Kövess minket!

Médiapiac

Messziről jött ember

A tervek szerint 2013 áprilisában startol a Euronews magyarországi irodája. A fennállásának huszadik évfordulóját nemrégiben ünneplő európai hírcsatorna a tavaly decemberi budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóra nagy tervekkel, de kevés konkrétummal érkezett. Michael Peters vezérigazgatótól igyekeztünk többet megtudni.

A Michael Peters-szel készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

 

Michael Peters

A Euronews magyarországi indulását beharangozó sajtótájékoztatón azt mondta, logisztikai és egyéb gyakorlati szempontok alapján döntöttek úgy, hogy a magyar és a görög piacon nyitnak irodát. Nem egyszerűen arról van szó, hogy afféle “katasztrófaturista-stratégia” mentén határoztak e két vihar verte ország mellett?

Ha jól értem, ön szerint lennének olyan országok Közép-Európában, ahová érdemesebb lett volna belépni?

 

Lengyelország eléggé kézenfekvőnek tűnik.

Lengyelország volt az elsődleges választásunk, de nem jött össze.

 

Mi miatt?

Nem mondhatok részleteket, de több problémával is szembesültünk. Nem mentek jól a tárgyalások, nem találtunk megfelelő partnert.

 

Feladták?

A projekt előrehaladott állapotban volt, már a toborzásnál tartottunk, de nem sikerült, van ilyen. Most nem foglalkozunk Lengyelországgal. Ha megnézi Európa térképét, akkor azt látja, a lengyel, a magyar és a görög piacnál nem adódik jobb lehetőség ebben a régióban.

 

Csehország?

Csehország semmivel sem jobb vagy nagyobb piac, mint a magyar. Tényleg azt gondolom, hogy a görög, a magyar és a lengyel piac jelentenék a legjobb választást. Ami pedig az ön által említett “katasztrófaturista-szemléletet” illeti: ha úgy tetszik, hírcsatornaként valóban katasztrófaturisták vagyunk. Az a dolgunk, hogy ott legyünk, ahol a dolgok történnek. Akár tetszik, akár nem, Görögország és Magyarország erősen meghatározzák manapság az európai híreket.

 

Az ön által említett statisztika szerint a magyarországi véleményvezérek 7 százaléka nézi a Euronews csatornát. Hogyan segíti a lokalizáció ezen arány növekedését? Szintén az elérést érintő kérdés: hogy állnak a terjesztési tárgyalások a televíziós szolgáltatókkal?

Kétségtelen, hogy jelenleg nem vagyunk elsők a magyar piacon, mások mellett a CNN is megelőz bennünket. A cél, hogy mi legyünk az elsők a nemzetközi hírcsatornák közül – a helyi szereplőket nem tekintjük versenytársainknak. Nem maga az iroda, hanem a nyelvi lokalizáció tehet minket piacvezetővé. Az a tapasztalatunk, hogy minden olyan piacon, ahol az adott ország nyelvén szólalunk meg, a konkurensek elé tudunk kerülni. Ez egyértelmű versenyelőny.

Mivel cél a penetrációnk jelentős növelése, természetesen tárgyalásokat folytatunk a helyi televíziós szolgáltatókkal. Erről egyelőre nem tudok további részletekkel szolgálni.

 

Mi az üzleti modelljük? A magyar piacon hogyan kívánják elérni azt a célt, hogy a csatorna önfinanszírozóvá váljon?

A Euronews a hirdetési és a terjesztési bevételek mellett gyártásból és tartalomértékesítésből származó pénzekből finanszírozza a működését. A bevételek 55–60 százaléka kereskedelmi területről érkezik, míg a fennmaradó 40–45 százalék közforrásokból. Ez a fajta vegyes modell tudomásom szerint egyedülálló a világon.

A magyarországi működés éves szinten 3-3,5 millió euróba fog kerülni. Ezt a költséget jelenleg döntő részben az Európai Bizottság állja. Nem alapozhatunk azonban örökké az Európai Unióra, tehát az elkövetkező két-négy évben kell megtalálnunk a megfelelő üzleti modellt a magyar piacon. Egyelőre minden lehetőség nyitott. Elképzelhető, hogy a közmédia fogja finanszírozni a magyar nyelvű adást, ahogyan például a törököknél, az oroszoknál vagy az ukránoknál. De az is lehet, hogy kereskedelmi médiumok szállnak majd be a finanszírozásba. A harmadik lehetőség, hogy a Euronews döntően a reklámpiacról fog megélni, ehhez helyi tartalmakra és az ezekhez kapcsolódó helyi „hirdetési ablakok” kinyitására van szükség. Elsődleges opcióként az adja magát, hogy a közmédiával mint természetes partnerünkkel alakítsunk ki partneri viszonyt.

 

Azt mondja, hogy az MTVA az önök természetes partnere. Őszintén bevallom, ez némileg nyugtalanító. A magyarországi közmédia – nem kis mértékben a politikához fűződő hagyományosan egészségtelen viszonya miatt – nincs a helyzet magaslatán, az imázsa és a nézettsége is volt már jobb állapotban. Vannak-e a Euronewsnak olyan belső ellenőrzési mechanizmusai, amelyek garanciát jelentenek a magas minőségre? S ha esetleg nem válik be a közmédiás partner, folytatnak tárgyalásokat kereskedelmi szereplőkkel?

Az MTVA-val ma reggel tárgyaltam első alkalommal (az interjú 2012. december 11-én készült – a szerk.), így még korántsem tudunk mindent. Az, hogy elsőként a közmédiával kezdtünk tárgyalni, teljesen természetes, ahogyan az is, hogy egyelőre nem folytatunk megbeszéléseket a kereskedelmi médiumokkal. Adott esetben ez változhat.

A kormányzat és a közmédia minden piacon összefonódik valamiképpen, önmagában erre a tényre nem alapozhatjuk azt a döntést, hogy partnerségre lépünk-e egy társasággal, vagy sem. Ugyanezzel a kérdéssel szembesülünk Görögországban, Franciaországban, bárhol a világon.

 

Nehogy már egy ligában játsszon a BBC és az MTVA!

A BBC teljesen egyértelműen kivétel. Nem szeretném kommentálni az itteni történéseket, sem ítéletet mondani róluk. Csupán azt a tényt szeretném hangsúlyozni, hogy a közmédia vezetői és a kormányok minden országban kapcsolatot tartanak fenn valamilyen módon. Annak megítélése, hogy ez melyik piacon milyen mértékű, és hogy a helyzet Magyarországon jobb-e vagy rosszabb, mint más országok esetében, nem feladatom.

A Euronews közszolgáltatás, amelynek a tulajdonosai közmédiumok. De az elmúlt húsz évben a Euronews soha senkivel nem kötelezte el magát elvtelen módon. Ezzel kapcsolatban nagyon egyértelmű az álláspontunk. Azt sem vitatjuk azonban, hogy a természetes partnereink a közmédiumok, mivel mi is közszolgálatot látunk el. Huszonöt közmédia-társaság a tulajdonosunk, így megtehetjük, hogy nem húzunk senkihez.

 

Az EU-hoz sem húznak? Nehéz elképzelni, hogyan lehetnek semlegesek felé.

Az Európai Uniónak nincs a Euronewsban tulajdonrésze. Azt mondanám, hogy az EU a legnagyobb ügyfelünk. Az elmúlt húsz évben végig elfogadták: a Euronews hitelessége csak akkor tartható fenn, ha függetlennek tekintik, nem pedig az EU jobbkezének.

 

Elég sok mindent tudunk a Euronews hazai indulásáról, a modelljéről, de nem tudjuk, ki lesz a magyar iroda vezetője. (Azóta kiderült: Kert Attilát választották – a szerk.)

A tervek szerint viszonylag hamar ki fog derülni a vezető személye is. Már megvan a jelöltek rövidlistája.

 

Nehéz megfelelő embert találni?

Igen.

 

Ez azért nem lep meg, mert nálunk minden máshoz hasonlóan az újságírószakma is végzetesen átpolitizált.

Minden országban szembesülünk azzal, hogy nehéz független, megfelelő szakmaiságú embereket találni. Szükséges ugyanis, hogy az illető megfelelő uniós kapcsolatokkal rendelkezzen, ismerje jól a témát. Ez a tudás többnyire a közszolgálatban van jelen erősebben, és akkor képbe jön a fentebb már említett tagadhatatlan kapcsolódás a politikával.

A célunk az, hogy egy rendkívül professzionális vezetőt találjunk a magyarországi szolgáltatás élére. Ez idáig semmilyen nyomás nem nehezedett ránk Magyarországról, teljes mértékben a mi szempontjaink érvényesülnek.

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom