Kövess minket!

Médiapiac

Minden szegletbe internet?

Az OTT néhány évig még biztosan nem, a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) viszont annál inkább lázban tartja a kábelszolgáltatókat. A SZIP és az élesedő verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció felé hat. Kéry Ferenccel, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnökével beszélgettünk.

Nemrégiben zajlott a Media Platform 2015 konferencia a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szervezésében. Hogyan sikerült?

Több mint hétszázan fordultak meg az eseményen, reményeink szerint mindannyian elégedettek voltak. Megpróbáltunk keresztmetszetet adni a piac jelen állapotáról, mind a kiállításon, mind a konferencián. Külön foglalkoztunk a műszaki, a tartalmi és a szabályozási kérdésekkel. A technológia viszonylag egyszerűbb kérdés most, mindenki tudja, hogy az optikai hálózatok felé kell nyitnia, ehhez kapcsolódóan tekintettük át, hogyan kell a hálózatokat építeni és mérni; tartalmi vonalon bonyolultabb a kép. Az egyik legfontosabb téma a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) volt. A kábelszolgáltatók elkövetkező néhány évét ez jelentősen meg fogja határozni, így nem mindegy, hogy a hozzá kapcsolódó pályázat valóban fair módon, szakmailag elfogadhatóan valósul-e meg.

Mit takar ez a projekt, és hogyan áll jelenleg?

A Digitális Nemzeti Fejlesztési Program részét képezi a SZIP, amelyhez kapcsolódik egy pályázat. A cél leegyszerűsítve az, hogy 2018-ra ne legyen Magyarországon olyan háztartás – még a legeldugottabb tanyán sem –, ahol ne lehetne internet-hozzáféréshez hozzájutni 15 napon belül. Ez logisztikailag óriási feladat. Az így biztosítandó internetszolgáltatás esetében az elérhető hálózatsebességnek meg kell haladnia a 30 Mbit/s-t, ami ugyan öt éven belül túlhaladott érték lesz, az viszont jó hír, hogy a pályázat keretében a jövőálló technológiákat támogatják, ilyenek az optikai hálózatok, illetve a kábelhálózatok fejlesztése a DOCSIS rendszer 3.0-s verziójára. Ezekhez a fejlesztésekhez az állam 60 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és körülbelül 10 milliárd forintnyi visszatérítendő, igen kedvezményes kamatozású támogatást ad. Az önerőnek legalább 10 százaléknak kell lennie, amely felmehet egészen 30 százalékig, attól függően, hogy Magyarország mely területén építi ki a hálózatot egy szolgáltató.

Amennyiben a tervek megvalósulnak, 2018-ra nem lesz olyan ház, ahol ne lehetne internetet igényelni, ez lépéskényszerbe hozza a kábelszolgáltatókat, mert aki most nem lép, az vagy kimarad, vagy második szolgáltatóként jelenhet meg egy támogatott versenytárs mögött, ami nem túl jó üzlet. Nekünk mint szakmai szövetségnek ezért nagyon fontos, hogy ha már kiírnak egy ilyen pályázatot, az fair módon történjen.

Milyen esélyek vannak most egy fair, szakmailag megalapozott pályázatra? A kormányzat enyhén szólva is hektikusan és időnként túlzott határozottsággal szól bele a médiapiac különböző szegleteinek életébe.

A kormányzat nagyon elszánt ebben a témában. December óta folyik az előkészítés, és azért még vannak kérdések bennünk. El lehet képzelni, hatalmas adatbázisra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hol vannak még internettel le nem fedett házak. Alapul egy olyan óriási adatbázist vettek, amelyben megtalálható Magyarország összes háza, ezek közül kihúzták az internettel lefedetteket, majd a listát odaadták a szolgáltatóknak, hogy nézzék át, és töröljék azokat a címeket, amelyeknek a lefedése már folyamatban vagy 2018-ig tervben van. Ezt követően maradt mintegy 418 ezer ház, ami, tekintve hogy ebben már minden tanya és piciny zsákfalu benne foglaltatik, nem is magas szám. Egyébként Budapest is relatíve hátrányos helyzetben van, hiszen még sok ellátatlan lakás található a területén.

A problémák abból erednek, hogy az adatbázisba csúsztak hibák: elírások, nem létező házszámok, duplikációk és hiányok. Ha egy szolgáltató mellé egy versenytárs adatbázishibák miatt léphet be állami támogatással, az furcsa helyzetet teremt, és elfogadhatatlanul torzítja a versenyt. Ez teljes joggal aggodalmat kelt a szakmában, és ezért nagyon fontos, hogy kizárólag oda menjen támogatás, ahol szükség van rá.

A kormányzat témát illető lelkesedése odáig is kiterjed, hogy konzultáljon a szakmával annak érdekében, hogy a pályázat értelmes módon valósuljon meg?

Ebből a szempontból a kormányzatot meg kell dicsérjem, ezúttal korrektek voltak, és megfogadták a tanácsainkat. Jelenleg az adatbázishibák javítására várunk, erre ígéretet kaptunk. Van egy olyan téma, amelyben csak kompromisszumos megoldást tudtunk elérni, ez pedig az, hogy a pályázatokat mekkora területre írják ki. Ha településenként írnák ki őket, ahogyan mi szerettük volna, az adott helységben jelen lévő szolgáltató könnyen le tudná fedni azokat a házakat, amelyeket támogatás hiányában a magas költségek miatt eddig nem fedett le. Csakhogy ez több ezer pályázatot eredményezne, ezért a tenderek alapegysége a járás lett. A kormányzat eredetileg megyét szeretett volna, de ez a lehetséges pályázók körét körülbelül a három legnagyobbra szűkítette volna. Nekünk viszont azt kellett megértenünk, hogy a településenkénti pályázatok elbírálása irreálisan sok munkát róna a kiírókra. Így született a kompromisszumos megoldás, amely a kis szolgáltatóknak még mindig nem könnyű, de a kiírás lehetővé teszi a konzorciumban történő indulást, ami a tenderek körülbelül tizedében esélyt ad számukra a nagyok mellett.

Van az a maliciózus mondás, hogy kell, mint tanyára az internet. Mit old meg az infrastruktúra kiépítése szemléletformálás nélkül?

Ezt a kérdést természetesen mi is feltettük, és a kormányzat tisztában van azzal, hogy az infrastruktúra önmagában nem elég. Tyúk-tojás kérdés ez: az internet előnyeit nem lehet elmesélni, a megtapasztalásához viszont szükség van az infrastruktúrára. Az infrastrukturális pályázattal párhuzamosan ugyanakkor kiírnak egy másikat is, amely éppen az edukációra vonatkozik. Ha ez a kettő összeáll, akkor a nem internetezők egy része megnyerhetővé válik.

A SZIP-en túl mi foglalkoztatja jelenleg a kábeles szakmát a konferencia beszélgetései alapján?

Külön panel foglalkozott azzal az örökzöld témával, hogy ki fizet kinek a műsorterjesztők és a csatornák relációjában. Ez aktuális kérdés, mivel előbb-utóbb rendezni kell azt a tiltást, amelynek értelmében a két országos kereskedelmi tévé nem szedhet terjesztési díjat.

A programban hangsúlyosan volt jelen az OTT témája, és a nemzetközi szaksajtó is sokat ír erről. Mit mutat a magyar piaci valóság?

Még mindig csak úton vagyunk az OTT-piac kiépülése felé, nem számítok arra, hogy rövid időn belül palotaforradalmat okoznának e szolgáltatások. Magyarország nem Amerika, a kábelszolgáltatások nagyon eltérő árazása miatt sem. Ha például a Netflix belép a magyar piacra, az amerikaihoz képest jóval alacsonyabb árakkal kell versenyeznie, emellett a szinkronizálás pluszköltséget fog jelenteni számára. A szabályozási környezet miatt az OTT-szolgáltatók hasonló kínálatban gondolkodhatnak, mint a kábelesek, előbbiek leginkább a költséghatékonyság terén lehetnének versenyképesek, ám ez sem valószínű, mivel a kábelszolgáltatók méretgazdaságosabbak a tömegelérés miatt. Idővel az OTT-szolgáltatók versenytárssá válhatnak, ám addig számos dolgot meg kell oldaniuk, és az első években biztosan veszteséget kell finanszírozniuk.

Véleménye szerint tehát a tartalomszolgáltatok nonlineáris igényeit ki tudják szolgálni a jelenleg piacon lévő műsorterjesztők is.

Igen, mindazok, akik hajlandóak és képesek az innovációra, a hálózatfejlesztésre, az extra szolgáltatások bevezetésére.

A SZIP konstrukciója vagy az OTT részéről hamarosan jelentkező verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció irányába mutatnak.

Bizonyos mértékű konszolidáció mindenképpen várható. A kábelszolgáltatóknak egyre inkább meg kell gondolniuk, hogy képesek lesznek-e beszállni az egyre élesedő versenybe.

Mi a helyzet a kábeladóval (a távközlési cégekre kivetett közműadóval – a szerk.)? Ez éppen azokat a cégeket sújtja a leginkább, amelyek eldugott helyekre is kivitték a hálózatot, mivel az adó alapja a vezetékek hossza. Most meg éppen a maradék távoli, lefedetlen címek „behálózását” támogatná a kormány. Ez növelné csak igazán az adóbevételeket…

Ezzel kapcsolatban van bennünk középtávon aggodalom. Az adótörvény ez idáig nem változott, fizetünk a vezetékek után, amit továbbra is versenytorzítónak gondolunk, mivel a nem vezetékes szakma előnyhöz jut. A SZIP kapcsán viszont jeleztük, hogy ennek eredményeképpen a szolgáltatók elvileg kihúznak nagyságrendileg ezer kilométernyi vezetéket, ám a gyakorlatban nem lesznek motiváltak, ha utána megadóztatják őket. Ezt a kormányzat szerencsére első szóra megértette, így egy jogszabály-módosítás kimondja, hogy a pályázat keretében kiépített hálózatok mentesülnek a közműadó alól, ám mindössze öt évig. Öt évre tehát a helyzet rendezve van, de teljesen biztos, hogy a hatodik évben leépítik a hálózatokat, ha azok nem szereznek elegendő számú előfizetőt.

Honnan számítják az öt évet?

A pályázatok két ütemben még idén lezajlanak, a hálózatokat pedig 2018 végéig kell a nyerteseknek kiépíteniük. Az adómentes időszak az átadástól számított öt évig tart. A feladatunk az, hogy ez alatt az öt év alatt elérjük az adó megszűnését.

Az edukációs programok mikor indulnak el? Ha csak 2018-ban, amikorra a hálózatok utolsó határidővel kiépülnek, nem sok esély lesz a jelentős előfizetőszám-növekedésre.

Az edukációs feladatokat kevésbé követem közelről, de ezek is nagyon fontosak, a kormányzat ezekre is kiírja a pályázatokat. Ha mégsem haladna az ügy megfelelően, fel fogjuk emelni a szavunkat, mert valóban csak akkor van értelme a hálózatfejlesztésnek, ha a fogyasztók tudni fogják, miért jó ez számukra.

A jövő évben mely kérdések foglalkoztatják majd elsősorban a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget?

A SZIP-pályázatokkal kapcsolatban lesz még dolgunk. Szintén foglalkoznunk kell majd a terjesztési díjakkal, egyelőre még él a tilalom a két országos kereskedelmi csatorna esetében, de a kérdés Damoklész kardjaként mindaddig a piac felett lebeg, amíg nem döntenek másképp a törvényhozók. Nagyon friss téma, hogy filmes területen alakulóban van egy, az Artisjushoz hasonló szerzőijog-kezelő társaság. Ez két olyan téma, amely csökkentheti a szakmánk fejlesztésekre fordítható forrásait.

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom