Kövess minket!

Médiapiac

Méltóképpen és minőségben

Az Irodalmi Rádió tizenhét éve működik szülővárosában, Miskolcon. Apró szerkesztőség, de többszáz fős alkotóközössége van. Egy fiatal házaspár, Zsoldos Adrienn és Zsoldos Árpád, és egy technikus, Bodrogi Viktor működteti. A rádió munkássága az egész országra kiterjed. Sárközi Lászlónak, a Fedél Nélkül szerzőjének interjúja.

Adrienn és Árpád a gyermekvédelemben ismerkedtek meg, 2018 áprilisában házasodtak össze. A rádió tagságának lehetősége van kötetben kiadni a saját írásaikat. A szerkesztők önmaguk kulturális rendezvényszervezőjeként könyvbemutatókat is szerveznek ezekből a kötetekből, szinte mindenütt. A megjelenésre pályázni kell, így esik át egy szűrőn a rádióban felolvasásra szánt mű, vagy a kötetben megjelenítésre szánt alkotások. Nyaranta pedig egy hetes irodalmi táborokat szerveznek az ország legszebb tájaira. Sőt, nem egyszer a környező országokba is.

Hogyan érzitek magatokat mostanában?

Rengeteget dolgozunk, ami bennünket nagyon feldob, hiszen az irodalom és az Irodalmi Rádió a hivatásunk, s nagyon sok megbízásunk van (könyvkiadás, hangfelvétel készítés, műsorvezetés, előadás, elektronikus kötetek szerkesztése stb.). Boldogok vagyunk, mert azt csinálhatjuk, amit szeretünk, s együtt végezhetjük házaspárként a munkánkat.

Az irodalomnak van köze a megismerkedésetekhez?

Előző munkahelyünkön, a gyermekvédelemben ismerkedtünk meg. Az Irodalmi Rádió már 17 éve működik, de mindig csak mellékfoglalkozásként, hobbiként „üzemelt”. 2016 óta azonban – mióta eldöntöttük, hogy abbahagyjuk korábbi munkáinkat és csak az Irodalmi Rádiónak szenteljük munkaidőnket – sokkal nagyobb lépésekben haladunk előre és sok olyan dolgot tudtunk megvalósítani, amire korábban nem is gondoltunk.

Amatőr színjátszókból – profi könyvkiadók

Magyarországon azt tartják, hogy az irodalomból nem lehet megélni. Ha vállalkozásról hallok, akkor a művészetek, és ezen belül az irodalom volna az utolsó, amire vállalkozást alapítanék. Honnan ez a bátorság?

Hobbiként indult 2002-ben. Árpád magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészként, a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház tagjaként találta ki, hogy létre lehetne hozni egy olyan rádiót, ahol kizárólag irodalom hallható. Ehhez egy online tematikus műsorokat kereső rádió pályázati felhívása adta meg az első lökést, illetve az ötletet. Amatőr színjátszók összejöttünk alkalmanként és felolvastunk klasszikus verseket.

A színtársulat technikusa Bodrogi Viktor volt, ő rögzítette a felvételeket. Máig ő az Irodalmi Rádió hangmérnöke, mindamellett, hogy Miskolc kulturális intézményeinek is a műszaki vezetője. Nem mellesleg jó barátság fűz össze bennünket.

A tevékenységünkre hamar felfigyeltek a kortárs alkotók, így jelezték, szívesen vennék, ha tőlük is olvasnánk fel verseket. Ettől kezdve egyre tágabb lett a tevékenységi körünk, megjelentek első pályázati kiírásaink, kiadványaink, elkészült saját weboldalunk, 2005-ben pedig már hivatalosan, cégként működtünk.

Ma már országos, sőt határokon átívelő többszáz fős alkotóközösség vagyunk. Célunk, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk szerzőinknek, amelyekkel alkotásaikat méltóképp és minőségi kivitelezésben ismerőseik és az érdeklődők rendelkezésére tudják bocsátani, be tudják mutatni.

Magyarországon a költőkkel és az írókkal állítólag Dunát lehet rekeszteni. Mégis miért gondoltátok azt, hogy lesz elég érdeklődés az elinduláshoz?

Valóban sokan alkotnak kis hazánkban. Ezt jó dolognak tartjuk. Pályázatainkra mindig sok szép és értékes irodalmi alkotás érkezik. Soha nincs gondunk azzal, hogy ne tudnánk válogatni az újabb és újabb művek közül, mindig van elegendő alapanyagunk. Arra buzdítjuk az embereket, hogy írjanak bátran és olvassanak minél többet. Ez a kettő párhuzamosan működik a szerkesztőségünknél, hiszen mi sem csak a hozzánk érkezett irodalmat olvassuk, hanem szabadidőnkben is.

Az Instagram felületünkön folyamatosan közöljük olvasmányélményeinket és másokat is olvasásra buzdítunk.

Milyen helyszínekről szoktatok jelentkezni?

Rendezvényeink fő helyszínei: a Miskolci Egyetemi Könyvtár és a Budapest XV. kerületében található Csokonai Művelődési Központ; de mivel az ország egész területén élnek szerzőink, az író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat oda szervezzük, ahol ők élnek, ahol szeretnék megtartani. Rádióműsoraink YouTube-csatornánkon elérhetők. Ritkán jelentkezünk élő műsorral, mert szeretjük bakik nélkül közölni a versek és prózák felolvasását.

Honnan jött az ötlet, hogy rendszeres nyári irodalmi táborokat szervezetek?

Mivel ritkán adódik lehetőség arra, hogy az alkotóközösség tagjai nyugodtan tudjanak beszélgetni személyesen, főleg, hogy az ország különböző pontján élnek, így adódott a nyári táborozás ötlete, ami minden évben egy teljes hetet jelent, tehát mindenki tud időt szánni arra, amire szeretne: ismerkedésre, beszélgetésre, pihenésre, alkotásra.

Szeretünk minden évben más-más helyszínt választani, megismerni Magyarország különböző tájait, de vannak visszatérő helyszínek. A legtöbbször a Szigligeti Alkotóházban voltunk. A nyári táborainkban minden alkotó bemutatkozhat, felolvashat, de nem ússzák meg ennyivel a jelentkezők. Csapatépítő játékokat szervezünk: voltak már sportvetélkedők, irodalmi, zenés, filmes kvíz, s idén feladatként kapták azt is, hogy a csapat tagjainak bemutatkozását közösen szerkesszék meg és adják elő.

Fontos megemlítenünk, hogy alkotóközösségünk nyitott, így minden évben vannak a táborban is új alkotók. Mindenki hozhatja magával a családját, barátait is. Az alkotásokat a legtöbb esetben nem a szerzőnek kell tolmácsolnia, hiszen vannak csapatunkban előadók is, akik szívesen részt vesznek a táborokban is.

A könyv a szerzők ünnepe

Úttörőkként tekintetek magatokra?

Nem. Egyszerűen szeretünk az irodalommal foglalkozni. Nagyon szubjektív munka, minden szerkesztő másképpen áll hozzá. Befogadónak és elfogadónak kell lenni mások gondolatai iránt. Szerintünk csak így lehet ezt csinálni.

Természetesen érdekelnének a könyvbemutatók és könyvkiadások is!

A könyvkiadási programunk 2016-tól lendült fel igazán és minden alkotónk számára elérhető. Egyrészt antológiákat is készítünk egy-egy pályázatunk eredményeként, ahol egy-egy adott téma kapcsán gyűjtjük össze az alkotókat és alkotásokat. Több éve futó népszerű sorozatunk a Valentin-napi szerelmes vers verseny, a 6-18 éves korosztály számára meghirdetett „Az év diák írója és költője” pályázatunk, valamint egyéb témák: tavasz, természet, háborúk stb. Idén megjelenik majd az első válogatott mesekönyvünk is 80 mesével és sok-sok színes illusztrációval.

Minden évben megünnepeljük szerkesztőségünk születésnapját. Erre az alkalomra is napvilágot lát egy antológia, amibe bármilyen írást küldhetnek a tagok. Ez az esemény azért is érdekes, mert évente itt adjuk át „Az év legjobb szerzője” díjakat is.

Öt éve tart egy különleges pályázat és antológia sorozatunk, mely keretén belül mindig keressük az orvosok, jogászok, mérnökök és pedagógusok között a legtehetségesebb alkotókat.

Mivel egy alkotó ember számára az egyik legfontosabb dolog, hogy saját alkotásait egy kötetben lássa, így fontosnak tartjuk a szerzői kötetek kiadását, ami jelenleg a legsikeresebb programunk.

2018-ban már harminc címet adtunk ki, idén pedig most tartunk huszonhatnál. Főként verseskötetek, novelláskötetek, gyermekversek, mesék látnak szerkesztésünkben napvilágot, de készítettünk már felkérésre receptkönyvet is a candida diétáról.

