Kövess minket!

Médiapiac

Megalakult a Főszerkesztők Fóruma

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, akik egyesületet is létrehoznak ezek betartására és terjesztésére. Ennek már korábban is nekifutottak, több év után végre összejött a kezdeményezés. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag evidenciákról van szó, a kihívások és a nyomás csak nőtt a válság alatt, így minden korábbinál szükségesebb, hogy ki is mondják az alapigazságokat. Elhangzott többek között az is, hogy az avíttas újságírói szervezetek mellett lehetne alternatívát kínálni.

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, és Főszerkesztők Fóruma néven egyesületet hoznak létre ezen irányelvek betartásának és terjesztésének céljával. A Független Médiaközpontban tartott sajtóeseményen elhangzott: azért került sor erre a lépésre, mert “egyetértenek abban, hogy a szakma és a közönség érdeke is, hogy legyenek olyan közös értékek, amelyeket a szerkesztőségek – platformtól, műfajtól, célközönségtől, mérettől, világnézettől, stílustól függetlenül – mindannyian osztanak, ezek az értékek pedig legyenek ismertek és számonkérhetőek”.

Az irányelvek bevezetője úgy fogalmaz: “Az Etikai irányelvekhez csatlakozókként elismerjük és védjük a média szabadságát. A média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése”. Ez a munka azonban nem végezhető el a sajtóval szembeni megfelelő közbizalom nélkül – teszik hozzá.

Az idáig vezető folyamat több éven át húzódott. Mint Móricz Ilona a Független Médiaközpont részéről elmondta: már 4 éve vágytak erre a pillanatra, az etikai kódex első verziója ugyanis 2007-ben készült el. Az események aztán tavaly ősszel pörögtek fel, ekkor született az első konkrét javaslat egy szervezet létrehozására. Ehhez a főszerkesztők, egyéb vezető szerkesztőségi munkatársak személyükben csatlakoznak, azaz a felelősség közvetlenül hozzájuk rendelhető az elfogadott normák betartásáért.

Mint Weyer Balázs elmondta: nem volt még soha ennyire időszerű a szervezet létrehozása. A válság, a jogszabályi változások és a technológiai fejlődés együttesen ugyanis növekvő kihívást jelentenek a média számára, és így fontossá vált, hogy közösen mondjanak ki néhány alapvető igazságot. Ráadásul a médiacégekre nehezedő pénzügyi nyomás is nehezítette az utóbbi években az etikai szempontok figyelembe vételét.

A közös alapelvek kimondásán túl a főszerkesztői fórum célja, hogy erősítsék az etika oktatását az újságíróképzésben, esettanulmányokat és speciális irányelveket készítsenek, segítsék a szakmába vetett társadalmi bizalom növekedését, etikai tanácsadást és továbbképzést végezzenek, illetve a későbbiekben önszabályozói eljárásrendet dolgozzanak ki. Első lépésként a csatlakozott szerkesztőségvezetők publikálták felületeiken az irányelveket, s impresszumaikban folyamatosan jelzik annak elérhetőségét. A közös vállalás alapján az elveket aztán rendszeresen felülvizsgálják, a panaszokat transzparens módon kezelik.

A beszélgetésen számos szempont elhangzott. Többen is jelezték, hogy saját, akár a most elfogadott közös normáknál szigorúbb etikai kódexük van régebb óta. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója ugyanakkor elmondta: nincs egy etikus médium, csak etikus média van. “Eddig is tudtuk, melyik szerkesztőség megy túl bizonyos határokon, most majd lehet figyelmeztetni”, jelezte a közös minimumok fontosságát.

György Bence, a TV2 szerkesztőségvezetője elmondta: számára pozitív meglepetés volt, hogy végül harminchoz közeli név gyűlt össze a listán, ami jelzi, hogy sok dolog van, ami összetartja a szerkesztőségeket. Ő a kezdeményezéstől a szakmai presztízs és minőség növekedését várja, s a továbblépés lehetőségét látja a kezdeményezésben.

A helyszínen csatlakozó Vicsek Ferenc, Klubrádió főszerkesztő is azt jelezte, hogy ez egy “dinamikus viszony”, azaz az együttműködés majd alakulni fog még. Hozzátette: az egyszerűnek tűnő alapelveket nem könnyű betartani, így egyfajta “kedves kényszerzubbonyt” vesznek magukra azok, akik ehhez csatlakoznak.

Radetzky András, a HEROE és a Katolikus Rádió képviselője szerint azon rendszerek tudtak stabilan működni, ahol megérte – anyagi értelemben is – etikusnak lenni, ehhez azonban az is kell, hogy a közönség – a figyelme megvonásával – büntesse az etikátlanságot. Ez a megállapodás meglátása szerint “egy tégla a házban”, amilyenek például a médiaszabályozás bizonyos elemei, illetve az önszabályozási együttműködések a hatósággal.

Tóth Levente, a Népszabadság megbízott főszerkesztője azt reméli, nemsokára “ciki lesz kimaradni”. Újdonságot jelent, hogy ennyiféle világlátású ember össze tudott fogni, mivel eddig négy-öt főnél többen nem ültek le, s ők is csak egyes platformok, jellemzően a politika mentén tudtak összefogni. Ez ebben az esetben viszont nem igaz. Az előrelépés azért is fontos, mert az tapasztalható, hogy a konferenciákon mindenki azt hangoztatja, mennyire etikus, az anoním felmérésekből viszont mindig kiderül, mekkora baj van.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője Tóth szavaira reflektálva jelezte: eddig nem volt hiteles újságírói szervezet, a régebbi struktúrák politikával terhesek, így ez a fórum lehetőség arra, hogy legyen egy hiteles, szakmai szervezete az újságíró társadalomnak.

 

Az alapítók:

  • Barták Péter (Veszprémi Napló)
  • Borókai Gábor (Heti Válasz)
  • Elekes András (Fejér Megyei Hírlap)
  • Erdei Tamás (Metropol)
  • Gál Gyula (Helyi Téma)
  • Gavra Gábor (hvg.hu)
  • Gazda Albert (Origo)
  • Győrffy István (Veszprémi Napló)
  • György Bence (TV2 Tények)
  • Halmágyi Miklós (Vas Népe)
  • Íllisz László (Figyelő)
  • Juhász Gábor (HVG)
  • Kiss László (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló)
  • Kotroczó Róbert (RTL Klub Híradó)
  • Kövesdi Péter (Hír24)
  • Mészáros Zsófi (Index)
  • Mong Attila (Origo)
  • Móricz Ilona (Független Médiaközpont)
  • Murányi Marcell (Blikk)
  • Nádori Péter (Bors, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete)
  • Nyerges Csaba (Kisalföld)
  • Pallagi Ferenc (Bors)
  • Radetzky András (Katolikus Rádió, Fehárvár Rádió, Helyi Rádiók Országos Egyesülete)
  • Román Balázs (Kreatív)
  • Sulyok Erzsébet (Délmagyarország/Délvilág)
  • Szigeti Péter (Kreatív)
  • Szilágyi Károly (Indóház)
  • Tóth Levente (Népszabadság)
  • Vass Péter (HVG)
  • Vicsek Ferenc (Klub Rádió)
  • Virrasztó Zsolt (Zalai Hírlap)
  • Weyer Balázs

 

A Főszerkesztők Fóruma nyitott, az alapítók várják mindazokat a csatlakozókat, akik elfogadják az etikai irányelveket és vállalják annak betartását. A csatlakozni vágyók Weyer Balázsnál, a weyer@t-online.hu e-mail címen jelentkezhetnek.

Az alábbi kapcsolt dokumentumban elérhetőek az etikai irányelvek magyarul és angolul.

Médiapiac

Jogosan utasította vissza egy DK-s közlemény kiadását az OS

A Kúria ítélete szerint joga van az Országos Sajtószolgálatnak (OS) minden olyan közlemény kiadását megtagadni, amelyről feltételezhető, hogy az alkalmas lehet más személy személyiségi jogainak megsértésére.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“A legmagasabb bírósági szerv döntése szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény nemzeti hírügynökségre vonatkozó rendelkezéseiből nem következik, hogy az OS szolgáltatás keretében bárkinek joga lenne követelni egy konkrét közlemény közzétételét” – olvasható az MTVA Sajtó és Marketing Irodája által az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.

Jogosan utasította vissza az Országos Sajtószolgálat a Demokratikus Koalíció egyik közleményének kiadását, mondta ki a jogerős határozatot megerősítő ítéletében a Kúria.

A baloldali párt előzőleg bírósághoz fordult, noha az Országos Sajtószolgálat szolgáltatásának igénybevételekor a közszolgálati médiaszolgáltató közlemény-megtagadási jogosultságát írásbeli szerződésben elismerte – tartalmazza a tájékoztató.

Mint írják, a bírósági döntés értelmében a Demokratikus Koalíció mint felperes köteles megfizetni az eljárási költséget az alperes Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek. A Kúria ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Tovább olvasom

Médiapiac

Balliberális “tényellenőrök” vegzálják a jobboldaliakat is megszólaltató csatornát

– Küldetésünknek érezzük, hogy a kizárólagosságra törekvő uralkodó nézetek és narratívák tekintélyét alternatív értelmezésekkel romboljuk a közéletben – mondta a Médiapiacnak Cs. Király Tamás. Az Ultrahang Youtube csatorna alapítója elárulta, gyakran kap jelzéseket, hogy bizonyos szakértőket ne hívjon meg a műsorába.

Közzétéve:

– A 444 lapcsoporthoz tartozó Lakmusz.hu célkeresztjébe került az Ultrahang nevű Youtube csatornája. Mivel váltotta ki a balliberális lap ellenszenvét? 

– Kicsit zavarban vagyok, mert a Lakmusz.hu újságírója hetekkel ezelőtt küldte el a kérdéseit, határidőt is adott, hogy meddig várja a válaszaimat. A cikk azonban azóta sem jelent meg. Úgy tűnik, hogy a saját magát tényellenőrként definiáló portál még dolgozik azon, hogy az igazság minden részletét kibontsa az olvasói előtt. Állunk elébe. Az már hetekkel ezelőtt feltűnt, hogy

az Ultrahangon rendszeresen megjelenő vendégek személye ellen komoly lejáratási kísérletsorozatok indultak. Hol orosz propagandistának, hol kóklernek, hol háborús bűnösnek minősítették őket. A közönség bizalma azonban töretlen, a Youtube-on nyilvánosak a nézettségi adatok, mindenki láthatja, hogy kire mennyien figyelnek.

Az elmúlt hónapban értük el a százezredik feliratkozót, havonta több millió lejátszással büszkélkedhetünk. A hallgatóink bölcsek, nagyon tájékozott emberek, és ha esetlegesen előfordul a nyilatkozóknál ténybeli tévedés, akkor rengeteg komment érkezik, amelyben felhívják a figyelmet a hibára. Mi pedig fontosnak tartjuk, hogy számos narratíva jelenjen meg vagy akár ütközzön az Ultrahang csatornáján. Az a célunk, hogy amennyire lehet, kipukkasszuk az egyoldalú véleménybuborékokat. 

Cs. Király Tamás, az Ultrahang Youtube csatorna alapítója

– Mi alapján választja meg a vendégeit? 

– Bár időnként kapok ilyen-olyan körökből finom jelzéseket, hogy egyes vendégeket nem kellene hívni, számomra a legfontosabb az, hogy olyan megszólalókat mutassak be az Ultrahang közösségének, akik önálló gondolatokkal és markáns véleményekkel rendelkező emberek. Éppen ezért teret adunk a szabványtól eltérő világértelmezéseknek is.

Az igazságkeresés a kulcsszó, és rendkívül tisztelem azokat a vendégeimet, akiknek a magyarázatuk ellentétes a kanonizált interpretációkkal. Senkire nem akarjuk rákényszeríteni senkinek az álláspontját, de azt fontosnak tartjuk, hogy az emberi méltóságot nem sértő alternatív értelmezések is megjelenjenek.

Küldetésünknek érezzük, hogy a kizárólagosságra törekvő uralkodó nézetek és narratívák tekintélyét alternatív értelmezésekkel romboljuk a közéletben. 

– Önállóan találja ki a műsorai témáját? 

– Az Ultrahang tisztán kül, -és biztonságpolitikai csatorna, ahol a napi eseményeket értelmezzük számos aspektusból. Téma van bőven, hiszen a világunk folyamatosan mozgásban van. Az elmúlt hónapokban talán még nagyobb turbulencia figyelhető meg, mint korábban. Az Ultrahangon nincsenek tabutémák, és senki nem szól bele kívülről, hogy mivel foglalkozhatunk és mivel nem. 

– A Lakmusz kérdőre vonta, hogy miből finanszírozza a műsorait. Előfordult, hogy pénzért vásároltak tartalmat a csatornáján? 

– Voltak időnként szponzori megkereséseink, melyeket pont azért nem fogadtunk el, mert kikötötték, hogy bizonyos témákról nem beszélhetünk. Más esetben a tartalomba ugyan nem szóltak bele, de nem tudtunk azonosulni a reklámozni kívánt termékkel, így ezen lehetőségeket is udvariasan visszautasítottuk. Bár jól jövedelmező ajánlatok voltak ezek, mégis minden esetben nemet kellett, hogy mondjunk. Az Ultrahang a Youtube reklámokból, a hallgatók adományaiból és a csatornán keresztül rendelhető könyvek után befolyt összegekből tartja fent magát. Egy fillér állami támogatás, közpénz nem érkezik hozzánk, ahogyan külföldi alapítványok, „civil szervezetek” sem pénzelnek minket. Szerencsére így sincs okunk a panaszra. 

– Mit akarhattak elérni a kérdőre vonásával? 

– Ezt tőlük kellene megkérdezni, illetve ha lesz cikk, bizonyára kiderül majd, hogy ők miként látják az Ultrahangot. Fontosnak tartom, hogy a sajtó munkatársai a kölcsönös tiszteleten alapulva segítsék egymás munkáját, ezért is válaszoltam két és fél órán belül a legfurcsább kérdésekre is. Azt például nem teljesen értettem, hogy a felekezeti hovatartozásom miért lehet fontos egy tényellenőrző cikk esetén, de mivel büszke vagyok arra, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozom, ezt a pontot sem kerültem ki. A gazdálkodásunkat firtató kérdések is inkább hasonlítottak egy kihallgatási jegyőzkönyv kérdéseire, amit azért is találtam abszurdnak, mert egy fillér közpénz nincs az Ultrahangban. Azonban teljesen mindegy, hogy mit gondolok ezekről a kérdésekről. Mivel a Lakmusznak is vannak olvasói, akik lehet, hogy egyúttal az Ultrahang hallgatói, támogatói is, úgy döntöttem, hogy minden kérdésre válaszolok. Az ügyről egyébként a csatornánkra készítettem egy podcastet is, és nagyon megható volt látni, hogy milyen sokan állnak ki mellettünk. 

– Megváltoztatja a műsorkészítéshez való hozzáállását az utóbbi idők támadásai? 

– Nem érzem magamat áldozati szerepben. A Lakmusz kérdéseit is inkább egy izgalmas jelenségként, mint durva támadásként értelmezem. 19 éves korom óta foglalkozom közéleti újságírással, Szombathelyen kezdtem, ahol a helyi politikai viszonyok között könnyen ütésállóvá vált az ember. Fontosnak tartom, hogy a hallgatóknak gyártsunk műsort, ne a magát véleményvezérnek kikiáltó zárt klubnak, akik időnként valóban szeretnék fölényeskedve megmondani, hogy ki a nagybetűs szakértő és ki nem. Mi erre a vonatra nem kívánunk felülni. 

Hidaskürti Nagy Mátyás

Tovább olvasom

Médiapiac

“Bárki könnyen meggyőződhet róla, hogy a keresőoldalak befolyásolják a politikát”

Dan Schneider, az 1986-ban alapított Media Research Center alelnöke, a szervezet szólásszabadság projektjének vezetője szerint a világon mindenhol a baloldal tartja ellenőrzése alatt a médiát.

Közzétéve:

Pixabay

– Mi mind a média, mind a nagy technológiai cégek tevékenységét vizsgáljuk. Van egy kifejezés itt az Egyesült Államokban arra a mindent elsöprő hatásra vonatkozóan, ahogy a nagy technológiai cégek egyszerűen elárasztják az embereket a baloldali üzeneteikkel. Viselkedéskutatók is vizsgálják, és ők mutatták ki, hogy például

a Google cég képes 6-8 millió szavazatot átvinni a liberális oldalra, a demokratákhoz

– válaszolt Dan Schneider a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arra a kérdésre, hogy az amerikai félidős választás eredményét mennyire befolyásolhatta a média.

A médiaszakértő a hirado.hu szemléje szerint úgy fogalmazott, nem kétséges, hogy az Egyesült Államokban a fősodor liberális.

Az emberek használják a fősodor kifejezést, és ezalatt a nagy médiavállalatokat értik, mint az ABC, NBC, CBS, és ezeket mind a baloldal tulajdonolja és uralja. Én nem nevezem őket fősodornak, és már liberálisnak sem, mert olyan mértékben tolódtak el a politikai bal felé, egyszerűen csak baloldali médiáról beszélünk ma.

Úgy vélte, Amerikában egy megosztott médiaipart látni, amelyben léteznek azért konzervatív médiumok, köztük például a Fox News, és egyéb kisebbek,

ugyanakkor ma azt látjuk a világon mindenütt, hogy a médiát a baloldal tartja ellenőrzése alatt.

Példaként említette, hogy a 2020-as választásokat megelőzően, amikor Donald Trump az újraválasztásért indult, a baloldal folyamatosan azt az állítást sulykolta, hogy Donald Trump egy orosz kém volt, és együttműködött az oroszokkal. A tény pedig már köztudott, hogy éppenséggel Hillary Clinton kampánycsapata volt az, amely együttműködött az oroszokkal, hogy hamis információkat kreáljanak – jelezte. 2020-ban, a kampány idején Joe Biden fiának, Hunternek a számítógépügye került elő, amelyen ukrán, orosz és kínai kapcsolatairól és apja érintettségéről is voltak információk. Amerikában a baloldali média, ez az úgynevezett fősodratú média cenzúrázta az erről szóló összes megnyilvánulást, a legtöbb amerikai a 2020-as elnökválasztás előtt még csak nem is hallott Hunter Biden laptopjáról. A New York Times és a többiek azt állították, hogy ez egy orosz álhír, a nagy technológiai cégek pedig letiltottak mindenkit, aki ezzel kapcsolatban akart információt megosztani – idézte fel a történteket Dan Schneider, aki a Twitternél történt változások, és az új tulajdonos, Elon Musk kapcsán arról beszélt, Musk centrista: se nem baloldali, se nem jobboldali, középen áll, viszont hisz a szólásszabadságában.

A szakértő szerint azonban

nem a Twitter jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Google.

“Ezen sokan meglepődhetnek, hiszen a Google nem egy tartalomfelület, viszont az információk áramlását felügyeli. A Google pedig nagyon elkötelezett abban, hogy átformálja a világot, elpusztítsa a nemzet eszméjét.

Nem akarják, hogy Magyarország létezzen, mint nemzet, hogy Franciaország, vagy az Egyesült Államok nemzetként létezzen. Mert a nemzet megóvja a saját kultúráját, saját törvényeket alkot, amely meghatározza az emberek közötti kapcsolatokat. Ez a cég mindezt akarja megszüntetni. Ők akarják megmondani, hogy egy társadalomnak miként kell működnie.

Meg kell állítanunk a Google-t, és ezt az üzenetet Európába is el kell juttatnunk” – hangsúlyozta.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Tovább olvasom