Kövess minket!

Médiapiac

Milyen volt 2015, mit várhatunk 2016-ban? V.

Aki válaszol: Faludi Péter, az Atmedia kereskedelmi igazgatója.

(A körkérdésünkre adott válaszokat elsőként a Médiapiac szaklap 2015. november-decemberi számában jelentettük meg.)

Faludi Péter, az Atmedia kereskedelmi igazgatója

Az év végi hajrá láthatóan jól sikerült az Atmediának, de hogyan alakult az év egésze, 2014-gyel összevetve?

Valóban, nagyon jól sikerült az év végi hajránk, de ez a teljes évünkről is elmondható. Sokéves munkánk eredménye az idei sikerünk. A korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is dinamikus, két számjegyű növekedést értünk el.

Az MTVA és a TV2-csoport reklámértékesítésének „bezsákolásával” tulajdonképpen ismét kétpólusúvá válik a televíziós reklámpiac. Ez mennyiben változtat kereskedelmi oldalról a piacon, illetve az Atmedia kereskedelmi stratégiáján?

A piac valóban kétpólusúvá válik, és erre a szereplőknek gondolkodásukban is át kell állniuk. A stratégiánkat természetesen mi is ehhez igazodva határozzuk meg, hogy elérhessük célunkat, a további dinamikus növekedést. Ennek egy módja van, ha versenybe szállunk a korábbi piacvezetővel. Mi már eddig is számtalanszor bebizonyítottuk a hirdetőknek, hogy a ratingjeink minőségi ratinget jelentenek, ugyanakkor 2016-tól az Atmedia a piac legnagyobb ratingszállítójává is válik. Kereskedelmi szempontból tehát egyszerűbb lesz a piac, a hirdetőknek, ügynökségeknek kevesebb szereplővel kell megállapodniuk.

Az idei év fontos fejleménye volt a bónusztörvény. Ez mennyiben változtat az Atmedia kilátásain, stratégiáján?

A bónusz nem tűnt el, csak transzparenssé vált, nálunk emiatt nem változott meg a stratégia.

2014-ben a MEME számai alapján nagyot nőtt a televíziós reklámpiac. Mire számít az Atmedia 2015-ben össztévépiaci szinten?

Mérsékelt, egy számjegyű növekedést prognosztizálunk 2015-re.

2016-ban folytatódhat-e a reklám- és a tévépiac növekedése? Számítanak-e a sportvilágesemények, hozhatnak-e pluszbevételeket, vagy inkább költésátcsoportosítás fog történni?

Mindenképpen növekedésre számítunk 2016-ban is, és ebben jelentős szerepük lesz a nagy sporteseményeknek. Az elmúlt hetekben kezdődött tárgyalásainknál is azt tapasztaljuk, hogy ezekre készülnek a hirdetők. Már most óriási az érdeklődés mind a labdarúgó-Eb, mind az olimpia iránt. Emiatt ezeknél az eseményeknél többletbevételekre számítunk, nem átcsoportosításokra. Már tudunk arról, hogy vannak olyan hirdetők is, amelyek pluszbüdzsével készülnek ezekre az eseményekre.

Várhatóak-e az Atmedia esetében további nagy dobások 2016-ban, vagy ez a mostani jelentős átalakulás hoz valamiféle nyugvópontot egy-két évre?

Tizenhat éves szakmai pályafutásom alatt sohasem tapasztaltam nyugvópontot ezen a piacon. Inkább az mondható el, hogy nagyon turbulens környezetben kell teljesítenünk, ezért rengeteg a munkánk. Eközben mi is dinamikusan fejlődünk. Egészen biztos, hogy nem állunk meg, hanem minden lehetőséget megragadunk. Jelenleg is tárgyalunk újabb csatornák értékesítéséről.

Médiapiac

Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

Közzétéve:

Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

Közzétéve:

Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

– fogalmazott Vastag Tamás. 

Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

Közzétéve:

Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

Tovább olvasom