Kövess minket!

Médiapiac

Minden 5. banki ügyfél netbankol

A hazai online bankhasználat már fejlettnek tekinthető – a banki ügyfelek ötöde rendszeresen használja ezt a csatornát banki ügyeinek intézésére. A szomszédos országokkal összevetve ugyanakkor Magyarország némiképp lemaradásban van. A közeljövőben a fiatalok révén valószínűsíthetően növekedni fog a felhasználók száma és aránya, de új, ügyfélközpontú megoldások megjelenése is várható lesz a magyar piacon.

Az internet a pénzügyi területen is komoly változásokat hozott az utóbbi években: először az internet használatának tömegessé válása, az utóbbi időben pedig az okostelefon és táblagépes platformok elterjedése okoz átrendeződéseket az ügyfelek bankolási szokásaiban és a bankokkal szembeni lakossági elvárásokban. A hazai banki ügyfelek körében az internet immár a második legfontosabb információs csatornává küzdötte fel magát, a pénzügyi tudatosság és megtakarítási képességek növekedésével pedig egyre jellemzőbb, hogy leginkább az internet segítségével követik az ügyfelek a pénzügyi világ eseményeit és a tőzsdei híreket. Emellett már a tranzakciók nagy részét is elektronikusan indítják sokan, az online bankolás feltartóztathatatlanul terjed a hazai piacon is.

A GfK Retail Banking Monitor felmérés aktuális, teljes lakosságra vetített adatai alapján a magyarok 19 százaléka intézi banki ügyeit az interneten keresztül. Ez a régió országai között közepes eredménynek számít, bár a számunkra fontos referencia országok között a netbankolók aránya érezhetően magasabb. Az osztrák 75 százalékot nehéz lesz gyorsan utolérni, de sokat kell még fejlődni ahhoz is, hogy megelőzzük Csehországot, Szlovákiát vagy Szlovéniát e tekintetben, ráadásul Lengyelország is „több, mint egy fejjel” jár előttünk az ott tapasztalható 26 százalékos aránnyal.

Reményre adhat okot, hogy a 83 százalékos arányt elérő banki ügyfelek körében ez a szám valamivel magasabb hazánkban: a GfK RBM kutatásának adatai alapján már minden ötödik banki ügyfél használja valamelyik online banki felületet ügyeinek intézésre, a 15-59 éves internetezők körében pedig közel 60 százalék, azaz a többség.

A netbank használata – ahogy általában az internetezés is – leginkább az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 20-39 évesek és a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élők körében magasabb. A kivételt a 15-19 éves korosztály jelenti, amelynek túlnyomó többsége nagyon aktív az interneten, de banki igényekkel és kapcsolattal még nem rendelkeznek, ezért körükben az online banki ügyintézés terén komoly kiaknázható lehetőségek állnak rendelkezésre. A netbank kevésbé népszerű az 50 évnél idősebbek, az érettségivel nem rendelkezők és a falusi, kisvárosi lakosság körében.

„Az internet bank mint csatorna egyre fontosabb lesz, a jövőben az online banki penetráció további növekedésével számolunk. A mostani középiskolások nagyon aktívan használják az internetet, így ők – ha elkezdik egyetemi tanulmányaikat, vagy munkába állnak –, aktív bankhasználókká válnak, és várhatóan az online csatornát fogják előnyben részesíteni. Bár az internet penetrációban nem várunk drámai növekedést a következő években, hiszen az idősebbek és a falusi lakosság körében nem fog jelentősen emelkedni az internetezők aránya, a netbanki szolgáltatások kínálta előnyöket körükben is egyre többen fogják felismerni, így a penetráció pár százalékos emelkedése körükben is valószínűsíthető” – állítja Dunai Albert, a GfK Hungária munkatársa.

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy ha egy ügyfél elkezdi használni a netbankot, egyre ritkábban keresi fel a bankja valamely fiókját. Ha lehet, inkább az interneten keresztül utal vagy ellenőrzi számlaegyenlegét – a bankok nagy örömére. A bizalom és a rutin az ügyfelek egy jelentős részénél megvan az online csatorna irányába. A jelenlegi hazai online banki rendszerek már a banki szolgáltatások igen nagy részét elérhetővé tették az interneten keresztül, ám fejlődési lehetőség még így is van.

