Kövess minket!

Médiapiac

Megalakult a Főszerkesztők Fóruma

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, akik egyesületet is létrehoznak ezek betartására és terjesztésére. Ennek már korábban is nekifutottak, több év után végre összejött a kezdeményezés. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag evidenciákról van szó, a kihívások és a nyomás csak nőtt a válság alatt, így minden korábbinál szükségesebb, hogy ki is mondják az alapigazságokat. Elhangzott többek között az is, hogy az avíttas újságírói szervezetek mellett lehetne alternatívát kínálni.

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, és Főszerkesztők Fóruma néven egyesületet hoznak létre ezen irányelvek betartásának és terjesztésének céljával. A Független Médiaközpontban tartott sajtóeseményen elhangzott: azért került sor erre a lépésre, mert “egyetértenek abban, hogy a szakma és a közönség érdeke is, hogy legyenek olyan közös értékek, amelyeket a szerkesztőségek – platformtól, műfajtól, célközönségtől, mérettől, világnézettől, stílustól függetlenül – mindannyian osztanak, ezek az értékek pedig legyenek ismertek és számonkérhetőek”.

Az irányelvek bevezetője úgy fogalmaz: “Az Etikai irányelvekhez csatlakozókként elismerjük és védjük a média szabadságát. A média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése”. Ez a munka azonban nem végezhető el a sajtóval szembeni megfelelő közbizalom nélkül – teszik hozzá.

Az idáig vezető folyamat több éven át húzódott. Mint Móricz Ilona a Független Médiaközpont részéről elmondta: már 4 éve vágytak erre a pillanatra, az etikai kódex első verziója ugyanis 2007-ben készült el. Az események aztán tavaly ősszel pörögtek fel, ekkor született az első konkrét javaslat egy szervezet létrehozására. Ehhez a főszerkesztők, egyéb vezető szerkesztőségi munkatársak személyükben csatlakoznak, azaz a felelősség közvetlenül hozzájuk rendelhető az elfogadott normák betartásáért.

Mint Weyer Balázs elmondta: nem volt még soha ennyire időszerű a szervezet létrehozása. A válság, a jogszabályi változások és a technológiai fejlődés együttesen ugyanis növekvő kihívást jelentenek a média számára, és így fontossá vált, hogy közösen mondjanak ki néhány alapvető igazságot. Ráadásul a médiacégekre nehezedő pénzügyi nyomás is nehezítette az utóbbi években az etikai szempontok figyelembe vételét.

A közös alapelvek kimondásán túl a főszerkesztői fórum célja, hogy erősítsék az etika oktatását az újságíróképzésben, esettanulmányokat és speciális irányelveket készítsenek, segítsék a szakmába vetett társadalmi bizalom növekedését, etikai tanácsadást és továbbképzést végezzenek, illetve a későbbiekben önszabályozói eljárásrendet dolgozzanak ki. Első lépésként a csatlakozott szerkesztőségvezetők publikálták felületeiken az irányelveket, s impresszumaikban folyamatosan jelzik annak elérhetőségét. A közös vállalás alapján az elveket aztán rendszeresen felülvizsgálják, a panaszokat transzparens módon kezelik.

A beszélgetésen számos szempont elhangzott. Többen is jelezték, hogy saját, akár a most elfogadott közös normáknál szigorúbb etikai kódexük van régebb óta. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója ugyanakkor elmondta: nincs egy etikus médium, csak etikus média van. “Eddig is tudtuk, melyik szerkesztőség megy túl bizonyos határokon, most majd lehet figyelmeztetni”, jelezte a közös minimumok fontosságát.

György Bence, a TV2 szerkesztőségvezetője elmondta: számára pozitív meglepetés volt, hogy végül harminchoz közeli név gyűlt össze a listán, ami jelzi, hogy sok dolog van, ami összetartja a szerkesztőségeket. Ő a kezdeményezéstől a szakmai presztízs és minőség növekedését várja, s a továbblépés lehetőségét látja a kezdeményezésben.

A helyszínen csatlakozó Vicsek Ferenc, Klubrádió főszerkesztő is azt jelezte, hogy ez egy “dinamikus viszony”, azaz az együttműködés majd alakulni fog még. Hozzátette: az egyszerűnek tűnő alapelveket nem könnyű betartani, így egyfajta “kedves kényszerzubbonyt” vesznek magukra azok, akik ehhez csatlakoznak.

Radetzky András, a HEROE és a Katolikus Rádió képviselője szerint azon rendszerek tudtak stabilan működni, ahol megérte – anyagi értelemben is – etikusnak lenni, ehhez azonban az is kell, hogy a közönség – a figyelme megvonásával – büntesse az etikátlanságot. Ez a megállapodás meglátása szerint “egy tégla a házban”, amilyenek például a médiaszabályozás bizonyos elemei, illetve az önszabályozási együttműködések a hatósággal.

Tóth Levente, a Népszabadság megbízott főszerkesztője azt reméli, nemsokára “ciki lesz kimaradni”. Újdonságot jelent, hogy ennyiféle világlátású ember össze tudott fogni, mivel eddig négy-öt főnél többen nem ültek le, s ők is csak egyes platformok, jellemzően a politika mentén tudtak összefogni. Ez ebben az esetben viszont nem igaz. Az előrelépés azért is fontos, mert az tapasztalható, hogy a konferenciákon mindenki azt hangoztatja, mennyire etikus, az anoním felmérésekből viszont mindig kiderül, mekkora baj van.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője Tóth szavaira reflektálva jelezte: eddig nem volt hiteles újságírói szervezet, a régebbi struktúrák politikával terhesek, így ez a fórum lehetőség arra, hogy legyen egy hiteles, szakmai szervezete az újságíró társadalomnak.

 

Az alapítók:

  • Barták Péter (Veszprémi Napló)
  • Borókai Gábor (Heti Válasz)
  • Elekes András (Fejér Megyei Hírlap)
  • Erdei Tamás (Metropol)
  • Gál Gyula (Helyi Téma)
  • Gavra Gábor (hvg.hu)
  • Gazda Albert (Origo)
  • Győrffy István (Veszprémi Napló)
  • György Bence (TV2 Tények)
  • Halmágyi Miklós (Vas Népe)
  • Íllisz László (Figyelő)
  • Juhász Gábor (HVG)
  • Kiss László (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló)
  • Kotroczó Róbert (RTL Klub Híradó)
  • Kövesdi Péter (Hír24)
  • Mészáros Zsófi (Index)
  • Mong Attila (Origo)
  • Móricz Ilona (Független Médiaközpont)
  • Murányi Marcell (Blikk)
  • Nádori Péter (Bors, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete)
  • Nyerges Csaba (Kisalföld)
  • Pallagi Ferenc (Bors)
  • Radetzky András (Katolikus Rádió, Fehárvár Rádió, Helyi Rádiók Országos Egyesülete)
  • Román Balázs (Kreatív)
  • Sulyok Erzsébet (Délmagyarország/Délvilág)
  • Szigeti Péter (Kreatív)
  • Szilágyi Károly (Indóház)
  • Tóth Levente (Népszabadság)
  • Vass Péter (HVG)
  • Vicsek Ferenc (Klub Rádió)
  • Virrasztó Zsolt (Zalai Hírlap)
  • Weyer Balázs

 

A Főszerkesztők Fóruma nyitott, az alapítók várják mindazokat a csatlakozókat, akik elfogadják az etikai irányelveket és vállalják annak betartását. A csatlakozni vágyók Weyer Balázsnál, a weyer@t-online.hu e-mail címen jelentkezhetnek.

Az alábbi kapcsolt dokumentumban elérhetőek az etikai irányelvek magyarul és angolul.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom