Kövess minket!

Médiapiac

Mind meghalunk?

Ha nem törlik el a reklámadót, csupán ″szétterítik″ azt a piacon, a kisebb médiavállalkozások kerülnek nagyon nehéz helyzetbe.

Fragmentált a piac

Ahogyan Lázár János korábban jelezte, változtatni kívánnak a reklámadón, összefüggésben az Európai Bizottság aggályaival. Ugyan nem tudni, mi lesz a menet vége, de a mostani – még korántsem pontosított – javaslat egységes kulcsot alkalmazna, és az adó hatálya alá kerülnének azok a kis médiacégek is, amelyeknek 500 millió forint alatti bevételük, hívja fel a figyelmet a Bisnode.

A Bisnode nemzetközi cégminősítő adatbázisában nagyságrendileg 1400 műsorszórással illetve lapkiadással foglalkozó vállalkozás szerepel. E cégek több mint 96 százalékát 500 millió forintos árbevétel alatti cégek alkotják, amelyek mindössze a teljes piac árbevételének 8 százalékát adják. Az összárbevétel 72 százaléka összpontosul eközben a 10 milliárd forint feletti árbevételű médiavállalkozásoknál. Az egy cégre jutó bejelentett alkalmazottak száma átlagosan 4,15 fő a szektorban, ennek oka a jelentős számú kisebb méretű cégnél keresendő: 86 százalék kevesebb, mint 5 főt foglalkoztat, míg a 20 fő feletti létszámú cégek mindössze a piac 5 százalékát teszik ki.

A szektor pénzügyi kockázatosságát tekintve a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartozik a Bisnode cégminősítése alapján. A vállalkozások közel 73 százaléka már több mint 10 éve működik, 60 százalékuk pedig kimondottan jó likviditással rendelkezik, annak ellenére, hogy a 2013-as évet a szektor 40 százaléka zárta veszteségesen.

Győztesek és vesztesek

Bár a pontos adókulcs még nem ismert, többször hivatkoztak az Ausztria által alkalmazott 5 százalékos kulcsra, amelynek a mértéke jelenleg a legmagasabb Európában. Az elemzés elkészítésekor a Bisnode a rádió- és tévéműsor szolgáltatási, illetve a napi- és folyóirat kiadási főtevékenységet folytató vállalkozások 2013-as pénzügyi beszámolóinak árbevétel sorait használta. Az egyszerűség érdekében azt feltételezték, hogy ezen vállalkozások teljes árbevétele reklámadó-köteles tevékenységből származik, illetve az egykulcsos adó mértékét 5 százalékkal kalkulálta.

Fotó: Fotó: Így rendezné át a viszonyokat a reklámadó (forrás: Bisnode)

Ezt a kalkulációt elfoagdva az látszik, hogy a legjobban a változással az M-RTL Zrt. (RTL Magyarország) járna, mivel adókötelezettségük 3,7 milliárd forinttal csökkenne.

A nagy vesztesek pedig az 500 millió forintnál kisebb árbevételű cégek lennének. Ugyancsak növekvő adóteher várható az 0,5-5 milliárd forint árbevételű cégek esetében. Mindez várhatóan elbocsátásokhoz, költségcsökkentéshez és áremeléshez vezet. Keleti József, a Bisnode hazai vezetője a szektor kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetve a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében látja az adóváltozás legnagyobb veszélyeit.

Lázár János azt üzente

A reklámadó csökkentését és a jelenlegi sávos helyett egykulcsos rendszer bevezetését helyezte kilátásba Lázár János február 3-án, amikor az MTI-nek nyilatkozott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek nem beszélt a pontos mértékről, de már előkerült az osztrák példa.

Mint elmondta, a kormány tavaly augusztus óta folyamatosan kap formális és informális jelzéseket arról, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának komoly aggályai vannak a magyarországi reklámadóval kapcsolatban. A főigazgatóság január végén küldött levelében a reklámadó sávos rendszerét ellenezte, mert az az alacsony reklámbevételű vállalkozásoknak szelektív gazdasági előnyt jelent, emellett a mértékét is kifogásolta, mert az “objektíve is alkalmas arra, hogy gazdasági hátrányt okozzon”.

A kabinet emellett olyan “tanácsokat” is kapott uniós szinten, hogy ha az RTL Klub tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű Bertelsmann-csoport egyeztetés céljából jelentkezik nála, akkor fogadja a megkeresésüket, ellenkező esetben “az elmarasztalás lehetősége áll nyitva” Magyarország előtt.

A nyilatkozatból kiderült, a kormány nem feltétlenül számol bevételcsökkenéssel, mert bár “kevesebb lesz az adó, de többen fogják fizetni”. Lázár János az így várható adóbevételt 6 és 10 milliárd forint közé tette.

A szakma nem örült

Lázár szavaira reagálva a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) sietett leszögezni:a 0 százalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó jogszabály alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat egyértelműen ellehetetleníti, továbbá a saját reklám megadóztatása miatt kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra.

Emiatt az MRSZ szakmai konzultációt javasolt, illetve jelezték: továbbra is az adónem kivezetése mellett vannak.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom