Kövess minket!

Médiapiac

Miben bízhatunk a hamis hírek, a dezinformáció korában?

A bizalom a jövőbeli sikerek legfontosabb tényezőjévé vált annak ellenére, hogy a hagyományos média iránt még sosem volt ekkora a bizalmatlanság. A lapkiadókat nemzetközi szinten tömörítő World Association of Newspapers and News Publishers (WAN-IFRA) a berlini IFRA/DCX Expo alkalmából publikált jelentése több mint 70 országból származó éves adatokat vizsgált.

Két évvel ezelőtt volt a fordulópont a médiaiparban, amikor is az üzleti modell alapjaiban változott meg: a hírmédiumok a bevételük nagyobb részét már az olvasóktól kapják. Az idei kutatás megerősíti ezt a trendet, ugyanis 2016-ban az újságok összárbevételének 56%-a a terjesztési értékesítésből (print és digitális) származott.

A trend fő hajtóereje a bizalom: a magas színvonalú újságírás lojális közönséget épít. „A bizalom csökkenése a legnagyobb kockázat egy iparág számára, és minden erőfeszítésünknek arra kell irányulnia, hogy visszaszerezzük” – mondta a konferencián Vincent Peyregne, a WAN-IFRA ügyvezetője. „Korábban a figyelem volt a fő érték, manapság pedig a bizalom. A bizalom csökkenése erodálja üzleti működésünk alapját: a hiteles, első osztályú újságírást.” A nemzetközi szövetség oldalának, publikációs felületeinek főszerkesztője, Dean Roper a kutatással kapcsolatban megjegyezte: miközben a közösségi média iránti bizalom – részben a hamis hírek terjedése miatt – csökkent, a hagyományos sajtó szerepe ismét felértékelődött.

A WAN/IFRA jelentés 3 fő témára fókuszált:

  • a bizalom
  • az olvasók elérése és a kapcsolat szorosabbra fűzése
  • a hirdetési módszerek újragondolása

Néhány hasznos megállapítás a kutatásból:

  1. A globális digitális terjesztési bevételek 28%-kal nőttek az előző évhez képest, 2012-2016 között pedig 300%-kal. A trend tehát folytatódik.
  2. Az összes digitális bevétel több mint 30%-át adják az olvasói bevételek.
  3. Mindezek ellenére az újságok összbevétele globális szinten 2016-ban 2,1%-kal csökkent az előző évhez képest. Az elmúlt öt évben ez a csökkenés 7,8%-os volt.
  4. A nyomtatott lappal és digitális „lábbal” is rendelkező médiacégeknél még mindig a print termeli ki a terjesztési bevételek túlnyomó részét, és ez tovább növekszik – az elmúlt 5 év átlagát tekintve 3%-kal.
  5. Ugyanakkor a kiadók teljes bevételét tekintve a print részesedése a becslések szerint 2016-ban tovább csökkent. Tavaly a print a bevételek 91,6%-át adta, 2012-ben ez az arány 95,1% volt.
  6. Ugyanis a hirdetési bevételek a printben tovább csökkentek, az elmúlt évhez képest 8%-kal, az elmúlt 5 év átlagában pedig 26,8%-kal.
  7. A digitális hirdetési árbevétel 5%-kal nőtt 2015-ről 2016-ra. Ez rámutat a kiadók előtt álló feladatra is: nemcsak több digitális bevételt kell produkálniuk, de új bevételi forrásokat is kell szerezniük, hogy a printnél elmaradó hirdetési bevételeket pótolni tudják.

A digitális hirdetési árbevételek terén az internetes óriáscégek dominanciája ma már megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor az újságok kiadóinak olyan speciális adottságaik, különleges eszközeik vannak, amelyekre alapozva a jövőben növelhetik bevételeiket. Egyrészt az olvasóik fizetnek a lapok által kínált tartalomért, másrészt a kiadók szövetségekbe tömörülve kihasználhatják a kiváló minőségű márkájukban rejlő lehetőségeket.

Médiapiac

Felfüggesztették a Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntést

Felfüggesztette az illetékes lengyel bíróság azt a döntést, mellyel a lengyel fogyasztóvédelmi és versenyfelügyeleti hatóság (UOKiK) jóváhagyta, hogy a vezető lengyel üzemanyag-szolgáltató cégcsoport, a PKN Orlen megvásárolja a lengyelországi regionális sajtót kiadó Polska Press csoportot.

Közzétéve:

Pixabay

A megelőző intézkedést a varsói kerületi bíróság a lengyel emberi jogi szóvivő, Adam Bodnar fellebbezésére hozta, aki megtámadta az UOKiK február eleji, a német kézben lévő Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntését.

A bíróság szerint az ügylet törvényességéről szóló végleges ítélet kiadásáig az államkincstár felügyelete alá tartozó PKN Orlen csoportnak nem szabad gyakorolnia a Polska Press cégre vonatkozó tulajdonosi jogait.

A korábban a Verlagsgruppe Passau tulajdonában lévő Polska Press a Lengyelországban terjesztett 24 regionális lap közül 20-at tudhat magáénak, a sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok.

Az UOKiK szerint a Polska Press megvásárlása a PKN Orlen által nem veszélyezteti a lengyelországi versenyhelyzetet, mert a tőkekoncentráció két olyan alany között történik, amelyek tevékenységi területe nem fedi egymást.

Bodnar szerint viszont az ügylet sértheti a lengyelországi média pluralizmusát, valamint korlátozhatja a szólásszabadságot, ezért március elején fellebbezett az UOKiK döntése ellen.

Az UOKiK kedden kifogásolta, hogy a nyilvánosság kizárásával múlt héten megtartott bírósági tárgyaláson az ügylet felfüggesztéséről meghozott döntést az ombudsman tette közzé elsőként, valamint hogy a megelőző intézkedést a bíróság a versenyfelügyeleti hatóság állásfoglalásának áttanulmányozása nélkül rendelte el. Az UOKiK további jogi lépéseket fontolgat az ügyben.

A PKN Orlen elnöke, Daniel Obajtek bejelentette: a cégcsoport “minden törvényes eszközt felhasznál jogainak megvédése érdekében”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szintet lép a napjaink keresztényüldözését bemutató hírportál

Az S4C News magyar kezdeményezői a legátfogóbb képet kívánják adni erről a szomorú jelenségről.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Új szintre lép a Vasárnap-lapcsaládhoz tartozó S4C Newsírja a Vasárnap.hu. A korunk keresztényüldözését bemutató tematikus hírportál 2018 májusában indult, azóta pedig folyamatosan tájékoztatja olvasóit a magyar nyelvű híranyagok mellett tematikus angol nyelvű szakportálon keresztül is.

Az oldal neve az angol „Stand for Christians” kifejezés rövidítése. A szaklap bemutatja korunk legnagyobb és legelhallgatottabb üldöztetését, amelyet a keresztény emberek szenvednek el a világ számos pontján.

A hírportál logója

Annak érdekében, hogy a szerkesztőség növelje rálátását a témára és első kézből jusson megbízható hírekhez, az oldal megannyi neves intézménnyel vette fel a kapcsolatot és jutott velük megegyezésre.

Ennek keretében – budapesti központtal – globális virtuális szerkesztőség épül fel, amely a legátfogóbb képet adja majd a keresztényüldözés jelenségéről.

Az együttműködésben résztvevők között olyan szervezeteket találunk, mint a Hungary Helps Program, a Campssi.org, a Genocideresponse.org, a Barnabas Fund, az Observatory on Intolerance and Discrimination against Christians in Europe, az SOS Chrétiens d’orient, a Cardus Religious Freedom Institute, a Nasarean.org, a CSW, a COMECE, az International Christian Concern és a CSI.

A szerkesztők reménye szerint azzal, hogy erőforrásaikat és ötleteiket egy helyre gyűjtik, fel tudják nyitni a nagyvilág szemét arra a tényre, hogy keresztények a föld megannyi pontján üldöztetésben szenvednek.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hazugság, hogy a közmédia filmet forgat az őszödi beszédről

Az MTVA azt javasolja, ezúttal a 168 órának ítéljék oda a Sánta kutya-díjat.

Közzétéve:

Borítókép: Az M1 Televízió logója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) óbudai székháza előtt. Forrás: MTVA / MTI / Zih Zsolt

A közmédia jelenleg semmilyen játék- vagy dokumentumfilmet nem forgat, és ilyen szerződése sincs egyetlen produkciós céggel sem – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája a 168 órának arra a cikkére reagálva, amely szerint “már forgatja a közmédia az őszödi beszédről” szóló filmet.

A közlemény szerint “ismét sikerült a fake news médiának arcátlan hazugságot terjesztenie. Most a 168 óra oldalán megjelent ‘Már forgatja a közmédia az őszödi beszédről és a tévészékház ostromáról szóló filmet’ című cikkükben már a címben is sikerült rögtön hazugságot állítaniuk.”

A cikkben “leírtakkal szemben a valóság az, hogy a közmédia jelenleg semmilyen játék- vagy dokumentumfilmet nem forgat, és ilyen szerződése sincs egyetlen produkciós céggel sem” – áll a közleményben, hozzátéve: “Ha lesz ilyen, szólunk!”

“Sajnálatosnak tartjuk, hogy az online média világában egyre gyakoribb a fake news, vagyis a hazugsággyártás. Javasoljuk, hogy ezúttal a 168 órának ítéljék oda a Sánta kutya-díjat” – áll a közleményben.

Tovább olvasom