Az internethasználat hatása a bankfiók látogatások gyakoriságára a 18-49 éves internetezők körében (az adatok százalékban kifejezve):

Amióta internetezem, bankfiókba sokkal ritkábban járok 26%

valamivel ritkábban járok 19 %

valamivel gyakrabban járok 4%

sokkal gyakrabban járok 3%

Forrás: Digital Connected Consumer, GfK Hungária

A jövő a játékos megoldások és kreatív hűségpont gyűjtő promóciók alkalmazása felé mutat, de más, online pénzügyi megoldások, innovációk is jelen vannak a fejlettebb piacokon. Az amerikai piacon több olyan innovatív online szolgáltatás jelent meg az utóbbi években, amelyek a lakosság tagjait segítik a pénzügyek menedzselésében, hiteleik törlesztésében vagy a megtakarításban. Ezek az innovációk legtöbbször nem a bankoktól, hanem olyan független cégektől származnak, amelyek felismerték, hogy az ügyfelek többsége járatlan a pénzügyek terén, ezért segítségre szorul.

„Az ilyen innovatív szolgáltatások fő erőssége, hogy a fejlesztés során az ügyfelek logikájából és valós igényeiből indulnak ki. Ezért az ügyfelek könnyen megértik és használják a szolgáltatásokat, azok segítséget nyújtanak számukra. A megoldások közül több olyan is van, amelyeket viszonylag egyszerűen be lehetne építeni az online banki felületekbe, ezzel jelentősen növelhető lenne az ügyfélélmény, amely magasabb hűséghez és aktívabb online bankhasználathoz vezetne. Érthető, hogy a jelen körülmények között a bankok nem tudnak, nem mernek komolyabb fejlesztéseket végrehajtani felületeken, de ha hasonló szolgáltatások megjelennek Magyarországon is, félő, hogy a bankok versenyhátrányba kerülnek, hiszen az új szolgáltatások komoly hatást fejthetnek ki a piacra” – véli Dunai Albert.

A kutatásról

A GfK RBM (Retail Banking Monitor) kutatása 1995 óta vizsgálja a banki és pénzügyi piacot, annak alakulását és trendjeit Magyarországon és a régió piacain. A számítógéppel támogatott személyes kérdőíves (CAPI) kutatás negyedévente, a hazai lakosságra reprezentatív, 1000 fős mintán készül el.

Médiapiac

A semmi és a napsütés – Déri Jánosra emlékeztek

„Vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben.” Déri János, az egykori közkedvelt tévés április 14-én lett volna 70 esztendős, ám csupán 41 évet adott neki a sors. Fodor János kollégájával emlékezünk rá az utolsó vele készült interjút felidézve.

Közzétéve:

Fotó: MTVA/YouTube

A Déri. Csak így emlegetik, de az idő múlásával egyre kevesebben. Intellektuális volt, természetes és humoros. A fél ország miatta nézte az Ablak című magazinműsort és fogta a hasát a nevetéstől a Pocsék Áruk Fóruma láttán.

Déri János intézmény volt, az egyik, ha nem a legnépszerűbb televíziós. Éppen ezért döbbentett meg mindenkit, amikor 1991-ben elterjedt a hír, hogy súlyos beteg, tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Az orvosok itthon nem vállalták az operációt, sőt, egész Európában is csak egy német orvos, akihez ki is utazott Heidelbergbe – emlékezett a Mandiner.

Fodor János kollégája volt Dérinek. Talán még barátja is. Akkoriban volt egy népszerű beszélgetős műsora, a Csevegés. Empatikus volt, tudott hallgatni is. Ezért gondoltak rá a Magyar Televíziónál, hogy ha már az egész ország Déri betegségéről beszél, készítsen vele egy hosszabb interjút, kimondva-kimondatlanul az utókornak…Fodor János úgy emlékszik,egy közös focizás során látta először Dérin, hogy valami nem stimmel.

Nagyon csúnya köhögőrohamot kapott, nem is tudta folytatni a játékot. Persze tudta mindenki, hogy erős dohányos, de ez a köhögés más volt… Utána nem sokkal jött a letaglózó diagnózis.

„Nem olyan ember vagyok, aki kirohan egy tömegszerencsétlenséghez nézelődni, s mutatja a nézőknek a vért. Az nem az én világom. Először azt mondtam, hagyjatok, nem csinálom meg az interjút, János amúgy is meggyógyul. Persze én is hazudtam magamnak. Aztán Vágó Pistáék addig nyaggattak, hogy mégis felhívtam Jánost, hogy megyek, ha hívsz, ha beszélni szeretnél. Dönts és megyek. Aztán jött egy telefon, már a heidelbergi klinikáról, Németországból, ahová János nagy reményekkel ment ki. Felhívott, és annyit mondott, gyere!” – emlékezett Fodor János.

Déri János akkor már nagyon rosszul volt. Németországban egy három és fél kilós daganatot operáltak ki a tüdejéből. Mindhiába. Az interjú a műtét előtt nem sokkal készült a klinikán. Fodor tudta, hogy élete talán legnehezebb beszélgetésére készül.

„Lehetetlen állapot volt. Mit kérdezel egy végét járó embertől? Hazudsz, hogy jól nézel ki, miközben rosszul? Amikor megérkeztem és bementem az egyágyas szobájába, János pizsamában volt. Felöltözött, megborotválkozott. Emlékszem, közben beletúrt a hajába, és egy csomó hajszál maradt a kezében. Szóval megborotválkozott, majd annyit mondott: na, színpadra!”Az interjú elkészült. Megrázó beszélgetés született.

Déri János őszintén beszélt az érzéseiről, s arról, tudja, hogy nem sok esélye van az életre. Fájdalmas volt hallani, amikor megjegyezte, az a legrosszabb az egészben, hogy három év múlva már senki nem fog emlékezni rá. Fodor János szerint ez az interjú nem Déri János miatt volt fontos, hanem miattunk, akik túléltük őt.

„Ő fogalmazta meg ugyanis, hogy mi a fontos az életben. Idegeskedsz, rohansz a munka miatt? Nem fontos. Hogy mit mondanak a munkádra? Nem fontos. Az a néhány ember a fontos, aki hozzád tartozik. Az a fontos az életben, hogy legyél jóllakva, vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben. Ezért a gondolatért volt fontos az az interjú, mert helyettünk kimondott valamit, az állapota miatt pedig hiteles volt, hiszen ő már ott állt a kapuban. Ezt az interjút minden évben egyszer meg kell nézni, hallgatni.”

Ez volt az utolsó találkozásuk. Déri János ugyanis Németországból Mexikóba utazott, abban a reményben, hogy ott talán segíteni tudnak rajta. Nem tudtak. Talán még ma is sokan emlékeznek arra a drámai telefonos bejelentkezésre az Erkel Színházban, ahol elbúcsúzott a kollégáitól, a nézőktől. Fodor János szerint az általa készített interjú be volt készítve arra az esetre, ha Déri János örökre elalszik.

A fájdalmas pillanat 1992. április 29-én jött el. Az interjút bekészítették, mégsem adta le a televízió.

„A Magyar Televízió, méltatlan és érthetetlen módon ügy döntött, hogy nem adja le. Pedig akkoriban Déri Jánosnál szeretettebb, híresebb ember kevés volt Magyarországon. Az interjút végül a halálának egyéves évfordulóján láthatták a nézők” – folytatja Fodor János, aki arra kérdésre, hogy szerinte mi volt Déri titka, a következőket válaszolta:„Éleslátású fickó volt, vagány, csibész, de a humora volt a fő fegyvere. Ő mindennek rögtön a fonákját látta.”

Fodor János amúgy hosszú ideje nem látható képernyőn, jelenleg a Rádió Bézs nevű internetes rádió tölti ki az életét. Büszke rá, hiszen hat éve létezik a rádió, pedig egyetlen fillér bevételük sincsen. „Szerintem Magyarország egyik legigényesebb rádiója, nincsenek benne hírek, pártpolitika, ez egy emberi adó, zenével, sok-sok beszélgetéssel.”

Déri János most lenne 70 esztendős. Lassan 29 éve nincs közöttünk, és fokozatosan kopik ki az emlékezetből. Fodor szerint valahol ez rendjén is van. „Ne áltassuk magunkat, harminc év alatt fogalma sincs az embereknek, hogy ki Déri János, de ugyanúgy nem tudják, ki volt Bilicsi Tivadar vagy éppen Psota Irén. Van más, van új, s bármennyire is hozzá tartozott emberek millióinak életéhez Déri, lassan ő is kiesik az emlékezetből. De ne szomorkodjunk ezért. Minek? Inkább örüljünk, hogy volt egy Dérink.”     

Tovább olvasom

Médiapiac

A CNN igazgatója elismerte, hogy propagandát terjesztenek (videó)

Újabb rejtett kamerás videóval állt elő a Project Veritas nevű amerikai oknyomozó portál.

Közzétéve:

Borítókép forrás: Pixabay

Ebben a videóban ezúttal a CNN műszaki igazgatója, Charlie Chester beszél arról, hogy spekulációs propagandával támadták Donald Trump volt amerikai elnököt – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

A Project Veritas által közzétett felvételeken Charlie Chester őszintén beszél arról, hogy hogyan buktatták meg Donald Trumpot propagandisztikus eszközökkel.

Nézd, mit tettünk mi [CNN], kitettük Trumpot. Teljes meggyőződéssel mondom, és 100 százalékban hiszem, hogy ha nem lenne a CNN, akkor nem tudom, hogy Trumpot kiszavazták volna-e

– mondta, hozzátéve, hogy azért ment a CNN-be dolgozni, mert “ennek része akart lenni”.

Chester beszélt a módszereikről is. Elmondta, hogy Trump egészségügyi problémáit felnagyították.

Trump keze remegett vagy valami, azt hiszem. Rengeteg orvost hívtunk be, hogy elmondjanak egy olyan történetet, amely csak spekuláció volt – hogy neurológiai problémái vannak és a végét járja. Olyan történetet készítettünk ott, amelyről semmit sem tudtunk. Szerintem ez propaganda

– fogalmazott Chester.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden egészségügyi állapotával foglalkoztak-e, az igazgató azt mondta, hogy szem előtt tartották ez a kérdést is. Elmondása szerint

bemutatták, ahogy Biden kocog, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a koráról és azt sugallják, hogy egészséges.

Az újságírónak az igazgató azt állította, hogy “nem lenne gondja” azzal, ha Biden meghalna, ugyanis szerinte Kamala Harris alelnök is megállná a helyét.

Szóba került az is, amikor Biden többször is megbotlott az Air Force One lépcsőjén, Chester elmondása szerint röviden foglalkoztak az esettel, de nem verték nagy dobra.

Régi-új téma a láthatáron

A műszaki igazgató szerint a CNN a Trump-ellenes szavazókat is célba vette az éghajlatváltozásra összpontosítva, hozzátéve:

“A félelem eladható.”

“Szerintem Covid-fáradtság van. Tehát valahányszor megjelenik egy új történet, a CNN bele fog kapaszkodni. A szerkesztőségben már bejelentették, ha a nyilvánosság nyitott lesz rá, főleg az éghajlatra fogunk koncentrálni” – mondta, hozzátéve, a jövőben az éghajlat kérdése kerül majd a középpontba.

“A következő dolgunk tehát felhívni a figyelmet a klímaváltozásra” – összegzett Charlie Chester. Állítása szerint ezt úgy fogják lebonyolítani, hogy folyamatosan az olvadó jeget és a felmelegedést mutogatják majd, és arról beszélnek, hogy ennek milyen hatásai lesznek a gazdaságra.

A rejtett kamerás felvételből az is kiderül, hogy a CNN-nél a csatorna vezérigazgatója, Jeff Zucker dönti el, hogy miről lehet beszélni.

Korábban a Project Veritasnak sikerült többórányi hangfelvételt szereznie Zucker szerkesztőségi eligazításairól. Ezekből többek között kiderült, hogy a CNN vezetői megbeszélték, nem fognak a Joe Biden és fia, Hunter Biden ukrán korrupciós ügyeit bizonyító kiszivárgott e-mailekkel foglalkozni.

Tovább olvasom

Médiapiac

A professzor és a vezető szerkesztő ellen is hadjárat indult

Véleménye miatt az egyetemen petíció indult az oktató kirúgására.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A januári Capitoliumi tüntetésen részt vevő, de békés tüntetők motivációjáról írt egy esszében Joshua Hochschild a The American Mind oldalára. A Mount St. Mary’s Egyetemen tanító professzor szerint a Trumpot támogató emberek tudták, hogy a megmozdulás nem sokat segít a republikánus elnökön politikailag. Mégis úgy gondolták, hogy a tüntetés által fel tudják hívni a figyelmet a választási rendszer problémáira, és arra, hogy milyen fontosak a békés, demokratikus megmozdulások.

Hochschild arról is írt, hogy a média aztán teljesen kiforgatta a történetet, és azokat az embereket vette előtérbe, akik erőszakosak voltak a tüntetés során. Ezt a viselkedést és jellemzést akarták aztán ráhúzni minden állampolgárra, azokra is, akik csak a problémákra akartak rávilágítani, és kérdéseket tettek fel.

A professzor szerint azok a tüntetők, akik a Capitoliumnál végül erőszakhoz folyamodtak és részt vettek a lázadásban, buta dolgot követtek el, és ezt törvénytelennek és szégyenteljesnek ítélte meg.

Ettől függetlenül az egyetemi diákok hadjáratot indítottak Joshua Hochschild ellen a véleménye miatt. Elindult egy petíció a kirúgására, amelyet már majdnem 1800 fő írt alá. A hírek szerint egyébként a professzor is ott volt a Capitoliumnál a tüntetés napján, de a lázadásban nem vett részt.

A petíció szerint a professzor cikke egy szegényes mentség akar lenni a tüntetésen való saját részvételét illetően. Brea Purdie, a petíció indítója szerint Hochschild minimalizálja a rasszizmus, a xenofóbia és a nőgyűlölet hatásait.

Az ügyben kiadott egy közleményt az egyetem elöljárója, Boyd Creasman is. Ebben azt írta, hogy az amerikai felsőoktatás egyik sarokköve a tudományos szabadság, ami lehetővé teszi mind a hallgatók, mind az oktatók számára, hogy szabadon kifejezzék a véleményüket, szankciók nélkül. Mindenkinek jogában áll, hogy valamivel egyetértsen vagy ne értsen egyet, és a beszédhez való jog védelme rendkívül fontos. Ezzel együtt Creasman arról is szót ejtett, hogy az egymás iránti tisztelettel tenni akarnak a faji és társadalmi igazságosságért.

Nem Joshua Hochschild az első egyetemi oktató, akit támadás ér a véleménye miatt.

Tavaly egy chicagói egyetem közgazdász professzora, Harald Uhlig a közösségi oldalán írta le a véleményét arról, hogy nem helyesli a támogatás megvonását a rendőrségtől, amelyet annyira el akart érni a Black Lives Matter mozgalom. 

Uhlig az egyetemen a Journal of Political Economy lapnál is dolgozik vezető szerkesztőként. Véleménye miatt petíció indult a lemondatására a lapnál, ez azonban végül nem történt meg.

Az Albertai Egyetemen pedig egy antropológus professzort azért rúgtak ki tavaly, mert gender-kritikus és feminista megszólalásai voltak. A diákok arra panaszkodtak, hogy Kathleen Lowery nem biztonságos környezetet teremtett nekik a megszólalásaival, az intézmény pedig végső soron úgy látta, hogy jobb lesz mindenkinek a professzor nélkül – írta a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom