Médiapiac
Mégis létrejött a vita Szöllősi György és Egri Viktor között
Kedden lezajlott Szöllősi Györgynek és Egri Viktornak a magyar sportról és futballról szóló vitaestje, amelyet a Transzparens Újságírásért Alapítvány rendezett meg a MagNet Közösségi Házban.
Az eredeti tervek szerint júniusban került volna sor Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének és Egri Viktornak, a Digi Sport kommentátorának a vitájára, akkor azonban elmaradt az esemény utóbbi visszalépése miatt. Egri ugyanis úgy látta, a labdarúgó-válogatott a Nemzetek Ligájában való sikeres szereplése olyan hatással van a közhangulatra, amely nem teszi lehetővé, hogy megfelelően érvényesítse álláspontját.
Júliusban viszont már semmi nem állt a vélemények ütköztetésének az útjában, kedd este sor került a vitára. Szöllősi felfedte, nehéz volt olyan partnert találniuk az eszmecserére, aki az angolok 4-0-s legyőzése után amellett érvelt volna, hogy a magyar futball nem fejlődött. Egri a válaszában kiemelte, ő sem erre vállalkozott.
A Digi Sport riportere elismerte, az anyagi támogatásokban előrelépett a magyar futball, illetve teljesítményben is, hiszen két Európa-bajnokságon is szerepelt.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi selejtezős rendszerben nem jutott volna ki a kontinensviadalra a magyar válogatott.
A futball infrastruktúrájának az elmúlt több mint egy évtizedben megvalósult fejlesztéséről Egri úgy vélekedett: azon pályák számát, ahol a fiatalok mozoghatnak, egyértelműen növelni kellett, illetve egy nemzeti stadionra is szükség volt. Azt viszont megkérdőjelezte, hogy további stadionok építésére szükség volt-e.
Szöllősi szerint az elmúlt három kormányzati ciklusban történt intenzív sportfejlesztéssel több évtizedes lemaradást csökkentettek. Hozzátette, Romániában, Grúziában és Moldovában is előbb építettek modern stadionokat, mint Magyarországon, a nyugat-európai országokhoz képest pedig fényévekre volt hazánk.
A Nemzeti Sport főszerkesztője felidézte, az új létesítményekre azért is szükség volt, mert ha például a 2009/10-es idényben a Debrecen mellett más magyar csapat is a főtáblára került volna valamelyik nemzetközi kupasorozatban, akkor külföldön kényszerült volna lejátszani a hazai mérkőzéseit is, mert az itteni stadionok nem feleltek meg az európai szövetség, az UEFA követelményeinek. Szöllősi arra is rávilágított, hogy Budapesten több mint száz futballpályát építettek be – ezek visszafordíthatatlan károk, amelyekkel akkor senki sem foglalkozott.
Egri ezután felvetette, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tízéves célkitűzései közül szinte semmi sem valósult meg.
Ezek között szerepelt, hogy 2021-re több mint nyolcezerre emelkedjen az átlagnézőszám az NB I-ben. Továbbá hogy tavasszal is érdekelt legyen legalább egy csapat a nemzetközi kupaporondon, illetve hogy valamelyik sorozat főtábláján legalább két hazai klub szerepeljen.
Szöllősi úgy vélte, egyes célkitűzésekre a naivitás volt jellemző, ugyanakkor néhány tervet sikerült megvalósítani, például a világversenyekre való kijutást és az infrastrukturális fejlődést.
A sportlap főszerkesztője jelezte, 1500 pálya épült, illetve újult meg. Kitért arra, hogy az igazolt futballisták száma is megsokszorozódott, majdnem megtriplázódott – olvasható a Magyar Nemzet hasábjain.
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció