Kövess minket!

Médiapiac

Milyen volt 2015, mit várhatunk 2016-ban? II.

Aki válaszol: Dudás Gergely, az RTL Magyarország kereskedelmi igazgatója, az R-Time ügyvezető igazgatója.

(A körkérdésünkre adott válaszokat elsőként a Médiapiac szaklap 2015. november-decemberi számában jelentettük meg.)

Dudás Gergely
Milyen évet zárt 2015-ben kereskedelmi vonalon az RTL Magyarország? Ezen belül hogyan teljesített az RTL Klub, a kábelportfólió és a digitális felületek?

Mozgalmas év van mögöttünk idén is, azon szoktunk a kollégáinkkal viccelődni, hogy ha valaki mindezt 2015. január 1-jén megjósolta volna, senki nem hitte volna el. Mindemellett a gyorsan változó piacon a nézők 37 százaléka továbbra is az RTL Magyarország csatornáit választja estéről estére (ez az érték még egy nagyon picit több is, mint tavaly ilyenkor). Az RTL Klub alapvetően megőrizte közönségarányát főműsoridőben (19:00–22:59), míg az RTL3 mára egyértelműen a második kereskedelmi csatornává vált a piacon, az RTL+ pedig felnőtt az egyszázalékos közönségarány fölé. A fragmentálódó piacunkon egyre inkább a márkák segítenek a nézőknek az eligazodásban, ebben a versenyben pedig az RTL márkái a legerősebb „nézőmágnesek”. Digitális igazgatóságunkkal azon dolgozunk, hogy ez az online világban is hasonlóan legyen.

A SAP+ értékesítési modellünkkel nagyjából azon a bevételi szinten állunk, amit tavaly októberben becsültünk, és az áraink kiszámíthatóságára és tervezhetőségére sem lehet panasz idén; a teljes évet tekintve egy százalékkal az első becslésünk alatt vagyunk. Az R-Time portfóliója 2015-ben is bővült két Discovery-csatornával (TLC és ID), és ez természetesen növekedést jelentett a bevételekben is.

Zajlanak a jövő évi tárgyalások, ugyanakkor gyakorlatilag napok alatt kétpólusúvá vált néhány bejelentés nyomán a tévés piac. Ez mennyiben változtat az RTL értékesítési stratégiáján?

Értékesítési stratégiánk következetessége a magyar tévés piacon mindig is biztos pont volt, ez az előnyünk most még inkább felértékelődni látszik, nekünk nem változott az ajánlatunk, sőt a Viacom-csatornacsalád csatlakozásával még nagyobb elérést tudunk szállítani, mint eddig. Mi továbbra sem hisszük, hogy a tévé egyszerű commodity lenne, hiszen nagyon másképpen fogyasztunk különböző televíziós tartalmakat és ezekkel együtt reklámokat a nagyon eltérő márkaértékekkel rendelkező csatornákon. Ennek fényében építettük eddig is az R-Time portfólióját. Nálunk továbbra is tudnak a hirdetők külön vállalásokat tenni a csatornákon. Partnereink abban is biztosak lehetnek, hogy ha SAP+- vagy Discovery-csatornákra vagy a Comedy Centralra rendelnek reklámot, akkor ott is kapnak; nem árulunk zsákbamacskát. Abban sem korlátozunk senkit, hogy olyan célcsoportot válasszon a széles kínálatunkból (11–18 célcsoport), amely a hirdető kampányánál a leghatékonyabb. Az ügynökségeknél megvan ehhez a szaktudás és a tapasztalat, ezt a hirdetőkkel együtt el tudják dönteni. Egyszóval a mi ajánlatunk nem változik, marad ugyanaz a magas minőség és variabilitás, amit megszokott és el is vár tőlünk a piac.

Mit tapasztalnak az ügyfeleknél? Mit mutat a hangulatuk, a büdzséterveik?

A hirdetők még nagyban számolták, milyen hatással lesz 2016-ban a költésükre a 15 százalékos reklámközvetítői díj, amikor egyszer csak teljesen megváltozott a televíziós piac. Eddigi beszélgetéseink alapján nagy lett a bizonytalanság az ügynökségi és az ügyféloldalon a konkurens fellépésének köszönhetően. Minderre még rárakódik egy egyre erősebb időprés is, hiszen akinek januárban kampánya lesz, annak karácsony előtt döntenie kell. Márpedig senki sem szeretne úgy döntést hozni az éves büdzséjéről, hogy nem rendelkezik minden fontos információval. Mindazonáltal az eddigi briefek és tárgyalásaink visszaigazolják elvárásunkat a továbbra is növekvő piacot illetően. Azt azonban látni kell, a számtalan kérdőjel, amit a konkurencia maga után hagy, nem tesz jót a piacnak, bizonytalan ígéretekkel a hirdetők nem tudnak mit kezdeni.

2016-ban mekkora növekedésre számít a tévés piacon és ezen belül az RTL-portfóliót illetően?

Jövőre 3–5 százalék közötti növekedésre számítunk a piacon és ennél valamivel többre a saját portfóliónkra vonatkozólag, hiszen mi nem rejtegetünk meglepetéseket. A Viacom-csatornák érkezésével pedig az R-Time-portfólió is szépen gyarapodik. Nagyon sok mindennel készülünk a programing terén jövőre is, ahogy idén ősszel is tettük. Ezekből a tervekből már sok minden napvilágot is látott (például a Farm, a Főzd le anyámat!, a Kicsi Óriások, a Deutschland 83). Jövőre sem fogunk ölbe tett kézzel ülni.

Várható-e 2016-ban kereskedelmi vonalon jelentősebb újítás az RTL-nél?

Online videó fronton új márkát vezetünk be éppen most Full Video név alatt. Ez garantált, százszázalékos megtekintést takar a hirdetés teljes hosszára vonatkozóan, mindez professzionális videókörnyezetben.

2015-ben vezettük be a SAP+ árazási rendszert, ami bizonyított az első évben, ezt folytatjuk jövőre is, hiszen a televíziós piacnak egy biztos pontra van szüksége, és ez az R-Time és az RTL Magyarország marad 2016-ban is.

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom