Médiapiac
Médiaegyensúly konferencia – a jobboldali média még mindig kisebbségben van
A XXI. Század Intézet a hazai média helyzetéről és egyensúlyáról szervezett konferenciát.
A rendszerváltoztatás mélyreható változásokat hozott, ám ez sokszor csak a felszínt érintette, mert strukturális értelemben több dolog változatlan maradt – fogalmazott Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója köszöntőjében az intézet által szervezett Médiaegyensúly című konferencián, kedden.
A Magyar Nemzet tudósítása szerint Békés Márton arról beszélt, hogy
az elmúlt tizenkét évben a médiapiac jelentősen átalakult, és bár a jelenleg domináló baloldali média mindezt a sajtószabadság eltörléseként fogja fel, a jobboldali média még mindig kisebbségben van.
Az esemény Békés Márton köszöntője után kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott.
„Aki eladja a sajtóját, ezzel eladja a jogát a nemzeti öntudat megteremtésére” – idézte Albert Camus-t Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója azzal kapcsolatban, hogy
a rendszerváltás valójában azt jelentette a magyar sajtóban, hogy a külföld – főként a németek – kivásárolta a magyar sajtót, így az ő kezükbe került a tájékoztatás.
Schmidt Mária leszögezte, hogy a tulajdonosi igény és elvárás minden médiumot meghatároz, ez alól az újságírók sem kivételek.
Egészen a rendszerváltásig naivak voltunk a média tekintetében, talán a kommunizmus egyik hatása volt, hogy mindig a gazdaság volt a látókörünk közepében, és nem figyeltünk arra, hogy valójában az újságírásnak, a televíziónak milyen nagy szerep jut a gondolat- és értékvilág kialakításában
– mutatott rá Schmidt, hozzátéve, hogy “az a feladatunk, hogy mindig egy lépéssel előrébb legyünk, mint a másik oldal, ezért ha azt látjuk, hogy a nyomtatott sajtó már nem vonz akkora tömeget, akkor más irányba kell fordulni. A mostani világban rövidfilmeket, két-három perces tartalmakat kell ütősen elkészíteni.”
Stefka István kifejtette, a kommunisták már a Kádár-rendszerben készültek az átalakulásra, majd a privatizációval a volt nómenklatúra a média feletti irányítást is megszerezte. A PestiSrácok lapigazgatója rámutatott, a sajtó 98 százaléka továbbra is a kommunisták és liberálisok kezében maradt, a négy országos napilapot áron alul adták el a médiamoguloknak azzal a feltétellel, hogy pozícióban kellett hagyniuk a korábban a pártállam által kijelölt vezetőket.
Ugyanez történt a Magyar Rádióval és Magyar Televízióval is, amelyeket a balliberális elit továbbra is kézben tartott – hívta fel a figyelmet Stefka. Mint mondta, Antall Józsefék nem vették észre, hogy a médiának meghatározó szerepe van a politikában, így nem volt meglepő, hogy 1994-ben elvesztették a választást. Az 1998-as Fidesz-győzelem után Orbán Viktorék erre már rájöttek, és ütőképes sajtóbirodalom felépítésébe fogtak. A baloldali sajtó mindent kiforgat, más országokban nem történne meg, hogy saját hazája ellen tevékenykedik egy médium – szögezte le Stefka István.
A média nyugaton és itthon is válságban van: az olvasó az interneten szeretne olvasni híreket, de nem hajlandó fizetni érte – vázolta a média helyzetével kapcsolatos gondolatait Boris Kalnoky, az MCC Médiaiskola vezetője. Emellett az újságírás hitelességi válságban is szenved, mert az olvasó a kommunista idők óta fél, hogy a sajtó hazudik. Mint mondta, egy véleménycentrikus, már nem a tényekre fókuszáló médiakultúra alakult ki.
– Magyarországon nincs közszolgálati média, hanem közpénzből, százmilliárdokkal felhízlalt „fake news” gyár van, az MTVA-tól kezdve a Pesti Srácokon át a különböző online fórumokig – fogalmazta meg véleményét Seres László balliberális újságíró, blogger.
Seres elismerte, hogy a nyugati média sok helyen torzít és vannak hibái, azonban szerinte fontos tisztázni, hogy a közszolgálatiság nem egyenlő a kormány álláspontjával.
Deák Dániel, a XXI. Század vezető elemzője arról beszélt, hogy a közmédia részéről hetente több mint hetven felkérés érkezik a baloldal felé, ebből azonban csak egy vagy két alkalommal fogadják el a meghívást.
Az internet generációs okokból is, de egyre markánsabban jelenik meg a nyilvánosságban, a hagyományos médiumok gazdasági alapjai kezdenek visszahúzódni – erről már Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke beszélt. Fontossá váltak az online platformok és a streamingelés, ezekre vonatkozóan Magyarország önálló, hatékony szabályozást nem, vagy csak részkérdésekben tud alkotni. Ezeken a platformokon mindenki szabadon beszélhet ingyen, aminek előnyei és hátrányai egyaránt vannak.
G. Fodor Gábor szerint a média egy harci terep, az elmúlt tizenkét év arról szólt, hogy a jobboldal megpróbálta utolérni a balt. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója elmondta, az úgynevezett független-objektív úgy alakult ki, hogy mindig is a másik oldal határozta meg az érvényesség és hitelesség kritériumait.
Ma már úgy átalakult az újságírás, hogy sajnos azok a platformoknak az algoritmusa, amelyekre tartalmakat gyártanak az újságírók, főként liberális, destruktív, nihilista, cinikus hozzáállás részesíti előnyben – csatlakozott a témához Kulifai Máté, a Hetek.hu főszerkesztője. Mint elmondta, éppen ezért nagyon nehéz az újságíróknak az értékeiket megőrizve alkalmazkodni a digitális platformokhoz.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Huth Gergely, Stefka István és Schmidt Mária (Fotó: Terror Háza Múzeum)
Médiapiac
Tüntetést szervez a Pesti Srácok a Google budapesti székháza elé
A Pesti Srácok március 31-ére, a Google székháza elé szervez tüntetést, miután a tech cég törölte a portál népszerű Youtube-csatornáját.
– Nem hittük volna, hogy ismét eljön ez a nap. Nem hittük, hogy valaha szükségünk lesz még a ma már csak rossz emlékként porosodó tábláinkra. A táblákra, amelyekkel annak idején a Google székháza elé vonultunk és követeltük, ami jár nekünk: a szabad véleménynyilvánítás jogát. Most azonban ismét itt tartunk – áll a Facebookon meghirdetett esemény leírásában.
Mint ismert, néhány nappal ezelőtt törölték a Pesti Srácok 2022 szeptemberében elindított csatornáját, a PsTV-t a YouTube-ról. A csatornának több mint 54 ezer feliratkozója volt a Social Blade adatai szerint, megtekintéseik pedig napi hetvenezer körül mozogtak, de volt olyan nap az elmúlt két hétben, amikor 240 ezer megtekintést produkált a csatorna. A történtek kapcsán a Google a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében indokolta meg a Pesti Srácok YouTube-csatornájának megszüntetését. „A PsTV csatornát azért szüntettük meg, mert annak létrehozásával megkerülték a Pesti Srácok csatorna megszüntetésére irányuló intézkedésünket, amelyet a gyermekek biztonságára vonatkozó feltételek megsértése miatt távolítottunk el 2020 februárjában” – írták.
Huth Gergely, a a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzetnek megcáfolta a Google állítását.
Hazug érvelésről van szó, hiszen a Pesti Srácok soha nem töltött fel gyermekek biztonságát sértő videót az internetre. Aki ismeri a munkásságunkat, az tudja, hogy a magyar sajtóban talán a legkeményebb oknyomozó cikksorozatokat, a pedofil bűncselekményekről szóló cikkeket éppen a Pesti Srácok írta
– mondta. Hozzátette: háttér-információkból, magyarázatokból nyilvánvalóvá vált számukra, hogy valójában az LMBTQ-témákat érintő videóikat kifogásolták a Google-nél.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Tömeg a demonstráción (Forrás: képernyő fotó/Hír TV)
Médiapiac
Mobilra és tévére még költünk, vezetékes telefonra már kevésbé
A háztartások távközlési kiadásainak jelentős részét a mobiltelefon és az ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. Ez jellemzően két előfizetés költsége. Tízből kilenc család biztos, hogy előfizet a televízióra, melynek átlagosan 4 200 Ft az előfizetői díja. Ezt követi a helyhez kötött internet, mely a háztartások háromnegyedében érhető el, átlagos díja pedig 4 500 Ft. Az otthoni telefon átlagosan 2 000 Ft-os költsége sem elhanyagolható, de ez a szám évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.
2022-ben egy átlagos magyar háztartás havonta 18 600 Ft-ot költött távközlési szolgáltatásokra. Beleértve ebbe az otthoni internet és telefon-, a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a TV-szolgáltatások díjait.
Ez az összeg viszont nem tartalmazza az eszközök árát, a mobilszámlákon esetenként megjelenő készüléktörlesztési és mobilvásárlási költségeket, illetve a streamingszolgáltatóknak közvetlenül fizetett összegeket sem.
A közel 19 ezer forintos átlagos kiadás jellemzően két mobiltelefon-előfizetés, és két otthoni szolgáltatás díjából adódik össze. Ez utóbbiak leginkább a TV-szolgáltatás és az otthoni internet. A távközlési kiadások jelentős részét a háztartások szinte mindegyikében használt mobiltelefon- és ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. A mobil után a televízió-előfizetés vezet, ezt követi a helyhez kötött internet és az otthoni telefon egy fix költsége, bár ez a szám évről évre csökken.
Hogy ki, mennyit hajlandó vagy tud fizetni, azt több tényező is meghatározza. A legfontosabb a háztartásméret, azaz minél többen élnek a háztartásban, annál magasabb az összköltés. A több háztartástag nyilvánvalóan több mobiltelefon-előfizetést, és ezáltal magasabb mobilkiadást eredményez. Ám ezen felül a háztartásméret az otthoni internet-, és a TV-költést is meghatározza. A több felhasználó mellett feltételezhetően nagyobb sávszélességre, többféle TV-csatornára lehet igény. Leginkább a felnőtt, azon belül a dolgozó háztartástagok száma befolyásolja a költést. Ők mobilabb és sokrétűbb felhasználók lehetnek, ráadásul jövedelmük is fedezi a nagyobb igényeket. Érdekesség még, hogy a TV-előfizetésnél a gyermekek száma, azaz a nekik szóló tartalom igénye a felnőttekéhez hasonló hatással bír.
A távközlési kiadásokat a háztartás anyagi helyzete is meghatározza. A vagyonosabb, magasabb jövedelmű, magukat is jobb anyagi helyzetűnek gondoló háztartások távközlésre is többet tudnak költeni.
Az igényeket a háztartás távközlési szolgáltatásai kapcsán a döntéshozó tagjának életkora, iskolai végzettsége is befolyásolja. A legfiatalabbak kevesebb szolgáltatást használnak, jellemzően nem fizetnek elő otthoni telefonra. Viszont a legidősebbeknek az otthoni internetre és az okostelefonban használt mobilinternetre van kevésbé szükségük. Mindezek eredménye, hogy a középkorú döntéshozóval rendelkező háztartások távközlési kiadásai a legmagasabbak. Az olyan háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség nyolc általános, összességében kevesebbet költenek távközlésre. A diplomás háztartásokban pedig a gyorsabb otthoni internetre is hajlandóak előfizetni.
A háztartások átlagos telekommunikációs kiadásai a kutatás alapján a 2021-es 17 800 forintról 2022-re 18 600 forintra emelkedtek. Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Háztartási felmérés” alapján készült.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A hét lemeze – Kulisszarovat a legsikeresebb zenei albumokról
Az elmúlt évtizedek legsikeresebb albumait szemlézi szombat esténként az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorának A hét lemeze rovata. A rovat műsorvezetője, Lola az MTVA Archívumát hívja segítségül a múltidézéshez.
A novemberben indult A hét lemeze című rovat még a legnagyobb zenerajongók számára is újdonságokkal szolgál.
„A hét lemeze egy igazi szerelem projekt az életemben. Énekesnőként lehetek a műsorvezetője egy olyan rovatnak, ami azt gondolom, hogy hiánypótló jelenleg. Kirándulhatok a zenei stílusok között, és fantasztikus érzés, hogy igazi legendák mesélik el, hogyan alkottak maradandót a zenei életben. A rovat indulása óta olyan nagy múltú zenekarok tagjait láthattam vendégül, mint a KFT vagy Neoton Família, de a Junkies és az Ocho Macho is járt már nálunk” – nyilatkozta Lola a rovatról, ami a műfaji sokszínűség jegyében készül.
A műsor legizgalmasabb része, hogy sosem hallott kulisszatitkokat tár a nézők elé. A következő, április 1-jei adásból arra is fény derül, miért fordultak meg a tevék az R-GO első lemezborítójának későbbi kiadásain.