Médiapiac
Miben hisznek a webshopok?
A keresőoptimalizálásban és az ár-összehasonlító oldalakban – legalábbis az Olcsóbbat.hu és az Unas felmérése szerint, melyet saját partnereik körében készítettek. Tavaly inkább apróbb, a funkciókat vagy a designt érintő fejlesztéseket végeztek az e-kereskedők, idén viszont elsősorban a marketingjüket javítanák fel a kutatás szerint.
Fejlesztési kényszer
 |
| A többségnél nőtt a forgalom |
A felmérésben résztvevő webshopok 68 százalékának nőtt tavaly a forgalma, és a vásárlások felénél átlagosan a kosarak mérete is nagyobb lett – állítja az Olcsóbbat.hu és az Unas kutatása, melyet webshop partnereik körében végeztek. Ennek nyomán az ár-összehasonlító oldal 2013-ban 200 milliárd forintos forgalmat vár az e-kereskedelmi szektorban.
 |
| Így fejlesztettek 2012-ben… |
Az eredményhez hozzájárult az online vásárlás hazai terjedése mellett a webshopok fejlesztési kedve – pontosabban a piaci verseny élesedése miatt: fejlesztési kényszere – is. A felmérés szerint 10-ből 9 webshop esett át valamilyen fejlesztésen 2012-ben és idén is hasonlóra számítanak. 2013-ban a legtöbben marketingjüket fejlesztenék, de a termékek számának bővítése és a szöveges/képes termékleírások fejlesztése is prioritás lesz.
 |
| …és így fejlesztenének 2013-ban |
Közösségi média igen, banner nem
A közösségimédia-divat a webáruházakat sem hagyja érintetlenül: e terület a negyedik helyen áll az idei fejlesztési prioritások listáján. A válaszadók 47 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi médiára még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint korábban. Nem mintha eddig tétlenkedtek volna: az összes megkérdezett webshop jelen van a Facebookon, míg a Google+-t 33%, a Youtube-ot 31%, a Twittert pedig 15% használja.
 |
| A SEO-ban hisznek |
“Bővül és változik is egyben az online tér. Kiemelkedő eredményként értékeljük, hogy ma már a 2-3 éve használt banneres megoldások az e-commerce terén kopnak ki és a marketingkommunikációs eszközöket tudatosan használó oldaltulajdonosok körében a keresőoptimalizálás (79%) és az ár-összehasonlító oldalak használata (77%) van a topon” – mondta el a webshopok marketingaktivitásairól Jenei Péter, az Olcsóbbat.hu vezetője.
A hagyományos banneres megjelenéseket a megkérdezett cégek körében a fontossági sorrendben megelőzik a hírlevelek, a célzott hirdetések, a közösségi média és a kuponos akciók is. Fizetett hirdetésre ugyanakkor a kutatásban résztvevő webshopok fele havi 50 ezer forintnál kevesebbet szán, 1 millió forint felett pedig csak 4 százalékuk költ havonta.
 |
| Kevesen költenek sokat |
“Az UNAS belső eladási adatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az innováció, a mai trendeknek megfelelő funkciók, vásárlást ösztönző, vagy kosárérték növelő eszközök – Facebook áruház, mobil verzió, kuponrendszer, pontgyűjtés, cross-sale, upsale értékesítés – bekerülése egy webáruházba mára már elengedhetetlen” – tette hozzá Kóczán Tamás, az Unas Online Kft. vezetője.
Csak a könyv nem nő
 |
| Számítástechnikai eszközökből jön a pénz |
Az előző évekhez hasonlóan a webshopok – általuk becsült – legnagyobb árbevétele a számítástechnikai eszközökből (27%) és a szórakoztató elektronikai cikkekből (18%) származik. Ezeket követik a könyvek és utalványok (13%), valamint a mobiltelefonok és azok kiegészítői (12%). Ezen termékek közül egyedül a könyvek piacán nem számítanak további fejlődésre az oldaltulajdonosok.
 |
| Növekedés (majdnem) minden fronton |
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció