Médiapiac
Méltóképpen és minőségben
Az Irodalmi Rádió tizenhét éve működik szülővárosában, Miskolcon. Apró szerkesztőség, de többszáz fős alkotóközössége van. Egy fiatal házaspár, Zsoldos Adrienn és Zsoldos Árpád, és egy technikus, Bodrogi Viktor működteti. A rádió munkássága az egész országra kiterjed. Sárközi Lászlónak, a Fedél Nélkül szerzőjének interjúja.
Adrienn és Árpád a gyermekvédelemben ismerkedtek meg, 2018 áprilisában házasodtak össze. A rádió tagságának lehetősége van kötetben kiadni a saját írásaikat. A szerkesztők önmaguk kulturális rendezvényszervezőjeként könyvbemutatókat is szerveznek ezekből a kötetekből, szinte mindenütt. A megjelenésre pályázni kell, így esik át egy szűrőn a rádióban felolvasásra szánt mű, vagy a kötetben megjelenítésre szánt alkotások. Nyaranta pedig egy hetes irodalmi táborokat szerveznek az ország legszebb tájaira. Sőt, nem egyszer a környező országokba is.
Hogyan érzitek magatokat mostanában?
Rengeteget dolgozunk, ami bennünket nagyon feldob, hiszen az irodalom és az Irodalmi Rádió a hivatásunk, s nagyon sok megbízásunk van (könyvkiadás, hangfelvétel készítés, műsorvezetés, előadás, elektronikus kötetek szerkesztése stb.). Boldogok vagyunk, mert azt csinálhatjuk, amit szeretünk, s együtt végezhetjük házaspárként a munkánkat.
Az irodalomnak van köze a megismerkedésetekhez?
Előző munkahelyünkön, a gyermekvédelemben ismerkedtünk meg. Az Irodalmi Rádió már 17 éve működik, de mindig csak mellékfoglalkozásként, hobbiként „üzemelt”. 2016 óta azonban – mióta eldöntöttük, hogy abbahagyjuk korábbi munkáinkat és csak az Irodalmi Rádiónak szenteljük munkaidőnket – sokkal nagyobb lépésekben haladunk előre és sok olyan dolgot tudtunk megvalósítani, amire korábban nem is gondoltunk.
Amatőr színjátszókból – profi könyvkiadók
Magyarországon azt tartják, hogy az irodalomból nem lehet megélni. Ha vállalkozásról hallok, akkor a művészetek, és ezen belül az irodalom volna az utolsó, amire vállalkozást alapítanék. Honnan ez a bátorság?
Hobbiként indult 2002-ben. Árpád magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészként, a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház tagjaként találta ki, hogy létre lehetne hozni egy olyan rádiót, ahol kizárólag irodalom hallható. Ehhez egy online tematikus műsorokat kereső rádió pályázati felhívása adta meg az első lökést, illetve az ötletet. Amatőr színjátszók összejöttünk alkalmanként és felolvastunk klasszikus verseket.
A színtársulat technikusa Bodrogi Viktor volt, ő rögzítette a felvételeket. Máig ő az Irodalmi Rádió hangmérnöke, mindamellett, hogy Miskolc kulturális intézményeinek is a műszaki vezetője. Nem mellesleg jó barátság fűz össze bennünket.
A tevékenységünkre hamar felfigyeltek a kortárs alkotók, így jelezték, szívesen vennék, ha tőlük is olvasnánk fel verseket. Ettől kezdve egyre tágabb lett a tevékenységi körünk, megjelentek első pályázati kiírásaink, kiadványaink, elkészült saját weboldalunk, 2005-ben pedig már hivatalosan, cégként működtünk.
Magyarországon a költőkkel és az írókkal állítólag Dunát lehet rekeszteni. Mégis miért gondoltátok azt, hogy lesz elég érdeklődés az elinduláshoz?
Valóban sokan alkotnak kis hazánkban. Ezt jó dolognak tartjuk. Pályázatainkra mindig sok szép és értékes irodalmi alkotás érkezik. Soha nincs gondunk azzal, hogy ne tudnánk válogatni az újabb és újabb művek közül, mindig van elegendő alapanyagunk. Arra buzdítjuk az embereket, hogy írjanak bátran és olvassanak minél többet. Ez a kettő párhuzamosan működik a szerkesztőségünknél, hiszen mi sem csak a hozzánk érkezett irodalmat olvassuk, hanem szabadidőnkben is.
Az Instagram felületünkön folyamatosan közöljük olvasmányélményeinket és másokat is olvasásra buzdítunk.
Milyen helyszínekről szoktatok jelentkezni?
Rendezvényeink fő helyszínei: a Miskolci Egyetemi Könyvtár és a Budapest XV. kerületében található Csokonai Művelődési Központ; de mivel az ország egész területén élnek szerzőink, az író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat oda szervezzük, ahol ők élnek, ahol szeretnék megtartani. Rádióműsoraink YouTube-csatornánkon elérhetők. Ritkán jelentkezünk élő műsorral, mert szeretjük bakik nélkül közölni a versek és prózák felolvasását.
Honnan jött az ötlet, hogy rendszeres nyári irodalmi táborokat szervezetek?
Mivel ritkán adódik lehetőség arra, hogy az alkotóközösség tagjai nyugodtan tudjanak beszélgetni személyesen, főleg, hogy az ország különböző pontján élnek, így adódott a nyári táborozás ötlete, ami minden évben egy teljes hetet jelent, tehát mindenki tud időt szánni arra, amire szeretne: ismerkedésre, beszélgetésre, pihenésre, alkotásra.
Szeretünk minden évben más-más helyszínt választani, megismerni Magyarország különböző tájait, de vannak visszatérő helyszínek. A legtöbbször a Szigligeti Alkotóházban voltunk. A nyári táborainkban minden alkotó bemutatkozhat, felolvashat, de nem ússzák meg ennyivel a jelentkezők. Csapatépítő játékokat szervezünk: voltak már sportvetélkedők, irodalmi, zenés, filmes kvíz, s idén feladatként kapták azt is, hogy a csapat tagjainak bemutatkozását közösen szerkesszék meg és adják elő.
A könyv a szerzők ünnepe
Úttörőkként tekintetek magatokra?
Nem. Egyszerűen szeretünk az irodalommal foglalkozni. Nagyon szubjektív munka, minden szerkesztő másképpen áll hozzá. Befogadónak és elfogadónak kell lenni mások gondolatai iránt. Szerintünk csak így lehet ezt csinálni.
Természetesen érdekelnének a könyvbemutatók és könyvkiadások is!
A könyvkiadási programunk 2016-tól lendült fel igazán és minden alkotónk számára elérhető. Egyrészt antológiákat is készítünk egy-egy pályázatunk eredményeként, ahol egy-egy adott téma kapcsán gyűjtjük össze az alkotókat és alkotásokat. Több éve futó népszerű sorozatunk a Valentin-napi szerelmes vers verseny, a 6-18 éves korosztály számára meghirdetett „Az év diák írója és költője” pályázatunk, valamint egyéb témák: tavasz, természet, háborúk stb. Idén megjelenik majd az első válogatott mesekönyvünk is 80 mesével és sok-sok színes illusztrációval.
Minden évben megünnepeljük szerkesztőségünk születésnapját. Erre az alkalomra is napvilágot lát egy antológia, amibe bármilyen írást küldhetnek a tagok. Ez az esemény azért is érdekes, mert évente itt adjuk át „Az év legjobb szerzője” díjakat is.
Öt éve tart egy különleges pályázat és antológia sorozatunk, mely keretén belül mindig keressük az orvosok, jogászok, mérnökök és pedagógusok között a legtehetségesebb alkotókat.
2018-ban már harminc címet adtunk ki, idén pedig most tartunk huszonhatnál. Főként verseskötetek, novelláskötetek, gyermekversek, mesék látnak szerkesztésünkben napvilágot, de készítettünk már felkérésre receptkönyvet is a candida diétáról.
Idén nagyot léptünk előre, mert részt vettünk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, illetve nyáron szerződést kötöttünk a Líra Könyv Zrt,-vel, ahol a legújabb könyveink már elérhetőek.
A megjelenő könyveknek könyvbemutatót is szervezünk, mert úgy gondoljuk, hogy ez a könyv és a szerző ünnepe.
Partnerség a kultúráért
Kik azok, akik rendszeresen részt vesznek még a munkátokban?
Alkotóközösségünk nem működhetne szerzők nélkül, így az első köszönet az övék. Természetesen azonban mások is segédkeznek abban, hogy munkánk gördülékenyen menjen és elképzeléseink megvalósuljanak. Hangmérnökünket, Bodrogi Viktort már említettük, ahogy két fontos partnerünket, rendezvényeink helyszínét is; de a könyvkiadási programunkhoz is kellenek partnerek. A legtöbb illusztrációt Bodrogi Éva zamárdi képzőművész készíti könyveinkhez, de idén már több munkánkban közreműködtek Héthelyi Krisztina és Tarcsai János grafikusok is. A legfőbb nyomdai partnerünk a D-Plus Kft. Budapest III. kerületében, de dolgoztunk már többször a Gyomai Kner Nyomdával is.
Van egy népszerű sorozatunk, ahol verseket zenésítünk meg, ez a Bűvölő címet viseli, s a zeneszerző-énekes, aki közreműködik benne: Karády István.
A versek magas szintű tolmácsolásában nagy segítségünkre vannak előadóink is, akik nem csak a hanganyagok elkészítésekor vannak jelen, hanem rendezvényeinken, nyári táborainkban is.
Kortárs Verstár Pro sorozatunkban mindig olyan előadóművészeket kérünk fel, akik ismertek és elismertek a szakmában. A teljesség igénye nélkül az elmúlt években dolgoztunk már együtt Barbinek Péterrel, Csankó Zoltánnal, László Zsolttal, Stohl Andrással, Náray Erikával, Radó Denissel, Seres Ildikóval is. Ezt a sorozatunkat is tervezzük folytatni a jövőben.
Médiapiac
Megdőlt Pressman érvelése Szöllősi György ügyében
Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak.
Nagy port kavart a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, Szöllősi Györgynek az ügye a napokban. Az újságíró az Egyesült Államokba utazott volna, ám a David Pressman vezette budapesti nagykövetség megtagadta tőle a vízumot – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő reagált a nagykövetség érvelésére – egyértelműen cáfolva azt.
Danku Péter 2019 végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa volt, dolgozott diplomataként és nagykövet-helyettesként. Rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel jelenleg is rendelkezik.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak, amelyek kártyavárként omlanak össze, ha mérlegeljük, hogy Szöllősi György kérelmével és jogállásával teljesen azonos feltételek mentén nyújtottam be diplomatavízum-kérelmem. Nagykövet úrral ellentétben pedig minden további nélkül élvezhettem a nagykövetség pozitív elbírálását
– nyilatkozta Danku Péter a Nemzeti Sport főszerkesztőjének ügye kapcsán.
A nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő rámutatott,
hozzá hasonlóan Szöllősi György is az 1998-as külföldi utazásról szóló törvény 12. paragrafusának második pontja értelmében rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel rendelkezik.
Danku Péter ismertette, rangjelölés nélküli diplomata útlevelet azok kapnak, akik diplomáciai küldetéssel járó feladatot látnak el, illetve akiknek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, ugyanakkor nem állnak a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alkalmazásában.
A teljes cikkért kattintson.
Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete országa zászlajával a kezében a 28. Budapest Pride résztvevői között a Városligetben 2023. július 15-én
Médiapiac
Húszéves fennállását ünnepli a kolozsvári Agnus Rádió
Erdély egyetlen református és közösségi rádiója szeptember 24-én, vasárnap üli a jubileumát.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy
az egyház számára mindig fontos volt a kommunikáció, és ez nem csak a szószékről történik, hanem a sajtó, rádió révén is.
Felidézte, hogy az Agnus Rádió kolozsvári gyülekezeti kezdeményezésre jött létre, de bekerült az egyházkerület által támogatott intézmények közé.
Kolozsvár és környékének magyarsága számára fogható, de az interneten más régiókban is hallgatják, a műsorok zöme podcast formájában a világhálóra is felkerül.
Adorjáni László alapító, az alsóvárosi gyülekezet lelkésze felidézte, hogy az első református műsort 1990 januárjában készítették el a Kolozsvári Rádió számára, majd svájci segítséggel professzionális stúdiót rendeztek be, amelyet a többi magyar történelmi egyház is használhatott.
Frekvenciát 2001-ben sikerült szerezni, ezen román egyházi rádiókkal osztoznak, 3 és 8 óra között, illetve 12 és 15 óra között van adásuk. A műsorban az igehirdetések közvetítése és egyházi témák mellett a mindennapi élet kérdéseivel is foglalkoznak – mondta.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az Agnus Rádiót szűk munkatársi csapat vezette önkéntesek működtetik, közösségi rádióként a hallgatók is javasolhatnak, készíthetnek műsorokat. A finanszírozást az egyházkerület segítsége mellett amerikai, hollandiai és magyarországi támogatásokból biztosítják.
Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány elnöke elmondta: három alapelv – hit, kultúra és közösség – mentén működnek, így eljuttatják az igehirdetést oda, ahova másként nem jutna el, kultúrát közvetítenek az értékvesztett világban, és közösséget erősítenek a kolozsvári nagyvárosi szórványban.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Szegedi Csaba, az Agnus Rádió ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy bár pontos felméréseik nincsenek, a rádiónak több ezer hallgatója van, mivel adásidejük kiegészíti a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásáét.
Elmondta: vasárnap, szeptember 24-én egésznapos programmal ünneplik a 20 éves fennállást, két istentiszteletet és kerekasztal-beszélgetést tartanak az egyházi sajtó szerepéről, szeretetvendégség is lesz. A kapott adományokat a kárpátaljai Pulzus Rádiónak ajánlják fel.
Médiapiac
Az ukránok kizáratnák a TASZSZ-t az Európai Hírügynökségek Szövetségéből
Az Ukrinform ukrán közszolgálati hírügynökség kezdeményezte a TASZSZ orosz állami hírügynökség kizárását az Európai Hírügynökségek Szövetségéből (EANA) a szervezet párizsi közgyűlésén, de a testület nem zárta ki a TASZSZ-t, viszont fenntartotta az orosz hírügynökség már érvényben lévő felfüggesztését – közölte az EANA a közgyűlést követően.
Az EANA MTI által ismertetett közleményéből az is kiderül, hogy a közgyűlés csütörtökön Fabrice Friest, az AFP francia hírügynökség elnök-vezérigazgatóját választotta meg két évre a szervezet új elnökének. A testület egy új elnökségi tagot is választott: Claudia Nicolae, az AGERPRES román hírügynökség vezérigazgatója hároméves megbízatást kapott – olvasható az EANA honlapján.
Az EANA elnökségében Fabrice Fries és Claudia Nicolae mellett Elmir Huremovic, a FENA bosznia-hercegovinai hírügynökség vezérigazgatója, Stefano de Alessandri, az ANSA olasz hírügynökség vezetője és az EANA főtitkára, Alexandru Giboi foglal helyet.
Az EANA újonnan megválasztott elnöke megszólalásában kifejtette, hogy
az EANA tökéletes fórum arra, hogy tagjai olyan, mindannyiukat érintő kérdésekben működhessenek együtt, mint a mesterséges intelligencia használata a szerkesztőségekben, és lehetőséget nyújt a hírügynökségek számára, hogy olyan fontos kérdésekben hallassák a hangjukat, mint a szellemi tulajdon védelme.
Claudia Nicolae az EANA jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy “a határok nélküli, többszintű együttműködés előnyös a tagok számára, és támogatja a hírügynökségeket és a hírügynökségek fejlődését egy összetett rendszerben”.