Médiapiac
Megállapodott egymással a szlovén kormány és a nemzeti hírügynökség
Aláírta az idei évi állami támogatásról szóló szerződést a szlovén kormányzati kommunikációs hivatal (UKOM) a szlovén állami hírügynökséggel (STA) – közölte hétfőn az UKOM.
A hírügynökség tizenegy hónapja egyáltalán nem kapott állami támogatást, így a csőd szélére került. Működését eddig a követeléseit tartalmazó portfoliójának értékesítésével és a Szlovén Újságíró Szövetség adománygyűjtő kampányából befolyt összegből tartotta fent – írták a szlovén lapok, hangsúlyozva, hogy az elmúlt hónapokban több munkatárs is elhagyta az STA-t a bizonytalan anyagi helyzet miatt.
Uros Urbanija, az UKOM igazgatója közleményében azt írta: a jelenlegi megállapodás az STA-ról szóló törvényen alapul, amely előírja, hogy a hírügynökség köteles szlovén és angol nyelven összefoglalókat készíteni a bel- és külpolitikai eseményekről, továbbá rádiós híreket és fotókat kiadni, valamint beszámolni a Szlovéniában élő nemzeti kisebbségekről és a szlovén diaszpóráról szerte a világban.
“És ami a legfontosabb, a tartalmaknak mindenki számára azonos feltételek mellett, ingyenesen elérhetőknek kell lenniük” – fogalmazott az igazgató, megjegyezve, hogy az STA korábbi vezetése e tekintetben megpróbálta kikerülni a törvény rendelkezéseit.
Igor Kadunc, az STA megbízott igazgatója örömének adott hangot, hogy sikerült olyan szerződést kötniük, amely “lehetővé teszi a normális finanszírozást”. Mint mondta, mindenkinek az az érdeke, hogy legyen egy jó állami hírügynökség, amelyet a piac kis mérete miatt közpénzből is támogatnak. “A feladat még nem ért véget, közös megelégedésünkre megoldásokat kell találni a jövő évre is “- húzta alá Kadunc.
Az UKOM még tavaly decemberben tájékoztatta a kormányt arról, hogy nem tudja teljesíteni a szlovén hírügynökséggel kötött szerződést 2020-ban, és 2021-re sem tud szerződést kötni vele, mert a hírügynökség akkori igazgatója nem adta át azt a dokumentációt, amely lehetővé tenné az állami hozzájárulás folyósítását. Az STA többször is tudatta, hogy a törvényeknek megfelelően válaszolt az UKOM által feltett kérdésekre, de részletesebben csak a kormánynak tartozik beszámolóval.
Az állam képviseletében az UKOM évente köt szerződést a hírügynökséggel, és havonta utalja át a működéséhez szükséges összeget. Ez 2020-ra kétmillió euró (közel 700 millió forint) volt, további kétmillió euró bevételt üzleti tevékenységből szerzett az STA.
Az UKOM a hírügynökség tavalyi utolsó negyedévi támogatásait egészen januárig visszatartotta, míg a kormány ideiglenesen jóvá nem hagyta a hátralék folyósítását. A hivatal ez idáig nem kötött szerződést a hírügynökséggel 2021-re, így az idén még nem utalt át összeget. A most aláírt szerződés szerint erre az évre valamivel több mint 2 millió eurót folyósít az állam az STA-nak a hírügynökségi közszolgáltatás finanszírozására.
Bojan Veselinovic, az STA korábbi igazgatója szeptember végén mondott le tisztségéről. Lépését azzal indokolta, hogy az UKOM-mal folytatott tárgyalások sikertelenek voltak, mert nem tudta és nem is akarta elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket a kormány képviselője szabott a támogatás folyósításához.
Médiapiac
Táblát avattak Pluhár István sportriporter emlékére
Felavatták szerdán Pluhár István válogatott labdarúgó, sportújságíró, a magyar rádiózás első sportriportere emléktábláját az ELTE-BEAC korábban róla elnevezett, Mérnök utcai sporttelepén.
Az egyetemi sport nemzetközi napjára időzített avatás, amelyről az MTI számolt be, a BEAC 125 emlékév keretében Újbuda Önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) Nagy Béla Programja és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) támogatásával valósult meg.
Az eseménnyel párhuzamosan emlékkiállítás nyílt az idén 125 éves BEAC történelméről, valamint a Könyvet a kézbe! program keretében klubkönyvtár is megnyitotta ajtaját a sportoló hallgatók előtt azzal az üzenettel, hogy kiemelkedő sportteljesítmények nem érhetők el komoly szellemi tudás nélkül.
A Pluhár István Labdarúgópályán tartott ünnepségen Scheuer Gyula kancellár büszkén hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt-hat évben egymás után újultak meg az ELTE sportléteseményei.
László Imre, Újbuda polgármestere felidézte, hogy
Pluhár István kétszeres válogatott labdarúgó, majd kiváló tudósító volt, aki a sport hétköznapi emberek számára rejtett mozzanatait is papírra tudta vetni.
Később,
1930 májusában az ő nevéhez fűződött az első magyarországi rádiós élő sportközvetítés, majd sportvezetőként is közreműködött,
így olyan életpályát futott be, hogy méltán kapott emléktáblát.
Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke kiemelte: az egyetemi sport szerepe azért is fontos, mert számos országban a legmagasabb szintű sportklubok közvetlen utánpótlását biztosítja. A Nemzeti Sport főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy Pluhár István a lap újságírója is volt, majd egy vadonatúj műfaj első képviselője lett.
A legnagyobb magyar rádiós sportriporternek tartott Szepesi György is mindig a legnagyobb tisztelet hangján szólt róla, sőt Szerelmünk, a mikrofon! címmel az 1960-as években egy közös könyvet is megjelentettek.
Az ünnepségen a Pluhár István Labdarúgópálya 2019-es felújítását támogató Magyar Labdarúgó Szövetség nevében Sipos Jenő szóvivő, az ELTE részéről pedig Hamar Imre rektorhelyettes, a BEAC elnöke mondott beszédet, majd záráskánt az emléktáblát László Imre és Szöllősi György közösen leplezte le.
Médiapiac
Megdőlt Pressman érvelése Szöllősi György ügyében
Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak.
Nagy port kavart a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, Szöllősi Györgynek az ügye a napokban. Az újságíró az Egyesült Államokba utazott volna, ám a David Pressman vezette budapesti nagykövetség megtagadta tőle a vízumot – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő reagált a nagykövetség érvelésére – egyértelműen cáfolva azt.
Danku Péter 2019 végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa volt, dolgozott diplomataként és nagykövet-helyettesként. Rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel jelenleg is rendelkezik.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak, amelyek kártyavárként omlanak össze, ha mérlegeljük, hogy Szöllősi György kérelmével és jogállásával teljesen azonos feltételek mentén nyújtottam be diplomatavízum-kérelmem. Nagykövet úrral ellentétben pedig minden további nélkül élvezhettem a nagykövetség pozitív elbírálását
– nyilatkozta Danku Péter a Nemzeti Sport főszerkesztőjének ügye kapcsán.
A nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő rámutatott,
hozzá hasonlóan Szöllősi György is az 1998-as külföldi utazásról szóló törvény 12. paragrafusának második pontja értelmében rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel rendelkezik.
Danku Péter ismertette, rangjelölés nélküli diplomata útlevelet azok kapnak, akik diplomáciai küldetéssel járó feladatot látnak el, illetve akiknek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, ugyanakkor nem állnak a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alkalmazásában.
A teljes cikkért kattintson.
Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete országa zászlajával a kezében a 28. Budapest Pride résztvevői között a Városligetben 2023. július 15-én
Médiapiac
Húszéves fennállását ünnepli a kolozsvári Agnus Rádió
Erdély egyetlen református és közösségi rádiója szeptember 24-én, vasárnap üli a jubileumát.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy
az egyház számára mindig fontos volt a kommunikáció, és ez nem csak a szószékről történik, hanem a sajtó, rádió révén is.
Felidézte, hogy az Agnus Rádió kolozsvári gyülekezeti kezdeményezésre jött létre, de bekerült az egyházkerület által támogatott intézmények közé.
Kolozsvár és környékének magyarsága számára fogható, de az interneten más régiókban is hallgatják, a műsorok zöme podcast formájában a világhálóra is felkerül.
Adorjáni László alapító, az alsóvárosi gyülekezet lelkésze felidézte, hogy az első református műsort 1990 januárjában készítették el a Kolozsvári Rádió számára, majd svájci segítséggel professzionális stúdiót rendeztek be, amelyet a többi magyar történelmi egyház is használhatott.
Frekvenciát 2001-ben sikerült szerezni, ezen román egyházi rádiókkal osztoznak, 3 és 8 óra között, illetve 12 és 15 óra között van adásuk. A műsorban az igehirdetések közvetítése és egyházi témák mellett a mindennapi élet kérdéseivel is foglalkoznak – mondta.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az Agnus Rádiót szűk munkatársi csapat vezette önkéntesek működtetik, közösségi rádióként a hallgatók is javasolhatnak, készíthetnek műsorokat. A finanszírozást az egyházkerület segítsége mellett amerikai, hollandiai és magyarországi támogatásokból biztosítják.
Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány elnöke elmondta: három alapelv – hit, kultúra és közösség – mentén működnek, így eljuttatják az igehirdetést oda, ahova másként nem jutna el, kultúrát közvetítenek az értékvesztett világban, és közösséget erősítenek a kolozsvári nagyvárosi szórványban.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Szegedi Csaba, az Agnus Rádió ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy bár pontos felméréseik nincsenek, a rádiónak több ezer hallgatója van, mivel adásidejük kiegészíti a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásáét.
Elmondta: vasárnap, szeptember 24-én egésznapos programmal ünneplik a 20 éves fennállást, két istentiszteletet és kerekasztal-beszélgetést tartanak az egyházi sajtó szerepéről, szeretetvendégség is lesz. A kapott adományokat a kárpátaljai Pulzus Rádiónak ajánlják fel.