Médiapiac
Mélyponton a nyugati média
Egész egyszerűen nem tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel a nyugati balliberálisok, hogy a Fidesz-KDNP az európai mainstreammel szembe helyezkedve, a konzervatív értékek mentén folytat nemzeti, polgári kormányzást, és úgy védi meg a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlődéshez való jogát az LMBTQ-propagandától, hogy közben nem csorbítja a melegek jogait. Érdemben támadni nem tudnak minket, ezért inkább szemérmetlenül hazudnak.
A múlt héten Natasha Devon, kiemelten progresszív és mindentől, de főleg a valóságtól és a tényektől független műsorvezető az LBC-Leading Britain’s Conversation rádió élő adásában beszélt egy rendkívül fontos témáról. Nem, nem az orosz-ukrán konfliktusról. Nem is a koronavírus-járványról, az energiaárak exponenciális növekedéséről, vagy épp a migrációról, aminek eredményeképp a brit fővárosban napról napra halálra késelik egymást az emberek – pontosítsunk: az illegális bevándorlók az őslakosokat –, és ez a polgármester, Sadiq Khan szerint normális. Nem, a fáma odaát ennél sokkal fontosabb dologról szól: az LMBTQ-jogokról, illetve azok vélt sérelmeiről – írja a 888.hu. Az esetről Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár számolt be a Twitter- oldalán:
Devon, a hihetetlenül jól értesült rádiós személyiség arról értekezett, hogy január végén az Európa Tanács jóváhagyott egy, az LMBTQ-jogokat több országokban ért súlyos támadásokat elítélő jelentést. A felsorolást, mily meglepő, Magyarországgal és Lengyelországgal kezdi, de ott van közte a saját hazája, Nagy-Britannia is.
Egy ponton kiemelte, „szó sincs arról, hogy az LMBTQ-közösség helyzete olyan szörnyű lenne Nagy-Britanniában, mint a felsorolt államok közül néhányban. Magyarországon például a homoszexualitás a máig illegális.” És ez volt az a pont, ahol az a bizonyos pohár nemcsak betelt, de túl is csordult.
Aki csak érintőlegesen is tájékozott a magyarországi melegek helyzetével kapcsolatban, tudja, hogy hazánkban lassan nem pride-hét és pride-hónap, hanem pride-év van, minden nyáron ezrek vonulnak propagálva a „másságot” a budapesti belvárosban, megbénítva a forgalmat. Hazánkban él és virul számos melegjogvédő (ál)civil szervezet, így például Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség. Érdemes megjegyezni, hogy előbbi 2016-ban 15.796 dollárt (hozzávetőlegesen 5 millió forintot) kapott a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól (OSF, Open Society Foundations), utóbbit pedig 2017-ben 14.963 dollárral (4,6 millió forinttal) támogatta a tőzsdespekuláns mecénás.
Magyarországon a jogszabályi környezet is védi a melegek – ahogy minden ember – jogait. A globalista oldalon oly sokat kritizált, nemzeti hangvételű Alaptörvényünk XV. cikk (2) bekezdése deklarálja a hátrányos megkülönböztetés – homoszexuálisokra is, ha nem is expressis verbis, de vonatkozó – tilalmát. Továbbá, hazánkban közel tizenhárom éve hatályos a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény, ami szinte ugyanazokat a jogokat biztosítja az együtt élő melegeknek, mint a házasoknak, tehát ha még magát a házasságot (ami egyébként intézmény, nem jog) nem is engedélyezik a homoszexuálisoknak, az említett jogszabály de facto házastársként kezeli őket.
Célszerű lenne briteknek is a saját házuk táján sepregetni, ugyanis egy 2017-es felmérés szerint az LMBTQ-emberek 21 százaléka, míg a transzszexuálisak 41 százaléka tapasztalt már valamilyen gyűlölet-bűncselekményt a szexuális orientációja vagy a „gender identitása”(igen… gender identitás…) miatt. Az ilyesfajta orientáción alapuló gyűlölet-bűncselekmények száma 12 hónap alatt, 2019 és 2020 márciusa között, 19 százalékkal emelkedett – adta hírül az NCB News .
Mindezek fényében, Magyarországgal kapcsolatban azt állítani, hogy homoszexualitás illegális, nem több, mint olcsó propaganda, szemenszedett hazugság, és a kettős mérce újabb manifesztációja! Ahol a melegek jogai ténylegesen sérülnek, azok a bevándorláspárti országok, ahol a migráns hordák valós életveszélyt jelentenek a szexuális kisebbségek számára – olvasható a 888.hu cikkében.
Médiapiac
Tüntetést szervez a Pesti Srácok a Google budapesti székháza elé
A Pesti Srácok március 31-ére, a Google székháza elé szervez tüntetést, miután a tech cég törölte a portál népszerű Youtube-csatornáját.
– Nem hittük volna, hogy ismét eljön ez a nap. Nem hittük, hogy valaha szükségünk lesz még a ma már csak rossz emlékként porosodó tábláinkra. A táblákra, amelyekkel annak idején a Google székháza elé vonultunk és követeltük, ami jár nekünk: a szabad véleménynyilvánítás jogát. Most azonban ismét itt tartunk – áll a Facebookon meghirdetett esemény leírásában.
Mint ismert, néhány nappal ezelőtt törölték a Pesti Srácok 2022 szeptemberében elindított csatornáját, a PsTV-t a YouTube-ról. A csatornának több mint 54 ezer feliratkozója volt a Social Blade adatai szerint, megtekintéseik pedig napi hetvenezer körül mozogtak, de volt olyan nap az elmúlt két hétben, amikor 240 ezer megtekintést produkált a csatorna. A történtek kapcsán a Google a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében indokolta meg a Pesti Srácok YouTube-csatornájának megszüntetését. „A PsTV csatornát azért szüntettük meg, mert annak létrehozásával megkerülték a Pesti Srácok csatorna megszüntetésére irányuló intézkedésünket, amelyet a gyermekek biztonságára vonatkozó feltételek megsértése miatt távolítottunk el 2020 februárjában” – írták.
Huth Gergely, a a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzetnek megcáfolta a Google állítását.
Hazug érvelésről van szó, hiszen a Pesti Srácok soha nem töltött fel gyermekek biztonságát sértő videót az internetre. Aki ismeri a munkásságunkat, az tudja, hogy a magyar sajtóban talán a legkeményebb oknyomozó cikksorozatokat, a pedofil bűncselekményekről szóló cikkeket éppen a Pesti Srácok írta
– mondta. Hozzátette: háttér-információkból, magyarázatokból nyilvánvalóvá vált számukra, hogy valójában az LMBTQ-témákat érintő videóikat kifogásolták a Google-nél.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Tömeg a demonstráción (Forrás: képernyő fotó/Hír TV)
Médiapiac
Mobilra és tévére még költünk, vezetékes telefonra már kevésbé
A háztartások távközlési kiadásainak jelentős részét a mobiltelefon és az ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. Ez jellemzően két előfizetés költsége. Tízből kilenc család biztos, hogy előfizet a televízióra, melynek átlagosan 4 200 Ft az előfizetői díja. Ezt követi a helyhez kötött internet, mely a háztartások háromnegyedében érhető el, átlagos díja pedig 4 500 Ft. Az otthoni telefon átlagosan 2 000 Ft-os költsége sem elhanyagolható, de ez a szám évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.
2022-ben egy átlagos magyar háztartás havonta 18 600 Ft-ot költött távközlési szolgáltatásokra. Beleértve ebbe az otthoni internet és telefon-, a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a TV-szolgáltatások díjait.
Ez az összeg viszont nem tartalmazza az eszközök árát, a mobilszámlákon esetenként megjelenő készüléktörlesztési és mobilvásárlási költségeket, illetve a streamingszolgáltatóknak közvetlenül fizetett összegeket sem.
A közel 19 ezer forintos átlagos kiadás jellemzően két mobiltelefon-előfizetés, és két otthoni szolgáltatás díjából adódik össze. Ez utóbbiak leginkább a TV-szolgáltatás és az otthoni internet. A távközlési kiadások jelentős részét a háztartások szinte mindegyikében használt mobiltelefon- és ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. A mobil után a televízió-előfizetés vezet, ezt követi a helyhez kötött internet és az otthoni telefon egy fix költsége, bár ez a szám évről évre csökken.
Hogy ki, mennyit hajlandó vagy tud fizetni, azt több tényező is meghatározza. A legfontosabb a háztartásméret, azaz minél többen élnek a háztartásban, annál magasabb az összköltés. A több háztartástag nyilvánvalóan több mobiltelefon-előfizetést, és ezáltal magasabb mobilkiadást eredményez. Ám ezen felül a háztartásméret az otthoni internet-, és a TV-költést is meghatározza. A több felhasználó mellett feltételezhetően nagyobb sávszélességre, többféle TV-csatornára lehet igény. Leginkább a felnőtt, azon belül a dolgozó háztartástagok száma befolyásolja a költést. Ők mobilabb és sokrétűbb felhasználók lehetnek, ráadásul jövedelmük is fedezi a nagyobb igényeket. Érdekesség még, hogy a TV-előfizetésnél a gyermekek száma, azaz a nekik szóló tartalom igénye a felnőttekéhez hasonló hatással bír.
A távközlési kiadásokat a háztartás anyagi helyzete is meghatározza. A vagyonosabb, magasabb jövedelmű, magukat is jobb anyagi helyzetűnek gondoló háztartások távközlésre is többet tudnak költeni.
Az igényeket a háztartás távközlési szolgáltatásai kapcsán a döntéshozó tagjának életkora, iskolai végzettsége is befolyásolja. A legfiatalabbak kevesebb szolgáltatást használnak, jellemzően nem fizetnek elő otthoni telefonra. Viszont a legidősebbeknek az otthoni internetre és az okostelefonban használt mobilinternetre van kevésbé szükségük. Mindezek eredménye, hogy a középkorú döntéshozóval rendelkező háztartások távközlési kiadásai a legmagasabbak. Az olyan háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség nyolc általános, összességében kevesebbet költenek távközlésre. A diplomás háztartásokban pedig a gyorsabb otthoni internetre is hajlandóak előfizetni.
A háztartások átlagos telekommunikációs kiadásai a kutatás alapján a 2021-es 17 800 forintról 2022-re 18 600 forintra emelkedtek. Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Háztartási felmérés” alapján készült.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A hét lemeze – Kulisszarovat a legsikeresebb zenei albumokról
Az elmúlt évtizedek legsikeresebb albumait szemlézi szombat esténként az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorának A hét lemeze rovata. A rovat műsorvezetője, Lola az MTVA Archívumát hívja segítségül a múltidézéshez.
A novemberben indult A hét lemeze című rovat még a legnagyobb zenerajongók számára is újdonságokkal szolgál.
„A hét lemeze egy igazi szerelem projekt az életemben. Énekesnőként lehetek a műsorvezetője egy olyan rovatnak, ami azt gondolom, hogy hiánypótló jelenleg. Kirándulhatok a zenei stílusok között, és fantasztikus érzés, hogy igazi legendák mesélik el, hogyan alkottak maradandót a zenei életben. A rovat indulása óta olyan nagy múltú zenekarok tagjait láthattam vendégül, mint a KFT vagy Neoton Família, de a Junkies és az Ocho Macho is járt már nálunk” – nyilatkozta Lola a rovatról, ami a műfaji sokszínűség jegyében készül.
A műsor legizgalmasabb része, hogy sosem hallott kulisszatitkokat tár a nézők elé. A következő, április 1-jei adásból arra is fény derül, miért fordultak meg a tevék az R-GO első lemezborítójának későbbi kiadásain.