Kövess minket!

Médiapiac

Meccsben vannak

Portfolióépítéssel és -tisztítással telt az elmúlt két év a Chello Central Europe-nál, amely alaposan belehúzott az utóbbi időszakban a sportos tartalmak terén: a Bajnokok Ligájának első csomagja mellett az FA-kupa küzdelmei is a SportTV-n lesznek láthatóak. Málnay B. Levente vezérigazgató a nézettségnövekedés pénzre válthatóságáról, a futball mellett érvényesülni kívánó sportok esélyeiről és az új platformok üzleti súlyáról is beszélt.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg, a Sportos nyár melléklet részeként.

 

Málnay B. Levente

Csökkenő veszteséget mutat a Chello Central Europe Zrt. Milyen stratégia mellett lehet a jelen helyzetben komoly invesztíciókat finanszírozni és nyerő helyzetbe hozni a társaságot?

Pénzügyi adatokat nem kommentálunk, az ugyanakkor látható, hogy az elmúlt két évben mi mindent tettünk. Egyfelől portfóliót erősítünk, másfelől portfóliót tisztítunk: a Spektrum arculatot váltott, a Zone Club megszűnt, a Megamax elindult a magyar piacon, a sporttartalmakat megerősítettük, a Deko TV-t átmárkáztuk és átpozicionáltuk Spektrum Home-má, a SportM-et újradefiniáltuk. Legutóbb pedig a Zome Romanticából és a Filmmúzeumból létrehoztuk a Film Cafét és a Film Mániát.

A társaságunk az elmúlt hat évben öt különböző cégcsoportot vagy cégcsoporttól csatornákat vásárolt fel, több esetben teljes portfóliót, annak valamely eleméért. Logikus tehát, hogy a portfóliónkat kiigazítsuk, finomítsuk, ezáltal keresettebb, piacképesebb kínálatot alakítsunk ki. A portfólió gazdagításán túl több olyan ésszerű szervezeti változtatást hajtottunk végre, amelynek az üzleti mutatókban is meg kell mutatkoznia. Csak egy példa: korábban hat cég szállított szinkronokat a cégcsoportunknak, az utóbbi másfél évben már csak kettő.

 

Mi a sporttartalmak súlya a teljes portfólióban?

A huszonnégy csatornánkból hat sportadó, ebből három a magyar, kettő a cseh és a szlovák, egy pedig a román piacon működik. Jelentős a súlyuk, bár vannak nézettebb csatornák a portfóliónkban. A Sport1 ugyanakkor a magyar és a cseh piacon is a legnézettebbek között van a kínálatunkon belül. A sportszeretők tábora olyan ragaszkodó közönség, amely egyfelől igényes, amikor a kedvenc műfajáról van szó, másfelől elég eltökélt abban, hogy az őt érdeklő tartalmat megnézze, ami erősíti a pozíciónkat.

Nemrég jelentettük be a Magyar Televízióval közösen a magyar focibajnokság jogainak meghosszabbítását. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbiakhoz képest még több meccset közvetítsünk. Korábban maximum négy-öt mérkőzés került egy fordulóból képernyőre, közülük adott esetben csak egy jutott nekünk, az új szezonban viszont már mi magunk is öt-hat mérkőzést adhatunk fordulónként. További nagy lépés, hogy a Bajnokok Ligája első csomagját mi szereztük meg három szezonra, és szintén sokat várunk az FA-kupától, amelynek a közvetítési jogát nemrég nyertük el. Nálunk vannak az amerikai sportok, és további három évre meghosszabbítottuk a spanyol bajnokság jogait.

 

Hogyan lesz ebből több néző és jobb üzleti eredmény? Van energia a nagybevásárlások mellett az innovációra?

Bő egy éve indult a Harmadik Félidő, az idei évben pedig a Fieszta. Létrehoztunk és a jövőben is életre hívunk olyan műsorokat, amelyek a maguk nemében kultikussá válhatnak. Az én korosztályom még emlékszik rá, hogy az átlagos család hazasietett hétvégén a telekről a TeleSport-gólösszefoglalóra. A Harmadik Félidővel ennek a visszahozása a cél, és ne feledjük, hogy továbbra is ez az egyetlen műsor, amely a forduló összes mérkőzésének összes gólját megmutatja, ráadásul olyan show-környezetben, amely ugyan a nyugati piacokon megszokott volt, de Magyarországon mi honosítottuk meg.

Emellett vannak olyan szokatlannak is mondható vállalkozásaink, mint amilyen a KHL. Ez az NHL európai változata, amely egyre jelentősebb Közép-Európában, különösen mióta cseh és szlovák csapatok is részt vesznek benne. Ahogyan szerintem az amerikai foci hazai népszerűsége nagymértékben a SportTV-nek és Faragó Richardnak köszönhető, úgy ez megtörténhet más piacainkon, más sportágakkal is.


Négy piacon is vannak sportos tartalmaitok. Mennyire lokalizáltak a programingdöntések? Beleszól a központ a közép-európai ügyekbe?

Többnyire semmilyen, mozgásterünket szűkítő pressziót nem gyakorol ránk az anyacég, a tulajdonosoknak csak üzleti szintű elvárásaik vannak, az ezek teljesítéséhez szükséges szakmai döntések helyben születnek, az egyes piacok nézői igényeinek figyelembevételével. A cégcsoportban felhalmozódott szaktudást és tapasztalatot viszont jól tudjuk használni, és a hollandiai testvérvállalathoz is fordulhatunk tanácsokért, ötletekért.

A tartalomvásárlás terén igyekszünk kihasználni a regionális szinergiákat, például egy amerikai sportág vagy a spanyol futball-liga jogainak a megvásárlása esetén egyértelmű, hogy ha több piacról tárgyalunk, szélesebbek lesznek a lehetőségeink. De vannak helyi sajátosságok is, például az, hogy Magyarországon megnöveltük a focis tartalmak arányát és a rájuk fordítandó összeget, nem jellemző a cseh vagy a szlovák piacon. Ezekben az országokban viszont a hokijogok exkluzív birtoklásába volt érdemes komoly összegeket fektetnünk.

 

A Bajnokok Ligája jogai is egypiacosak?

A jogokat a magyar piacra szereztük meg. A szlovák és a cseh piacon ezt a pénzt hokira fordítottuk.

 

A Forma–1 például nagyon értékes jog, de szinte lehetetlen közvetlen nyereséget termelni általa, így leginkább marketingcélú befektetésnek fogható fel. Mennyire rázós a Bajnokok Ligája ebből a szempontból?

Általában a sportjogok és ezen belül is a legkurrensebbek – a te szavaiddal – rázósak. Az én tapasztalatom szerint a sportjogpiacon nincsenek receptek, minden egyes jog egyedi helyzet. Vannak olyan jogok, amelyeket koncepcionálisan nagyon szeretnénk, de olyan a piaci áruk vagy az időbeliségük, hogy teljesen életszerűtlen lenne megpályázni őket. Nem akarhatunk mindent: azt mérjük fel, hogy milyen típusú műsorokra milyen idősávokban, az év mely időszakaiban van szükségünk, és mennyit ér ez nekünk a meghatározott büdzsé mellett.

 

A reklámpiacon érdekelt nagy tévéknél egyértelmű a nézettségi nyomás, hiszen ezen is múlik, mekkora inventory áll a hirdetők rendelkezésére. A tematikusak esetében azonban a bevételek döntő hányada a terjesztési piacról származik. Mennyire fontos ebben a modellben, hogy hányan nézik a műsoraitokat?

A nézettség számunkra is fontos, de a ránk jellemző üzletépítésnek nem elsődleges ismérve, hogy egy adott pillanatban hányan nézik a csatornáinkat. A kérdés inkább úgy merül fel, hogy mennyire van szükség a csatornáinkra a piacon, azokhoz hogyan viszonyulnak a nézők. Hosszabb távon e szempontból fontos, hogy milyen a közönségarányunk. Jelenleg kínálati piacról beszélünk, azaz a tévés piac több GRP-t szállít, mint amennyire szükség van, és ebben a helyzetben nem lehet a nézettségnövekedést pénzre váltani, főleg rövid távon nem. Forintosítani lehet viszont már ilyen időtávon is a minőségi környezetet és a pontos elérést. Ezzel együtt a tematikus televíziós üzletben továbbra is az előfizetői díjak dominálnak, és ez még egy darabig így is marad.

 

Létezik az úgynevezett nagy jelentőségű sportesemények kategóriája, azaz az olyan versenyek, amelyeket egy adott piacon nagy elérésű médiumoknak is közvetíteniük kell, hogy a fogyasztók széles köréhez eljussanak. Ennek itthon az MTVA a fő haszonélvezője, amely mellett partnerként jelenik meg a SportTV. Nem volna egyszerűbb, ha egy olyan piacképes szektor ügyeit, mint amilyen a sport, kizárólag a piac szabályozná?

Egy olyan portfólió vezetőjeként, amelynek egyik zászlóshajója a SportTV, könnyű volna azt mondani, hogy jobb lenne, ha nem létezne ilyen lista. De reálpolitikus cégvezetőként, tudva azt, hogy ilyen lista Európa majd minden országában létezik, és tudva azt, hogy a törvény által előírt konzultáció során értelmes párbeszéd alakult ki Magyarországon, azt gondolom, hogy együtt lehet élni ezzel a listával. A mi helyzetünk speciális, mivel stratégiai szövetséget kötöttünk a Magyar Televízióval. Már másfél éve működünk együtt, és az adottságokból kihozzuk a maximumot. Ennek az elsődleges nyertese a néző.

 

Melyek azok a sportok, amelyek a leginkább monetizálhatóak? Minket, magyarokat tényleg csak a foci érdekel?

A magyar néző fociorientáltabb, mint a cseh vagy a román, de a helyzet változhat. A kérdés úgy merül fel, hogy melyik sportág hajlandó abba invesztálni, hogy évek alatt felépíti magát a média segítségével. Biztos, hogy az a szövetség vagy sportág, amelyik a jogdíjak beszedéséből próbál építkezni, és inkább elmegy egy kisebb lefedettségű, de jobban fizető csatornára, elássa magát. Magyarországon is lehetőség van bizonyos sportágak számára a piacépítésre. Ehhez ügyesen kell alakítaniuk a jelenlétüket, és tudniuk kell, hogy a média – főleg a nem épp legnépszerűbb sportágak esetében – nem elsősorban bevételi forrás, hanem népszerűsítési eszköz. Az utóbbi modellben gondolkodó sportágak joggal láthatnak bennünk konstruktív partnert.


Mennyire működik a kábeltévés modellben jövedelmező sportos tartalom más platformokon?

A sport elsősorban élő műfaj, kevés olyan esemény van, amelyet az ember szívesen néz újra, a nem sportos jellegű tartalmak esetében viszont már működőképesebbnek tűnik a catch-up TV vagy a VoD. Noha a tévétársaságok bevételeit a közeljövőben is dominánsan a lineáris szolgáltatások fogják meghatározni, hiba lenne nem figyelembe venni azt a tényt, hogy néhány éven belül Magyarországon is lehetőség lesz arra, hogy egy kábeles előfizető az előfizetési díjáért cserébe a kínálatot ne csak a tévéjén, hanem a laptopján vagy az iPadjén is nézhesse majd. Erre a médiatársaságoknak fel kell készülniük, bár ezek egyelőre inkább a videofogyasztási élményt gazdagító, szükséges jelenségek, mintsem profittermelő tényezők.

A Chello a UPC-vel és a T-Home-mal már megvalósított egy VoD-együttműködést a Minimax Mesetár esetében. A technológia több dolgot megenged, a nehéz és izgalmas dilemma a tartalomszolgáltatók és a disztribútorok számára egyaránt az, hogy mire lesz megfelelő mértékű fizetőképes kereslet. Most zajlik az együtt gondolkodás, és a piaci szereplők éppen megteszik a tétjeiket az egyes technológiák mellett, aztán majd kiderül, kinek lesz igaza.

 

Ha már a BL volt az utóbbi időszak nagy fogása számotokra: mi lesz az online közvetítési jogaival?

A saját felületeinken adhatjuk a meccseket online, de hogy ezt meg is tesszük-e, még eldöntjük. Ha a technológia ad bizonyos lehetőségeket, a nézőben megvan az igény, a tartalomszolgáltatóknál pedig a megfelelő tartalom, akkor már üzleti modell kérdése, hogy milyen megoldással jut el a tartalom a fogyasztóhoz. Ebben a versenyfutásban kétségtelen előnyt élveznek azok, akik már kapcsolatban vannak a fogyasztókkal, és primer módon érdekeltek a szolgáltatásuk fejlesztésében. Hogy a kínált megoldás technikailag melyik kalapba tehető, másodlagos, és erről próbáljuk meggyőzni a jogtulajdonosokat is. Öt évvel ezelőtt vita volt arról, hogy az IPTV- vagy egy pay-DTV sugárzás beleértendő-e egy műsor megvásárlásába, ma már erről nincs vita. Hamarosan a VoD körül sem lesz. Nem a technológia számít, hanem az üzleti modell.

Médiapiac

Végleg felfüggesztették a jobboldali politikus fiókját

A közösségi oldal először csak ideiglenesen, majd végleg felfüggesztette a legnagyobb jobboldali párt volt politikusának a fiókját, arra hivatkozva, hogy megsértette a belső szabályzatot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Újra meggyűlt a baja a francia Nemzeti Tömörülés volt politikusának, Jean Messiha-nak a Twitterrel, a közösségi oldal ugyanis először csak ideiglenesen, majd végleg felfüggesztette a politikus fiókját. A Twitter azzal indokolta döntését, hogy Messiha megsértette a felhasználói szabályokat.

Nem ez volt az első eset, hogy a közösségi oldal felfüggesztette a politikus fiókját. Június 27-én egy iszlamofóbnak ítélt bejegyzést követően a Twitter letiltotta Messiha fiókját és törölte a szóban forgó posztot.

A Twitter tájékoztatása szerint a politikus továbbra is böngészhetett az oldalon, de nem posztolhatott és nem lájkolhatott, hozzátéve, hogy a blokkolás hét nap után megszűnik és a fiók újra aktiválódik és zavartalanul használhat lesz. Így is történt, ám a politikus zavartalan Twitter-használata nem tartott sokáig, július 31-én ugyanis a szabályok megsértése miatt ideiglenesen felfüggesztette a közösségi oldal Messiha fiókját, majd augusztus 3-án végleg beszüntette, a visszaállítás lehetősége nélkül.

Jean Messiha a történtek után bejelentette, hogy bírósághoz fordul a történtek miatt, szerinte ugyanis az igazságszolgáltatás dolga, hogy döntést hozzon az ügyben, írja a Valeurs actuelles nevű francia hetilap.

Jean Messiha mellé állt az egyik legismertebb francia esszéista, Gilles-William Goldnadel, aki azt írta a Twitteren, hogy megtiszteltetés számára, hogy védelmébe veheti Messihát, miután kitiltották a Twitterről. Goldnadel hozzátette, hogy Messiha soha nem tartott gyűlöletbeszédet ellenben sok iszlamista és baloldali személlyel, akik büntetlenül hirdethetik a platformon a rasszista erőszakot.

„A Messiha-ügyön túl a szabadságunkat is aláásták”, írta az esszéista.

Sokan osztják Goldnadel véleményét, a Franciaország történelmét, értékeit és civilizációját megvédeni hivatott Le Conservateur nevű társaság a következőt írta a Twitteren: „Jean Messiha politikus, hazafi, Emmanuel Macron és az államfő Franciaország lerombolására irányuló politikájának heves ellenfele. Fiókját a Twitter felfüggesztette. A szólásszabadság elleni bármilyen támadás minden esetben a demokrácia elleni támadás.”

A Jean Messiha által alapított és vezetett Institut Apollon nevű jobboldali think tank szintén kiállt a politikus mellett, az intézet úgy véli, elnökük fiókját Messiha ellenfeleinek visszaélésszerű bejelentései miatt függesztette fel a Twitter, mivel zavarta őket a hangja.

Az intézet arra kéri követőit, hogy segítsenek visszaállíttatni a politikus Twitter fiókját, ennek érdekében létrehozták a #RendezNousMessiha hashtaget, ami annyit jelent, hogy adjátok nekünk vissza Messiha-t – írja a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Augusztus 23-tól jön a Mintaapák harmadik évada

Folytatódik a TV2 Csoport napi sorozata. A négy apa története még több izgalmat ígér a nézőknek.

Közzétéve:

TV2

Meglepő fordulatokkal, megható jelenetekkel indul a Mintaapák új évada. A Mészáros Béla, Kamarás Iván, Makranczi Zalán és Száraz Dénes főszereplésével futó sikersorozat ismét képernyőn lesz augusztus 23-tól hétköznap esténként.

Géza (Kamarás Iván) családjával vidékre költözik, a családfő apaként és edzőként próbál helytállni. A sztárügyvéd Szabi (Makranczi Zalán) beleszeret egy híres műsorvezetőbe (Lékai-Kiss Ramóna), ám nincs könnyű dolga a népszerű nővel. Az állatorvos Tamásnak (Száraz Dénes) egyre több titka lesz szerelme, Linda (Szávai Viktória) előtt. Vajon túléli a kapcsolatuk a sok megpróbáltatást? Vajon kislánya, Juli is észreveszi, hogy megváltozott az apukája? Miki (Mészáros Béla) és Vera (Botos Éva) kapcsolata sem felhőtlen, kamaszlányuk, Csenge modellkedni kezd, ám kiderül, hogy a modellvilág nem is olyan felhőtlen.

Az apák mellett továbbra is számos kiváló színésszel és tehetséges gyerekszereplővel találkozhatnak a sorozat követői.

Így például Stohl Andrással, Egri Mártával, Földes Eszterrel, Kuna Katával és Pataki Szilviával. De mellettük újabb népszerű magyar színészek is feltűnnek: a Szomszédokból ismert Fehér Anna is szerepet vállalt a Mintaapákban, de Badár Sándort, Mucsi Zoltánt, Seress Zoltánt is láthatják majd a nézők a sorozatban. Két fiatal tehetség is csatlakozott a gárdához Bánovits Vivianne és Gombó Viola Lotti személyében, de az énekesnő Tóth Andi is érdekes karaktert formál meg a harmadik évadban.
A sorozatot a TV2 Csoport megbízásából az IKO Műsorgyártó készíti.

Borítókép: Száraz Dénes, Makranczi Zalán, Kamarás Iván és Mészáros Béla

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlson: Orbán Viktor a demokráciáért harcol

A magyar miniszterelnök ellenáll Soros György milliárdos azon törekvéseinek, hogy átalakítsa az országát – véli a Fox News sztárműsorvezetője.

Közzétéve:

Flickr

Tucker Carlsonnal Kohán Mátyás és Szilvay Gergely készített interjút a Mandiner hetilap számára.

Bár az útját maga fizette, fellépési díjat pedig nem kért, a baloldali média megírta, hogy radikális jobboldali megmondóembert hozott ide sok pénzért a Mathias Corvinus Collegium. Mi szél fújta önt Magyarországra?

Ötvenkét éves vagyok, édesapám a külügyminisztériumban dolgozott, és sokat foglalkoztatta a hidegháború. Mi úgy láttuk, az, hogy Magyarország és Közép-Európa többi országa felszabadult a szocializmus, a szovjet invázió alól, óriási siker volt. Akkor figyeltünk utoljára Magyarországra, 1991 augusztusában. Összeomlott a Szovjetunió, úgy éreztük, ez hatalmas győzelem. Néhány éve aztán észrevettem, hogy az amerikai kormány, az ngó-k, azok az emberek, akiket ismerek Washingtonban, mind Magyarországot kezdik támadni. Megkérdeztem, miért, mire azt mondták, Orbán Viktor miniszterelnök miatt, aki a demokrácia ellensége. Ó, szóval autoriter vezető! – gondoltam. Aztán utánajártam, és kiderült, hogy demokratikusan választották meg több olyan választás nyomán, amelynek szabad és igazságos voltát senki nem kérdőjelezte meg. Kiderült az is, hogy Orbán a magyarok szovjetekkel szembeni ellenállásának egyik vezetője volt. Arra jutottam, hogy ebben a történetben kicsit több van, mint amit hallottam… Szóval elcsalná a választást a miniszterelnökük? Nem,

Orbán Viktor szimplán ellenáll egy Soros György nevű magányos milliárdos azon törekvéseinek, hogy átalakítsa az országát. Valójában a demokráciát védi az elszámoltathatatlan milliárdosokkal, az ngó-kkal és bizonyos nyugati kormányokkal szemben.

A demokráciáért harcol azon erőkkel, amelyek alá akarják ásni. Jó ideje ez a legérdekesebb téma, amit hallottam, a saját szememmel akartam hát látni, mi folyik itt. Hiszek a demokráciában és az önrendelkezésben – ez amerikaiként nemcsak az államfelfogásomnak, de az önképemnek is központi eleme. Nem gondolom, hogy az ngó-knak kellene meghatározniuk azt, miként vezessenek egy országot. Szerintem ezt az adott országban élőknek kell eldönteniük. Ha például Mali népe olyan gondolatokat szeretne törvénybe iktatni, amelyeket én utálok, az az ő dolga – én az eszmében hiszek, a demokrácia és az önkormányzás koncepciójában. Ezért vagyunk itt, erről tudósítunk.

Említette Soros Györgyöt. Magyarországon a baloldal azt gondolja, hogy Soros Orbán agyréme, holott az amerikai jobboldalnak is a bögyében van.

Így igaz. Ám sok jobboldalit arra kényszerítettek, hogy hallgasson Sorosról, mert egy idős milliárdost kritizálni állítólag bigott dolog. Dehogy az! Egyébként nem csak Sorosról van szó, csak ő a legismertebb, az Egyesült Államokban és azon kívül még jó pár oligarcha van, akinek állítólag nemkívánatos befolyása van demokratikus kormányok működésére. Az amerikai típusú demokráciák egyszerű képlet szerint működnek: a megválasztott emberek úgy kell kormányozzanak, ahogy választóik tennék, ha lenne idejük kormányozni. Ez a mi rendszerünk. Az utóbbi harminc évben azonban azt tapasztalhattuk, hogy megjelent egy egész osztály, amelynek csupán azért van befolyása a kormányzásra, mert gazdag. Ez veszélyt jelent a demokráciára. Ha mondjuk a feleségemnek volna tízmilliárd dollárja, és ő osztaná az észt az amerikaiaknak arról, hogy milyen legyen az országuk, akkor is azt mondanám neki: egyetértek veled, szeretlek, de nálunk nem ez a rendszer. Az emberek önmagukat kell hogy kormányozzák, ez a demokrácia lényege.

Ám Sorosnak rendkívül destruktív és mérgező világnézete van: az államot jelen formájában le akarja rombolni, és vele együtt a családi kötelékeket is.

Legutóbb arról cikkezett az amerikai média, hogy Soros szisztematikusan pénzeli a lazább büntetésekért kiálló, liberális kerületi ügyészjelölteket.

Mondok erre egy példát. Legalább két amerikai városban indult olyan jelölt az ügyészválasztáson, akinek Soros György volt a legnagyobb adományozója. Ő intézte el a megválasztásukat. Ezek az emberek aztán nem akarták betartatni a törvényt. Az Egyesült Államok hatalmas ország, majdnem háromszázötvenmillióan lakják, de rendkívül csekély az állampolgári tudatosság. Az emberek csak a választással törődnek, hogy Trumpra vagy Bidenre voksolsz. De van még több ezer hivatalnok az elnöki szint alatt, akin az ország kormányzása múlik.

Egy olyan ember pedig, mint Soros, adományaival le tud rohanni egy helyi választást. Ha egymillió dollárt ad egy választásra, az eldöntheti az eredményét.

Ha olyasvalakit juttatsz be körzeti ügyésznek, aki nem tartatja be a törvényt, nem vádolja meg a gyilkosokat, akkor ott több gyilkosság lesz. Ez történt Chicagóban és Philadelphiában is.

Emberek haltak meg amiatt, amit Soros György tett. Sorosnak rendkívüli befolyása van a médiában is. Ez nem összeesküvés, hanem az emberi természet következménye – az emberek meghajolnak a gazdagok és a hatalmasok előtt.

Jeff Bezosnak, a világ leggazdagabb emberének óriási hatása van az amerikai politikai rendszerre, és a médiában senki nem kritizálja őt. Ugyanez igaz Soros Györgyre. A mi dolgunk elmondani az embereknek, hogy mi is történik valójában. Ami Magyarországot illeti, Soros nem is él ott, a tízmillió magyarnak kell eldöntenie, hogyan akar élni.

Hagyni kellene, hogy az óceán túlpartjáról irányítsa valaki a kormányukat? Dehogy! Mégis az amerikai média és a The Guardianhez hasonló médiumok nekiálltak gyalázkodni, hogy Magyarország bigott, gyűlölködik, mert nem akarja, hogy egy New York államban élő ember irányítsa a kormányát… Miért volna ez gyűlölködés?

Az állítólag demokráciapárti emberek valójában a lehető legkeményebben dolgoznak a demokrácia és az önkormányzás aláásásán.

Magyarország néhány hete szigorította a pedofil bűncselekmények büntetését, és megtiltotta az iskolákban az lmbtqi-propagandát. Hogy látja, szükség volt erre?

A szülők joga eldönteni, hogy ki beszélhet a gyerekeiknek a szexről. Pont. Mindegy, hogy az meleg vagy heteroszexuális szex. Nem akarom, hogy te beszélj a gyerekeimnek a szexről, ha mégis megteszed, lehet, hogy behúzok egyet, mert undorító. Ha zavar, hogy a pedofília büntetése szigorúbb lett, az többet elmond rólad, mint azokról az emberekről, akik kriminalizálni próbálják a pedofíliát. Róluk ezen a ponton lehullott a lepel. És csak ismételni tudom: ez az önök országa, ha ezt akarják, ezt kapják, ez a demokrácia. Lehet erről Magyarországon vitázni, de miért avatkozik be Brüsszel, miért háborodnak fel New York-i ngó-k?

Brüsszel szerint a törvény az Európai Unió alapértékeit veszélyezteti.

Szóval ha a pedofília ellen vagy, akkor az egyesült Európa ellen vagy? Mit árul ez el róluk? Sok mindent. A pedofília újabban alapvető érték Európában? A legfontosabb jog a szülők ahhoz való joga, hogy a gyerekeiket neveljék. Szívem joga a gyerekeimnek azt az értékrendet átadni, amelyben hiszek, amelyben felnőttem, senki nem avatkozhat bele, mert ők az én gyerekeim. Ha a magyar kormány történetesen olyan törvényt szeretne elfogadni, amely vasárnaponként mindenkit vicces kalpagok hordására kötelez, az a magyar parlament dolga, nem az EU-é és egészen biztosan nem a New York-i újságoké. Ez az önök országa! Nagyon vicces, hogy azok az emberek, akik azt mondják, hogy a demokráciát védik, mindenféle gond nélkül beleszólnak más országok belügyeibe. Megtehetik, mert Magyarország tízmilliós ország, nincs tengerpartja, Közép-Európában van, könnyebben parancsolgathatnak önöknek. Ezt utálom!

Minden este többmilliós nézettséggel fut a műsora a Fox Newson. Mi a siker receptje? Hogyan tudna népszerűbbé válni a konzervatív újságírás?

Nézzék, én nem tartom magam különösebben konzervatívnak – persze a média többi szereplőjéhez hasonlítva nyilván annak számítok. De nem vagyok kimondottan ideologikus, nem próbálom rákényszeríteni az elméleteimet senkire. Az alapelveim kifejezetten egyszerűek: szeretem a családomat, az országot, amelyben felnőttem, és hiszek a szólásszabadságban, a lelkiismereti szabadságban. Nincsenek bonyolult gondolataim semmiről. Azt kell kimondani, amit gondolunk, és meg kell próbálnunk a lehető legjobban elmagyarázni, hogy miért gondoljuk úgy. Tisztán és őszintén kell beszélni. Ez nem túl nehéz. Mi az Egyesült Államokban azért vagyunk ilyen népszerűek, mert ilyen tévéműsorból nincs nagy választék. A többi hazudik, és ezt mindenki tudja. Csak elolvassák a papírjukból azt, amit mondaniuk kell. A válság közepén sok ember úgy döntött, hogy nem fogja kimondani, amit gondol, inkább csatlakozik a hordához, és a szókimondó emberek elnémítását követeli. Szerencsés vagyok, mert olyan embereknél dolgozhatok, akik engedik kimondani, amit gondolok. Nincs semmi mágikus, semmi lehengerlő, csupán őszinték vagyunk akkor, amikor mindenki más hazudni kényszerül.

Rezsimnek hívná a Biden-adminisztrációt?

Mi az, hogy rezsim? Joe Biden demokratikus választás eredményeként lett elnök. A választás nem volt tisztességes, de választás volt. Nem állítok olyasmit, hogy Biden ne lenne igazi elnök. A Demokrata Párt, a média, a nagyvállalatok és az egyetemi világ, szóval a nagy hatalmi központok mind demokrata pártiak, baloldaliak, ez a világ egypártrendszerben él. És ez az elit rosszul vezeti az országot.

Erről írt Ship of Fools című könyvében is.

Igen. És ezért lett Donald Trumpból elnök. Trump nem zseni, sok nevetséges dolgot is tett, de demokratikusan megválasztott elnök volt – az összes, előbb említett hatalmi központ akarata ellenére. Azt a kérdést mégsem tette fel senki, hogy vajon miért szavaztak rá az amerikaiak. Egyszerűen kimondták, hogy a Trump-szavazók rossz emberek, és persze rasszisták – meg az oroszok segítettek neki…

Itt vagyok Magyarországon, amelyet az oroszok évtizedekig megszállva tartottak, és az emberek sokkal kevésbé paranoiásak velük kapcsolatban, mint New Yorkban, pedig itt kötelező volt oroszt tanulni.

Az oroszfóbiás amerikaiak nem tudnak semmit Oroszországról, sőt az Amerikán kívüli világról sem, és nem is érdekli őket. A rémképpel az orosz beavatkozásról szóló elképzelésüket védik, és a saját bűneiket akarják leplezni. Pedig addig nincs értelme továbblépni, amíg nincs tisztázva az a kérdés, hogy miért választották meg Trumpot elnöknek. Ha az életben történik valami váratlan, utána kell járnod, miért történt, mielőtt továbbmész. Ha egy reggel azt mondja neked a gyereked, hogy „apa, gyűlöllek”, akkor nem az a helyes válasz, hogy „hülye vagy, takarodj”, hanem hogy megkérdezed a feleségedet, hogy mi baja lehet a gyereknek. Csakhogy ezt halogatja a politikai elit, mégpedig jó okkal, hiszen nem tudta volna kezelni a helyzetet. Amerikaiak milliói voltak elégedetlenek egész egyszerűen azért, mert rosszul kormányozták az országot. Nincs ebben semmi titokzatos! Az amerikai politikai elit mára túlságosan középszerűvé és ostobává vált, és nem hajlandó szembenézni az igazsággal. Az elit a saját népe ellen fordult, ez pedig nem egészséges. Egész egyszerűen az ország vezetése utálja az amerikai embereket. Képzeljük csak el, olyan ez, mintha az apa gyűlölné a saját gyerekeit.

Mit gondol, Donald Trump ismét indul az elnökségért?

Nem tudom. A megérzésem az, hogy nem. És gyanítom, hogy nem is szeretett elnök lenni. Ráadásul idős is, bár nem annyira, mint Biden.

Az egyik potenciális republikánus elnökjelöltnek Ron DeSantist, Florida kormányzóját tartják.

Onnan lehet tudni, ha egy tagállamot jól kormányoznak, hogy az emberek odaköltöznek. És sok olyan államból, amelyet Soros György által támogatott politikusok kormányoznak, elmenekülnek az emberek, mert rosszabb az élet. Ezekben a demokrata vezetésű államokban nagyobb a bűnözés, több a szemét, magasabbak az adók, többen élnek az utcán. Kiemelkedő példa erre a Gavin Newsom vezette Kalifornia. Az ilyen államokból sokan DeSantis Floridájába költöznek. Nem csak miatta, de részben azért, mert jól kormányozza Floridát. Ez jó alapja lehet az elnökséget célzó kampánynak.

Ön nem gondolkodott rajta, hogy elindul az elnökségért?

Nem! Újságíró vagyok, ehhez más képességek kellenek. Az én erősségem a beszéd, az olvasás, a figyelés és az értékelés. Ha valakit érdekel, miért végezte rosszul a munkáját, el tudom mondani – könyveket is írtam erről.

Képes lehet a jobboldal győzni 2024-ben?

Nem tudom. A Republikánus Párt enerválttá vált, és nem képes megvédeni a választói érdekeit. A frusztrált Trump-szavazók demonstráltak a Kapitóliumnál január 6-án, és százak hatoltak be az épületbe. Jelentős részük még mindig rács mögött van. Ha bűncselekményt követtek el, meg kell őket büntetni, csakhogy aránytalanul súlyos büntetést kaptak. Nagyon úgy tűnik, hogy politikai okokból büntették őket ilyen szigorúan. Néhány politikus kivételével a Republikánus Párt hasznavehetetlen. 2020 nyarán a Demokrata Párt felhasználta saját céljaira választói tömegeit, például

a Black Lives Matter csőcseléke városokat gyújtott fel és embereket gyilkolt meg. Senkit nem büntettek meg ezért.

A republikánusok ugyanazt a hatalmi struktúrát védik, amely megfosztja az amerikaiakat szuverenitásuktól és alapvető szabadságjogaiktól. Márpedig ha nem véded meg a választóidat, radikalizálódni fognak. Én ellene vagyok a radikalizmusnak, nem szeretem sem az erőszakot, sem az idétlen ideológiai mozgalmakat. A nézeteim elég egyszerűek: legyen munkád, házasodj meg, nevelj fel pár gyereket, és igyekezz mindig jobbnak lenni.


Tucker Carlson

1969-ben született San Franciscóban. A connecticuti Trinity College-ban hallgatott történelmet, majd jobboldali lapoknál kezdett dolgozni. 2000 és 2005 között a CNN, később az MSNBC, 2009-től a konzervatív Fox News műsorvezetője. A Time magazin szerint a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodó az Egyesült Államokban. Esténként átlagosan több mint ötmillió néző követi a műsorát a Fox Newson, ezzel az övé a legnézettebb hírműsor az USA-ban. A Fox Nation-ön nemrég indult el a Tucker Carlson Today című talkshow-ja és a Tucker Carlson Originals című dokusorozata. Carlson alapítója a Daily Caller hírportálnak. Két sikerkönyv szerzője: a Politicians, Partisans, and Parasites: My Adventures in Cable News 2003-ban, a Ship of Fools: How a Selfish Ruling Class Is Bringing America to the Brink of Revolution 2018-ban jelent meg. A Ship of Fools első volt a The New York Times bestsellerlistáján. Rövidesen a harmadik kötete is megjelenik The Long Slide: Thirty Years in American Journalism címmel.

Tovább olvasom