Kövess minket!

Médiapiac

Mi jelenti 2019-ben a legnagyobb feladatot a magazin iparág számára?

James Hewes, a Magazinkiadók Világszövetsége (FIPP) elnökének előrejelzései az előttünk levő évre.

“Úgy vélem, hogy az első feladat a print árbevétel esetében fog jelentkezni. A legtöbb piacon ez ugyanis tovább fog csökkenni, bár vannak arra mutató jelek, hogy a csökkenés lassulni fog. Ezzel együtt jár a költségekre nehezedő nyomás – amely lehet, hogy a második nagy kihívást fogja jelenteni. Hogyan tegyük a hagyományos print tevékenységet még gazdaságosabbá? Biztos vagyok benne, hogy több összeolvadást és akvizíciót fogunk látni, még az elmúlt pár év frenetikus üzletkötéseihez képest is.

A harmadik nehézség a hirdetések terén jelentkezik majd. A digitális hirdetések, amelyek hosszabb időn keresztül fogyasztókra vetítve alacsonyabb bevételt produkáltak, mint a print, még a marketingesek körében bizalomvesztéssel is szembesülnek. Muszáj lesz a bevételi bázist diverzifikálni 2019-ben, hogy a túlélés érdekében el tudjuk kerülni a hirdetésektől való függést.

Végül pedig, úgy vélem, hogy feladatot fog jelenteni a kiadók számára a csapat kialakítása és megtartása – az álláspiacon nagy a verseny, különösen a fiatal, digitálisan képzett tehetségek terén” – olvasható a MLE által küldött közleményben.

A kihívások kezelésével kapcsolatban az alábbiakat mondta:

“Az a véleményem, hogy a kiadóknak három fő dolgot kell megtenniük. Az első az, hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki egymás között, főleg azokon a területeken, amelyeken a nagy digitális platformok erejének megtörésére kilátás nyílik. A digitális hirdetési csalások esetén pedig hatékonyabb az iparági összefogás , mint az egyéni fellépés. Az olyan szervezetek támogatása, mint a FIPP, a helyi kiadói egyesület vagy a nemzetközi testületek, mind hatékony lehetőséget kínálnak arra, hogy hallassuk a hangunkat és közösen lépjünk fel.

A második lehetőség a folyamatos tanulás. A médiaipar 2019-ben még gyorsabban fog változni, mint 2018-ban. Az egyedüli mód arra, hogy a változás sebességével lépést tudjuk tartani, az, hogy mind személyi, mint szervezeti ügyekben elszántan folytatni kell a tanulást. Konferenciák, white paperek, sztorik, podcastok, videók – mindezek hatalmas mennyiségű információt szállítanak az iparágról, amelyeket figyelembe kell venni, meg kell fontolni és be kell építeni stratégiánkba.

Legvégül pedig a networking segítségével meg kell találni cégünk számára az új lehetőségeket. A cégek mind technológiai téren, mind az általános üzleti kapcsolatok terén összekapcsolódnak, és ha izoláljuk magunkat, akkor elszalasztjuk az új lehetőségeket. El kell határozni, hogy rendszeresen találkozunk új emberekkel, a harmadik féltől érkező új ötletekre odafigyelünk, mert mindez lényeges összetevője annak, hogy a ma médiaiparának meg tudjunk felelni.”

A “Mi az öt legnagyobb lehetőség a magazinipar számára 2019-ben?” kérdésre kifejtette: “Igazából 11 lehetőséget is meg tudnék adni. Az Innovation Media Consultingnál levő kollégáink, akikkel az éves Innovation In Magazin Media tanulmányunkat készítjük, 11 olyan új üzleti modellt tudtak beazonosítani, amelyek a kiadókat segíthetik bevételeik sikeres diverzifikálásában. Nem akarom a dicsőséget learatni helyettük, és nem mondom el mindegyiket, hisz lesz lehetőség az iparági eseményeken elhangzó prezentációkból megismerni ezeket.

A legnagyobb lehetőség szerintem a fizetős tartalmakban rejlik. Az év elején megjelent Digital Subscriptions Snapshot tanulmányunkból kiderül, hogy hírkiadók sora jelentős bevételt szerzett abból, hogy a tartalmakért fizetniük kellett az olvasóknak. Egyre többen tudatában vannak az újságírás értékeinek, és készek is fizetni érte.

A magazinkiadók számára is fennáll a lehetőség az ebbe az irányba való elmozdulásra, és én úgy látom, hogy 2019-ben nagy számban fogunk erre példát látni. De mielőtt elindulnának ezzel a lehetőséggel, meg kell győződniük, hogy olyan magas minőségű, egyedi tartalmakat állítunk elő, amelyet a közönség értékel és igényel. Ellenkező esetben azért kell küzdenünk, hogy jelentős számú fogyasztót meg tudjunk győzni, hogy fizessenek.”

Véleménye szerint a következő három területre kell a leginkább koncentrálni:

– hang

– AI (mesterséges intelligencia)

– blockchain.

Mint mondja, ezek közül a hang fejlődött ki leginkább. Világszerte több mint 50 millió okos hangszóró van forgalomban, legelterjedtebbek az Amazon Echo és a Google Home eszközök. Ezek folyamatos növekedése 2019-ben a kiadók számára a hangalapú termékek fejlődését fogja meghozni. Az AI használata jelenleg főleg más iparágakban jelentős, különösen az önvezető autók piacán. A kiadói iparágban az AI használatának növekedése főleg a marketing, a paywall esetében várható, valamint a rutinfeladatok automatizálásában, mint pl. a basic journalism és a fordítások. Végül pedig a blockchain, amelyről nagyon sokat írnak, beszélnek, és kétségtelenül a banki területen várható leginkább a használata. Sok lehetőséget rejt azonban a mi iparágunk számára is a tranzakciók és tulajdonosi viszonyok tartós, változatlan nyilvántartására, és a médiavállalatok jól teszik, ha figyelemmel kísérik a fejlesztéseket.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom