Kövess minket!

Médiapiac

Médiapiac 2011: unalom, félelem, értetlenkedés a médiatörvény körül

L. Simon László unja már a témát, Borókai Gábort nem kötötték le a technikai kérdések, Nádori Péter szerint felesleges a sajtószabadság végét vizionálni, Kovács Tibor pedig a tisztázatlan jogi környezettől tartott, miközben Sarkady Ildikó szerint sok a pontatlanság és a belemagyarázás a törvény körül. Így vitáztak ők a Média és jog kerekasztalban a Médiapiac 2011 konferencián.

Időnként technikai kérdéseken rugóztak, időnként pedig egészen parázs vitát folytattak a Média és jog kerekasztal résztvevői a Médiapiac 2011 konferencián. Sarkady Ildikó – az egyik legneuralgikusabb pontot, a blogok szabályozását érintő kérdés kapcsán – elmondta: a jogalkotói szándék az EU-direktíva alapján világosan az volt, hogy az új médiatörvény a szerkesztett tartalmakra vonatkozzon. Így aztán a sajtóban kialakult vita egy része “belemagyarázás”, amit a jogalkotói oldal pontatlansága és jogtechnikai hibák kísértek.

L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság elnöke egyfelől azt közölte, hogy már nagyon unja a médiatörvény körüli vitát, másfelől kifakadt, miszerint “az istennek sem értik meg, hogy a blogokat nem akarjuk szabályozni”. Hozzátette, szerinte nemcsak a jogalkotói szándék, hanem a szöveg is egyértelmű és tiszta, így már rég nem a törvényről kellene beszélni.

A kérdés persze nem intézhető el ilyen könnyen a blogok szabályozásával kapcsolatban, ugyanis – ahogy Sarkady Ildikó is kiemelte – a törvény azon online tartalmakra vonatkozik, amelyek szerzői, üzemeltetői gazdasági és szerkesztői felelősséget, kockázatot viselnek. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke viszont úgy vélte, hogy jelen állás szerint a professzionális blogok, amelyeket üzletszerűen működtetnek, és a “blog” megnevezés igazából csak a formára utal, könnyebb pályán versenyeznek, mint példul a portálok.

Ezzel együtt úgy gondolja, a sajtószabadság végét vizionálni nem reális, valójában még nem is tart a piac az implementálásnál, ami alapján bővebbet lehetne mondani. Hozzátette: sok esetben a viták során éppen azok nincsenek jelen, akik valami érdemit mondhatnának. Korábban elég volt egységesen a ptk-t, btk-t figyelni, ami bármely szolgáltatásra vonatkozik mérettől, témától függetlenül. A mostani helyzet más, a viták gyakran hisztérikusak, ebben ugyanakkor hibás a jogalkotói oldal is, a félreérthető megfogalmazások miatt.

L. Simon László éppen azt sérelmezte, hogy egyes médiumok “fehér lapokkal tüntettek”, ahelyett, hogy mélyebb szakmai vita kezdődnek portálokról, blogokról, mivel az cél volna, hogy a “blog” elnevezés ne mentse fel a szerkesztőt a “formális” szerkesztőségekhez képest kevesebb felelősséget ráróva.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) nemrégiben megválasztott elnöke ismételten a nem elég tiszta jogi környezetet kárhoztatta, ami a kiadók versenyképességét jelentősen befolyásolhatja, miközben az online is eszi a piacukat. Utóbbi kapcsán a politikus azt reagálta, hogy ugye a print nem akarja velük megoldatni a gazdasági, versenyképességi problémáit?

L. Simon László szerint a legtöbb felvetett kérdésre egy év múlva kellene visszatérni, amikor már valóban alkalmazzák a törvényt, és akkor lehet finomhangolni, ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a vitaalap ne a sajtószabadság vége legyen.

Sarkady Ildikó és a ritkán megszólaló Borókai Gábor is úgy vélte, sokat egyszerűsítene az ügyön, ha végre lenne egy végrehajtási rendelet. A sajtóbizottság elnöke ezzel egyetértett, ám arra figyelmeztetett, hogy a média témának sok gazdája van (NFM, sajtóbizottság, ÁSZ), s ha ehhez is hozzányúltak volna, akkor “még inkább elszabadul a pokol”. Sarkady Ildikó azt is problémásnak látta, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) túl nagy hatalom koncentrálódik, miközben nincs meg a téma minisztériumi pendantja.

