Kövess minket!

Médiapiac

Médiaegyensúly konferencia – a jobboldali média még mindig kisebbségben van

A XXI. Század Intézet a hazai média helyzetéről és egyensúlyáról szervezett konferenciát.

Terror Háza Múzeum

A rendszerváltoztatás mélyreható változásokat hozott, ám ez sokszor csak a felszínt érintette, mert strukturális értelemben több dolog változatlan maradt – fogalmazott Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója köszöntőjében az intézet által szervezett Médiaegyensúly című konferencián, kedden.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint Békés Márton arról beszélt, hogy

az elmúlt tizenkét évben a médiapiac jelentősen átalakult, és bár a jelenleg domináló baloldali média mindezt a sajtószabadság eltörléseként fogja fel, a jobboldali média még mindig kisebbségben van.

Az esemény Békés Márton köszöntője után kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott.

„Aki eladja a sajtóját, ezzel eladja a jogát a nemzeti öntudat megteremtésére” – idézte Albert Camus-t Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója azzal kapcsolatban, hogy

a rendszerváltás valójában azt jelentette a magyar sajtóban, hogy a külföld – főként a németek – kivásárolta a magyar sajtót, így az ő kezükbe került a tájékoztatás.

Schmidt Mária leszögezte, hogy a tulajdonosi igény és elvárás minden médiumot meghatároz, ez alól az újságírók sem kivételek. 

Egészen a rendszerváltásig naivak voltunk a média tekintetében, talán a kommunizmus egyik hatása volt, hogy mindig a gazdaság volt a látókörünk közepében, és nem figyeltünk arra, hogy valójában az újságírásnak, a televíziónak milyen nagy szerep jut a gondolat- és értékvilág kialakításában 

– mutatott rá Schmidt, hozzátéve, hogy “az a feladatunk, hogy mindig egy lépéssel előrébb legyünk, mint a másik oldal, ezért ha azt látjuk, hogy a nyomtatott sajtó már nem vonz akkora tömeget, akkor más irányba kell fordulni. A mostani világban rövidfilmeket, két-három perces tartalmakat kell ütősen elkészíteni.”

Stefka István kifejtette, a kommunisták már a Kádár-rendszerben készültek az átalakulásra, majd a privatizációval a volt nómenklatúra a média feletti irányítást is megszerezte. A PestiSrácok lapigazgatója rámutatott, a sajtó 98 százaléka továbbra is a kommunisták és liberálisok kezében maradt, a négy országos napilapot áron alul adták el a médiamoguloknak azzal a feltétellel, hogy pozícióban kellett hagyniuk a korábban a pártállam által kijelölt vezetőket. 

Ugyanez történt a Magyar Rádióval és Magyar Televízióval is, amelyeket a balliberális elit továbbra is kézben tartott – hívta fel a figyelmet Stefka. Mint mondta, Antall Józsefék nem vették észre, hogy a médiának meghatározó szerepe van a politikában, így nem volt meglepő, hogy 1994-ben elvesztették a választást. Az 1998-as Fidesz-győzelem után Orbán Viktorék erre már rájöttek, és ütőképes sajtóbirodalom felépítésébe fogtak. A baloldali sajtó mindent kiforgat, más országokban nem történne meg, hogy saját hazája ellen tevékenykedik egy médium – szögezte le Stefka István.

A média nyugaton és itthon is válságban van: az olvasó az interneten szeretne olvasni híreket, de nem hajlandó fizetni érte – vázolta a média helyzetével kapcsolatos gondolatait Boris Kalnoky, az MCC Médiaiskola vezetője. Emellett az újságírás hitelességi válságban is szenved, mert az olvasó a kommunista idők óta fél, hogy a sajtó hazudik. Mint mondta, egy véleménycentrikus, már nem a tényekre fókuszáló médiakultúra alakult ki. 

– Magyarországon nincs közszolgálati média, hanem közpénzből, százmilliárdokkal felhízlalt „fake news” gyár van, az MTVA-tól kezdve a Pesti Srácokon át a különböző online fórumokig – fogalmazta meg véleményét Seres László balliberális újságíró, blogger.

Seres elismerte, hogy a nyugati média sok helyen torzít és vannak hibái, azonban szerinte fontos tisztázni, hogy a közszolgálatiság nem egyenlő a kormány álláspontjával. 

Deák Dániel, a XXI. Század vezető elemzője arról beszélt, hogy a közmédia részéről hetente több mint hetven felkérés érkezik a baloldal felé, ebből azonban csak egy vagy két alkalommal fogadják el a meghívást. 

Az internet generációs okokból is, de egyre markánsabban jelenik meg a nyilvánosságban, a hagyományos médiumok gazdasági alapjai kezdenek visszahúzódni – erről már Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke beszélt. Fontossá váltak az online platformok és a streamingelés, ezekre vonatkozóan Magyarország önálló, hatékony szabályozást nem, vagy csak részkérdésekben tud alkotni. Ezeken a platformokon mindenki szabadon beszélhet ingyen, aminek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. 

G. Fodor Gábor szerint a média egy harci terep, az elmúlt tizenkét év arról szólt, hogy a jobboldal megpróbálta utolérni a balt. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója elmondta, az úgynevezett független-objektív úgy alakult ki, hogy mindig is a másik oldal határozta meg az érvényesség és hitelesség kritériumait.

Ma már úgy átalakult az újságírás, hogy sajnos azok a platformoknak az algoritmusa, amelyekre tartalmakat gyártanak az újságírók, főként liberális, destruktív, nihilista, cinikus hozzáállás részesíti előnyben – csatlakozott a témához Kulifai Máté, a Hetek.hu főszerkesztője. Mint elmondta, éppen ezért nagyon nehéz az újságíróknak az értékeiket megőrizve alkalmazkodni a digitális platformokhoz. 

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Huth Gergely, Stefka István és Schmidt Mária (Fotó: Terror Háza Múzeum)

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom