Kövess minket!

Médiapiac

Minden szegletbe internet?

Az OTT néhány évig még biztosan nem, a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) viszont annál inkább lázban tartja a kábelszolgáltatókat. A SZIP és az élesedő verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció felé hat. Kéry Ferenccel, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnökével beszélgettünk.

Nemrégiben zajlott a Media Platform 2015 konferencia a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szervezésében. Hogyan sikerült?

Több mint hétszázan fordultak meg az eseményen, reményeink szerint mindannyian elégedettek voltak. Megpróbáltunk keresztmetszetet adni a piac jelen állapotáról, mind a kiállításon, mind a konferencián. Külön foglalkoztunk a műszaki, a tartalmi és a szabályozási kérdésekkel. A technológia viszonylag egyszerűbb kérdés most, mindenki tudja, hogy az optikai hálózatok felé kell nyitnia, ehhez kapcsolódóan tekintettük át, hogyan kell a hálózatokat építeni és mérni; tartalmi vonalon bonyolultabb a kép. Az egyik legfontosabb téma a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) volt. A kábelszolgáltatók elkövetkező néhány évét ez jelentősen meg fogja határozni, így nem mindegy, hogy a hozzá kapcsolódó pályázat valóban fair módon, szakmailag elfogadhatóan valósul-e meg.

Mit takar ez a projekt, és hogyan áll jelenleg?

A Digitális Nemzeti Fejlesztési Program részét képezi a SZIP, amelyhez kapcsolódik egy pályázat. A cél leegyszerűsítve az, hogy 2018-ra ne legyen Magyarországon olyan háztartás – még a legeldugottabb tanyán sem –, ahol ne lehetne internet-hozzáféréshez hozzájutni 15 napon belül. Ez logisztikailag óriási feladat. Az így biztosítandó internetszolgáltatás esetében az elérhető hálózatsebességnek meg kell haladnia a 30 Mbit/s-t, ami ugyan öt éven belül túlhaladott érték lesz, az viszont jó hír, hogy a pályázat keretében a jövőálló technológiákat támogatják, ilyenek az optikai hálózatok, illetve a kábelhálózatok fejlesztése a DOCSIS rendszer 3.0-s verziójára. Ezekhez a fejlesztésekhez az állam 60 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és körülbelül 10 milliárd forintnyi visszatérítendő, igen kedvezményes kamatozású támogatást ad. Az önerőnek legalább 10 százaléknak kell lennie, amely felmehet egészen 30 százalékig, attól függően, hogy Magyarország mely területén építi ki a hálózatot egy szolgáltató.

Amennyiben a tervek megvalósulnak, 2018-ra nem lesz olyan ház, ahol ne lehetne internetet igényelni, ez lépéskényszerbe hozza a kábelszolgáltatókat, mert aki most nem lép, az vagy kimarad, vagy második szolgáltatóként jelenhet meg egy támogatott versenytárs mögött, ami nem túl jó üzlet. Nekünk mint szakmai szövetségnek ezért nagyon fontos, hogy ha már kiírnak egy ilyen pályázatot, az fair módon történjen.

Milyen esélyek vannak most egy fair, szakmailag megalapozott pályázatra? A kormányzat enyhén szólva is hektikusan és időnként túlzott határozottsággal szól bele a médiapiac különböző szegleteinek életébe.

A kormányzat nagyon elszánt ebben a témában. December óta folyik az előkészítés, és azért még vannak kérdések bennünk. El lehet képzelni, hatalmas adatbázisra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hol vannak még internettel le nem fedett házak. Alapul egy olyan óriási adatbázist vettek, amelyben megtalálható Magyarország összes háza, ezek közül kihúzták az internettel lefedetteket, majd a listát odaadták a szolgáltatóknak, hogy nézzék át, és töröljék azokat a címeket, amelyeknek a lefedése már folyamatban vagy 2018-ig tervben van. Ezt követően maradt mintegy 418 ezer ház, ami, tekintve hogy ebben már minden tanya és piciny zsákfalu benne foglaltatik, nem is magas szám. Egyébként Budapest is relatíve hátrányos helyzetben van, hiszen még sok ellátatlan lakás található a területén.

A problémák abból erednek, hogy az adatbázisba csúsztak hibák: elírások, nem létező házszámok, duplikációk és hiányok. Ha egy szolgáltató mellé egy versenytárs adatbázishibák miatt léphet be állami támogatással, az furcsa helyzetet teremt, és elfogadhatatlanul torzítja a versenyt. Ez teljes joggal aggodalmat kelt a szakmában, és ezért nagyon fontos, hogy kizárólag oda menjen támogatás, ahol szükség van rá.

A kormányzat témát illető lelkesedése odáig is kiterjed, hogy konzultáljon a szakmával annak érdekében, hogy a pályázat értelmes módon valósuljon meg?

Ebből a szempontból a kormányzatot meg kell dicsérjem, ezúttal korrektek voltak, és megfogadták a tanácsainkat. Jelenleg az adatbázishibák javítására várunk, erre ígéretet kaptunk. Van egy olyan téma, amelyben csak kompromisszumos megoldást tudtunk elérni, ez pedig az, hogy a pályázatokat mekkora területre írják ki. Ha településenként írnák ki őket, ahogyan mi szerettük volna, az adott helységben jelen lévő szolgáltató könnyen le tudná fedni azokat a házakat, amelyeket támogatás hiányában a magas költségek miatt eddig nem fedett le. Csakhogy ez több ezer pályázatot eredményezne, ezért a tenderek alapegysége a járás lett. A kormányzat eredetileg megyét szeretett volna, de ez a lehetséges pályázók körét körülbelül a három legnagyobbra szűkítette volna. Nekünk viszont azt kellett megértenünk, hogy a településenkénti pályázatok elbírálása irreálisan sok munkát róna a kiírókra. Így született a kompromisszumos megoldás, amely a kis szolgáltatóknak még mindig nem könnyű, de a kiírás lehetővé teszi a konzorciumban történő indulást, ami a tenderek körülbelül tizedében esélyt ad számukra a nagyok mellett.

Van az a maliciózus mondás, hogy kell, mint tanyára az internet. Mit old meg az infrastruktúra kiépítése szemléletformálás nélkül?

Ezt a kérdést természetesen mi is feltettük, és a kormányzat tisztában van azzal, hogy az infrastruktúra önmagában nem elég. Tyúk-tojás kérdés ez: az internet előnyeit nem lehet elmesélni, a megtapasztalásához viszont szükség van az infrastruktúrára. Az infrastrukturális pályázattal párhuzamosan ugyanakkor kiírnak egy másikat is, amely éppen az edukációra vonatkozik. Ha ez a kettő összeáll, akkor a nem internetezők egy része megnyerhetővé válik.

A SZIP-en túl mi foglalkoztatja jelenleg a kábeles szakmát a konferencia beszélgetései alapján?

Külön panel foglalkozott azzal az örökzöld témával, hogy ki fizet kinek a műsorterjesztők és a csatornák relációjában. Ez aktuális kérdés, mivel előbb-utóbb rendezni kell azt a tiltást, amelynek értelmében a két országos kereskedelmi tévé nem szedhet terjesztési díjat.

A programban hangsúlyosan volt jelen az OTT témája, és a nemzetközi szaksajtó is sokat ír erről. Mit mutat a magyar piaci valóság?

Még mindig csak úton vagyunk az OTT-piac kiépülése felé, nem számítok arra, hogy rövid időn belül palotaforradalmat okoznának e szolgáltatások. Magyarország nem Amerika, a kábelszolgáltatások nagyon eltérő árazása miatt sem. Ha például a Netflix belép a magyar piacra, az amerikaihoz képest jóval alacsonyabb árakkal kell versenyeznie, emellett a szinkronizálás pluszköltséget fog jelenteni számára. A szabályozási környezet miatt az OTT-szolgáltatók hasonló kínálatban gondolkodhatnak, mint a kábelesek, előbbiek leginkább a költséghatékonyság terén lehetnének versenyképesek, ám ez sem valószínű, mivel a kábelszolgáltatók méretgazdaságosabbak a tömegelérés miatt. Idővel az OTT-szolgáltatók versenytárssá válhatnak, ám addig számos dolgot meg kell oldaniuk, és az első években biztosan veszteséget kell finanszírozniuk.

Véleménye szerint tehát a tartalomszolgáltatok nonlineáris igényeit ki tudják szolgálni a jelenleg piacon lévő műsorterjesztők is.

Igen, mindazok, akik hajlandóak és képesek az innovációra, a hálózatfejlesztésre, az extra szolgáltatások bevezetésére.

A SZIP konstrukciója vagy az OTT részéről hamarosan jelentkező verseny egyaránt a kábelpiaci konszolidáció irányába mutatnak.

Bizonyos mértékű konszolidáció mindenképpen várható. A kábelszolgáltatóknak egyre inkább meg kell gondolniuk, hogy képesek lesznek-e beszállni az egyre élesedő versenybe.

Mi a helyzet a kábeladóval (a távközlési cégekre kivetett közműadóval – a szerk.)? Ez éppen azokat a cégeket sújtja a leginkább, amelyek eldugott helyekre is kivitték a hálózatot, mivel az adó alapja a vezetékek hossza. Most meg éppen a maradék távoli, lefedetlen címek „behálózását” támogatná a kormány. Ez növelné csak igazán az adóbevételeket…

Ezzel kapcsolatban van bennünk középtávon aggodalom. Az adótörvény ez idáig nem változott, fizetünk a vezetékek után, amit továbbra is versenytorzítónak gondolunk, mivel a nem vezetékes szakma előnyhöz jut. A SZIP kapcsán viszont jeleztük, hogy ennek eredményeképpen a szolgáltatók elvileg kihúznak nagyságrendileg ezer kilométernyi vezetéket, ám a gyakorlatban nem lesznek motiváltak, ha utána megadóztatják őket. Ezt a kormányzat szerencsére első szóra megértette, így egy jogszabály-módosítás kimondja, hogy a pályázat keretében kiépített hálózatok mentesülnek a közműadó alól, ám mindössze öt évig. Öt évre tehát a helyzet rendezve van, de teljesen biztos, hogy a hatodik évben leépítik a hálózatokat, ha azok nem szereznek elegendő számú előfizetőt.

Honnan számítják az öt évet?

A pályázatok két ütemben még idén lezajlanak, a hálózatokat pedig 2018 végéig kell a nyerteseknek kiépíteniük. Az adómentes időszak az átadástól számított öt évig tart. A feladatunk az, hogy ez alatt az öt év alatt elérjük az adó megszűnését.

Az edukációs programok mikor indulnak el? Ha csak 2018-ban, amikorra a hálózatok utolsó határidővel kiépülnek, nem sok esély lesz a jelentős előfizetőszám-növekedésre.

Az edukációs feladatokat kevésbé követem közelről, de ezek is nagyon fontosak, a kormányzat ezekre is kiírja a pályázatokat. Ha mégsem haladna az ügy megfelelően, fel fogjuk emelni a szavunkat, mert valóban csak akkor van értelme a hálózatfejlesztésnek, ha a fogyasztók tudni fogják, miért jó ez számukra.

A jövő évben mely kérdések foglalkoztatják majd elsősorban a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget?

A SZIP-pályázatokkal kapcsolatban lesz még dolgunk. Szintén foglalkoznunk kell majd a terjesztési díjakkal, egyelőre még él a tilalom a két országos kereskedelmi csatorna esetében, de a kérdés Damoklész kardjaként mindaddig a piac felett lebeg, amíg nem döntenek másképp a törvényhozók. Nagyon friss téma, hogy filmes területen alakulóban van egy, az Artisjushoz hasonló szerzőijog-kezelő társaság. Ez két olyan téma, amely csökkentheti a szakmánk fejlesztésekre fordítható forrásait.

Médiapiac

Megvan az első határon túli nyertes rádió

Döntött a Médiatanács a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 pályázati eljárás első fordulójának nyerteseiről, amelyek között a határon túli magyar médiaszolgáltatók közül elsőként a szabadkai székhelyű Pannon Rádió is helyet kapott.

Közzétéve:

A 2011 óta elnyerhető támogatásra tavaly óta pályázhattak azok a rádiós médiaszolgáltatók, amelyek Magyarországgal szomszédos állam területén jogosultak a rádiós médiaszolgáltatás végzésére, bejegyzetten működnek és a magyar nemzetiségűnek valló kisebbség számára készítenek tartalmakat.

A szabadkai Magyar Médiaházban működő Pannon Rádió Magyarországon több régiós, valamint országos csatorna délvidéki tudósítópontjaként élő kapcsolatot biztosít Budapest és Szabadka között.

A magyar-szerb párbeszéd előmozdításának eredményeként riportjai rendszeresen megjelennek a szerbiai közmédiában is.

A médiaszolgáltató a magyarországi események mellett a Vajdaság egész területéről tudósít, továbbá beszámol Európa és a világ híreiről. Ennek részeként élőben közvetíti a vajdasági magyarság kiemelt politikai, közéleti és művelődési eseményeit, ünnepi rendezvényeit. A dinamikusan fejlődő médiaszolgáltató tudósítóhálózata a teljes Vajdaságra kiterjed, emellett riporterei dolgoznak Belgrádban és Budapesten is.

A Pannon Rádiót a 2005-ben létrejött Pannónia Alapítvány civil szerveződés működteti, amelynek

célja a magyar nyelvű tájékoztatás fejlesztése a Vajdaságban, továbbá a vajdasági magyarság közösségként való megmaradásának támogatása.

A Médiatanács pályázati eljárása, a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 négy negyedéven keresztül minden hét azonos napján vagy napjain, azonos időpontban rendszeresen jelentkező közszolgálati célú rádiós műsorszám támogatott időszakban történő folyamatos készítésének és adásba szerkesztésének vissza nem térítendő támogatása – írja a hirado.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kötter Tamás is csatlakozott a Megafon csapatához (videó)

Ütős online tartalmak készítésével kíván hozzájárulni a valóság bemutatásához.

Közzétéve:

Borítóképünkön Kötter Tamás író, fotó: Facebook / @kotter.tamas

– Elegem lett abból, hogy a globális nagyvállalatok érzékenyítése, szélsőséges üzenetei öntik el a közösségi médiát – fogalmaz a Facebook-oldalára feltöltött videójában Kötter Tamás író, ügyvéd, aki szerint hazánkban a Momentum politikusai saját oldalaikon biztosítják a liberális hálózat minél nagyobb elérését.

– A világ legjobb marketingesei öntik le cukormázzal és próbálják újracsomagolva fogyaszthatóvá tenni a marxizmust

– mutat rá Kötter Tamás, aki elmondása szerint azért hozott létre Facebook-profilt, hogy figyelmeztesse fiatalabb, középosztálybeli társait arra, mivel jár, ha bedőlnek a baloldal szépen hangzó, üres szlogenjeinek.

– Hiába tudjuk Medgyessy óta, hogy a szlogenekből csak csőd következhet, és jólétet csak munkával lehet teremteni, ha ezek a hangok nem jutnak el a választókhoz – hangsúlyozza az író, aki azért kereste fel a Megafon csapatát, hogy ütős online tartalmak készítésével járuljon hozzá a valóság bemutatásához.

– Ne engedjük, hogy ezek a lejárt szavatosságú szocik újra szétverjék a hazánkat!

– figyelmeztet Kötter Tamás a videót zárva.

A Megafon olyan kezdeményezés, amelynek célja a konzervatív hangok felerősítése a közösségi médiában. Kötter Tamás mellett olyan neves jobboldali médiaszemélyiségek csatlakoztak hozzá az utóbbi hónapokban, mint Bayer Zsolt publicista, Bohár Dániel riporter, Deák Dániel politikai elemző vagy Rákay Philip tévés személyiség.

Tovább olvasom

Médiapiac

NMHH: a hatóság és a szolgáltatók is rugalmasak voltak a járvány alatt

Fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Közzétéve:

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke egy korábbi rendezvényen, fotó: MTI / Komka Péter

Sikeresen vizsgázott rugalmasságból és méltányosságból a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a telekommunikációs szolgáltatók a koronavírus-járvány ideje alatt – mondta Karas Monika, a szervezet elnöke csütörtökön a távközlés világnapja alkalmából 12. alkalommal rendezett konferencián.

Az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által rendezett online szimpóziumon Karas Monika kiemelte: az elmúlt évben a távközlési szakma megtapasztalta, mennyire fontos a hírközlési infrastruktúra, mert az az otthoni munkavégzéssel és a digitális oktatással még jobban az emberek mindennapjainak részévé vált.

Hozzátette, hogy

bár a hírközlési technológia fejlődése “önmagában nem csodaszer”, ugyanakkor fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Az is világossá vált, hogy egyre sürgetőbb az új generációs hálózatok megvalósítása, az igény irántuk erősebb, mint valaha – fogalmazott.

Karas Monika kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben az új távközlési technológiákat az idősebb korosztályban is egyre többen kezdték használni. Az NMHH májusban elindította a 65 éven felülieknek szóló Netre fel! elnevezésű kampányát, hogy ez a korosztály is magabiztosan mozoghasson az infokommunikáció világában.

A program célcsoportja az idősek mellett az ifjabb generáció is, mert ők a nagyszülők segítői az internethasználatban – fűzte hozzá.

Az NMHH elnöke beszélt arról is, hogy a hatóság minden feladatának teljesítését “alapos tervezés és gondos előkészítés” előzi meg, és “előrelátóan” gondolkodtak akkor is, amikor januárban megtartották a 900 és az 1800 megahertzes frekvenciák értékesítését, hogy biztosítsák a hazai mobilszolgáltatás jövőjét.

Az online konferencián Karas Monika átadta az általa 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az elmúlt hat évben Bartolics István, Fiala Károly, Győrbíró László, Somogyi András, Böcskei Imre, Bugyi József, Bánhidi Zoltán, Madarász Erika, Pados László, Czuczy András és Schmideg Iván kapták.
Idén Balogh János, az NMHH nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős főosztályvezetője és Bozsóki István, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) távközlési hálózatok spektrumgazdálkodási és infrastruktúra osztályának vezetője kapták.

Mario Maniewicz, az ITU igazgatója köszöntőjében szintén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány mekkora kihívás és milyen fejlődés elé állította a telekommunikációt.

Földesi Péter, a Széchenyi István egyetem rektora arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézmény a világnap alkalmából rendezett konferenciával is híd szerepet tölt be a szakma és a hallgatók között.

Bartolits István, az NMHH Technológia-elemző főosztályvezetője a járvány távközlési ágazatra gyakorolt hatásairól szóló előadásában hangsúlyozta, hogy a világon a távközlési piacon tavaly 3,5 százalékos visszaesés volt, amely 56 milliárd dollár (16 512 milliárd forint) kiesést jelent, de ez a visszaesés nem volt egyenletes.

Kifejtette, hogy

a járvány felgyorsította a digitális csatornák elfogadottságát, de az üzleti szolgáltatások irányába vitt tevékenységeket megtépázta.

A helyhez kötött szélessávú bevételekre és a mobilszolgáltatók belföldi előfizetéses piacára nem volt hatással, a roamingszolgáltatásokból származó bevétel pedig időszakosan eset vissza az utazási korlátozások miatt tavaly májusban és áprilisban.

Elmondta, hogy a közeljövőben a telekommunikációs szektorban részben bevételnövekedés várható, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások terén reális esélye van egy második gazdasági visszaesési hullámnak.

Hosszútávon alapvető tényezővé fog válni a szélessávú hozzáférés, amely a biztonság alapja lesz – mondta Bartolits István, hozzátéve, hogy ebben kiemelt fontosságú lesz a helyhez kötött hálózat, szükséges lesz az 5G hálózatok elterjedése, amelyben Európa lemaradóban van, emellett intenzíven készül a 6G követelményrendszere.

A konferencián a 3G kivezetését mérlegelő kerekasztal-beszélgetést is tartottak a hírközlési szolgáltatók és az NMHH képviselőivel. A résztvevők leszögezték:

az elavult technológia fenntartása ugyanannyi erőforrást visz el, mint ami egy újgenerációs hálózat üzemeltetése, sőt, az újabb hálózatok energia- és költséghatékonyabbak.

A rendezvényen rendhagyó gyászszertartáson emlékeztek meg a koronavírusban elhunyt hírközlési szakemberekről: a győri egyetem, a hallgatók, az NMHH és az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselőinek főhajtása mellett az egyetem területéről egy meteorológiai ballont engedtek föl koszorúval, szalagján versrészlettel.

A távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

Tovább olvasom