Médiapiac
Megvannak a Média a Társadalomért díjazottjai
Három újságíró kapta a Hungarian Business Leaders Forum díját.
Doros Judit (Népszabadság), Lőwy-Korponay Bereniké (HETEK) és Bíró Bori (Klub Rádió) kapta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) „Média a Társadalomért” díját. Az elismeréseket február 26-án, ünnepi fogadáson adták át a Brit Nagykövetségen.
A 2013-ban tizenkettedik alkalommal meghirdetett pályázat célja elismerni a társadalmi összefogás és felelősségvállalás példaértékű bemutatását, a társadalom, és a kisebb közösségek szellemi és gazdasági fejlődését elősegítő, a különböző szektorok, csoportok, szervezetek és magánszemélyek összefogásával sikeresen megvalósuló kezdeményezések népszerűsítését a médiában. A HBLF nagyra értékeli az újságírók társadalmi elkötelezettségét, amit ezen pályázat évente történő kiírásával, és az adott év legkiemelkedőbb írásainak, riportjainak díjazásával is el kíván ismerni.
„Nagy-Britannia kormánya világszerte elkötelezetten védi az emberi jogokat és hirdeti a társadalmi egyenlőséget. A média rendkívül fontos szerepet játszik az ezekkel kapcsolatos követendő példák és jó gyakorlatok bemutatásában. Az a tény pedig, hogy ezt a díjat az üzleti vezetők fóruma hozta létre Magyarországon, bizonyítja, hogy a kormányok és a média mellett az üzleti szféra is rengeteget tud tenni az emberi jogokért és a társadalmi egyenlőségért” – mondta a díjátadón Theresa Bubbear, brit nagykövet-helyettes.
A Média a Társadalomért díjra beérkezett pályaműveket a Krizsó Szilvia újságíró, Vrannai Katalin (IFUA Nonprofit Partner), Kövesdi Péter (újságíró), Simon András (ATV) és Stumpf András (Heti Válasz) alkotta zsűri értékelte. „Miközben egyre fontosabb volna a civilek és cégek társadalmi szerepvállalásának erősítése, ez egyre nehezebb feladat. Az igények növekednek, a lehetőségek szűkülnek. Ezért is különös öröm, hogy ennyi minőségi pályamunka érkezett, és hogy a támogatóink továbbra is kitartanak mellettünk” – mondta Kövesdi Péter a díjátadón.
2013-ban Doros Judit (Népszabadság) „Mese a sebekre” című cikkével érdemelte ki a Média a Társadalomért pályázat első díját, és az azzal járó 200.000 forintot. Az írás egy meseterápiás központot mutat be, ahol hátrányos helyzetű csoportoknak – állami gondozott gyerekeknek, leányanyáknak, börtönben lévő anyáknak és gyerekeiknek – szerveznek táborokat Paloznakon, a Balaton-felvidéken. Az I. helyezettnek járó oklevelet Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok vezetője és Tóth Valentin, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok vezetője adta át. „A Richter számára a társadalmi felelősségvállalás kiemelt jelentőséggel bír, éppen ezért igyekszünk egyre több programmal, minél szélesebb körben segíteni amennyire lehetőségeink engedik. Úgy vélem, a média, az újságíró lehet az a csatorna, mely felhívja, ráirányítja a figyelmet a társadalmi összefogásra, kapocs lehet a rászorulók és a támogatók között. Örömünkre szolgál, hogy több éve támogatói lehetünk ennek a díjnak, mellyel azokat a kitűnő újságírókat díjazzák, akik írásaikkal oly sokat tesznek a társadalomért.” – mondta el Beke Zsuzsa.
„Meghatározó piaci szereplőként a Dreher Sörgyárak Zrt. a felelős és fenntartható üzleti tevékenységén túl évek óta elkötelezett helyi és tágabb közösségek támogatása mellett. Szerintünk egy jó történet, mint a „Mese a sebekre”, nem ér véget a cikk végén, hanem további hatásokat, interakciókat válthat ki más elkötelezett szereplőkből, akik talán éppen ennek az írásnak a hatására kezdenek kisebb-nagyobb társadalmi ügyeket, támogatásra szoruló közösségeket támogatni. Gratulálunk Doros Juditnak a díjhoz” – mondta Tóth Valentin.
Lőwy-Korponay Bereniké (HETEK) a második helyezésért járó 150.000 forintos jutalomban részesült „A gurulók” című cikkéért, amiben megváltozott munkaképességű emberek – egy közhasznú, hiánypótló szolgáltatás keretében történő – foglalkoztatását mutatja be, melynek célja a mozgássérültek, mozgásukban akadályozottak ellátása egyénre szabott segédeszközökkel. A díjat Márta Irén, Holcim kommunikációs igazgatója adta át. Lőwy-Korponay Bereniké írása egy fantasztikus közösséget mutat be, amelyet a pozitív gondolkodás, az önzetlen segítség vágya mozgat. Büszkék vagyunk arra, hogy a Holcim a Média a Társadalomért Díj partnereként hosszú évek óta ráirányíthatja a figyelmet hasonló kezdeményezésekre és elismerésben részesítheti a média egy-egy kiemelkedő képviselőjét– mondta el Márta Irén.
Bíró Bori (Klub Rádió) végzett a 100.000 forintot érő harmadik helyen. „Mentális akadálymentesítés – tolerancia és elfogadás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának jegyében” című riportjában bemutatja, hogy a RehabJob Non-profit Kft. miként segíti felkészíteni különböző vállalatok munkatársait arra, hogy megváltozott munkaképességűeket fogadjanak be, és sikeresen integrálhassák őket a munkakörnyezetbe. Bíró Bori részére a díjat Nagy Andrea, a Magyar Telekom Nyrt. HR Kompetencia központvezetője adta át. „A Magyar Telekom működésében mindig is óriási szerepet kapott a társadalmi szerepvállalás, amelyet számos díj, elismerés igazol. Sokszínű vállalat vagyunk, tavaly elnyertük a „Fogyatékosság-barát Munkahely” címet, amelyben nagy szerepe volt az elmúlt években sorozatosan megvalósított Érzékenyítő programjainknak. A szemléletformálásban, gondolati akadálymentesítésben előttünk álló még hosszú úton segítségünkre vannak az olyan „tettestársak”, mint Bíró Bori. A Szerepvállalás című műsorban elhangzott riportsorozata mindannyiunk számára közel hozza azt a kérdéskört és annak felelősségét, amelynek súlyát egyébként csak akkor tapasztaljuk meg, ha közvetlenül vagy közvetve magunk is érintetté válunk” – fogalmazott Nagy Andrea.
A HBLF köszöni a Richter Gedeon Nyrt., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a Holcim Hungária Zrt. valamint a Sanoma Media Budapest Zrt. és a Média Ász, továbbá a Brit Nagykövetség támogatását.
A HBLF-ről: 1992 februárjában alakult meg a Hungarian Business Leaders Forum, Károly walesi herceg kezdeményezésére. A HBLF kettős céllal jött létre. Egyrészt minél szélesebb körben kívánja elfogadtatni, hogy a vállalatok felelősséggel tartoznak a társadalomért, másrészt a HBLF az aktív tagok munkájára építve programokat dolgoz ki és valósít meg. A fórum munkáját ma már közel száz elkötelezett tag támogatja.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció