Kövess minket!

Médiapiac

Megfordítottuk a trendet

Kiss Leventét, a Pannon Lapok Társasága budapesti médiaképviseletének értékesítési vezetőjét kérdeztük a cég piaci helyzetéről és jövőbeli terveiről.

Nyolcadik éve dolgozol a PLT központi értékesítésén, immár három éve vezetőként. A válság kitörésének évében kezdted. Hogy látod, milyen mértékben sikerült azóta visszaszerezniük a hagyományos kiadóknak az ügynökségek és ügyfelek figyelmét, bizalmát, és persze a büdzséjét?

Nagy kihívás volt számomra, hogy a válság időszakában kaptam meg a lehetőséget az értékesítési csapat vezetésére. Tudtam, hogy a jól megszokott megoldásokat magunk mögött kell hagynunk ahhoz, hogy ebben a nehéz időszakban is helyt tudjunk állni. Az értékesítési munka átszervezésével és több tudatosan választott, direkt értékesítési tapasztalattal is rendelkező kolléga felvételével adtam új lendületet a csapatnak ebben a nem könnyű időszakban. Megértettük, hogy a céljaink eléréséhez proaktívnak kell lennünk és tudnunk kell a hirdetőink fejével gondolkodni. Egyszerre kell ismernünk az ügyfeleink igényeit és támogatnunk az ügynökségek munkáját, hogy a közös munka eredményével mindenki elégedett legyen.

Keményen meg kell dolgoznunk azért, hogy az ügyfelek csökkenő büdzséjének minél nagyobb részét a folyamatosan bővülő portfóliónkba integrálni tudjuk úgy, hogy a hirdetők maximálisan elégedettek legyenek. Számomra ez az igazi kihívás és cél, aminek az eléréséhez folyamatos megújulás és egy óriási adag céltudatosság szükséges.

2013 óta megfordítottuk a trendet és évről évre nő a hirdetési bevételünk. A regionális szerepünk továbbra is nagyon erős. Így a legnagyobb lokális elérésű hirdetési felületeket tudjuk biztosítani az ügyfeleinknek, akik nem egyszerűen hirdetni szeretnének, hanem kézzel fogható eredményeket várnak a kampányaik után.

A regionális kiadók „hazai pályán”, a megyékben nagyon erősek. Mit tudtok kínálni az országos hirdetőknek?

Úgy gondolom, hogy a megyéinkben megkerülhetetlenek vagyunk, a portfóliónkkal szinte a teljes lakosságot el tudjuk érni a régióban. Idén viszont két országos terjesztésű lappal is bővült a portfóliónk, amelyek nagyon speciális szegmensek elérését teszik lehetővé partnereinknek. A Vitorlázás magazin kéthavonta 25 000 olvasóval, minőségi tartalommal érhető el. A magazinnal célzottan egy kiemelt státuszú fogyasztói réteget tudunk elérni, akik a vitorlás érdeklődés, hobbi mellett az átlagosnál magasabb jövedelemmel is bírnak.

A másik országos lapunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben kiadott NAKlap, amellyel a teljes agráriumot lefedjük, hiszen olykor több mint 300 000 kamarai taghoz tudjuk eljuttatni a partnereink üzeneteit évente tíz alkalommal.

Folyamatosan keressük az új lehetőségeket, jelenleg is több együttműködésről egyeztetünk.

A hagyományos lapkiadók az elmúlt években rengeteget költöttek online és digitális fejlesztésekre. A PLT hogy áll a piaci versenyben, és mennyire tudjátok monetizálni az online aktivitásaitokat? Mekkora az online részesedése a teljes hirdetési bevételből?

Természetesen mi is fejlesztünk folyamatosan, amelyet a weboldalaink egyre növekvő látogatószáma is jól tükröz. Jelenleg a hírportáljaink mindenhol az élen vannak a megyében a látogatottsági adatok tekintetében.

Célunk, hogy a minőségi print és online tartalmak határozottan elkülönüljenek egymástól, míg a hirdetési területen egymást kiegészítve, erősítve szinergiában működjenek. Az 5% közeli keresztolvasottsági mutatók alapján mindenki megtalálja magának azt a médiaterméket, amelyről tájékozódni szeretne. Az online hirdetési árbevételeink is az oldalaink megújulása óta folyamatosan nőnek.

A hírekből tudható, hogy a PLT a Mediaworks érdekeltségébe kerül. Mit jelent ez az értékesítési munka szempontjából, érzel bizonytalanságot a hirdetők részéről?

Egyelőre semmilyen változást nem tapasztaltunk. A piac bizalma töretlen felénk, melyet a bevételi számok is bizonyítanak, az új lehetőségekről pedig folyamatában tájékoztatjuk az ügyfeleinket.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom