Kövess minket!

Médiapiac

Médiapiac 2011: unalom, félelem, értetlenkedés a médiatörvény körül

L. Simon László unja már a témát, Borókai Gábort nem kötötték le a technikai kérdések, Nádori Péter szerint felesleges a sajtószabadság végét vizionálni, Kovács Tibor pedig a tisztázatlan jogi környezettől tartott, miközben Sarkady Ildikó szerint sok a pontatlanság és a belemagyarázás a törvény körül. Így vitáztak ők a Média és jog kerekasztalban a Médiapiac 2011 konferencián.

Időnként technikai kérdéseken rugóztak, időnként pedig egészen parázs vitát folytattak a Média és jog kerekasztal résztvevői a Médiapiac 2011 konferencián. Sarkady Ildikó – az egyik legneuralgikusabb pontot, a blogok szabályozását érintő kérdés kapcsán – elmondta: a jogalkotói szándék az EU-direktíva alapján világosan az volt, hogy az új médiatörvény a szerkesztett tartalmakra vonatkozzon. Így aztán a sajtóban kialakult vita egy része “belemagyarázás”, amit a jogalkotói oldal pontatlansága és jogtechnikai hibák kísértek.

L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság elnöke egyfelől azt közölte, hogy már nagyon unja a médiatörvény körüli vitát, másfelől kifakadt, miszerint “az istennek sem értik meg, hogy a blogokat nem akarjuk szabályozni”. Hozzátette, szerinte nemcsak a jogalkotói szándék, hanem a szöveg is egyértelmű és tiszta, így már rég nem a törvényről kellene beszélni.

A kérdés persze nem intézhető el ilyen könnyen a blogok szabályozásával kapcsolatban, ugyanis – ahogy Sarkady Ildikó is kiemelte – a törvény azon online tartalmakra vonatkozik, amelyek szerzői, üzemeltetői gazdasági és szerkesztői felelősséget, kockázatot viselnek. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke viszont úgy vélte, hogy jelen állás szerint a professzionális blogok, amelyeket üzletszerűen működtetnek, és a “blog” megnevezés igazából csak a formára utal, könnyebb pályán versenyeznek, mint példul a portálok.

Ezzel együtt úgy gondolja, a sajtószabadság végét vizionálni nem reális, valójában még nem is tart a piac az implementálásnál, ami alapján bővebbet lehetne mondani. Hozzátette: sok esetben a viták során éppen azok nincsenek jelen, akik valami érdemit mondhatnának. Korábban elég volt egységesen a ptk-t, btk-t figyelni, ami bármely szolgáltatásra vonatkozik mérettől, témától függetlenül. A mostani helyzet más, a viták gyakran hisztérikusak, ebben ugyanakkor hibás a jogalkotói oldal is, a félreérthető megfogalmazások miatt.

L. Simon László éppen azt sérelmezte, hogy egyes médiumok “fehér lapokkal tüntettek”, ahelyett, hogy mélyebb szakmai vita kezdődnek portálokról, blogokról, mivel az cél volna, hogy a “blog” elnevezés ne mentse fel a szerkesztőt a “formális” szerkesztőségekhez képest kevesebb felelősséget ráróva.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) nemrégiben megválasztott elnöke ismételten a nem elég tiszta jogi környezetet kárhoztatta, ami a kiadók versenyképességét jelentősen befolyásolhatja, miközben az online is eszi a piacukat. Utóbbi kapcsán a politikus azt reagálta, hogy ugye a print nem akarja velük megoldatni a gazdasági, versenyképességi problémáit?

L. Simon László szerint a legtöbb felvetett kérdésre egy év múlva kellene visszatérni, amikor már valóban alkalmazzák a törvényt, és akkor lehet finomhangolni, ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a vitaalap ne a sajtószabadság vége legyen.

Sarkady Ildikó és a ritkán megszólaló Borókai Gábor is úgy vélte, sokat egyszerűsítene az ügyön, ha végre lenne egy végrehajtási rendelet. A sajtóbizottság elnöke ezzel egyetértett, ám arra figyelmeztetett, hogy a média témának sok gazdája van (NFM, sajtóbizottság, ÁSZ), s ha ehhez is hozzányúltak volna, akkor “még inkább elszabadul a pokol”. Sarkady Ildikó azt is problémásnak látta, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) túl nagy hatalom koncentrálódik, miközben nincs meg a téma minisztériumi pendantja.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom