Kövess minket!

Médiapiac

Milyen volt 2015, mit várhatunk 2016-ban? V.

Aki válaszol: Faludi Péter, az Atmedia kereskedelmi igazgatója.

(A körkérdésünkre adott válaszokat elsőként a Médiapiac szaklap 2015. november-decemberi számában jelentettük meg.)

Faludi Péter, az Atmedia kereskedelmi igazgatója

Az év végi hajrá láthatóan jól sikerült az Atmediának, de hogyan alakult az év egésze, 2014-gyel összevetve?

Valóban, nagyon jól sikerült az év végi hajránk, de ez a teljes évünkről is elmondható. Sokéves munkánk eredménye az idei sikerünk. A korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is dinamikus, két számjegyű növekedést értünk el.

Az MTVA és a TV2-csoport reklámértékesítésének „bezsákolásával” tulajdonképpen ismét kétpólusúvá válik a televíziós reklámpiac. Ez mennyiben változtat kereskedelmi oldalról a piacon, illetve az Atmedia kereskedelmi stratégiáján?

A piac valóban kétpólusúvá válik, és erre a szereplőknek gondolkodásukban is át kell állniuk. A stratégiánkat természetesen mi is ehhez igazodva határozzuk meg, hogy elérhessük célunkat, a további dinamikus növekedést. Ennek egy módja van, ha versenybe szállunk a korábbi piacvezetővel. Mi már eddig is számtalanszor bebizonyítottuk a hirdetőknek, hogy a ratingjeink minőségi ratinget jelentenek, ugyanakkor 2016-tól az Atmedia a piac legnagyobb ratingszállítójává is válik. Kereskedelmi szempontból tehát egyszerűbb lesz a piac, a hirdetőknek, ügynökségeknek kevesebb szereplővel kell megállapodniuk.

Az idei év fontos fejleménye volt a bónusztörvény. Ez mennyiben változtat az Atmedia kilátásain, stratégiáján?

A bónusz nem tűnt el, csak transzparenssé vált, nálunk emiatt nem változott meg a stratégia.

2014-ben a MEME számai alapján nagyot nőtt a televíziós reklámpiac. Mire számít az Atmedia 2015-ben össztévépiaci szinten?

Mérsékelt, egy számjegyű növekedést prognosztizálunk 2015-re.

2016-ban folytatódhat-e a reklám- és a tévépiac növekedése? Számítanak-e a sportvilágesemények, hozhatnak-e pluszbevételeket, vagy inkább költésátcsoportosítás fog történni?

Mindenképpen növekedésre számítunk 2016-ban is, és ebben jelentős szerepük lesz a nagy sporteseményeknek. Az elmúlt hetekben kezdődött tárgyalásainknál is azt tapasztaljuk, hogy ezekre készülnek a hirdetők. Már most óriási az érdeklődés mind a labdarúgó-Eb, mind az olimpia iránt. Emiatt ezeknél az eseményeknél többletbevételekre számítunk, nem átcsoportosításokra. Már tudunk arról, hogy vannak olyan hirdetők is, amelyek pluszbüdzsével készülnek ezekre az eseményekre.

Várhatóak-e az Atmedia esetében további nagy dobások 2016-ban, vagy ez a mostani jelentős átalakulás hoz valamiféle nyugvópontot egy-két évre?

Tizenhat éves szakmai pályafutásom alatt sohasem tapasztaltam nyugvópontot ezen a piacon. Inkább az mondható el, hogy nagyon turbulens környezetben kell teljesítenünk, ezért rengeteg a munkánk. Eközben mi is dinamikusan fejlődünk. Egészen biztos, hogy nem állunk meg, hanem minden lehetőséget megragadunk. Jelenleg is tárgyalunk újabb csatornák értékesítéséről.

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom