Kövess minket!

Médiapiac

Messziről jött ember

A tervek szerint 2013 áprilisában startol a Euronews magyarországi irodája. A fennállásának huszadik évfordulóját nemrégiben ünneplő európai hírcsatorna a tavaly decemberi budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóra nagy tervekkel, de kevés konkrétummal érkezett. Michael Peters vezérigazgatótól igyekeztünk többet megtudni.

A Michael Peters-szel készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

 

Michael Peters

A Euronews magyarországi indulását beharangozó sajtótájékoztatón azt mondta, logisztikai és egyéb gyakorlati szempontok alapján döntöttek úgy, hogy a magyar és a görög piacon nyitnak irodát. Nem egyszerűen arról van szó, hogy afféle “katasztrófaturista-stratégia” mentén határoztak e két vihar verte ország mellett?

Ha jól értem, ön szerint lennének olyan országok Közép-Európában, ahová érdemesebb lett volna belépni?

 

Lengyelország eléggé kézenfekvőnek tűnik.

Lengyelország volt az elsődleges választásunk, de nem jött össze.

 

Mi miatt?

Nem mondhatok részleteket, de több problémával is szembesültünk. Nem mentek jól a tárgyalások, nem találtunk megfelelő partnert.

 

Feladták?

A projekt előrehaladott állapotban volt, már a toborzásnál tartottunk, de nem sikerült, van ilyen. Most nem foglalkozunk Lengyelországgal. Ha megnézi Európa térképét, akkor azt látja, a lengyel, a magyar és a görög piacnál nem adódik jobb lehetőség ebben a régióban.

 

Csehország?

Csehország semmivel sem jobb vagy nagyobb piac, mint a magyar. Tényleg azt gondolom, hogy a görög, a magyar és a lengyel piac jelentenék a legjobb választást. Ami pedig az ön által említett “katasztrófaturista-szemléletet” illeti: ha úgy tetszik, hírcsatornaként valóban katasztrófaturisták vagyunk. Az a dolgunk, hogy ott legyünk, ahol a dolgok történnek. Akár tetszik, akár nem, Görögország és Magyarország erősen meghatározzák manapság az európai híreket.

 

Az ön által említett statisztika szerint a magyarországi véleményvezérek 7 százaléka nézi a Euronews csatornát. Hogyan segíti a lokalizáció ezen arány növekedését? Szintén az elérést érintő kérdés: hogy állnak a terjesztési tárgyalások a televíziós szolgáltatókkal?

Kétségtelen, hogy jelenleg nem vagyunk elsők a magyar piacon, mások mellett a CNN is megelőz bennünket. A cél, hogy mi legyünk az elsők a nemzetközi hírcsatornák közül – a helyi szereplőket nem tekintjük versenytársainknak. Nem maga az iroda, hanem a nyelvi lokalizáció tehet minket piacvezetővé. Az a tapasztalatunk, hogy minden olyan piacon, ahol az adott ország nyelvén szólalunk meg, a konkurensek elé tudunk kerülni. Ez egyértelmű versenyelőny.

Mivel cél a penetrációnk jelentős növelése, természetesen tárgyalásokat folytatunk a helyi televíziós szolgáltatókkal. Erről egyelőre nem tudok további részletekkel szolgálni.

 

Mi az üzleti modelljük? A magyar piacon hogyan kívánják elérni azt a célt, hogy a csatorna önfinanszírozóvá váljon?

A Euronews a hirdetési és a terjesztési bevételek mellett gyártásból és tartalomértékesítésből származó pénzekből finanszírozza a működését. A bevételek 55–60 százaléka kereskedelmi területről érkezik, míg a fennmaradó 40–45 százalék közforrásokból. Ez a fajta vegyes modell tudomásom szerint egyedülálló a világon.

A magyarországi működés éves szinten 3-3,5 millió euróba fog kerülni. Ezt a költséget jelenleg döntő részben az Európai Bizottság állja. Nem alapozhatunk azonban örökké az Európai Unióra, tehát az elkövetkező két-négy évben kell megtalálnunk a megfelelő üzleti modellt a magyar piacon. Egyelőre minden lehetőség nyitott. Elképzelhető, hogy a közmédia fogja finanszírozni a magyar nyelvű adást, ahogyan például a törököknél, az oroszoknál vagy az ukránoknál. De az is lehet, hogy kereskedelmi médiumok szállnak majd be a finanszírozásba. A harmadik lehetőség, hogy a Euronews döntően a reklámpiacról fog megélni, ehhez helyi tartalmakra és az ezekhez kapcsolódó helyi „hirdetési ablakok” kinyitására van szükség. Elsődleges opcióként az adja magát, hogy a közmédiával mint természetes partnerünkkel alakítsunk ki partneri viszonyt.

 

Azt mondja, hogy az MTVA az önök természetes partnere. Őszintén bevallom, ez némileg nyugtalanító. A magyarországi közmédia – nem kis mértékben a politikához fűződő hagyományosan egészségtelen viszonya miatt – nincs a helyzet magaslatán, az imázsa és a nézettsége is volt már jobb állapotban. Vannak-e a Euronewsnak olyan belső ellenőrzési mechanizmusai, amelyek garanciát jelentenek a magas minőségre? S ha esetleg nem válik be a közmédiás partner, folytatnak tárgyalásokat kereskedelmi szereplőkkel?

Az MTVA-val ma reggel tárgyaltam első alkalommal (az interjú 2012. december 11-én készült – a szerk.), így még korántsem tudunk mindent. Az, hogy elsőként a közmédiával kezdtünk tárgyalni, teljesen természetes, ahogyan az is, hogy egyelőre nem folytatunk megbeszéléseket a kereskedelmi médiumokkal. Adott esetben ez változhat.

A kormányzat és a közmédia minden piacon összefonódik valamiképpen, önmagában erre a tényre nem alapozhatjuk azt a döntést, hogy partnerségre lépünk-e egy társasággal, vagy sem. Ugyanezzel a kérdéssel szembesülünk Görögországban, Franciaországban, bárhol a világon.

 

Nehogy már egy ligában játsszon a BBC és az MTVA!

A BBC teljesen egyértelműen kivétel. Nem szeretném kommentálni az itteni történéseket, sem ítéletet mondani róluk. Csupán azt a tényt szeretném hangsúlyozni, hogy a közmédia vezetői és a kormányok minden országban kapcsolatot tartanak fenn valamilyen módon. Annak megítélése, hogy ez melyik piacon milyen mértékű, és hogy a helyzet Magyarországon jobb-e vagy rosszabb, mint más országok esetében, nem feladatom.

A Euronews közszolgáltatás, amelynek a tulajdonosai közmédiumok. De az elmúlt húsz évben a Euronews soha senkivel nem kötelezte el magát elvtelen módon. Ezzel kapcsolatban nagyon egyértelmű az álláspontunk. Azt sem vitatjuk azonban, hogy a természetes partnereink a közmédiumok, mivel mi is közszolgálatot látunk el. Huszonöt közmédia-társaság a tulajdonosunk, így megtehetjük, hogy nem húzunk senkihez.

 

Az EU-hoz sem húznak? Nehéz elképzelni, hogyan lehetnek semlegesek felé.

Az Európai Uniónak nincs a Euronewsban tulajdonrésze. Azt mondanám, hogy az EU a legnagyobb ügyfelünk. Az elmúlt húsz évben végig elfogadták: a Euronews hitelessége csak akkor tartható fenn, ha függetlennek tekintik, nem pedig az EU jobbkezének.

 

Elég sok mindent tudunk a Euronews hazai indulásáról, a modelljéről, de nem tudjuk, ki lesz a magyar iroda vezetője. (Azóta kiderült: Kert Attilát választották – a szerk.)

A tervek szerint viszonylag hamar ki fog derülni a vezető személye is. Már megvan a jelöltek rövidlistája.

 

Nehéz megfelelő embert találni?

Igen.

 

Ez azért nem lep meg, mert nálunk minden máshoz hasonlóan az újságírószakma is végzetesen átpolitizált.

Minden országban szembesülünk azzal, hogy nehéz független, megfelelő szakmaiságú embereket találni. Szükséges ugyanis, hogy az illető megfelelő uniós kapcsolatokkal rendelkezzen, ismerje jól a témát. Ez a tudás többnyire a közszolgálatban van jelen erősebben, és akkor képbe jön a fentebb már említett tagadhatatlan kapcsolódás a politikával.

A célunk az, hogy egy rendkívül professzionális vezetőt találjunk a magyarországi szolgáltatás élére. Ez idáig semmilyen nyomás nem nehezedett ránk Magyarországról, teljes mértékben a mi szempontjaink érvényesülnek.

Médiapiac

Az Apple újra elérhetővé teszi a Parlert

Az Apple újraindítja az internetes szólásszabadságról szóló vita középpontjában álló Parler nevű, konzervatív közösségi média alkalmazását – jelentette be a vállalat.

Közzétéve:

A számítógépeket és okostelefonokat gyártó óriásvállalat “kifogásolható tartalom” ürügyén januárban távolította el a Parlert a megvásárolható alkalmazásokat tartalmazó tárhelyéről, az úgynevezett App Store-ból.

Az Apple vezetése hétfőn a Mike Lee utahi republikánus szenátornak és Ken Buck coloradói republikánus képviselőnek küldött levelében tudatta, hogy a Parler továbbfejlesztett alkalmazását hamarosan jóváhagyják, így az ismét elérhető lesz a felhasználók számára.

Az óriáscég levelét Buck képviselő hozta nyilvánosságra a Twitteren, majd a hírt megerősítette Lee szenátor irodája is. Az Apple nem kívánta kommentálni az információt, a Parler pedig nem reagált a The Wall Street Journal című lap munkatársának megkeresésére.

A képviselőknek küldött levélben az Apple vezetése kiállt a korábbi döntése mellett, amellyel eltávolította az alkalmazást az elérhető appok tárhelyéről. Az indoklásban olyan korábbi Parleren megjelent posztokra hivatkoztak, amelyek szerintük rasszisták voltak és vallásokat ócsároltak, vagy erőszakra buzdítottak.

Az Apple tájékoztatása szerint munkatársai január óta “érdemi és tartalmas párbeszédet” folytattak a Parler dolgozóival, és az alkalmazást gyártó cég további fejlesztéseket és szabályozást ígért. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket.

Ken Buck képviselő a Twitteren úgy fogalmazott: a döntés “hatalmas győzelem a szólásszabadság számára”.

A Parler közösségi portál – amely megjelenési formájában a Twitterhez hasonlít – 2018-ban indult, és rendkívül gyorsan népszerűvé vált Donald Trump republikánus elnök támogatói körében. Felemelkedése egybeesett azzal, amikor a Twitter egyre agresszívabban lépett fel a nem tetsző tartalmak ellen, sok Twitter-fiókot be is tiltott. Mark Meckler, a Parler igazgatója februárban azt közölte, hogy a platformnak több mint 20 millió felhasználója van.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kovács: A CNN tökélyre fejlesztette a szisztematikus manipulációt

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Donald Tusk megnyilakozása a Magyarország és Lengyelország demokratikusan megválasztott kormánya és politikai vezető ereje elleni boszorkányüldözés része – kommentálta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN-ről megjelent legfrissebb leleplezést, valamint az Európai Néppárt (EPP) elnökének a magyar és a lengyel kormány járványkezelését bíráló közlését hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Donald Tusk korábban azt írta Twitter-oldalán, hogy a koronavírus-járványban „Magyarország és Lengyelország tragikus rekordokat dönt a halálozások és az új esetek számában”. „Illiberális demokráciák működésben. Kevesebb szabadságot, de nagyobb biztonságot ígértek. Ígéretüket be is tartották, de csak az első felét” – írta az EPP elnöke a mikroblogban.

Kovács Zoltán szerint Donald Tusk az elmúlt években „provokatőri irányba” ment el, és nyilatkozta alapján „nyugodtan lehetne a liberálisok képviselője is”. A politikus szerint Donald Tusk nem átallja politikai célokra felhasználni a járványt, és annak egymással össze nem vethető adatait, ez pedig „mindent elárul az elszántságról és célról”.

Megjegyezte:

az első és második hullám eszközeivel nem lehet hatékonyan védekezni a brit mutánssal szemben, az egyetlen megoldás az, ha mindenkit beoltanak.

Ezt a hitet, bizalmat rombolják ezek a megszólalások – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „ezt teszi a baloldal is, amely napról napra, vagy akár napon belül is képes magának ellent mondani csak azért, hogy ellentmondjon a kormánynak vagy a kormány intézkedéseinek, és bizonytalanságot keltsen a magyar emberekben”. Kovács Zoltán szerint Donald Tusk ezeknek a céloknak a szolgálatába állt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Tusk állításával szemben Magyarország a többlethalálozásokat tekintve „valahol az európai átlag alatt” van.

Kovács Zoltánt kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy a CNN amerikai hírtelevízió műszaki igazgatója bevallotta, a CNN „a manipuláció művészetét” gyakorolja, annak érdekében, hogy „megváltoztassa a világot”. Az igazgató kifejtette azt is, hogy a hírtelevízió hazug propagandát folytatott, mert az volt a célja, hogy eltávolítsák a hivatalából Donald Trump volt republikánus amerikai elnököt – számolt be róla a hirado.hu.

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban. Amikor ez összekapcsolódik politikai célokkal, a koronavírus-járvány kapcsán az egészségügyi védekezésben az elbizonytalanítás kampányával, az szó szerint életveszélyes, emberéleteket követel – jelentette ki Kovács Zoltán.

Tovább olvasom

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom