Kövess minket!

Médiapiac

Megszűnhet az Új Forrás

A folyóirat szerkesztősége nyílt levelet írt a kurátorokhoz és szimpatizánsokhoz.

Nem kapott támogatást az Nemzeti Kulturális Alap idei folyóirat-pályázatán az Új Forrás folyóirat. Az 51 éves lap, melynek ez a döntés a végét jelentheti, nincs egyedül azok között a folyóiratok között, amelyeket szintén nem tartott támogatásra érdemesnek a Szépirodalmi Kollégium. Az Új Forrás nyílt levelét olvashatják.

Az Új Forrás nyílt levelet tett közzé. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:

“Méltánytalan módon. Nyílt levél kurátorokhoz és szimpatizánsokhoz

Méltánytalan módon az 51. évét betöltő, tradicionális nyomtatott folyóirat, az Új Forrás nem kapott támogatást ez évi megjelenésére. (A 6. szám megjelentetése után…) Nem tudjuk, nem értjük, miért.

Úgy gondoljuk (alulírott 51 személy, szerző és szerkesztő), hogy a lap szellemi és technikai színvonalban nem marad el a többi, méltányosan támogatott lap mögött. A kis formátum, az évi tízszeri megjelenés az eddigi lehetőségeink és a praktikum (zsebben elfér) összehangolásának következményei. A vidékiség, a szabad szellem és a függetlenség eddig előnyünkre szolgált. Mindez most megváltozott, 0 Ft támogatást kaptunk az NKA-tól, jóllehet az egyetlen folyamatos, biztos és számottevő forrásunk volt évtizedek óta.

Segítséget és méltányosságot kérünk, hogy az 51 évet megélt nyomtatott lapnak ne kelljen megszűnnie, és teljesen más módon (online) átalakulnia. A nyomtatott megjelenést fontosnak és más (internetes stb.) módon pótolhatatlannak tartjuk. Segítséget és méltányosságot kérünk a nyilvánosságtól, hogy megmaradhassunk. Eddig is minimálverzióból jelentettük meg számainkat évtizedekig, legalább ezt, így szeretnénk folytatni, mert fontos orgánumnak tartjuk lapunkat. A folytonos szellemi izgalmak (tematikus számok-blokkok) mellett mindig vállalkoztunk arra is, hogy a fiatalok által beküldött szépirodalmi anyagokat megszűrjük, és válaszoljunk is azokra. Aki teheti, segítsen, hogy folytatódhasson a nyomtatott megjelenés.

Köszönjük, alulírottak

2020. 07. 23.

Jász Attila – Csendes Toll főszerkesztő

Papp Máté költészet rovat

Reichert Gábor kritika rovat, főszerkesztő-helyettes

Szénási Zoltán próza rovat

Monostori Imre volt főszerkesztő, irodalomtörténész

Wehner Tibor volt szerkesztő, művészettörténész, író

Tóth László volt szerkesztő, költő, fordító

Buji Ferenc tiszteletbeli munkatárs, filozófus

Cseke Ákos tiszteletbeli munkatárs, filozófus

Hegedűs Gyöngyi munkatárs, költő

Murányi Sándor Olivér munkatárs, író

Muzsnay Ákos tiszteletbeli munkatárs, képzőművész

Szilágyi Mihály munkatárs, fordító

Fehér Enikő online szerkesztő

Herold Renáta online szerkesztő

Kertai Csenger online szerkesztő

Makáry Sebestyén online szerkesztő

Szűcs Balázs Péter füstjelek rovat

Acsai Roland költő, fordító

Asaf, Uri költő, festő, fordító

Balázs Imre József költő, fordító

Bari Károly költő

Bazsányi Sándor esztéta

Beszédes István költő, fordító

Bombitz Attila kritikus

Csehy Zoltán költő, fordító

Danyi Zoltán író, költő

Domokos Johanna költő, fordító

Dukay Barnabás zeneszerző

Gál Ferenc költő

Géczi János költő, író

Györe Balázs költő, író

Győrffy Ákos költő, író

Halmai Tamás költő, irodalomtörténész

Kakuk Tamás költő, író

Krajcsovics Éva festő

Krulik Zoltán zenész, író

Máthé Andrea esztéta

Miklósvölgyi Zsolt kritikus

Nádor Tibor festő

Németh Zoltán költő

Sopotnik Zoltán költő

Szijj Ferenc költő, író

Ughy Szabina költő

Takács Zsuzsa költő

Tokai Tamás költő

Tolnai Ottó költő, író

Vass Norbert író, kritikus

Villányi G. András költő, fordító

Villányi László költő

Vörös István író, költő, fordító

Zalán Tibor költő”

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz évre kiutasították Oroszországból a dán közmédia újságíróját

A hét elején megtagadták Matilde Kimer, a Danmarks Radio tudósítójának a belépését a moszkvai repülőtéren és azonnal ki is toloncolták az országból.

Közzétéve:

A hatóságok közlése szerint a lépésre biztonsági és védelmi okokból volt szükség. Az újságíró további magyarázatot nem kapott, aki szerint elsősorban ez azért történhetett, mert az ukrajnai háborút háborúnak nevezete tudósításaiban, ami Oroszországban illegális, továbbá többször is járt Ukrajnában, amit szintén nem néznek jó szemmel.

Kimer mellett többek között 41 brit újságírót – például a BBC, a The Guardian, a Daily Telegraph és a Sky News alkalmazottait –is nem kívánatos személynek tekintenek az országban. Idén február óta legalább 150 orosz újságíró hagyta el Oroszországot, mert megtiltották nekik, hogy szabadon tudósítsanak az ukrajnai háborúról.

Az országban maradó újságírók körülményei pedig egyre nehezednek. Az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy feloszlatják az Orosz Újságírók Szakszervezetét, vélhetően azért, mert állást foglaltak az ukrajnai háborúról, illetve kiálltak a bebörtönzött újságírók mellett – számolt be róla a Magyar Nemzet.

„Ez egy újabb támadás az újságírás és a sajtószabadság ellen Oroszországban” – mondta el Erik Halkjaer, Riporterek Határok Nélkül elnöke a svéd köztévének. Hozzátette, ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor tovább nő annak a kockázata, hogy Moszkva svéd újságírókat küldjön haza. 

Tovább olvasom