Médiapiac

Kémkedés gyanújával fogtak el egy orosz újságírót

Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy orosz újságírót a koszovói határon – jelentette be helyi idő szerint szombaton a koszovói belügyminiszter.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Xhelal Sevcla közleményben tájékoztatott, hogy a Daria Aszlamova nevű újságíróról „több országban bebizonyosodott, hogy az orosz hadsereg és hírszerzés számára végez kémtevékenységet”. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap később Aszlamovára hivatkozva azt közölte, hogy az alkalmazásukban álló újságíró azóta kiszabadult, és jelenleg a szerbiai Raska városában tartózkodik. Aszlamova és a lap nem tértek ki a hatóságok által említett kémkedés gyanújára.

A múlt héten ismét fellángolt a feszültség Koszovó és Szerbia között. Moszkva a héten támogatásáról biztosította Belgrádot a koszovói konfliktusban, amely azt követően lángolt fel, hogy a koszovói kormány szombaton bejelentette: augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél, valamint a szerb rendszámtáblájukat is le kell cserélniük a belépésnél ideiglenes koszovói táblára – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihagyta hírügynökségi cégét Kálmán Olga a vagyonnyilatkozatából

A DK politikusa is kitöltötte vagyonnyilatkozatát, nem is akárhogy.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A DK országgyűlési képviselője, Kálmán Olga élt az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, s rögtön kihagyta a vagyonnyilatkozatból a hírügynökségi cégét 

– hívta fel a figyelmet a Mandiner

A Magyar Nemzet által szemlézett cikk kiemelte, hogy Kálmán Olga korábbi vagyonnyilatkozatában a szabályozásnak megfelelően minden gazdasági érdekeltségéről, így a K.O. Press Hírszolgáltató Bt.-ről is beszámolt, legfrissebb vagyonnyilatkozatából viszont – vélhetően az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel élve – a Gyurcsány-párt képviselője immár kihagyta hírügynökségi cégét. 

A Mandiner részletezi, hogy Kálmán Olga cége egyébként többek között hírügynökségi tevékenységgel, könyvkiadással, napilapkiadással, egyéb időszaki kiadványok kiadásával, világhálóportál-szolgáltatással, vezetési tanácsadással és kommunikációval foglalkozik. 

Ez a tevékenységi kör egyébként bizonyos esetekben a jelenlegi szabályozás szerint határterületnek is minősülhet, hiszen ha például politikai kommunikációs tanácsadást vagy közéleti, politikai tematikájú napilapot, könyvet, kiadványt ad ki a cég, az akár bele is eshet azon bevallani köteles gazdasági társaságok körébe, amelyek befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre

– hangsúlyozta a Mandiner cikke.

Hozzáteszik: kérdés az is, hogy ha a Gyurcsány-párt képviselője is él az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, mennyire hiteles a baloldali pártok és média eddigi narratívája, amely igencsak szájhúzva fogadta az új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elérhetetlenné vált a jellegzetes ellenzéki Facebook-oldal

Az előadó Youtube-csatornájáról is törölte korábbi politikai tartalmú videóit.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A sajátos ellenzéki előadó, a kormányellenes tüntetések jól Ismert arca, Antsi, Vasárnap még azt írta közösségi oldalán, hogy:„Nem látok jövőt a jelenlegi ellenzékben”.

Csalódottságát az okozta, hogy a szombat délutánra, a Kossuth térre hirdetett Márki-Zay Péter nevével is fémjelzett tüntetés a szervezők szerint is kudarcba fulladt. Bár a Facebook-eseménynél több mint 2500-an jelezték a részvételüket, a rendezvényen egyes becslések szerint mindössze 100 ember jelent meg.

Törölte több korábbi videóját is

Alig pár órával a bejegyzés megjelenése után azonban elérhetetlenné vált Antsi Facebook-oldala. Ugyanakkor a Youtube-csatornája még elérhető, viszont időközben arról is lekerültek a korábbi, kormánykritikus szerzeményei. Így már csak 16 videó érhető el nála – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom