Médiapiac
Megszólalt a versenyhivatal a Yettel–Vodafone-cseréről
Összefoglaltuk mindazt, amit az állami tulajdonszerzésről tudni lehet a távközlési piacon. Kikértük az ügyben a GVH álláspontját, de bemutatjuk a nemzetközi megoldásokat és azt is, hogy be akarja-e magát vásárolni az állam újabb telefoncégbe.
Nincs dolga a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakciójával – ez derült ki abból a válaszból, amelyet a versenyhatóság küldött a Médiapiac.com érdeklődésére. Az ügyről nagyobb összefoglalót készítettünk, amelyből a céges mozgás részletei mellett kiderül, milyen országok mellé zárkózott fel a magyar állam azzal, hogy immár két piacvezető hazai távközlési cégben is kisebbségi tulajdonos. S az, hogy mit gondol a kormány a Yettel-ügyről.
Nem vizsgálhatta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyar távközlési piac legújabb tranzakcióját, vagyis azt a részvénycserét, amellyel a magyar állam közvetett kisebbségi részesedést szerzett a Yettel-Cetin vállalatcsoportban. – A tranzakciót nem jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mivel az egy kisebbségi részvénycsomag megszerzésére vonatkozik, így nem eredményezi az irányítás megváltozását. Azaz nem valósít meg összefonódást – szerepel abban a válaszban, amelyet a versenyhatóság a Médiapiac.com kérdésére küldött.
Több változás is beállt a közelmúltban a stratégiai nemzetgazdasági ágazatnak számító telekommunikációs szektorban, ezért érdemes áttekinteni az utóbbi hónapok történéseit és ezzel együtt azt, hogy a közelmúlt ügyletei milyen következményekhez vezetnek az állam- és a magántulajdon kapcsán.
A Yettel-ügy
Kezdjük a legutóbbi ügylettel! Március 20-án érkezett a bejelentés, mely szerint részvénycserében állapodott meg a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. Ennek alapján a Corvinus, vagyis lényegében az állam a Vodafone 19,5 százaléknyi pakettjét adta a Yettel-Cetin 25 százalékáért. Tehát a tranzakció eredményeképpen az állam kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettelben, de eközben megtartja – szám szerint 29,5 százalékos – kisebbségi tulajdonrészét a Vodafone-ban. A másik oldalról nézve az Antenna Hungária ezzel párhuzamosan kilép a Yettelből, egyúttal 70,5 százalékra növelti részesedését a Vodafone Magyarországban.
A Vodafone-felvásárlás
A Yettel-ügy előzményét éppenséggel maga a Vodafone-felvásárlás adja. Eme ügylet keretében, amely szintén idén zárult le, az Antenna Hungária 51 százalékot, a magyar államot képviselő Corvinus pedig 49 százalékot szerzett a Vodafone-ban, hazánk második legnagyobb távközlési vállalatában. Csak a matematika kedvéért: a Corvinus ebből a 49 százalékból cserélt el most 19,5 százalékot, s így maradt nála 29,5 százalék.
De visszatérve a januári Vodafone-felvásárláshoz! A tranzakció hosszabb ideig tartó közéleti polémiát váltott ki, az ügyletet ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig azt a GVH nem vizsgálta. A helyzetet a versenyhatóság elnöke a Médiapiac.com-nak nyilatkozva tisztázta és helyezte egyúttal nemzetközi keretbe. Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el, majd felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés széles körben elterjedt megoldás szerte a világban.
Az Európai Unió számos tagállamában kifejezetten lehetőséget ad a jogrend arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket is figyelembe vegyék a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésekor.
De nemcsak a kontinensünkön, hanem például Kanadában és Izraelben is a magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás tapasztalható. Rigó Csaba Balázs szerint mindezek alapján abszolút félrevezető azt akárcsak sugallni, hogy a magyar kormány a Vodafone-tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól.
Másutt is tulajdonos az állam
S ha már a nemzetközi gyakorlat. Azzal, hogy a magyar állam a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tett szert, meglehetősen illusztris társasághoz csatlakozott. Az EU számos tagállamának van ugyanis részesedése olyan távközlési vállalatban, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Így Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég a piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdnem a piac felét a magáénak mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák Telekom-piacból.
A kormány mindig is ezt akarta
A Yettel–Vodafone-csereüzlet a csütörtöki Kormányinfón is téma volt. Az újságírói kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely a csere kapcsán racionális piaci döntésről beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyrészt leszögezte, hogy az ügyletek során a résztvevők betartották az állami gazdálkodás egyébként az átlagosnál szigorúbb követelményeit.
– Amit adtunk és amit kaptunk, úgy gondoljuk, azzal az állam jól járt
– mondta a miniszter azokra az aggályokra utalva, amelyek a közvagyonvesztés lehetőségét fogalmazták meg.
A tárcavezető leszögezte: a kormány mindig is kívánatosnak tartotta, hogy az állam tulajdont szerezzen a nemzetgazdasági ágazatokban, a telekommunikáció pedig éppen ilyen. – Nagyot léptünk előre, lehet, hogy még nagyobbat is lehetne – jegyezte meg Gulyás Gergely, azt ugyanakkor leszögezte, hogy közvetlen előkészületek nem zajlanak újabb telekommunikációs cég állami felvásárlása kapcsán.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás