Kövess minket!

Médiapiac

Milyen volt 2015, mit várhatunk 2016-ban? I.

Aki válaszol: Hauk Zoltán, a Sláger FM vezérigazgatója.

(A körkérdésünkre adott válaszokat elsőként a Médiapiac szaklap 2015. november-decemberi számában jelentettük meg.)

Hauk Zoltán

2014-hez viszonyítva 2015-ben hogyan alakult a rádiós piac? Ezen belül milyen teljesítménnyel zárt az időközben Sláger FM-mé vált Juventus Rádió? Az új tulajdonos nagy célokat tűzött ki, meglehetősen rövid határidőkkel. Mi valósult meg a tervekből?

A rádiós piacon a kereskedelmi ügyfelek aktívabbak idén, mint tavaly voltak, két szektor kiemelten fokozta rádiós aktivitását, a gyógyszeripari cégek és a bankok. A Juventus–Sláger FM Rádió esetében szintén növekedésről számolhatunk be, a kereskedelmi ügyfelek a csatorna újramárkázásával egy időben (2015. november–december) 25 százalékkal fejelték meg költésüket 2014-hez képest.

A hallgatottsági adatokban egyelőre nem mutatkozik meg a változás, de a mérési módszertan miatt háromhavi görgetett adatokat látunk, s ezen belül november az egyetlen olyan hónap, amikor már az újrapozicionált csatorna hallgatottságát mérték. Várhatóan 2016 februárjában kapjuk majd meg a november–januári eredményeket, amelyek már a Sláger FM Rádió hallgatottsági adatait fogják tükrözni.

A bónusztörvény volt 2015 egyik fontos médiapiaci fejleménye. Ez mennyiben módosítja a rádiós piac és ezen belül a Sláger FM Rádió mozgásterét, értékesítési stratégiáját?

A bónusztörvény várható hatásaival foglalkoztunk a törvény hatályba lépése előtt, felkészülten ért tehát bennünket az utolsó negyedév. Bevételeinken belül korábban is túlsúlyban voltak a direkt ügyfelektől befolyó összegek, így jelentős változás nem történt. Biztosak voltunk továbbá abban, hogy az ügynökségek munkája és kampányokhoz hozzáadott értéke nem alakítja át jelentősen a korábbi működési modellt, az ügyfelek változatlanul a szakmai tudásukra alapoznak, ezért igyekszünk mi is egyre több szakmai érvet nyújtani a részükre, hogy a rádiót mint médiakategóriát gyakrabban használják a kampányaikhoz. Összegezve tehát elsősorban a szakmai munkát erősítettük, bővítettük a salescsapatot, és rendszeressé tettük a B2B-kommunikációt.

Mire számít 2016-ra vonatkozóan? Folytatódhat-e a reklámpiac, ezen belül a rádiós piac növekedése? Hozhatnak-e például pluszbevételeket a sportvilágesemények?

2016-ban két számjegyű növekedést várok a rádiós piacon, bővülni fog a piaci szereplők száma, több budapesti csatorna indul majd el, fokozottabb salesaktivitásra számítok minden csatornától; a versenyhelyzet és a szakmai munka az egész iparágnak hasznára válik. Ez a növekedés nem a sportvilágeseményeknek lesz köszönhető, korábbi tapasztalataim alapján sajnos az ilyen típusú eseményekből származó reklámbevételek jellemzően más médiakategóriának jelentenek pluszbevételeket, a rádió ezekből többnyire kimarad.

Médiapiac

Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

Közzétéve:

Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

Közzétéve:

Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

– fogalmazott Vastag Tamás. 

Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

Közzétéve:

Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

Tovább olvasom