Idén nagyot léptünk előre, mert részt vettünk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, illetve nyáron szerződést kötöttünk a Líra Könyv Zrt,-vel, ahol a legújabb könyveink már elérhetőek.

A megjelenő könyveknek könyvbemutatót is szervezünk, mert úgy gondoljuk, hogy ez a könyv és a szerző ünnepe.

Partnerség a kultúráért

Kik azok, akik rendszeresen részt vesznek még a munkátokban?

Alkotóközösségünk nem működhetne szerzők nélkül, így az első köszönet az övék. Természetesen azonban mások is segédkeznek abban, hogy munkánk gördülékenyen menjen és elképzeléseink megvalósuljanak. Hangmérnökünket, Bodrogi Viktort már említettük, ahogy két fontos partnerünket, rendezvényeink helyszínét is; de a könyvkiadási programunkhoz is kellenek partnerek. A legtöbb illusztrációt Bodrogi Éva zamárdi képzőművész készíti könyveinkhez, de idén már több munkánkban közreműködtek Héthelyi Krisztina és Tarcsai János grafikusok is. A legfőbb nyomdai partnerünk a D-Plus Kft. Budapest III. kerületében, de dolgoztunk már többször a Gyomai Kner Nyomdával is.

Van egy népszerű sorozatunk, ahol verseket zenésítünk meg, ez a Bűvölő címet viseli, s a zeneszerző-énekes, aki közreműködik benne: Karády István.

A versek magas szintű tolmácsolásában nagy segítségünkre vannak előadóink is, akik nem csak a hanganyagok elkészítésekor vannak jelen, hanem rendezvényeinken, nyári táborainkban is.

Kortárs Verstár Pro sorozatunkban mindig olyan előadóművészeket kérünk fel, akik ismertek és elismertek a szakmában. A teljesség igénye nélkül az elmúlt években dolgoztunk már együtt Barbinek Péterrel, Csankó Zoltánnal, László Zsolttal, Stohl Andrással, Náray Erikával, Radó Denissel, Seres Ildikóval is. Ezt a sorozatunkat is tervezzük folytatni a jövőben.

Médiapiac

Jászai Gellért az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a 4iG vállalatcsoportot

Fekete Péter a vállalatcsoport vezérigazgatójaként és Linczényi Aladin az igazgatóság alelnökeként segítik az elnöki munkát.

Közzétéve:

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utca 8. szám alatt, fotó: MTVA/MTI/Róka László

A 4iG Nyrt.-nél szétválik a stratégiai és az operatív irányítás és ezzel az elnöki, valamint a vezérigazgatói pozíció: Jászai Gellért a csoport többségi részvényese, az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a vállalatcsoport stratégiáját – közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.

A tájékoztatás szerint Fekete Péter a vállalatcsoport vezérigazgatójaként és Linczényi Aladin az igazgatóság alelnökeként segítik az elnöki munkát és ellátják a 4iG csoport operatív irányítását.

A 4iG igazgatósága szerdán döntött a vállalatcsoport stratégiai, üzleti és operatív irányításának átalakításáról, amelynek célja az üzleti és integrációs folyamatok összehangolása, valamint a telekommunikációs és informatikai divíziók hatékonyabb támogatása.

A 4iG a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei szerdán délután 0,66 százalékkal, 754 forintra gyengültek, a papírok árfolyama egy éven belül 632 és 1134 forint között változott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Várhelyi András újságíró, volt országgyűlési képviselő

Az újságíró, költő, író, volt kisgazda országgyűlési képviselő 69 éves volt – közölte a család az MTI-vel.

Közzétéve:

Várhelyi András 1953-ban született a Heves megyei Szilvásváradon. 1978-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, 1982-től tanársegéd volt az ELTE római jogi tanszékén, ezzel párhuzamosan színikritikusként, publicistaként írt. 1986-ban bölcsészdiplomát szerzett, és abban az évben nevezték ki egyetemi adjunktusnak az ELTE római jogi tanszékén.

1991-ben az akkor induló Új Magyarország című napilap igazgatójaként dolgozott, majd a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője lett, 1992 őszétől pedig a Miniszterelnökségen dolgozott.

1994 őszén belépett a Magyar Demokrata Fórumba, de nyolc hónap után elhagyta a pártot és 1995 júniusában a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöki főtanácsadójaként a kisgazda kabinetrendszer felépítésén dolgozott.

