Kövess minket!

Médiapiac

Minden szegletbe internet?

Az OTT néhány évig még biztosan nem, a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) viszont annál inkább lázban tartja a kábelszolgáltatókat. A SZIP és az élesedő verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció felé hat. Kéry Ferenccel, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnökével beszélgettünk.

Nemrégiben zajlott a Media Platform 2015 konferencia a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szervezésében. Hogyan sikerült?

Több mint hétszázan fordultak meg az eseményen, reményeink szerint mindannyian elégedettek voltak. Megpróbáltunk keresztmetszetet adni a piac jelen állapotáról, mind a kiállításon, mind a konferencián. Külön foglalkoztunk a műszaki, a tartalmi és a szabályozási kérdésekkel. A technológia viszonylag egyszerűbb kérdés most, mindenki tudja, hogy az optikai hálózatok felé kell nyitnia, ehhez kapcsolódóan tekintettük át, hogyan kell a hálózatokat építeni és mérni; tartalmi vonalon bonyolultabb a kép. Az egyik legfontosabb téma a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) volt. A kábelszolgáltatók elkövetkező néhány évét ez jelentősen meg fogja határozni, így nem mindegy, hogy a hozzá kapcsolódó pályázat valóban fair módon, szakmailag elfogadhatóan valósul-e meg.

Mit takar ez a projekt, és hogyan áll jelenleg?

A Digitális Nemzeti Fejlesztési Program részét képezi a SZIP, amelyhez kapcsolódik egy pályázat. A cél leegyszerűsítve az, hogy 2018-ra ne legyen Magyarországon olyan háztartás – még a legeldugottabb tanyán sem –, ahol ne lehetne internet-hozzáféréshez hozzájutni 15 napon belül. Ez logisztikailag óriási feladat. Az így biztosítandó internetszolgáltatás esetében az elérhető hálózatsebességnek meg kell haladnia a 30 Mbit/s-t, ami ugyan öt éven belül túlhaladott érték lesz, az viszont jó hír, hogy a pályázat keretében a jövőálló technológiákat támogatják, ilyenek az optikai hálózatok, illetve a kábelhálózatok fejlesztése a DOCSIS rendszer 3.0-s verziójára. Ezekhez a fejlesztésekhez az állam 60 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és körülbelül 10 milliárd forintnyi visszatérítendő, igen kedvezményes kamatozású támogatást ad. Az önerőnek legalább 10 százaléknak kell lennie, amely felmehet egészen 30 százalékig, attól függően, hogy Magyarország mely területén építi ki a hálózatot egy szolgáltató.

Amennyiben a tervek megvalósulnak, 2018-ra nem lesz olyan ház, ahol ne lehetne internetet igényelni, ez lépéskényszerbe hozza a kábelszolgáltatókat, mert aki most nem lép, az vagy kimarad, vagy második szolgáltatóként jelenhet meg egy támogatott versenytárs mögött, ami nem túl jó üzlet. Nekünk mint szakmai szövetségnek ezért nagyon fontos, hogy ha már kiírnak egy ilyen pályázatot, az fair módon történjen.

Milyen esélyek vannak most egy fair, szakmailag megalapozott pályázatra? A kormányzat enyhén szólva is hektikusan és időnként túlzott határozottsággal szól bele a médiapiac különböző szegleteinek életébe.

A kormányzat nagyon elszánt ebben a témában. December óta folyik az előkészítés, és azért még vannak kérdések bennünk. El lehet képzelni, hatalmas adatbázisra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hol vannak még internettel le nem fedett házak. Alapul egy olyan óriási adatbázist vettek, amelyben megtalálható Magyarország összes háza, ezek közül kihúzták az internettel lefedetteket, majd a listát odaadták a szolgáltatóknak, hogy nézzék át, és töröljék azokat a címeket, amelyeknek a lefedése már folyamatban vagy 2018-ig tervben van. Ezt követően maradt mintegy 418 ezer ház, ami, tekintve hogy ebben már minden tanya és piciny zsákfalu benne foglaltatik, nem is magas szám. Egyébként Budapest is relatíve hátrányos helyzetben van, hiszen még sok ellátatlan lakás található a területén.

A problémák abból erednek, hogy az adatbázisba csúsztak hibák: elírások, nem létező házszámok, duplikációk és hiányok. Ha egy szolgáltató mellé egy versenytárs adatbázishibák miatt léphet be állami támogatással, az furcsa helyzetet teremt, és elfogadhatatlanul torzítja a versenyt. Ez teljes joggal aggodalmat kelt a szakmában, és ezért nagyon fontos, hogy kizárólag oda menjen támogatás, ahol szükség van rá.

A kormányzat témát illető lelkesedése odáig is kiterjed, hogy konzultáljon a szakmával annak érdekében, hogy a pályázat értelmes módon valósuljon meg?

Ebből a szempontból a kormányzatot meg kell dicsérjem, ezúttal korrektek voltak, és megfogadták a tanácsainkat. Jelenleg az adatbázishibák javítására várunk, erre ígéretet kaptunk. Van egy olyan téma, amelyben csak kompromisszumos megoldást tudtunk elérni, ez pedig az, hogy a pályázatokat mekkora területre írják ki. Ha településenként írnák ki őket, ahogyan mi szerettük volna, az adott helységben jelen lévő szolgáltató könnyen le tudná fedni azokat a házakat, amelyeket támogatás hiányában a magas költségek miatt eddig nem fedett le. Csakhogy ez több ezer pályázatot eredményezne, ezért a tenderek alapegysége a járás lett. A kormányzat eredetileg megyét szeretett volna, de ez a lehetséges pályázók körét körülbelül a három legnagyobbra szűkítette volna. Nekünk viszont azt kellett megértenünk, hogy a településenkénti pályázatok elbírálása irreálisan sok munkát róna a kiírókra. Így született a kompromisszumos megoldás, amely a kis szolgáltatóknak még mindig nem könnyű, de a kiírás lehetővé teszi a konzorciumban történő indulást, ami a tenderek körülbelül tizedében esélyt ad számukra a nagyok mellett.

Van az a maliciózus mondás, hogy kell, mint tanyára az internet. Mit old meg az infrastruktúra kiépítése szemléletformálás nélkül?

Ezt a kérdést természetesen mi is feltettük, és a kormányzat tisztában van azzal, hogy az infrastruktúra önmagában nem elég. Tyúk-tojás kérdés ez: az internet előnyeit nem lehet elmesélni, a megtapasztalásához viszont szükség van az infrastruktúrára. Az infrastrukturális pályázattal párhuzamosan ugyanakkor kiírnak egy másikat is, amely éppen az edukációra vonatkozik. Ha ez a kettő összeáll, akkor a nem internetezők egy része megnyerhetővé válik.

A SZIP-en túl mi foglalkoztatja jelenleg a kábeles szakmát a konferencia beszélgetései alapján?

Külön panel foglalkozott azzal az örökzöld témával, hogy ki fizet kinek a műsorterjesztők és a csatornák relációjában. Ez aktuális kérdés, mivel előbb-utóbb rendezni kell azt a tiltást, amelynek értelmében a két országos kereskedelmi tévé nem szedhet terjesztési díjat.

A programban hangsúlyosan volt jelen az OTT témája, és a nemzetközi szaksajtó is sokat ír erről. Mit mutat a magyar piaci valóság?

Még mindig csak úton vagyunk az OTT-piac kiépülése felé, nem számítok arra, hogy rövid időn belül palotaforradalmat okoznának e szolgáltatások. Magyarország nem Amerika, a kábelszolgáltatások nagyon eltérő árazása miatt sem. Ha például a Netflix belép a magyar piacra, az amerikaihoz képest jóval alacsonyabb árakkal kell versenyeznie, emellett a szinkronizálás pluszköltséget fog jelenteni számára. A szabályozási környezet miatt az OTT-szolgáltatók hasonló kínálatban gondolkodhatnak, mint a kábelesek, előbbiek leginkább a költséghatékonyság terén lehetnének versenyképesek, ám ez sem valószínű, mivel a kábelszolgáltatók méretgazdaságosabbak a tömegelérés miatt. Idővel az OTT-szolgáltatók versenytárssá válhatnak, ám addig számos dolgot meg kell oldaniuk, és az első években biztosan veszteséget kell finanszírozniuk.

Véleménye szerint tehát a tartalomszolgáltatok nonlineáris igényeit ki tudják szolgálni a jelenleg piacon lévő műsorterjesztők is.

Igen, mindazok, akik hajlandóak és képesek az innovációra, a hálózatfejlesztésre, az extra szolgáltatások bevezetésére.

A SZIP konstrukciója vagy az OTT részéről hamarosan jelentkező verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció irányába mutatnak.

Bizonyos mértékű konszolidáció mindenképpen várható. A kábelszolgáltatóknak egyre inkább meg kell gondolniuk, hogy képesek lesznek-e beszállni az egyre élesedő versenybe.

Mi a helyzet a kábeladóval (a távközlési cégekre kivetett közműadóval – a szerk.)? Ez éppen azokat a cégeket sújtja a leginkább, amelyek eldugott helyekre is kivitték a hálózatot, mivel az adó alapja a vezetékek hossza. Most meg éppen a maradék távoli, lefedetlen címek „behálózását” támogatná a kormány. Ez növelné csak igazán az adóbevételeket…

Ezzel kapcsolatban van bennünk középtávon aggodalom. Az adótörvény ez idáig nem változott, fizetünk a vezetékek után, amit továbbra is versenytorzítónak gondolunk, mivel a nem vezetékes szakma előnyhöz jut. A SZIP kapcsán viszont jeleztük, hogy ennek eredményeképpen a szolgáltatók elvileg kihúznak nagyságrendileg ezer kilométernyi vezetéket, ám a gyakorlatban nem lesznek motiváltak, ha utána megadóztatják őket. Ezt a kormányzat szerencsére első szóra megértette, így egy jogszabály-módosítás kimondja, hogy a pályázat keretében kiépített hálózatok mentesülnek a közműadó alól, ám mindössze öt évig. Öt évre tehát a helyzet rendezve van, de teljesen biztos, hogy a hatodik évben leépítik a hálózatokat, ha azok nem szereznek elegendő számú előfizetőt.

Honnan számítják az öt évet?

A pályázatok két ütemben még idén lezajlanak, a hálózatokat pedig 2018 végéig kell a nyerteseknek kiépíteniük. Az adómentes időszak az átadástól számított öt évig tart. A feladatunk az, hogy ez alatt az öt év alatt elérjük az adó megszűnését.

Az edukációs programok mikor indulnak el? Ha csak 2018-ban, amikorra a hálózatok utolsó határidővel kiépülnek, nem sok esély lesz a jelentős előfizetőszám-növekedésre.

Az edukációs feladatokat kevésbé követem közelről, de ezek is nagyon fontosak, a kormányzat ezekre is kiírja a pályázatokat. Ha mégsem haladna az ügy megfelelően, fel fogjuk emelni a szavunkat, mert valóban csak akkor van értelme a hálózatfejlesztésnek, ha a fogyasztók tudni fogják, miért jó ez számukra.

A jövő évben mely kérdések foglalkoztatják majd elsősorban a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget?

A SZIP-pályázatokkal kapcsolatban lesz még dolgunk. Szintén foglalkoznunk kell majd a terjesztési díjakkal, egyelőre még él a tilalom a két országos kereskedelmi csatorna esetében, de a kérdés Damoklész kardjaként mindaddig a piac felett lebeg, amíg nem döntenek másképp a törvényhozók. Nagyon friss téma, hogy filmes területen alakulóban van egy, az Artisjushoz hasonló szerzőijog-kezelő társaság. Ez két olyan téma, amely csökkentheti a szakmánk fejlesztésekre fordítható forrásait.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom