Médiapiac
Mik az influencer marketing legnagyobb kihívásai?
Széleskörű szakmai egyeztető fórumot tartott az Influencer Festival szervezői csapata az influencer marketing kihívásai kapcsán.
 |
A Kiosk Budapestben rendezett eseményen a szervezők három csoportra osztották a résztvevőket, melyek külön-külön tárgyalták meg és gyűjtötték össze az influencer marketing során megtapasztalt legkomolyabb kihívásokat. A szervezők az eseményen felmerült kérdéseket részletesen is feldolgozzák majd az Influencer Festivalon, szeptember 13-án az Akvárium Klubban.
Legyen-e influencer feketelista?
Az ügynökségi oldal fórumbeszélgetésén vegyesen vettek részt influencer-, kreatív- és pr-ügynökségek képviselői. Az itt felmerült egyik legfontosabb, legtöbb vitát kiváltó kérdés az volt, hogy készüljön-e feketelista a nem megbízható, hamis/vásárolt követőkkel rendelkező, vállalásaikat nem teljesítő, vagy egyéb szakmai okból elfogadhatatlan influencerekről. A vélemények megoszlottak, ahogy az is, hogy milyen szempontok alapján, mely független bizottság tudna összeállítani egy ilyen listát.
Egy másik, nagyon fontos témakör a briefek kérdésköre volt. Milyen szempontokat foglal magába egy ideális brief? Kinek a feladata ezt összeállítani – a kreatívügynökség, influencer-ügynökség vagy az ügyfél dolga? Egyáltalán, mi az, amit a marketingvezető előre meghatározhat egy influencer együttműködés során, és mi az, amibe nem szólhat bele?
További felmerülő kérdés volt, hogy érdemes-e külön influencer marketing divíziót kialakítani az ügynökségi (kreatív-, pr-, stb.) vagy megbízói oldalon, illetve, hogy hol a határ mikro- és makroinfluencerek között, mikor és mire érdemes felkérni az egyiket, mikor a másikat? Szintén felmerült az influencer-utánpótlás kérdésköre, hogy érdemes-e ebbe fektetni, vagy ez már túlságosan mesterségessé változtatná a szcénát?
 |
Nem mernek nem használni influencereket
Az ügyféloldali fórumbeszélgetés részben átfedésben volt az ügynökségivel, itt is sorra került az a téma, hogy mennyire kell, vagy szabad megkötni az influencerek kezét, mennyire kell a márka szabályai, keretei közé szorítani őket?. „Adjunk neki egy brand guide-ot és bízzuk rá az életünket?” – tette fel a kérdést az egyik résztvevő. Következő, kézenfekvő kérdésként pedig rögtön felmerült, hogy mit is kellene tartalmaznia annak a bizonyos brand guide-nak.
Abban az ügyfelek többsége egyetértett, hogy a jövő a hosszú távú influencer együttműködéseké, az viszont már egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy miképp lehet ezeket kialakítani a gyakorlatban, hiszen sokak érzik úgy, hogy az influencerek azok, akik nehezen köteleződnek el hosszabb távon.
Szintén fontos vitatémakör volt, hogy lehet-e, illetve kell-e szabályozni az árazást. Jelenleg ugyanis egyáltalán nem világos, hogy ki diktálja a tempót ezen a téren, a megbízók, vagy az influencerek. Mint ahogy az is kérdéses, hogy amennyiben valóban drágának tekinthetők az influencerek, az amiatt van-e, mert a megbízók mindent megfizetnek? Egyáltalán, mennyit ér egy-egy influencer együttműködés, mi tekinthető olcsónak és mi drágának?
További alapkérdésként került szóba, hogy egyáltalán mikor van és mikor nincs szükség influencerekre, mikor megfelelőek a hagyományos marketingmegoldások, és mit veszít az ügyfél, ha nem használ influencert. Az a probléma is felvetődött, hogy mivel nagyon felkapottá vált a terület, jelenleg sokan „nem mernek” kimaradni belőle, mindeközben kiszolgáltatottnak érzik márkájukat az influencereknek.
 |
Mi az egészséges arány szponzorált és saját tartalom között?
Az Influencer Festival szervezői az ügynökségi és a márkaoldali képviselők mellett figyelmet fordítottak arra is, hogy az influencerek véleményét is meghallgassa. Ebből kiderült: egyértelműen foglalkoztatja őket is az a kérdés, hogy mit határozhat meg a megbízó, és miben kell szabad kezet kapnia az influencernek, valamint, hogy valóban hozzátesz-e a hitelesség megőrzéséhez a hosszú távú együttműködés.
Fontos kérdés továbbá, hogy kinek a felelőssége jelezni, amikor a kampány céljai és az influencer személyisége nem férnek össze, illetve, hogy mi a fontosabb: az influencer neve, ismertsége, vagy a márkarelevanciája?
Végül, de nem utolsó sorban ők maguk is feltették a márkaoldalon is sokat feszegetett kérdést, hogy mi az egészséges arány a szponzorált és a saját tartalom között, illetve, hogy kinek kellene betartatni ezt az arányt?
 |
Hogy az influencer kommunikációnak ne csak jelene, hanem jövője is legyen
A tavaly indított nonfluencer kampányról is szó esett az eseményen, amely kapcsán Vaszary Ádám a nonfluencer.hu alapítója kijelentette, hogy a kampány fontos feladatának tartja meghatározni, hogy milyen szerepe, felelősségi köre, feladata, kötelezettsége, jogos követelése vagy jutalma lehet az influencer marketing szereplőinek; így az ügyféloldalnak, az ügynökségeknek, az influencer menedzsmentcégeknek, valamint maguknak az influencereknek. Ennek szellemében kezdeményezik – a piaci szereplők közös konszenzusán alapuló – influencer marketing guide kidolgozását, amelynek az ismertetése az Influencer Festivalon lesz.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció