Kövess minket!

Médiapiac

Mennyiből rakható össze egy ember?

A jövőben nehezen lehet majd eldönteni, hogy meddig tart a nyugdíj, hiszen a műszervek miatt megváltozik az emberi szerkezet – véli Kurtisz Krisztián. Az Uniqa vezérigazgatója a Money Lounge Meetup-on tartott előadást, amelyben levezette, hogy miképpen mosódik össze a jövőben az élet- és a vagyonbiztosítás.

„A Money Lounge-ot azért hoztuk létre, hogy felhívjuk a figyelmet a változásokra. Két dolgot tehet ilyenkor egy szervezet: megpróbál ellenállni, ebben kiemelt partner tud lenni a törvényalkotás. A másik dolog pedig, hogy ilyen kezdeményezéseknek az élére áll”

– kezdte meg előadását Kurtisz Krisztián. Az Uniqa vezérigazgatója elmondása szerint az biztos, hogy az életünk változik, ezért az életbiztosítások formája is. Hozzátette, rengeteg fajta definíciója van az „életnek”, viszont ez azt jelenti, valójában nem tudjuk mit is jelent.

Az élet definíciói


Arisztotelész

„Növekedés, önellátás és reprodukció határozta meg az élet kritériumait”

Erwin Schröndinger

„Él az, ami saját entrópiáját szinten tartja vagy egyenesen megfékezi”

1980-as évek élet-fogalma fogalma Magyarországon

„Eszik, iszik, szapodorodik”

Gál Béla: Biológia 11. om Engedélyszám: AK/856-9/2011

„Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van”

Carl Sagan, 1994

„Önfenntartó, darwini evolúcióra képes kémiai rendszer

 

A definíciók Kurtisz Krisztián prezentációja során voltak láthatók.

„Az élet az egy szubjektív megélés. Ami biztos, hogy számos technológia közelebb került hozzánk.

Jelenleg a kezemben van egy prezenter és egy mikrofon, az előadás előtt egy mobilt és egy mikrochippel rendelkező kulcsot pakoltam ki a zsebeimből. Ha belegondolnak abba, hogy az okostelefon tulajdonképpen egy testrész, amely nélkül már nem tudunk létezni” – szögezte le.

Hozzátette, matematekai alapon nézve egy telefon fontosabb, mint egy kiló kenyér – hiszen, ha a telefont otthon hagyjuk, azért visszamegyünk, de ha elfelejtünk kenyeret venni, akkor felhívunk valakit, hogy hozzon nekünk. Elemezte a telefonhasználat „evolúcióját” is, amely alapján korábban telefonkönyveket bújtunk és internetkávézókban ültünk, ma már viszont nemhogy már gombokat sem használunk, de lassan már az érintőképernyőkön sem „maszatolunk”, hiszen ha beszélünk angolul, akkor az intelligens asszisztenst vesszük igénybe. Aláhúzta, ennek a folyamatnak a végén a „gondolati vezérlés” lesz.

„Bizarul hangzik, de már ez sem tűnik lehetetlennek.”

A prezentációjában kitért arra is, hogy egyre intimebb kapcsolatot fogunk ápolni a technológiával: egy mérés szerint az emberek 56 százaléka vet véget a kapcsolatának e-mailben vagy SMS-ben. „Szépen, lassan lépegetünk előre: először fizikai korlátjaink kiterjesztésében kapunk támogatást – de szerintem nincs messze az sem, amikor »memóriában« fognak kisegíteni minket.

További érdekes kérdés, hogy mikor szűnünk meg embernek lenni? Amikor kicserélem a májamat, de a szívemet már nem adom? Vagy, amikor a szívemet kicserélem egy sportszívre, de a tüdőmet már nem adom?”

– tette fel a filózofikus kérdést, majd folytatta: „Mi van akkor, ha ezek nem baleset következtében történnek meg, hanem mert egyszerűen a protézis jobb, mint az eredeti? Ha visszamennénk a középkorba, undorítónak találnánk azt, hogy valaki beteszi az üvegszemét. Ma természetes, hogy kontaktlencsét használunk.”

Kis túlzással, ma már meg lehet keresni a Google-ön, hogy mennyiből lehet összerakni egy embert. Tudósok már nagyon régóta mérik, hogy mekkora a várható élettartalm. Ebből kiderül, hogy az 1900 évek környékén 44 év volt, amely közel 150 év alatt felment a duplájára. Ez azt jelenti, hogy művese és műszív nélkül, tehát a „biológiai testünkkel” tudtuk ezt az eredményt elérni.

„Az életbiztosításról azt mondjuk, hogy az ember köthet magának egyet, hatot vagy bármennyit, az életnek nem meghatározható az értéke. Annyit tudunk, hogy mindenkinek a sajátja nagyon sokat ér. Azt, hogy ez pontosan mit jelent, nem tudjuk megmondani. A vagyonbiztosítás viszont arról szól, hogy egy konkrét összegű tárgyról kötök szerződést. Ha ez így van, akkor nagyon nagy bajban vagyunk.

Honnan fog kezdődni és meddig fog tartani a nyugdíj? Amíg tudom cserélgetni a részeimet? Azt gondolom, hogy a társadalombiztosítók komoly kihívásokkal néznek szembe. Nem véletlen, hogy kevés az olyan nyugdíjbiztosítás, amely élethosszig tart.”

Kurtisz „nem akart sötét felhőket rajzolni”, de azt mondta, hogy ebben a nyugdíjrendszerben matematikailag nem fog működni a biztosítás, pusztán a technológiai fejlődés miatt sem, továbbá azért sem, mert összemosódik a vagyon- és az életbiztosítás.

Médiapiac

A CNN igazgatója elismerte, hogy propagandát terjesztenek (videó)

Újabb rejtett kamerás videóval állt elő a Project Veritas nevű amerikai oknyomozó portál.

Közzétéve:

Borítókép forrás: Pixabay

Ebben a videóban ezúttal a CNN műszaki igazgatója, Charlie Chester beszél arról, hogy spekulációs propagandával támadták Donald Trump volt amerikai elnököt – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

A Project Veritas által közzétett felvételeken Charlie Chester őszintén beszél arról, hogy hogyan buktatták meg Donald Trumpot propagandisztikus eszközökkel.

Nézd, mit tettünk mi [CNN], kitettük Trumpot. Teljes meggyőződéssel mondom, és 100 százalékban hiszem, hogy ha nem lenne a CNN, akkor nem tudom, hogy Trumpot kiszavazták volna-e

– mondta, hozzátéve, hogy azért ment a CNN-be dolgozni, mert “ennek része akart lenni”.

Chester beszélt a módszereikről is. Elmondta, hogy Trump egészségügyi problémáit felnagyították.

Trump keze remegett vagy valami, azt hiszem. Rengeteg orvost hívtunk be, hogy elmondjanak egy olyan történetet, amely csak spekuláció volt – hogy neurológiai problémái vannak és a végét járja. Olyan történetet készítettünk ott, amelyről semmit sem tudtunk. Szerintem ez propaganda

– fogalmazott Chester.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden egészségügyi állapotával foglalkoztak-e, az igazgató azt mondta, hogy szem előtt tartották ez a kérdést is. Elmondása szerint

bemutatták, ahogy Biden kocog, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a koráról és azt sugallják, hogy egészséges.

Az újságírónak az igazgató azt állította, hogy “nem lenne gondja” azzal, ha Biden meghalna, ugyanis szerinte Kamala Harris alelnök is megállná a helyét.

Szóba került az is, amikor Biden többször is megbotlott az Air Force One lépcsőjén, Chester elmondása szerint röviden foglalkoztak az esettel, de nem verték nagy dobra.

Régi-új téma a láthatáron

A műszaki igazgató szerint a CNN a Trump-ellenes szavazókat is célba vette az éghajlatváltozásra összpontosítva, hozzátéve:

“A félelem eladható.”

“Szerintem Covid-fáradtság van. Tehát valahányszor megjelenik egy új történet, a CNN bele fog kapaszkodni. A szerkesztőségben már bejelentették, ha a nyilvánosság nyitott lesz rá, főleg az éghajlatra fogunk koncentrálni” – mondta, hozzátéve, a jövőben az éghajlat kérdése kerül majd a középpontba.

“A következő dolgunk tehát felhívni a figyelmet a klímaváltozásra” – összegzett Charlie Chester. Állítása szerint ezt úgy fogják lebonyolítani, hogy folyamatosan az olvadó jeget és a felmelegedést mutogatják majd, és arról beszélnek, hogy ennek milyen hatásai lesznek a gazdaságra.

A rejtett kamerás felvételből az is kiderül, hogy a CNN-nél a csatorna vezérigazgatója, Jeff Zucker dönti el, hogy miről lehet beszélni.

Korábban a Project Veritasnak sikerült többórányi hangfelvételt szereznie Zucker szerkesztőségi eligazításairól. Ezekből többek között kiderült, hogy a CNN vezetői megbeszélték, nem fognak a Joe Biden és fia, Hunter Biden ukrán korrupciós ügyeit bizonyító kiszivárgott e-mailekkel foglalkozni.

Tovább olvasom

Médiapiac

A professzor és a vezető szerkesztő ellen is hadjárat indult

Véleménye miatt az egyetemen petíció indult az oktató kirúgására.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A januári Capitoliumi tüntetésen részt vevő, de békés tüntetők motivációjáról írt egy esszében Joshua Hochschild a The American Mind oldalára. A Mount St. Mary’s Egyetemen tanító professzor szerint a Trumpot támogató emberek tudták, hogy a megmozdulás nem sokat segít a republikánus elnökön politikailag. Mégis úgy gondolták, hogy a tüntetés által fel tudják hívni a figyelmet a választási rendszer problémáira, és arra, hogy milyen fontosak a békés, demokratikus megmozdulások.

Hochschild arról is írt, hogy a média aztán teljesen kiforgatta a történetet, és azokat az embereket vette előtérbe, akik erőszakosak voltak a tüntetés során. Ezt a viselkedést és jellemzést akarták aztán ráhúzni minden állampolgárra, azokra is, akik csak a problémákra akartak rávilágítani, és kérdéseket tettek fel.

A professzor szerint azok a tüntetők, akik a Capitoliumnál végül erőszakhoz folyamodtak és részt vettek a lázadásban, buta dolgot követtek el, és ezt törvénytelennek és szégyenteljesnek ítélte meg.

Ettől függetlenül az egyetemi diákok hadjáratot indítottak Joshua Hochschild ellen a véleménye miatt. Elindult egy petíció a kirúgására, amelyet már majdnem 1800 fő írt alá. A hírek szerint egyébként a professzor is ott volt a Capitoliumnál a tüntetés napján, de a lázadásban nem vett részt.

A petíció szerint a professzor cikke egy szegényes mentség akar lenni a tüntetésen való saját részvételét illetően. Brea Purdie, a petíció indítója szerint Hochschild minimalizálja a rasszizmus, a xenofóbia és a nőgyűlölet hatásait.

Az ügyben kiadott egy közleményt az egyetem elöljárója, Boyd Creasman is. Ebben azt írta, hogy az amerikai felsőoktatás egyik sarokköve a tudományos szabadság, ami lehetővé teszi mind a hallgatók, mind az oktatók számára, hogy szabadon kifejezzék a véleményüket, szankciók nélkül. Mindenkinek jogában áll, hogy valamivel egyetértsen vagy ne értsen egyet, és a beszédhez való jog védelme rendkívül fontos. Ezzel együtt Creasman arról is szót ejtett, hogy az egymás iránti tisztelettel tenni akarnak a faji és társadalmi igazságosságért.

Nem Joshua Hochschild az első egyetemi oktató, akit támadás ér a véleménye miatt.

Tavaly egy chicagói egyetem közgazdász professzora, Harald Uhlig a közösségi oldalán írta le a véleményét arról, hogy nem helyesli a támogatás megvonását a rendőrségtől, amelyet annyira el akart érni a Black Lives Matter mozgalom. 

Uhlig az egyetemen a Journal of Political Economy lapnál is dolgozik vezető szerkesztőként. Véleménye miatt petíció indult a lemondatására a lapnál, ez azonban végül nem történt meg.

Az Albertai Egyetemen pedig egy antropológus professzort azért rúgtak ki tavaly, mert gender-kritikus és feminista megszólalásai voltak. A diákok arra panaszkodtak, hogy Kathleen Lowery nem biztonságos környezetet teremtett nekik a megszólalásaival, az intézmény pedig végső soron úgy látta, hogy jobb lesz mindenkinek a professzor nélkül – írta a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Felfüggesztették a Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntést

Felfüggesztette az illetékes lengyel bíróság azt a döntést, mellyel a lengyel fogyasztóvédelmi és versenyfelügyeleti hatóság (UOKiK) jóváhagyta, hogy a vezető lengyel üzemanyag-szolgáltató cégcsoport, a PKN Orlen megvásárolja a lengyelországi regionális sajtót kiadó Polska Press csoportot.

Közzétéve:

Pixabay

A megelőző intézkedést a varsói kerületi bíróság a lengyel emberi jogi szóvivő, Adam Bodnar fellebbezésére hozta, aki megtámadta az UOKiK február eleji, a német kézben lévő Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntését.

A bíróság szerint az ügylet törvényességéről szóló végleges ítélet kiadásáig az államkincstár felügyelete alá tartozó PKN Orlen csoportnak nem szabad gyakorolnia a Polska Press cégre vonatkozó tulajdonosi jogait.

A korábban a Verlagsgruppe Passau tulajdonában lévő Polska Press a Lengyelországban terjesztett 24 regionális lap közül 20-at tudhat magáénak, a sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok.

Az UOKiK szerint a Polska Press megvásárlása a PKN Orlen által nem veszélyezteti a lengyelországi versenyhelyzetet, mert a tőkekoncentráció két olyan alany között történik, amelyek tevékenységi területe nem fedi egymást.

Bodnar szerint viszont az ügylet sértheti a lengyelországi média pluralizmusát, valamint korlátozhatja a szólásszabadságot, ezért március elején fellebbezett az UOKiK döntése ellen.

Az UOKiK kedden kifogásolta, hogy a nyilvánosság kizárásával múlt héten megtartott bírósági tárgyaláson az ügylet felfüggesztéséről meghozott döntést az ombudsman tette közzé elsőként, valamint hogy a megelőző intézkedést a bíróság a versenyfelügyeleti hatóság állásfoglalásának áttanulmányozása nélkül rendelte el. Az UOKiK további jogi lépéseket fontolgat az ügyben.

A PKN Orlen elnöke, Daniel Obajtek bejelentette: a cégcsoport “minden törvényes eszközt felhasznál jogainak megvédése érdekében”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom