintetben az NMHH-nak is vannak feladatai.
Részletezte, hogy egyebek mellett a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység számos lehetőséget nyújt a környezettudatos megoldások támogatására, emellett a hálózattípusok objektív kritériumon alapuló előnyben részesítése is biztosíthatja a célkitűzések elérését.

Koltay András elmondta, hogy az NMHH szakmai és digitális fejlődéshez igazodó átszervezésében 12 évvel ezelőtt megjelent a hírközlés, a távközlés és a média területeinek a konvergenciája, azóta ez az együttműködés folyamatosan erősödik, ma már egy egységes hatóság dolgozik olyan kérdésekben, amelyeknek számos eltérő területen van relevanciája.
Hozzátette: létrehoztak egy új szervezeti egységet, ami az online platformok problémáival foglalkozik komplex megközelítési módban és új szervezeti egységként működik a gyermekvédelmi főosztály.

Az NMHH számos segítséget nyújt az űripar hazai szereplőinek, emellett komplex kutatási és támogatási együttműködéseket köt több egyetemmel is a szakmai utánpótlás fejlesztése érdekében.

A konferencián átadták Karas Monika, az NMHH korábbi elnöke által 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az idei évben Gáspár Ernő, az NMHH mérésügyi főosztályának vezetője, valamint Tomka Péter, az NMHH mérésügyi főosztályának nyugalmazott vezetője kapta az elismerést.
Koltay András Bazsó Ádámnak és Pataki Péternek, a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszék hallgatóinak átadta a Tudományos Diákköri Konferencia NMHH-különdíjakat.

Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora köszöntőjében felidézte, hogy a távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

A konferenciát idén 13. alkalommal rendezték meg.
A szimpóziumon az egyetem parkjában emlékfát ültetek és emlékplakettet helyeztek el.

Borítókép: Koltay András

Tovább olvasom