Médiapiac
Médiatanács: Közel 90 millió forintból készülhetnek műsorok
Rádiós hírműsorok, tematikus és szolgáltató magazinműsorok készülhetnek csaknem 90 millió forintból, erről is döntött e heti ülésén a médiatanács – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága pénteken az MTI-vel.
Azt írták, hogy hiánypótló felmérések készültek a televíziózást segítő szolgáltatásokról.
Közölték: 28 pályázat nyert el több mint 89 millió forintot a médiatanács hírműsorok, tematikus és szolgáltató magazinműsorok készítését ösztönző 2022-es pályázatának első fordulójában.
Hírműsorokat készíthet a kecskeméti Gong Rádió, a budapesti, a pécsi, a salgótarjáni, a kiskunfélegyházi, a szegedi és a debreceni Rádió 1, a székesfehérvári Vörösmarty Rádió, a 88,9 Best FM Zalaegerszeg és a budapesti Klasszik Rádió 92.1.
A szolgáltató magazinműsorok kategóriájában sikeresen pályázott a szolnoki Aktív Rádió, a veszprémi Mária Rádió, a Sárvár Rádió, a Rádió Törökszentmiklós, az egri 100,7 Best FM, a székesfehérvári Alpha Rádió, a miskolci és a nyíregyházi Európa Rádió, a Bajai Rádió, a kalocsai KORONAfm100, a tatabányai Forrás Rádió, a békéscsabai 104,0 Rádió 1, a 98.4 Mega Rádió és a Csaba Rádió, valamint a fővárosi Karc FM és a Rádió M.
Tematikus magazint készíthet a támogatásból a székesfehérvári Táska Rádió és a fővárosi Trend FM.
A hatóság látás- és hallásérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat – a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt – mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek.
Egy ezerfős, a teljes lakosságot reprezentáló mintán pedig azt vizsgálták, hogy mennyire népszerű a külföldi filmek eredeti nyelvű vetítésének lehetősége, valamint mennyire közkedveltek a gyermekvédelmi funkciók.
A lakossági mintán alapuló kutatás résztvevőinek 88 százaléka tud a kiskorúak védelméhez kapcsolódó korhatár-besorolásról. Jóval kevesebben vannak azok, akik az audionarrációról vagy a külföldi filmek eredeti nyelvű sugárzásának szabályozásáról hallottak (39, illetve 30 százalék).
Az ezerfős kutatás válaszadóinak csaknem fele úgy élte meg, hogy az elmúlt néhány évben nőtt a feliratos műsorok száma, de csupán 32 százalékuk érzi úgy, hogy javult a minőségük. Szinkronizált filmeket a nézők 63 százaléka nézne, 37 százalékuk pedig szeretné, ha eredeti nyelven is elérhetőek lennének az alkotások.
A vizsgált gyermekvédelmi műszaki lehetőségeket csak a szülők 28 százaléka használja, bár 82 százalékuk jelezte, hogy valamilyen formában ellenőrzi, milyen műsort néz a gyermeke.
A látás- és hallásérültek körében végzett felmérésből kiderül, hogy a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást vagy az audionarrációt, de az érintettek jelentős része nem tud ezekről vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével. Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása.
A tanulmány rámutat arra, hogy fontos cél lehet a műszaki opciók használhatóságának, ismeretének, elterjedésének javítása, és meghatározza a főbb, orvosolandó pontokat is.
Az eredményeket a hatóság a törvényi kötelezettségek alá tartozó televíziós csatornáknak is elküldte azzal a céllal, hogy javíthassák szolgáltatásaikat – olvasható a közleményben.
Médiapiac
Potápi Árpád: a magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika
Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője kapta idén a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Kosztolányi-díját.
A magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Visegrádon az MTI beszámolója szerint.
Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott:
az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége. Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik
– mondta.
Felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Ez indította útnak a modern kori nemzetpolitikát, amelyet a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése követett – emelte ki az államtitkár.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Potápi Árpád János 2010-től a nemzetpolitika területén több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik – hangsúlyozta.
Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.
A hagyományos és online eszközöket ötvözve szeretnének eljutni a világ magyarságához éljenek bárhol
– mutatott rá, végül áttekintette az államtitkárság által 2010 óta elért eredményeket.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk és a sokszor „betűhiányos” fiatalok már nem olvasnak, hanem rövidfilmes produkciókat néznek.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Egyre inkább jelen vannak a hibrid műfajok, amelyek között a rövid videók kiemelt helyet foglalnak el – mutatott rá.
A print média értékelése szerint „haldoklik”, már csak egyfajta „örökség formájában velünk lévő hagyomány”, sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn.
Eltűnt a márkahűség az online médiában, a direkt elérés – tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook elavultnak számít, a TikTok felületén 13,2 milliárd videót tekintenek meg havonta a felhasználók.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy versenyhelyzetbe került az újságírás a különböző médiafelületekkel.
Nem szabad versenytársnak tekinteni azt az újságírást, azt a műfajt, amelyet a jelenlévők képviselnek, fontos azokat is kiszolgálni, akik a minőségi újságírást várják el
– hangsúlyozta.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Kitért arra is, mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, és úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig, “nekünk van egy fontos szenvedélyünk, a nemzetünk” – mondta.
Átadták a Kosztolányi-díjat
A rendezvényen az idén Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője vehette át a Kosztolányi-díjat a magyar ügy példamutató képviseletéért.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke laudációjában kiemelte: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten „csiszolta”, majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki – mutatott rá, hozzátéve: Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Molnár Judit megköszönte az elismerést, az anyaország támogatását, és azt mondta: nagyon sok minden terheli a Felvidéket. Úgy fogalmazott: erősek is lehetnének, de – bár aránylag sokan vannak – gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról – hangsúlyozta. Hozzátette, mindez nem csak a politikáról szól; ha eljutnak odáig, hogy merik a magyar nyelvet használni a mindennapokban, akkor lehet, hogy erősebbek lesznek. Az ő munkájuk meggyőzni az embereket arról, hogy jó magyarnak lenni – mondta a díjazott.
A kétnapos konferencia megelőző napjáról szóló beszámolót ide kattintva tudja elolvasni.
Tudósításunkat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója konferencián elmondott szombati előadásáról ide kattintva tudja elolvasni.
Médiapiac
Átadták a közmédia legrangosabb szakmai díjait
A köz szolgálatáért végzett tevékenység és a példaértékű szakmai munka elismeréseként tíz kategóriában osztották ki a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított elismeréseket.
A közmédia mindig a közösről szól, a „közös kultúráról, aggodalmainkról, küzdelmeinkről, sikereinkről; közös jelenünkről és jövőnkről” – mondta a péntek esti eseményen Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke az MTI beszámolója szerint. Hozzátette:
a kitüntetettek tehetségükkel, tudásukkal a közt szolgálják. Úgy fogalmazott, a közmédia nevében a „bűvös szó: köz”, amely csak három betű, de „felér egy sokpontos kiáltvánnyal”. A célt mindig ez a három betű adja
– emelte ki.
A díjátadón a kiemelkedő szakmai munkáért és a közösségért végzett tevékenységért járó Duna-díjat Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetének, az Ökumenikus Segélyszervezetnek ítélte oda a kuratórium. A kitüntetést Lehel László, a szervezet elnök-igazgatója vette át.
A Karinthy-gyűrűt Reviczky Gábor, a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész kapta. Mint elhangzott: a szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó kitüntetésben 1975 óta részesülnek a humor műfajának képviselői.
Az idén Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal elismert színművész az évtizedek alatt a magyar- és világirodalom sok színpadi művében, valamint számtalan filmben és tévéjátékban alkotott emlékezeteset, emellett világsztároknak kölcsönözte hangját – emelte ki Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a díj átadásakor.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Közölte, hogy Reviczky Gábor színházi szerepek mellett a kilencvenes és a kétezres évek szinte valamennyi magyar filmvígjátékában is játszott.
Szellemes ember, nagy nevettető és a Rádiókabaré nélkülözhetetlen alakja – jelentette ki Altorjai Anita. Hozzátette: a szórakoztatás számára színészi küldetés, és mind a nézők, mind a szakma részéről megbecsülés övezi. Megjegyezte: Reviczky Gábor 74 évesen is dolgozik, azok után is, hogy a „sors kényszerpihenőre küldte” egy időre.
A Sára–Csoóri-életműdíjat Hábermann Jenő vehette át. A Balázs Béla-díjas filmproducer számos filmes műfajban bizonyította kivételességét, a lényeglátás képességét, a producerként keze alatt megvalósult filmek az igazságot és az értékeket hirdetik, tehetségével, elhivatottságával, szakmai és emberi nagyszerűségével tiszteletet vívott ki határainkon innen és túl – mondta az átadón Tóth István Zoltán, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tartalomért felelős igazgatója.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Az életműdíjjal egyszerre két személyiségnek állít emléket az alapító: a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező Sára Sándornak, valamint a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszé- és prózaíró Csoóri Sándornak.
Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat a magyar zene rádiójának, a Dankó Rádiónak ítélte oda a kuratórium. A magyarnótákat, népzenét, operettslágereket, örökzöld dallamokat és világzenét sugárzó adó több mint egy évtizede közvetít értékes kultúrát – méltatta a rádiót Takaró Mihály irodalomtörténész. A díjjal a Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Duna Televízió alapító kurátora, valamint a közmédia számos műsorának házigazdája és közreműködője előtt tisztelegnek.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A Herczeg Ferenc-díjban Andrónyi Kolos, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Vallási, valamint Nemzetiségi és Külhoni Főszerkesztőségének vezetője részesült. Újító szemléletének köszönhető a közmédia számos vallási és nemzetiségi műsora, szakmai elhivatottságával nagyban hozzájárult az év egyik legmeghatározóbb eseményének, Ferenc pápa budapesti látogatásának történeti jelentőségű közvetítéséhez – emelte ki az átadón Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója. Az elismeréssel a 160 éve született író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Figyelő című lap szerkesztő-újságírója, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A Magyar Rádió egykori zenei igazgatója, a Zeneakadémia hajdani főigazgatója, a Corvin-lánccal és Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus emlékére alapított Dohnányi Ernő-díjat a Vujicsics Együttesnek ítélte oda a kuratórium. A Kárpát-medencei délszláv nemzetiségek népzenei hagyományait ápoló Kossuth-díjas zenekar jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját – emlékeztetett a díj átadásakor Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Radványi Dorottya televíziós műsorvezető kapta a Wacha Imre-díjat, amely a rádiós és televíziós munkatársakat több mint 50 évig oktató beszédtanárnak, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével és Arany Kazinczy-díjjal kitüntetett életműdíjas nyelvésznek állít emléket.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A magyar nemzeti hírügynökség alapítója, az MTI kiemelkedő szerkesztője és parlamenti tudósítója előtt tisztelgő Egyesy Géza-díjat Haják Szabó Mária, a Kossuth Rádió felvidéki tudósítója kapta. A díj átadásakor elhangzott: tudósításai, riportjai, interjúi naponta hallhatók a Krónikában és a Határok nélkül című műsorban. Közössége iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy a felvidéki magyar újságíróképzés egyik meghatározó alakja.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Az MTVA 2021-ben elhunyt hírigazgató-helyettesének emlékére alapított Gyukity István-díjat az M1 aktuális csatorna műsorvezetője, Meszes Boglárka vehette át.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének emléket állító Knézy Jenő-díjat Vásárhelyi Tamás, az M4 Sport kommentátora kapta.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A közszolgálati média díjátadó gáláját december 22-én 21 órakor az M5 kulturális csatorna is bemutatja.
Médiapiac
Ez kínos: középső ujja felmutatásával kezdte a híradót a BBC műsorvezetője (videó)
Viccelni akart, rosszul sült el: élő adásban mutatott be a kamerának a BBC hírolvasója.
A BBC News hírolvasója, Maryam Moshiri rendhagyó módon, középső ujja felmutatásával kezdte a december 6-i híradót. Miután észlelte a bakit, rutinosan váltott és elkezdte az adást – számol be róla a Mandiner.
A műsorvezető a kínos pillanatokra az X-oldalán (korábban Twitter) adott magyarázatot.
Az adás kezdete előtt egy kicsit viccelődtem a stábbal. Úgy tettem, mintha visszaszámolnék, aztán amikor az egyeshez értünk, viccből megfordítottam az ujjamat, és nem tudtam, hogy ezt a kamera mutatni fogja. Ez egy magánjellegű poén volt a stábbal, és nagyon sajnálom, hogy kikerült az adásba! Buta vicc volt
– fogalmazott a híradós.
🚨#WATCH: As BBC News opens with anchor Maryam Moshiri was caught giving the middle finger live on the broadcast before transitioning to delivering the morning news pic.twitter.com/1l4tHccEM2
— R A W S A L E R T S (@rawsalerts) December 6, 2023
Borítókép: képernyőfotó a videóból