Az 1998-as országgyűlési választáson az FKGP jelöltjeként választották képviselővé, de 2001-ben kizárták a pártól. 2002-ben függetlenként indult, azonban nem szerzett mandátumot.

A család tájékoztatása szerint Várhelyi András hosszan tartó, súlyos betegség után augusztus 9-én hunyt el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rangos elismerést kapott Juhász Judit rádiós újságíró

Államalapító Szent István-emlékérem és -díj kitüntetéssel jutalmazták Juhász Judit rádiós újságírót, Székesfehérvár civil díját kedden adták át.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Spányi Antal megyés püspök, a civil elismerés kuratóriumának elnöke az ünnepségen arra hívta fel a figyelmet, hogy “az igazi érték megmarad, az igazi érték időtálló”. Azt mondta, a kitüntetés 2004-es alapításakor a Szent István-i értékrend hangsúlyozása volt a cél, az, hogy olyan ember kapja a díjat, aki életével és tevékenységével is példát tud mutatni az egész magyar társadalomnak.

Hozzátette: olyan embereket akartak díjazni, akik életükkel, helytállásukkal, küzdelmeikkel, a maguk állhatatos törekvéseivel mindig képesek voltak a Szent István-i, maradandó értékrend mellett kiállni.

A díjazottat Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára méltatta. Ismertette: Juhász Judit a közgazdász diploma megszerzése után elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének újságíró-iskoláját, szakmai pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol csaknem két étvizeden át szerkesztő-riporterként, majd főmunkatársként dolgozott.

Az első szabadon választott magyar kormánynak négy évig szóvivője, majd a Westel Rádiótelefon Kft. PR-igazgatója, később a Magyar Rádió műsorokért felelős alelnöke volt. 2001-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke, ezt követően a Magyar Katolikus Rádió alapítója és vezérigazgató-helyettese.

A Kazinczy-, Pethő Sándor- és Prima-díjas újságíró munkásságát 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válását követően az akadémia első sajtófőnöke, szóvivője lett. Elhivatott közéleti, közművelődési tevékenysége közül külön méltatást érdemel az Anyanyelvápolók Szövetségének kötelékében végzett áldozatos munkája, mely szervezetnek 2013 decembere óta elnöke, valamint meghatározó személyisége, alelnöke a Magyar Örökség Díjbizottságának is – ismertette az államtitkár.

Soltész Miklós kiemelte: a Szent István-díj a keresztény emberek elkötelezettségét is díjazza, az olyan keresztény emberekét, akik vállalják hitüket a nyilvánosság előtt, ahogyan az Juhász Judit tette és teszi.

Juhász Judit megmutatta – folytatta az államtitkár -, hogy a médiában lehet úgy is dolgozni, hogy “nem durva és közönséges az ember, nem a szennyet terjeszti, pláne nem abból akar népszerűséget szerezni”. “Lehet úgy is érdekes az ember, hogy a szépet mutatja be szelíden és nem harsányan mondja el az igazát” – fűzte hozzá, megjegyezve, “keresztényként igazunkért bátran kiállni a médiában is lehet”.

Ez jellemzi Juhász Juditot. Ez a bátorság és szelídség, egyben határozottság jellemezte a politikában is – mondta.

Soltész Miklós felidézte: a rendszerváltás időszaka bonyolult és összetett volt, tiszta törekvésekkel és gazemberekkel. Úgy fogalmazott:

“Tudjuk, milyen nehéz volt nap mint nap kiállni kormányszóvivőként mindenki elé. A kommunizmus emlőin nevelkedett, de néhány hónap alatt dörzsölt liberális újságírókká vedlettek elé kiállni, akik lázítottak, történelmet hamisítottak, szerecsent mosdattak (.) és jó embereket hurcoltak meg.”

Az államtitkár megköszönte Juhász Juditnak, hogy megmutatta, “ha felkészültek vagyunk, nincs mitől félnünk, ha tudjuk és hisszük az igazunkat, nincs mitől félnünk, bármilyen hangos is a farkasfalka csaholása, (…)  keresztény hitünk mindenben megerősít”. Soltész Miklós hozzátette: “harminc évvel később, ma is hangos az ellen”, amely “kétezer éves igazságot, a teremtett világ valóságát akarja felülírni, a krisztusi békét, a nemzetek közötti egységet akarja ma is szétrombolni”. “A válaszunk megvan, és azt is tudjuk, hogyan” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom