Kövess minket!

Médiapiac

Messze még a digitális tartalomgyártás

A Brandfestival keretében Carra Anita, a UPC Magyarország marketing- és tartalomfejlesztési igazgatója, Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és Vörös Csilla, a Nielsen Measurement ügyvezető igazgatója beszélgetett a tévés piac jelenéről és közeljövőbeli kilátásairól Kandó Eszter, a Kreatív szerkesztőjének vezetésével.

Hype és tények

Vidus Gabriella szerint sok a hiedelem a tartalomfogyasztási szokásokkal kapcsolatban, de továbbra is a lineáris televíziózás vezet. Saját oldalukon is látják, hogy megnőtt a fiataloknak szóló műsorok visszanézése. Ugyanez megfigyelhető a frissen bevezetett brandek és a megújított márkák – pl. az X-faktor – esetében is: az új brandeknél egyből belép a digitális kép is.

Carra Anita szerint a nézői szokások a fiatalok körében változnak, de összességében nincs még akkora változás, mint amekkora a hype.

Vörös Csilla is megerősíti, hogy van változás, de az arányokkal tisztában kell lenni. Csupán 3 százaléknyi fogyasztónak nincs tévéje, és a 4-17 éves korosztály is napi több órát tölt a képernyő előtt – épp csak kibővült az eszközhasználatuk. Számukra közömbös, hogy melyik képernyőt nézik, ez csak a szolgáltatók és a mérőcégek számára nem mindegy.

Vidus Gabriella szerint fontos kérdés, hogy mit értünk televízió alatt: az eszközt vagy a tartalmat, amit szolgáltatunk? A két megközelítésből eltérő gondolkodásmód születik. A céljuk, hogy a tartalom minél több helyre jusson el és ott fenntartható üzleti modell épüljön rá. Követni kell a fogyasztó, a technológia, a mérés és a monetizálási lehetőségek változásait is. Carra Anita egyetért abban, hogy a feladatuk minél több tartalmat elérhetővé tenni, és még sok olyan anyag van, ami nem érhető el digitálisan.

Gazdasági kihívások

Ahhoz, hogy beindulhasson a digitális felületekre gyártás, több tényező megváltozására van szükség. Az egyik a bevételi oldal. Amíg a nemzetközi videóhirdetési fellendülés nem gyűrűzik be hozzánk, nem lesz digitális gyártás – fogalmaz Vidus Gabriella. Ugyancsak ő hívja fel a figyelmet arra, hogy a válság óta megváltozott a médiatípusok elérési arányszáma, de amíg kínálati piac van, nem fognak érdemben emelkedni a relatív alacsony televíziós árak. A gazdasági helyzet miatt – a régióban egyedülálló módon – a hirdetői kereslet nem tér vissza a piacra. De ha az árak el is indulnának felfelé, az árkülönbség még mindig jelentős maradna a digitálissal szemben. Ennek oka részben az utóbbi körüli, olykor indokolatlan hype is. Azt fontos látni, hogy egyelőre a Netflix is veszteséges. Igazi áttörést az AT&TTime Warner összeolvadás hozhat a piacon, annak az eredményeit kíváncsian várják. A maguk részéről a Central Médiacsoport digitális eszközeibe történő bevásárlás sem a tartalomgyártásról, hanem a disztribúcióról szól. Egyelőre a meglévő tartalmak eljuttatása és az inventoryépítés a cél.

Carra Anita ezt azzal egészíti még ki, hogy az on-demand szolgáltatások esetében is az az alapkérdés, hogy van-e rájuk kereslet. Tanítani kell a létező megoldások használatát, mielőtt új fejlesztésekbe fognának. A hatékony költés elvárása a targetálást is ritkán engedi meg a televízióban, de ez digitális felületeken az interaktivitás miatt kifizetődőbb lehet.

Mérési kérdések

A digitális gyártás elterjedéséhez megbízható lineáris-digitális közös adatbázisra is szükség lesz – figyelmeztet Vidus Gabriella.

Vörös Csilla elmondása szerint a digitális mérési technika már itt van. Jövőre tervezik a digitális hirdetések, 2018-ra pedig a digitális tartalom mérését. Teljes tartalommérés jelenleg csak az Egyesült Államokban van, de a Nielsen most 24 országban – köztük Lengyelországban – elkezdte a digitális projektet. A megoldandó kulcskérdések: tudjuk, ki nézte a tartalmat és összehasonlíthatóak legyenek a különböző mérésekből származó adatok.

Médiapiac

Klasszikus filmek “újrahangolva” – szinkronokat restaurált a Rádióarchívum

Elkészültek a közmédia első, hangban restaurált, régi szinkronos filmjei. A Rádióarchívum munkájával A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás hangsávjai újulhattak meg.

Közzétéve:

Flickr

A kulturális értékmegőrzés mindenkori igényét szem előtt tartva elkészültek a közmédia első hangfelújítással korszerűsített külföldi filmjei. A digitális innovációk nemcsak az új filmek elkészítésénél, hanem a restaurálási technológiában is segítségek nyújtanak abban, hogy a felújított filmklasszisokat még generációk hosszú sora élvezhesse a kor fejlett igényeinek megfelelően – ismerteti az MTVA.

Az MTVA Rádióarchívuma elsőként A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás című filmek hangsávjainak felújítását végezte el, az archívum restaurátor hangmérnökeivel.

A restaurálással nemcsak az általános hangminőséget sikerült feljavítani, hanem a teljes hanganyagot átdolgozták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új HD kópia eredeti hangjából, az újonnan megszerzett nemzetközi hangból, a régi magyar szinkronból és esetlegesen filmzenei lemezekből építették újjá a hanganyagot. A felújításnak köszönhetően a három mestermű ezelőtt még soha nem szólalhatott meg olyan minőségben, mint ahogyan mostantól lesznek hallhatók. Az átalakulást a nézők saját fülükkel is megtapasztalhatják; a közmédia csatornáin hamarosan bemutatják a szinkronrestaurált klasszikusokat – közölte az MTVA.

Borítókép: jelenet a West Side Story című filmből

Tovább olvasom

Egyéb kategória

A bíróságon támadták meg az RT és a Szputnyik uniós betiltását

A holland újságírók szövetsége (NVJ) több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt pert indít az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel az véleményük szerint, ez sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát – jelentette a NOS hollandiai műsorszolgáltató.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az EU március elején függesztette fel a Szputnyik és az RT orosz állami médiavállalat műsorszórási tevékenységét az unió területén, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra. Az unió szerint az érintett csatornák dezinformációs és manipulációs tevékenységet végeznek.

A médiabojkott ellen tiltakozók keresete az uniós bíróság felé arra hivatkozik, hogy a tilalom “túlságosan széleskörű, továbbá elviekben helytelen, hogy politikusok egyik napról a másikra cenzúrát vezethetnek be”.

“Nem vagyunk rajongói az RT-nek, sem a Szputnyiknak, mindegyikük állami propagandát sugároz. Az azonban jogállamisági kérdéseket vet fel, hogy politikusok betiltják az információk terjesztését” – hangsúlyozta a NOS-nak adott nyilatkozatában Thomas Bruning, az NVJ titkára.

Bruning hozzátette: a tiltás megakadályozza, hogy az emberek hozzájussanak az információkhoz. “Nem gondoljuk, hogy az európai kormányzati vezetőkre tartozik annak meghatározása, hogy mi lehet hozzáférhető az interneten és mi nem” – jelentette ki.

Anco Scholte ter Horst, a Freedom Internet internetszolgáltató igazgatója szerint, mint szolgáltatónak kötelessége a semlegesség biztosítása és az internetes tartalmakba történő beavatkozás elkerülése. “Az RT és a Szputnyik bojkottja az első alkalom, hogy a hálózatsemlegesség elve a dezinformáció miatt sérül. Ez veszélyt jelent a nyílt és szabad internetes információ-hozzáférésre” – hívta fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

30 éves lett a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió műsora

Dupla műsorral és visszaemlékezésekkel ünnepli a Vendég a háznál című családi műsorának 30 éves jubileumát a Kossuth Rádió.

Közzétéve:

MTI Fotó: Bruzák Noémi

1992. május 4. óta szól a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió családi műsora, ami jelenleg minden hétköznap, 11:32-től hallható. A műsor középpontjában a kezdetektől fogva a gyermek és az őt körülvevő család áll, ezért is kapta a “Gyerekekről felnőtteknek” alcímet.

A Vendég a háznál immáron három évtizede kíséri és segíti a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban; iránytűként szolgál a családi kapcsolatok, az egészségügy, az oktatás és a családpolitikai döntések területén.

Kossuth Rádió népszerű műsorát ünnepelve május 25-én, szerdán dupla adással készül a hallgatóknak: utánajárnak, hogyan alakult néhány egykori riportalanyuk sorsa, és az is kiderül, melyek a szerkesztők legkedvesebb témái. A rádió közösségi média oldala is tartogat meglepetést: rövid hangképekkel, bejátszókkal, a hallgatók visszajelzéseiből és a legjobb pillanatokból idézik meg a műsor indulása óta eltelt 30 évet.

Borítókép: A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított Tőkéczki László-díj első kitüntetettje, Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztője, a Vendég a háznál című műsor gazdája az elismerés átadása után a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai székházában 2018. szeptember 24-én

Tovább olvasom