Kövess minket!

Médiapiac

Mi lesz veletek, újságírók?

Mint azt korábban megírtam, a koronavírus-járvány rendkívül erőteljes hatással van a médiapiacra is. Nehéz idők várnak a nyomtatott és elektronikus sajtó munkatársaira, különösen miután a hét elején elfogadták – a számtalan magyar és nemzetközi bírálat ellenére – a koronavírus-törvényt. Vajon hogyan alakul át a hazai nyomtatott és elektronikus médiapiac a járvány hatására, milyen befolyása lesz a kialakuló gazdasági válságnak az újságírók életére, és hogy látja a kialakult helyzetet Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, Martin József, az Európai Újságírók Szövetségének Magyar Tagozatának elnöke, Horváth József, a szövetség titkára és Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke.

Március 30-i plenáris ülésén a parlament hosszú vitát követően, amelyben az ellenzék hangsúlyozta, hogy csak akkor támogatják a kormány javaslatát, ha abba bekerül egy hatvan- vagy kilencvennapos határidő, 138 igen és 53 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a koronavírus-törvényt.

Maga az, hogy ebben a válságos helyzetben világszerte muszáj rendkívüli törvényi felhatalmazást adni az országok vezetőinek, nem meglepő, az sokkal inkább, hogy noha például Angliában és Franciaországban is széles körű és sokak szerint drákói felhatalmazást kaptak a vezetők, Angliában félévente, Franciaországban kéthavonta szükséges azt meghosszabbítani.

A The Guardian Orbán bebetonozott hatalma címmel írt cikket, amely szerint nem meglepő, hogy Magyarországon ez is másképpen működik. Megjegyzik, Orbán Viktortól eddig sem állt távol, hogy a független médiát és a bíróságokat akadályozza, vagy a nem kormányzati szerveket korlátozza.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége már a törvény elfogadása előtt a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekintette azt, szükségtelennek és aránytalannak tartotta a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabálymódosítást. A magyar sajtó kormányzattól független orgánumai felelősen jártak el a koronavírus-járvány híreinek közlésekor. A börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést nehezíti: nem növeli, hanem csökkenti az emberek biztonságát.

Hozzáteszik, hogy hazánk kivételével Európa egyetlen országában sem merült fel a járvánnyal kapcsolatban a sajtó korlátozásának gondolata: maga az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy a közbizalom fenntartásához és a lakosság – szó szerint – életeket mentő informálásához biztosítani kell a kormányzati és egészségügyi intézkedések megvitathatóságát, illetve nyilvánosságbeli kontrollját, ami a sokszínű és a hatalomtól függetlenül működő média nélkül elképzelhetetlen. A WHO szerint a koronavírus megfékezésén dolgozó kormányzatoknak a kritikus sajtó nem az ellenségük, hanem a szövetségesük.

A szövetség érvei a módosítás ellen a következőek voltak:

 

  • A professzionális sajtó nem terjeszt rémhíreket. Amit a kormánypolitikusok, illetve a kormányzati média képviselői a kormánytól független sajtó hírközléseivel kapcsolatban eddig rémhírként emlegettek – hogy a beszámolók szerint nincs elegendő védőfelszerelés, szájmaszk, kézfertőtlenítő; hogy a gyógyítók egy része védőeszközök nélkül dolgozik; hogy keveset tesztelnek és még a bizonyítottan fertőzöttek egy részének a kontaktjait sem tesztelik végig –, az nem rémhír, hanem sajnálatos módon az érintett egészségügyisek sokaságának nyilatkozataival, képekkel, videókkal, számokkal alátámasztott tény. Az újságírás lényegéhez tartozik, hogy ezeket megosztjuk a közvéleménnyel. Aligha szolgálná a védekezés biztonságát, ha a szóban forgó az információkat a jövőben a sajtó nem közölné, hiszen épp a média és a társadalom nyomása tudja kikényszeríteni a korrekciót.
  • A szabad tájékozódás és tájékoztatás joga olyan alapjog, amely a hatályos alkotmány szerint az állampolgárokat minden körülmények között megilleti, és amelyet csak más alkotmányos jog érvényesülése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben lehet korlátozni. Egyetlen gyakorlati példa és egyetlen jogi érvelés sem támasztja alá, hogy a büntetőjogi szigorítás szükséges és arányos feltétele valamely alapjogunk biztosításának.
  • A magyar jogban a Btk. egyfajta ultima ratio, amelyet csak akkor vet be a jogalkotó, ha az elérni kívánt célt más eszközzel nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor, mint fentebb jeleztük, szó sincs arról, hogy a magyar sajtóban elharapózott volna a járvánnyal kapcsolatos rémhírek terjesztése, és minden más próbálkozás meghiúsulása után ehhez a végső, büntetőjogi eszközhöz kellene folyamodni.

 

A MÚOSZ szerint az egész magyar társadalom érdeke, hogy az újságírók a járvány idején is szabadon dolgozhassanak, és ne kelljen fenyegetve érezniük magukat amiatt, hogy a korrekt tényközléseik következtében szabadságvesztésre ítélhetik őket. Ezért kérték a kormányt, hogy az említett passzust törölje a törvénytervezetből. Kérték a magyar parlamenti képviselőket, hogy amennyiben mégis az eredeti törvényszöveg kerül eléjük szavazásra, akkor azt ne szavazzák meg. Azóta tudjuk, a törvényt elfogadták, azóta hatályba is lépett.

Magyarországon a rémhírterjesztés büntetőjogi kategória, vagyis aki álhíreket terjeszt, azzal szemben az állam korábban is a törvény szigorával tudott fellépni. Ahogy Hargitai Miklós, a szövetség elnöke mondja, a valós tények hamis színben történő feltüntetését eddig is lehetett szankcionálni – helyreigazítással, mostantól pedig akár öt év börtönnel sújthatják. Ami teljesen életszerűtlen, főleg annak ismeretében, hogy a kormánypárti képviselők maguk is elismerték: a sajtó nem terjeszt rémhíreket.

Nem látom értelmét ennek a törvényi rendelkezésnek azon kívül, hogy visszatartó erőként hathat a szerzőkre és a kiadókra. De nem a jogsértéstől fogja visszatartani őket, hanem a kormány számára kényelmetlen tények közlésétől.

Ugyanakkor a kormányzati térfélen látható aggasztó tendenciákban nem merül ki a helyzet súlyossága. Hargitai Miklós szerint nem tudható biztosan, hogyan alakul át a hazai nyomtatott és elektronikus médiapiac a koronavírus járvány hatására, de a 2008-as válság utánihoz hasonló átrendeződést vár. Azt is biztosra veszi, hogy erősödik a nyomás a printről az online felé. Mint mondja, ha a cégek bajba kerülnek, azonnal vágnak a reklámbüdzsén, és az eltűnő hirdetéseknek a válság után csak egy részük tér majd vissza.

A nyomtatott lappiac helyzetét különösen nehéznek írja le:

Sem a nyomdai, sem a terjesztési szektorban nincs verseny, a nyomdapiacon kvázi-monopolhelyzet van, a postai terjesztőhálózatot lerobbant állapotban éri a válság. Nem kedvezőek a hazai nyomtatott sajtó kilátásai.

A legnagyobb taglétszámú újságírószervezet tagságának zöme ebben a pillanatban még nem érzékeli közvetlenül, egzisztenciális értelemben a közelítő válságot. De amennyiben súlyosbodna, a MÚOSZ jogi tanácsadással, illetve – amíg a lehetőségeik engedik – szociális támogatással próbál meg segíteni az újságíróknak.

Martin József, az Európai Újságírók Szövetségének Magyar Tagozatának elnöke, valamint Horváth József, a szövetség titkára szerint a járvány hatásának teljes felmérése még nagyon korai. Pillanatnyilag az látják kézenfekvőnek, hogy a járvány erősíti a digitális platformot, a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedései további pozíciókhoz juttatják az online lapokat, termékeket, és tovább gyengíti a printet. „Érdemes lesz figyelni a többi országot, az európaiakat mindenképpen, az ázsiaiak közül Dél-Koreát és Japánt. Hogy az előbb vázolt tendenciák mennyire lesznek maradandók, az nyilván nagyrészt attól függ, hogy a járvány mikor ér a leszálló ágazatba, amíg nem látjuk a végét, nem sok értelme van jósolni. Általánosságban annyi megállapítható, hogy a médiapiac mindig is része és függvénye az általános gazdasági helyzetnek. Ha a járvány utánra ígért különböző hazai és európai uniós csomagok jóvoltából a gazdaság viszonylag gyorsan magához tér, akkor ez kedvezően hat majd a médiapiacra is. És ennek ellenkezője is érvényes, nyilvánvalóan” – mondják.

Offline lapbezárások sajnos eddig is szép számmal voltak, nem lesz ez másképpen a jövőben sem, amint ezt a világ legerősebb médiapiacain is tapasztalhatjuk.

Az újságírók egy része ilyenkor nehéz helyzetbe kerül, s idehaza csak a széles értelemben vett szakmai szolidaritástól várható csekély szintű támogatás, ám e téren nem számíthatunk kedvező változásra. A kettészakadt magyar médiapiac kisebbik része továbbra is ráutalt lesz külső támogatókra, és ha a válság miatt a hirdetések apadása új szakaszba ér, az bizonyosan tovább nehezíti a független média helyzetét.

Ami pedig konkréten az Európai Újságírók Szövetségét, illetve annak Magyar Tagozatát illeti:

Nekünk nincs vagyonunk, ingatlanunk, kizárólag a tagdíjakból tartjuk fenn magunkat, így tagjainkat legfeljebb jó tanácsokkal tudjuk ellátni.

A Főszerkesztők Fóruma nem üzleti szerveződés, így piaci folyamatokat illetően nem szívesen jósolnak, nem a szakterületük, de azt nyilvánvalónak látják, hogy üzletileg súlyosan fogja érinteni a piaci szereplőket a válság, ami sosem tesz jót a minőségi újságírásnak, mert beszűkülnek a rendelkezésre álló erőforrásai, csökken a munkavállalói biztonság, tehát ez esetben az újságírók létbiztonsága, ami végső soron ahhoz vezet, hogy kevesebb ember végez majd ugyanannyi munkát kevesebb pénzért, fáradtabban és nagyobb bizonytalanságban. „Eközben furcsa paradoxonként sosem volt ekkora szükség és igény médiára, hiszen az aggodalom és elszigetelődés idején a média a világgal való kapcsolattartás és az ilyenkor életbevágóan fontos információk szinte egyetlen, de mindenképpen fő forrása. Ez látszik is a forgalmi adatokból. A kiélezett helyzetekben nyújtott teljesítményt nem felejti el a közönség, most nem lehet félrevezető címekkel, Facebook-kal, kattintás-vásárlással eredményt elérni – ilyen értelemben ez az újságírás aranykora, miközben gazdasági értelemben egy rettentően terhelt időszaka” – mondja Weyer Balázs elnök, majd hozzáteszi:

A szerkesztőségek és kiadók nagy része nagyon jól vizsgázik egyelőre. Miközben nyilvánvalóan lesznek szerkesztőségek, akik nem élik túl ezt a válságot, azok, akik igen, és kiállják a nehéz idők próbáját szakmailag, a válság után olyan bizalmi tőkével rendelkeznek majd a közönség előtt, ami egy nagyon szép korszak, a sajtó és a közönség közötti új reneszánsz alapja lehet majd a számukra.

Addig azonban még sok idő telik majd el és sok fájdalmas lépésnek leszünk a tanúi. A legnagyobb esélye a túlélésre azoknak van, akiknek kellően rugalmas a menedzsment gondolkodása, a cég üzleti modellje, például a fizetős online tartalmak biztosan felértékelődnek, mint látjuk, és ahol a legelkötelezettebbek az újságírók a közönségük és a cég iránt.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom