Kövess minket!

Médiapiac

Még a videójátékok is jobbak, mint a közösségi média

A szülők számára már régóta nem jelentenek újdonságot azok a figyelmeztetések, amelyek a túl sok képernyőidő veszélyeiről szólnak. Több kutatás rámutatott már arra, hogy a tizenéveseket érintő depresszió, szorongása és a képernyő előtt töltött idő összefüggésben állnak egymással. Egy új tanulmány szerint azonban mindez nem ilyen egyszerű. Kiderült ugyanis, hogy nem minden képernyőidő van azonos hatással a fiatalokra.

A montreali Sainte-Justine Kórház kutatói által végzett, a JAMA Pediatrics-ban megjelent új tanulmány a depresszió és a képernyőidő különböző formáinak való kitettség kapcsolatát vizsgálta. A kutatók több mint 3800 hallgató viselkedését vizsgálták hat éven át, 7. és 11. évfolyamos közösségekben. A kísérletben résztvevő tizenévesek saját maguk naplózták, hogy heti hány órát töltöttek a közösségi média használatával (például Facebookkal és Instagrammal), videojátékokkal és televízió nézéssel.

A kutatók megállapították, hogy nem minden képernyő előtt eltöltött időszaknak volt ugyanolyan hatása a tinédzserekre. A tanulmány vezető kutatója, Patricia Conrod, a Montreali Egyetem pszichiátria professzora szerint a közösségi média negatív hatásai sokkal erősebben jelentkeztek, mint bármely más típusú, a számítógép vagy más digitális eszköz használatával eltöltött idő.

Conrod és csapata a depressziós tünetek növekedését állapította meg, amikor a serdülők a közösségi médián és a televízión töltötték idejük nagy részét.

A tanulmány megállapította, hogy a képernyőidő minden formája közül a közösségi média fogyasztása lehet a legkárosabb. A depresszió fokozott tünetei összekapcsolódtak azzal, hogy a kutatás alanyai mennyire voltak aktívak olyan platformokon, mint az Instagram, ahol a tizenévesek nagyobb valószínűséggel hasonlítják össze saját életüket a hírcsatornájukban megjelenő valószerűtlen képekkel. Conrod szerint a közösségi médián gyakoribb, hogy a fiatalok olyan képeket keresnek és nézegetnek, amelyek elősegítik a felfelé irányuló társadalmi összehasonlítást, ettől pedig végsősoron rosszul érzik magukat.

Az efféle visszhangspirálok – folyamatosan olyan dolgoknak is kiteszik őket, amelyek elősegítik vagy megerősítik depressziójukat. Ezért ez a jelenség különösen mérgező a depresszióban szenvedő fiatalokra nézve

– mondta Conrod a Canadian Broadcasting Corporation-nek.

A kutatók azt is tesztelték, hogy azok a tinédzserek, akik több időt töltöttek a különböző eszközök előtt, kevesebb időt töltöttek-e más, egészséges tevékenységekkel (például mozgással), amelyek csökkenthetnék a depressziós tüneteket, hogy nem ez a helyzet. Úgy tűnik, hogy a túl sok közösségi médián töltött idő egészségtelen, bármivel töltsék a fennmaradó időt a fiatalok.

A videojátékok pozitív hatása

A legmeglepőbb megállapítás a kutatók számára az volt, hogy a videojátékokkal töltött idő nem járult hozzá a depressziós tünetek kialakulásához, sőt egyes esetekben jó hatással volt az alanyokra.

Sok szülő aggódik a videójátékok okozta káros hatások miatt – főleg a tinédzser fiúkkal kapcsolatosan merülnek fel ezek az aggályok. De vajon a videojátékok tényleg egészségtelenek? A tanulmány azt sugallja, hogy az átlagos játékos nem szociálisan elszigetelt, hiszen több mint 70%-uk online vagy személyesen más emberekkel együtt hódol a szórakozásnak.

Nyilvánvaló tehát, hogy a folyamatos Facebookozás vagy az Instagram nézegetése sok esetben rosszabb, mint a videojátékok. Bár a depresszió bármely életkorban legyengíthet, a serdülőknél nagyobb a kockázat, több a levertségből adódó szerhasználat esélye, főként ha alacsony az önértékelésük és még nem szilárdultak meg interperszonális készségeik.

A tanulmány szerint a vizsgált tizenévesek naponta átlagosan hét órát töltenek a képernyő előtt. Bár a kutatók jelzik, hogy ezek a megállapítások további vizsgálatot igényelnek, a képernyőidő korlátozásának meghatározása – legalábbis bizonyos típusok esetében – tanácsosnak tűnik.

Médiapiac

Klasszikus filmek “újrahangolva” – szinkronokat restaurált a Rádióarchívum

Elkészültek a közmédia első, hangban restaurált, régi szinkronos filmjei. A Rádióarchívum munkájával A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás hangsávjai újulhattak meg.

Közzétéve:

Flickr

A kulturális értékmegőrzés mindenkori igényét szem előtt tartva elkészültek a közmédia első hangfelújítással korszerűsített külföldi filmjei. A digitális innovációk nemcsak az új filmek elkészítésénél, hanem a restaurálási technológiában is segítségek nyújtanak abban, hogy a felújított filmklasszisokat még generációk hosszú sora élvezhesse a kor fejlett igényeinek megfelelően – ismerteti az MTVA.

Az MTVA Rádióarchívuma elsőként A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás című filmek hangsávjainak felújítását végezte el, az archívum restaurátor hangmérnökeivel.

A restaurálással nemcsak az általános hangminőséget sikerült feljavítani, hanem a teljes hanganyagot átdolgozták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új HD kópia eredeti hangjából, az újonnan megszerzett nemzetközi hangból, a régi magyar szinkronból és esetlegesen filmzenei lemezekből építették újjá a hanganyagot. A felújításnak köszönhetően a három mestermű ezelőtt még soha nem szólalhatott meg olyan minőségben, mint ahogyan mostantól lesznek hallhatók. Az átalakulást a nézők saját fülükkel is megtapasztalhatják; a közmédia csatornáin hamarosan bemutatják a szinkronrestaurált klasszikusokat – közölte az MTVA.

Borítókép: jelenet a West Side Story című filmből

Tovább olvasom

Egyéb kategória

A bíróságon támadták meg az RT és a Szputnyik uniós betiltását

A holland újságírók szövetsége (NVJ) több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt pert indít az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel az véleményük szerint, ez sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát – jelentette a NOS hollandiai műsorszolgáltató.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az EU március elején függesztette fel a Szputnyik és az RT orosz állami médiavállalat műsorszórási tevékenységét az unió területén, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra. Az unió szerint az érintett csatornák dezinformációs és manipulációs tevékenységet végeznek.

A médiabojkott ellen tiltakozók keresete az uniós bíróság felé arra hivatkozik, hogy a tilalom “túlságosan széleskörű, továbbá elviekben helytelen, hogy politikusok egyik napról a másikra cenzúrát vezethetnek be”.

“Nem vagyunk rajongói az RT-nek, sem a Szputnyiknak, mindegyikük állami propagandát sugároz. Az azonban jogállamisági kérdéseket vet fel, hogy politikusok betiltják az információk terjesztését” – hangsúlyozta a NOS-nak adott nyilatkozatában Thomas Bruning, az NVJ titkára.

Bruning hozzátette: a tiltás megakadályozza, hogy az emberek hozzájussanak az információkhoz. “Nem gondoljuk, hogy az európai kormányzati vezetőkre tartozik annak meghatározása, hogy mi lehet hozzáférhető az interneten és mi nem” – jelentette ki.

Anco Scholte ter Horst, a Freedom Internet internetszolgáltató igazgatója szerint, mint szolgáltatónak kötelessége a semlegesség biztosítása és az internetes tartalmakba történő beavatkozás elkerülése. “Az RT és a Szputnyik bojkottja az első alkalom, hogy a hálózatsemlegesség elve a dezinformáció miatt sérül. Ez veszélyt jelent a nyílt és szabad internetes információ-hozzáférésre” – hívta fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

30 éves lett a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió műsora

Dupla műsorral és visszaemlékezésekkel ünnepli a Vendég a háznál című családi műsorának 30 éves jubileumát a Kossuth Rádió.

Közzétéve:

MTI Fotó: Bruzák Noémi

1992. május 4. óta szól a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió családi műsora, ami jelenleg minden hétköznap, 11:32-től hallható. A műsor középpontjában a kezdetektől fogva a gyermek és az őt körülvevő család áll, ezért is kapta a “Gyerekekről felnőtteknek” alcímet.

A Vendég a háznál immáron három évtizede kíséri és segíti a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban; iránytűként szolgál a családi kapcsolatok, az egészségügy, az oktatás és a családpolitikai döntések területén.

Kossuth Rádió népszerű műsorát ünnepelve május 25-én, szerdán dupla adással készül a hallgatóknak: utánajárnak, hogyan alakult néhány egykori riportalanyuk sorsa, és az is kiderül, melyek a szerkesztők legkedvesebb témái. A rádió közösségi média oldala is tartogat meglepetést: rövid hangképekkel, bejátszókkal, a hallgatók visszajelzéseiből és a legjobb pillanatokból idézik meg a műsor indulása óta eltelt 30 évet.

Borítókép: A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított Tőkéczki László-díj első kitüntetettje, Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztője, a Vendég a háznál című műsor gazdája az elismerés átadása után a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai székházában 2018. szeptember 24-én

Tovább olvasom