Kövess minket!

Médiapiac

Megszólalt a versenyhivatal a Yettel–Vodafone-cseréről

Összefoglaltuk mindazt, amit az állami tulajdonszerzésről tudni lehet a távközlési piacon. Kikértük az ügyben a GVH álláspontját, de bemutatjuk a nemzetközi megoldásokat és azt is, hogy be akarja-e magát vásárolni az állam újabb telefoncégbe.

Borítókép: Yettel-feliratok egy budai bevásárlóközpontban, fotó: MTI/Mónus Márton

Nincs dolga a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakciójával – ez derült ki abból a válaszból, amelyet a versenyhatóság küldött a Médiapiac.com érdeklődésére. Az ügyről nagyobb összefoglalót készítettünk, amelyből a céges mozgás részletei mellett kiderül, milyen országok mellé zárkózott fel a magyar állam azzal, hogy immár két piacvezető hazai távközlési cégben is kisebbségi tulajdonos. S az, hogy mit gondol a kormány a Yettel-ügyről.

Nem vizsgálhatta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakcióját, vagyis azt a részvénycserét, amellyel a magyar állam közvetett kisebbségi részesedést szerzett a Yettel-Cetin vállalatcsoportban. – A tranzakciót nem jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mivel az egy kisebbségi részvénycsomag megszerzésére vonatkozik, így nem eredményezi az irányítás megváltozását. Azaz nem valósít meg összefonódást – szerepel abban a válaszban, amelyet a versenyhatóság a Médiapiac.com kérdésére küldött.

Több változás is beállt a közelmúltban a stratégiai nemzetgazdasági ágazatnak számító telekommunikációs szektorban, ezért érdemes áttekinteni az utóbbi hónapok történéseit és ezzel együtt azt, hogy a közelmúlt ügyletei milyen következményekhez vezetnek az állam- és a magántulajdon kapcsán.

A Yettel-ügy

Kezdjük a legutóbbi ügylettel! Március 20-án érkezett a bejelentés, mely szerint részvénycserében állapodott meg a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. Ennek alapján a Corvinus, vagyis lényegében az állam a Vodafone 19,5 százaléknyi pakettjét adta a Yettel-Cetin 25 százalékáért. Tehát a tranzakció eredményeképpen az állam kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettelben, de eközben megtartja – szám szerint 29,5 százalékos – kisebbségi tulajdonrészét a Vodafone-ban. A másik oldalról nézve az Antenna Hungária ezzel párhuzamosan kilép a Yettelből, egyúttal 70,5 százalékra növelti részesedését a Vodafone Magyarországban.

A Vodafone-felvásárlás

A Yettel-ügy előzményét éppenséggel maga a Vodafone-felvásárlás adja. Eme ügylet keretében, amely szintén idén zárult le, az Antenna Hungária 51 százalékot, a magyar államot képviselő Corvinus pedig 49 százalékot szerzett a Vodafone-ban, hazánk második legnagyobb távközlési vállalatában. Csak a matematika kedvéért: a Corvinus ebből a 49 százalékból cserélt el most 19,5 százalékot, s így maradt nála 29,5 százalék.

De visszatérve a januári Vodafone-felvásárláshoz! A tranzakció hosszabb ideig tartó közéleti polémiát váltott ki, az ügyletet ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig azt a GVH nem vizsgálta. A helyzetet a versenyhatóság elnöke a Médiapiac.com-nak nyilatkozva tisztázta és helyezte egyúttal nemzetközi keretbe. Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el, majd felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés széles körben elterjedt megoldás szerte a világban.

Az Európai Unió számos tagállamában kifejezetten lehetőséget ad a jogrend arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket is figyelembe vegyék a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésekor.

De nemcsak a kontinensünkön, hanem például Kanadában és Izraelben is a magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás tapasztalható. Rigó Csaba Balázs szerint mindezek alapján abszolút félrevezető azt akárcsak sugallni, hogy a magyar kormány a Vodafone-tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól.

Másutt is tulajdonos az állam

S ha már a nemzetközi gyakorlat. Azzal, hogy a magyar állam a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tett szert, meglehetősen illusztris társasághoz csatlakozott. Az EU számos tagállamának van ugyanis részesedése olyan távközlési vállalatban, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Így Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég a piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdnem a piac felét a magáénak mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák Telekom-piacból.

A kormány mindig is ezt akarta

A Yettel–Vodafone-csereüzlet a csütörtöki Kormányinfón is téma volt. Az újságírói kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely a csere kapcsán racionális piaci döntésről beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyrészt leszögezte, hogy az ügyletek során a résztvevők betartották az állami gazdálkodás egyébként az átlagosnál szigorúbb követelményeit.

– Amit adtunk és amit kaptunk, úgy gondoljuk, azzal az állam jól járt

– mondta a miniszter azokra az aggályokra utalva, amelyek a közvagyonvesztés lehetőségét fogalmazták meg.

A tárcavezető leszögezte: a kormány mindig is kívánatosnak tartotta, hogy az állam tulajdont szerezzen a nemzetgazdasági ágazatokban, a telekommunikáció pedig éppen ilyen. – Nagyot léptünk előre, lehet, hogy még nagyobbat is lehetne – jegyezte meg Gulyás Gergely, azt ugyanakkor leszögezte, hogy közvetlen előkészületek nem zajlanak újabb telekommunikációs cég állami felvásárlása kapcsán.

Jakubász Tamás

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom