Kövess minket!

Médiapiac

Mi a közös JFK-ben, a Linkin Parkban és a Falcon 9-ben?

55 éve, hogy az első televíziós közvetítésre tervezett telekommunikációs műholdat felbocsájtották az űrbe, és a műholdas tévézés műfaja megszületett.

Az 1962-es év a műholdas televíziózás megszületésével vonult be a történelembe, ami a GPS navigációval karöltve máig az egyetlen olyan űrtechnológia, amit tömeges felhasználásra szántak. A technológia a hidegháború ideje alatt főként a nagyhatalmak űrversenyének köszönhetően fejlődött, 1978-ban azonban az amerikai PBS (Public Broadcasting Service) jelentős újdonságként mutatta be a nagyközönség számára is elérhető műholdas televíziós szolgáltatását. A Direct-to-Home (DTH) vevőkészülékek 1980-as évekbeli megjelenését követően a sat TV fellendülésének és elterjedésének kora köszöntött be először az Amerikai Egyesült Államokban, később pedig Európában. A műholdas TV így ezidőtájt bekebelezte az öreg kontinenst is, lássuk hát a SES Astra által összegyűjtött 7 legszámottevőbb eseményt az európai sat TV életének elmúlt közel 30 évéből.

A műholdas TV európai fejlődésének fő állomásai:

A digitális műholdas televíziózást az 1985-ben alapított luxembourgi székhelyű SES (Société Européenne des Satellites) honosította meg az európai kontinensen.

1988-ban fellőtték az ASTRA 1A műholdat, hogy a világon elsőként kisméretű, 90 cm-es antennákkal műholdas lefedettséget biztosítson Európa-szerte. A SES flottája azóta már 50 GEO és 12 MEO műholdból áll, melyek több mint 7 500 TV-csatornát, köztük 2 000 HD- és 32 UHD-adót sugároznak világszerte.

Az első európai HD-csatorna, az Euro1080 2004. január 1-jén kezdte meg a sugárzást ASTRA műholdon keresztül.

2013-ban a SES elindította első Ultra HD Demo csatornáját.

2014 novemberében a Linkin Park berlini koncertje volt a világon az első, amit UHD minőségben élőben közvetítettek a SES műholdak és a Samsung együttműködésének köszönhetően.

2015-ben útjára indult a világ első Ultra HD csatornáinak egyike, a Fashion One 4K.

A SES az űrtörténelem következő fejezetét nyitotta meg, amikor elsőként állított Föld körüli pályára telekommunikációs műholdat a SpaceX újrahasznosítható Falcon 9-es rakétájával.

A SES volt az első szolgáltató, ami műholdon keresztül digitális és HD-adást (DTH) biztosított Európában. Ma már 750 HD-csatorna adását teszi elérhetővé egész Európában, a műholdon keresztül sugározható további digitális csatornák száma pedig tulajdonképpen korlátlan. Emellett a SES költséghatékony Ultra HD platformja is készen áll arra, hogy megoldást nyújtson a kábeltelevíziós és az IPTV-piac UHD-tartalmainak továbbítására. Nem beszélve arról, hogy a műholdas szolgáltató az első olyan kereskedelmi szereplő, amelyik profitálhat a Space Infrastructure Services (SIS) műholdak űrbéli utántöltését biztosító új programjából. Mindez azt mutatja, hogy a műholdak továbbra is létfontosságúak a jövő videós iparágának szempontjából, ugyanis a szatellit lehet a válasz a kiváló minőségű videók és a multi-channel televíziózás támasztotta igényekre elsősorban azáltal, hogy elfogadható áron továbbítja a tartalmakat bármilyen eszközre a világ szinte bármelyik pontjára.

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom