Médiapiac
Megszólalt a versenyhivatal a Yettel–Vodafone-cseréről
Összefoglaltuk mindazt, amit az állami tulajdonszerzésről tudni lehet a távközlési piacon. Kikértük az ügyben a GVH álláspontját, de bemutatjuk a nemzetközi megoldásokat és azt is, hogy be akarja-e magát vásárolni az állam újabb telefoncégbe.
Nincs dolga a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakciójával – ez derült ki abból a válaszból, amelyet a versenyhatóság küldött a Médiapiac.com érdeklődésére. Az ügyről nagyobb összefoglalót készítettünk, amelyből a céges mozgás részletei mellett kiderül, milyen országok mellé zárkózott fel a magyar állam azzal, hogy immár két piacvezető hazai távközlési cégben is kisebbségi tulajdonos. S az, hogy mit gondol a kormány a Yettel-ügyről.
Nem vizsgálhatta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakcióját, vagyis azt a részvénycserét, amellyel a magyar állam közvetett kisebbségi részesedést szerzett a Yettel-Cetin vállalatcsoportban. – A tranzakciót nem jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mivel az egy kisebbségi részvénycsomag megszerzésére vonatkozik, így nem eredményezi az irányítás megváltozását. Azaz nem valósít meg összefonódást – szerepel abban a válaszban, amelyet a versenyhatóság a Médiapiac.com kérdésére küldött.
Több változás is beállt a közelmúltban a stratégiai nemzetgazdasági ágazatnak számító telekommunikációs szektorban, ezért érdemes áttekinteni az utóbbi hónapok történéseit és ezzel együtt azt, hogy a közelmúlt ügyletei milyen következményekhez vezetnek az állam- és a magántulajdon kapcsán.
A Yettel-ügy
Kezdjük a legutóbbi ügylettel! Március 20-án érkezett a bejelentés, mely szerint részvénycserében állapodott meg a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. Ennek alapján a Corvinus, vagyis lényegében az állam a Vodafone 19,5 százaléknyi pakettjét adta a Yettel-Cetin 25 százalékáért. Tehát a tranzakció eredményeképpen az állam kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettelben, de eközben megtartja – szám szerint 29,5 százalékos – kisebbségi tulajdonrészét a Vodafone-ban. A másik oldalról nézve az Antenna Hungária ezzel párhuzamosan kilép a Yettelből, egyúttal 70,5 százalékra növelti részesedését a Vodafone Magyarországban.
A Vodafone-felvásárlás
A Yettel-ügy előzményét éppenséggel maga a Vodafone-felvásárlás adja. Eme ügylet keretében, amely szintén idén zárult le, az Antenna Hungária 51 százalékot, a magyar államot képviselő Corvinus pedig 49 százalékot szerzett a Vodafone-ban, hazánk második legnagyobb távközlési vállalatában. Csak a matematika kedvéért: a Corvinus ebből a 49 százalékból cserélt el most 19,5 százalékot, s így maradt nála 29,5 százalék.
De visszatérve a januári Vodafone-felvásárláshoz! A tranzakció hosszabb ideig tartó közéleti polémiát váltott ki, az ügyletet ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig azt a GVH nem vizsgálta. A helyzetet a versenyhatóság elnöke a Médiapiac.com-nak nyilatkozva tisztázta és helyezte egyúttal nemzetközi keretbe. Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el, majd felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés széles körben elterjedt megoldás szerte a világban.
Az Európai Unió számos tagállamában kifejezetten lehetőséget ad a jogrend arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket is figyelembe vegyék a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésekor.
De nemcsak a kontinensünkön, hanem például Kanadában és Izraelben is a magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás tapasztalható. Rigó Csaba Balázs szerint mindezek alapján abszolút félrevezető azt akárcsak sugallni, hogy a magyar kormány a Vodafone-tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól.
Másutt is tulajdonos az állam
S ha már a nemzetközi gyakorlat. Azzal, hogy a magyar állam a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tett szert, meglehetősen illusztris társasághoz csatlakozott. Az EU számos tagállamának van ugyanis részesedése olyan távközlési vállalatban, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Így Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég a piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdnem a piac felét a magáénak mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák Telekom-piacból.
A kormány mindig is ezt akarta
A Yettel–Vodafone-csereüzlet a csütörtöki Kormányinfón is téma volt. Az újságírói kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely a csere kapcsán racionális piaci döntésről beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyrészt leszögezte, hogy az ügyletek során a résztvevők betartották az állami gazdálkodás egyébként az átlagosnál szigorúbb követelményeit.
– Amit adtunk és amit kaptunk, úgy gondoljuk, azzal az állam jól járt
– mondta a miniszter azokra az aggályokra utalva, amelyek a közvagyonvesztés lehetőségét fogalmazták meg.
A tárcavezető leszögezte: a kormány mindig is kívánatosnak tartotta, hogy az állam tulajdont szerezzen a nemzetgazdasági ágazatokban, a telekommunikáció pedig éppen ilyen. – Nagyot léptünk előre, lehet, hogy még nagyobbat is lehetne – jegyezte meg Gulyás Gergely, azt ugyanakkor leszögezte, hogy közvetlen előkészületek nem zajlanak újabb telekommunikációs cég állami felvásárlása kapcsán.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Megújul a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu
Megújult külsővel, bővebb tartalommal és számos új szolgáltatással várja olvasóit és szakmai partnereit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu szeptember 2-től – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.
Altorjai Anita elmondta:
az mti.hu honlap mindenki számára elérhető lesz a jelenleginél sokkal bővebb tartalommal, egységes szerkezetben. Korszerű módon tálalják majd az információkat a olvasóknak és a szakmai partnereknek. Az ingyenesen elérhető hírek körét kibővítik, a regisztrált felhasználók 80-100 hírt olvashatnak naponta.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a megújult, innovatív oldalon a kiadott tartalmak a korábbi 30 nap helyett egy évig érhetők el. Emellett a hangos hírek szolgáltatás mindenki számára elérhető lesz.
Altorjai Anita elmondta:
a híroldalra vendégként érkező olvasó egy “színes, szagos oldalt fog látni”, grafikákkal, fotókkal, videókkal és hangos hírekkel szeptember 2-től.
Aki kicsit többet szeretne tudni a világ dolgairól és az itthoni eseményekről, akkor regisztrálnia kell, így már naponta 80-100 hír jut el hozzá. A szakmai partnerek pedig sokkal többet fognak majd kapni az eddiginél – tette hozzá.
A megújuló oldalon elérhető tartalmakról elmondta, hogy az olvasók mindent nagyon egyszerűen megtalálnak a sport, a gazdaság, a nagyvilág vagy az itthoni hírek közül. Emellett hasznos információkat találnak arról, ha például egy adóhatáridő következik vagy hogy hol tudja elérni valaki a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgálatot.
“Igyekszünk minden olyan fontos területet lefedni, ami az olvasónak és a szakmai partnereinknek fontos tudnivaló” – mondta Altorjai Anita.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az olvasók, a hazai és határon túli újságírók mellett az önkormányzatok, az állami intézmények, önkormányzatok, pártok, a külhoni szervezetek, a civil szervezetek, gazdasági szereplők is használják az oldalaikat, amelyeket most megújítanak: szeptembertől a Nemzeti Közleménytárat használhatják közleményeik eljuttatására a korábbi felületek (az OS, OTS, ÖS, KMS) helyett. Sokkal átláthatóbb, egységesebb, egyszerűbb lesz a közleménybeadás – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.
Hozzátette: a szolgáltatásaik nem mindenki számára térítésmentesek, de a kis- és középvállalkozások számára térítésmentesen nyújtják majd azt a lehetőséget, hogy eljuttassák a közleményüket minden szerkesztőségbe. Térítésmentes marad a politikai pártok, az állami intézmények és még jó néhány szervezet részére is ez a lehetőség.
Altorjai Anita jelezte: az mti.hu jelenlegi 8 ezer regisztrált felhasználója és csaknem 6 ezer szerződéses partnere a napokban mindezekről az újdonságokról értesítést fog kapni, és elkezdik felkészíteni őket az új oldal használatára.
Altorjai Anita a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt arról is: az MTI 1881-es alapítása óta a magyar újságíró szakma egyik etalonja. Azért hívják Magyar Távirati Irodának, mert több mint 140 évvel ezelőtt még táviratként küldték el tudósításaikat a munkatársai. Ma már nincs olyan régió Magyarországon és Európában, ahol ne lenne tudósítója az MTI-nek. Ők azok, akik a híreket a nap 24 órájában készítik. Ezeket használják nemcsak a magyar újságírók, hanem a külföldi hírügynökségek is.
Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Médiapiac
A 4iG Nyrt. megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása esetén a 4iG Nyrt.-hez kerülhet a Direct One magyarországi műholdasügyfél-állománya, és a helyi kábelszolgáltatók hozzájárulásától függően a kábeles műsorterjesztési portfólió is, a tranzakcióról pénteken írták alá a szerződést – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel.
Az üzletág-átruházási szerződést a 4iG közvetett leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. írta alá a Canal+ Luxembourg műholdas televíziószolgáltató vállalattal és annak magyarországi leányvállalataival, az Eviso Magyarország Kft.-vel és a Canal+ Distribution Hungary Kft.-vel.
A Canal+ Luxembourg S.ár.l. Európa legnagyobb műholdas és IP-televízió szolgáltatója, Magyarországon Direct One márkanév alatt értékesíti a műholdas tévészolgáltatását. A Direct One több mint 119 műholdas helyi és nemzetközi csatornát kínál HD és UHD minőségben, valamint prémium film- és sorozatcsatornákat tartalmazó csomagokat.
A 4iG műholdas ügyfélbázisa 155 ezer előfizetővel bővülhet a tranzakció lezárultával, várhatóan az idei utolsó negyedévben
– tájékoztattak. A közlemény szerint a vállalatcsoport abban bízik, hogy ezzel megerősíti piacvezető szerepét a belföldi műholdas televíziószolgáltatás piacán.
A tranzakció nem érinti a Direct One online előfizetőit, lezárását követően változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást
– jelezték a közleményben.
A 4iG a műsorszórás mellett a távközlésben és az informatikai iparágakban is érdekelt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett cégbemutatóban. A társaság részvényei legutóbb 787 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 677 és 880 forint között mozgott.
Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utcában
Médiapiac
A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló “Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt “Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.
A közlemény szerint
az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.
Kifejtették, hogy a 13-16 éves korosztály számára nem ismeretlenek a közösségi platformok, többségük azokat aktívan használja a mindennapjaik során. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a közösségi média szempontjából legrelevánsabb témákat, amelyben az NMHH által, az említett korosztály körében végzett legfrissebb felmérés eredményeit is felhasználták.
A brossúra többek között foglalkozik a közösségi oldalak marketingtevékenységének jellemzőivel, hiszen a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.
Mint írták, az influenszerjelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet.
Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően
– tették hozzá.
A kiadvány továbbá a digitális lét veszélyeivel is foglalkozik, különös tekintettel az adatvédelmi hiányosságokból eredő kockázatokra, mely téma relevanciáját tovább erősítette az a kutatási eredmény is, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedét, 71 százalékát jelölték már be ismerősnek idegenek az online platformokon.
A brossúra elsődleges célja, hogy útmutatóként szolgáljon a szülők számára az online platformok sajátosságainak megismerésében, kockázatainak feltérképezésében és a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.
Ehhez gyakorlati javaslatokkal is ellátja a gondviselőket, támpontokat ad számunkra, hogyan ismerhetik fel, ha gyermekünk online közösségi életében valamilyen orvosolandó probléma merült fel, és azt is bemutatja, hogyan segíthetnek nekik ezek megoldásában – tájékoztatott a hatóság.
A kiadvány nemcsak a kockázatokra, de a közösségi médiafelületekben rejlő lehetőségekre is felhívja a szülők figyelmét: a fiatalok számára ez a tér – egyebek mellett – a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti, de sokan valamilyen tehetségük megvillantására is fel tudják használni ezeket a platformokat – jelezték.
A fiatalok tudatos közösségi médiahasználatát támogató kiadványokhoz hamarosan óravázlatok és iskolai segédanyagok is érkeznek, amelyek segítik majd azok iskolai felhasználását is, például osztályfőnöki órák keretében – áll a közleményben.
Közölték azt is, hogy a https://youtu.be/SQKVwyOuAi8 linken Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a témáról, míg a kiadvány letölthető https://gyerekaneten.hu/upload/Mit_lajkol_a_gyerek/mit_lajkol_a_gyerek.pdf címen.
Borítókép: illusztráció