Médiapiac
Megszűnhet az Új Forrás
A folyóirat szerkesztősége nyílt levelet írt a kurátorokhoz és szimpatizánsokhoz.
Nem kapott támogatást az Nemzeti Kulturális Alap idei folyóirat-pályázatán az Új Forrás folyóirat. Az 51 éves lap, melynek ez a döntés a végét jelentheti, nincs egyedül azok között a folyóiratok között, amelyeket szintén nem tartott támogatásra érdemesnek a Szépirodalmi Kollégium. Az Új Forrás nyílt levelét olvashatják.
Az Új Forrás nyílt levelet tett közzé. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:
“Méltánytalan módon. Nyílt levél kurátorokhoz és szimpatizánsokhoz
Méltánytalan módon az 51. évét betöltő, tradicionális nyomtatott folyóirat, az Új Forrás nem kapott támogatást ez évi megjelenésére. (A 6. szám megjelentetése után…) Nem tudjuk, nem értjük, miért.
Úgy gondoljuk (alulírott 51 személy, szerző és szerkesztő), hogy a lap szellemi és technikai színvonalban nem marad el a többi, méltányosan támogatott lap mögött. A kis formátum, az évi tízszeri megjelenés az eddigi lehetőségeink és a praktikum (zsebben elfér) összehangolásának következményei. A vidékiség, a szabad szellem és a függetlenség eddig előnyünkre szolgált. Mindez most megváltozott, 0 Ft támogatást kaptunk az NKA-tól, jóllehet az egyetlen folyamatos, biztos és számottevő forrásunk volt évtizedek óta.
Segítséget és méltányosságot kérünk, hogy az 51 évet megélt nyomtatott lapnak ne kelljen megszűnnie, és teljesen más módon (online) átalakulnia. A nyomtatott megjelenést fontosnak és más (internetes stb.) módon pótolhatatlannak tartjuk. Segítséget és méltányosságot kérünk a nyilvánosságtól, hogy megmaradhassunk. Eddig is minimálverzióból jelentettük meg számainkat évtizedekig, legalább ezt, így szeretnénk folytatni, mert fontos orgánumnak tartjuk lapunkat. A folytonos szellemi izgalmak (tematikus számok-blokkok) mellett mindig vállalkoztunk arra is, hogy a fiatalok által beküldött szépirodalmi anyagokat megszűrjük, és válaszoljunk is azokra. Aki teheti, segítsen, hogy folytatódhasson a nyomtatott megjelenés.
Köszönjük, alulírottak
2020. 07. 23.
Jász Attila – Csendes Toll főszerkesztő
Papp Máté költészet rovat
Reichert Gábor kritika rovat, főszerkesztő-helyettes
Szénási Zoltán próza rovat
Monostori Imre volt főszerkesztő, irodalomtörténész
Wehner Tibor volt szerkesztő, művészettörténész, író
Tóth László volt szerkesztő, költő, fordító
Buji Ferenc tiszteletbeli munkatárs, filozófus
Cseke Ákos tiszteletbeli munkatárs, filozófus
Hegedűs Gyöngyi munkatárs, költő
Murányi Sándor Olivér munkatárs, író
Muzsnay Ákos tiszteletbeli munkatárs, képzőművész
Szilágyi Mihály munkatárs, fordító
Fehér Enikő online szerkesztő
Herold Renáta online szerkesztő
Kertai Csenger online szerkesztő
Makáry Sebestyén online szerkesztő
Szűcs Balázs Péter füstjelek rovat
Acsai Roland költő, fordító
Asaf, Uri költő, festő, fordító
Balázs Imre József költő, fordító
Bari Károly költő
Bazsányi Sándor esztéta
Beszédes István költő, fordító
Bombitz Attila kritikus
Csehy Zoltán költő, fordító
Danyi Zoltán író, költő
Domokos Johanna költő, fordító
Dukay Barnabás zeneszerző
Gál Ferenc költő
Géczi János költő, író
Györe Balázs költő, író
Győrffy Ákos költő, író
Halmai Tamás költő, irodalomtörténész
Kakuk Tamás költő, író
Krajcsovics Éva festő
Krulik Zoltán zenész, író
Máthé Andrea esztéta
Miklósvölgyi Zsolt kritikus
Nádor Tibor festő
Németh Zoltán költő
Sopotnik Zoltán költő
Szijj Ferenc költő, író
Ughy Szabina költő
Takács Zsuzsa költő
Tokai Tamás költő
Tolnai Ottó költő, író
Vass Norbert író, kritikus
Villányi G. András költő, fordító
Villányi László költő
Vörös István író, költő, fordító
Zalán Tibor költő”
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.

A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.

A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.

A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció