Médiapiac
Megújult a hírközlési piacszabályozás
A jogértelmezés egyszerűbbé vált, a fogyasztók jogosítványai pedig kibővültek, így például egyszerűbb elállni a szerződésektől.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, dr. Karas Monika március 30-án hirdette ki a hírközlési előfizetői szerződéseket szabályozó új rendeletet (2/2015. (III.30.) NMHH rendelet), amelynek továbbfejlesztett, garanciális elemei megreformálják a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait. A hatóság elnöke a bejelentésen elmondta: „a rendelet fontos arányokat tesz helyre szolgáltató és előfizető között. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken.” Karas Monika kiemelte azt is, hogy „az új szabályozás fontos a szolgáltatók számára is, hiszen az általános jogelvek alkalmazása konkretizálódik, tehát egyszerűsödik annak használata is a mindennapi gyakorlatban.”
Az augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelet egyrészt reflektál a hírközlési piaci verseny kiélezettségére, a technológia fejlődésére, a szolgáltatások variánsainak sokaságára (okostelefonok megjelenése, a mobilinternet elterjedése) és a jogszabályi környezet (Ptk.) átalakulására; másrészt az elmúlt években indult hatósági felügyeleti eljárások eredményei és tanulságai alapozták meg azt a tényt, hogy a régi rendelet elavulttá vált.
Az új szabályozás jelentős többletgaranciát tartalmaz az előfizetői jogok fokozottabb védelmére. Az uniós jogforrásokkal harmonizált garanciális védelem a teljes magyar lakosságot és annak közel 20 millió előfizetői szerződését érinti (vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internetszolgáltatás).
Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése is módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében: az előfizetők a jövőben könnyebben össze tudják hasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-ében is könnyebben eligazodhatnak – írja az NMHH közleménye. A kiskorúak védelme érdekében az ÁSZF-nek a szűrőszoftverek és más szolgáltatások elérhetőségére és használatára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Míg az ÁSZF-ek tartalmi követelményei megerősödtek, addig az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeinek száma jelentősen csökkent. A rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony specialitásaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. Az előfizetői szerződés tartalmának megismerhetősége céljából ezentúl, például a nem írásban megkötött szerződések esetén, kötelező egy, a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó írásos dokumentum ingyenes átadása az előfizetőnek.
Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötésre” vonatkozó szabályok is megváltoznak. A ráutaló magatartással történő szerződéskötés menetét és feltételrendszerét is újraszabályozta a hatóság, és rögzítette, hogy mely magatartások alkalmasak a szerződéskötési szándék kifejezésére. A kiszolgáltatott helyzetben lévő előfizetők védelmében a rendelet szabályai egyértelművé teszik, hogy mely magatartások, jognyilatkozatok tekinthetők ráutaló magatartásnak, és pontosítják a ráutaló magatartással történő szerződéskötés, szerződésmódosítás (különösen a határozott idejű előfizetői szerződések körében) rendszerét. A rejtett módosítások elleni védelem keretében az NMHH jelentősen leszűkítette a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségét.
A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális TV-re kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit ténylegesen használt. A rendelet lehetővé teszi mobil-, illetve vezeték nélküli szolgáltatásoknál a felmondás lehetőségét, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, vagyis az előfizető a szolgáltatást nem tudja igénybe venni. A felmondás körében a szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszközök visszaszolgáltatásával kapcsolatban, az előfizetők a továbbiakban jelentős kötbér megfizetése és egyéb indokolatlan többletterhek nélkül mondhatják fel az előfizetői szerződést. Jelentős újítás, hogy a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az előfizetőt, a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt, az előfizetőt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről azért, hogy a szerződést az előfizető tudatos választás során, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével kösse meg.
Az átlátható és közérthető számlázás érdekében a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS, fogadott hívások utáni összegeket. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes, melynek igénylési feltételeit a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeiben meghatározni. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető. Az új szabályozás alapján az egyenlegfeltöltéssel, előre fizetett díjú szolgáltatások esetén, a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor a szolgáltatót elszámolási kötelezettség terheli, így az előfizető kérheti a fel nem használt egyenlegének megtérítését.
A szabályozás kialakításakor a hatóság figyelembe vette, hogy a szerződés feltételeiről való érdemi tárgyalásra kizárólag a jelentős gazdasági súllyal rendelkező üzleti előfizetőknek van lehetősége, minden egyéb üzleti előfizető számára viszont fokozott jogvédelmet szükséges biztosítania. A kis- és középvállalkozások jelentős száma miatt fontosnak tartották az üzleti előfizetőkön belül a mikro- és kisvállalkozások kiemelt meghatározását is. Az üzleti előfizetőkkel kötött szerződések esetén az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét az határozza meg, hogy – az alkalmazottak számát és az árbevételt alapul véve – mekkora nagyságú üzleti előfizető köti a szerződést. A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, jellemzően a felek egyező akaratával. Míg a jelentős nagyságú, szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező üzleti előfizetők esetén az eltérés lehetősége szélesebb körben megengedett.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én