Kövess minket!

Médiapiac

Meccsben vannak

Portfolióépítéssel és -tisztítással telt az elmúlt két év a Chello Central Europe-nál, amely alaposan belehúzott az utóbbi időszakban a sportos tartalmak terén: a Bajnokok Ligájának első csomagja mellett az FA-kupa küzdelmei is a SportTV-n lesznek láthatóak. Málnay B. Levente vezérigazgató a nézettségnövekedés pénzre válthatóságáról, a futball mellett érvényesülni kívánó sportok esélyeiről és az új platformok üzleti súlyáról is beszélt.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg, a Sportos nyár melléklet részeként.

 

Málnay B. Levente

Csökkenő veszteséget mutat a Chello Central Europe Zrt. Milyen stratégia mellett lehet a jelen helyzetben komoly invesztíciókat finanszírozni és nyerő helyzetbe hozni a társaságot?

Pénzügyi adatokat nem kommentálunk, az ugyanakkor látható, hogy az elmúlt két évben mi mindent tettünk. Egyfelől portfóliót erősítünk, másfelől portfóliót tisztítunk: a Spektrum arculatot váltott, a Zone Club megszűnt, a Megamax elindult a magyar piacon, a sporttartalmakat megerősítettük, a Deko TV-t átmárkáztuk és átpozicionáltuk Spektrum Home-má, a SportM-et újradefiniáltuk. Legutóbb pedig a Zome Romanticából és a Filmmúzeumból létrehoztuk a Film Cafét és a Film Mániát.

A társaságunk az elmúlt hat évben öt különböző cégcsoportot vagy cégcsoporttól csatornákat vásárolt fel, több esetben teljes portfóliót, annak valamely eleméért. Logikus tehát, hogy a portfóliónkat kiigazítsuk, finomítsuk, ezáltal keresettebb, piacképesebb kínálatot alakítsunk ki. A portfólió gazdagításán túl több olyan ésszerű szervezeti változtatást hajtottunk végre, amelynek az üzleti mutatókban is meg kell mutatkoznia. Csak egy példa: korábban hat cég szállított szinkronokat a cégcsoportunknak, az utóbbi másfél évben már csak kettő.

 

Mi a sporttartalmak súlya a teljes portfólióban?

A huszonnégy csatornánkból hat sportadó, ebből három a magyar, kettő a cseh és a szlovák, egy pedig a román piacon működik. Jelentős a súlyuk, bár vannak nézettebb csatornák a portfóliónkban. A Sport1 ugyanakkor a magyar és a cseh piacon is a legnézettebbek között van a kínálatunkon belül. A sportszeretők tábora olyan ragaszkodó közönség, amely egyfelől igényes, amikor a kedvenc műfajáról van szó, másfelől elég eltökélt abban, hogy az őt érdeklő tartalmat megnézze, ami erősíti a pozíciónkat.

Nemrég jelentettük be a Magyar Televízióval közösen a magyar focibajnokság jogainak meghosszabbítását. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbiakhoz képest még több meccset közvetítsünk. Korábban maximum négy-öt mérkőzés került egy fordulóból képernyőre, közülük adott esetben csak egy jutott nekünk, az új szezonban viszont már mi magunk is öt-hat mérkőzést adhatunk fordulónként. További nagy lépés, hogy a Bajnokok Ligája első csomagját mi szereztük meg három szezonra, és szintén sokat várunk az FA-kupától, amelynek a közvetítési jogát nemrég nyertük el. Nálunk vannak az amerikai sportok, és további három évre meghosszabbítottuk a spanyol bajnokság jogait.

 

Hogyan lesz ebből több néző és jobb üzleti eredmény? Van energia a nagybevásárlások mellett az innovációra?

Bő egy éve indult a Harmadik Félidő, az idei évben pedig a Fieszta. Létrehoztunk és a jövőben is életre hívunk olyan műsorokat, amelyek a maguk nemében kultikussá válhatnak. Az én korosztályom még emlékszik rá, hogy az átlagos család hazasietett hétvégén a telekről a TeleSport-gólösszefoglalóra. A Harmadik Félidővel ennek a visszahozása a cél, és ne feledjük, hogy továbbra is ez az egyetlen műsor, amely a forduló összes mérkőzésének összes gólját megmutatja, ráadásul olyan show-környezetben, amely ugyan a nyugati piacokon megszokott volt, de Magyarországon mi honosítottuk meg.

Emellett vannak olyan szokatlannak is mondható vállalkozásaink, mint amilyen a KHL. Ez az NHL európai változata, amely egyre jelentősebb Közép-Európában, különösen mióta cseh és szlovák csapatok is részt vesznek benne. Ahogyan szerintem az amerikai foci hazai népszerűsége nagymértékben a SportTV-nek és Faragó Richardnak köszönhető, úgy ez megtörténhet más piacainkon, más sportágakkal is.


Négy piacon is vannak sportos tartalmaitok. Mennyire lokalizáltak a programingdöntések? Beleszól a központ a közép-európai ügyekbe?

Többnyire semmilyen, mozgásterünket szűkítő pressziót nem gyakorol ránk az anyacég, a tulajdonosoknak csak üzleti szintű elvárásaik vannak, az ezek teljesítéséhez szükséges szakmai döntések helyben születnek, az egyes piacok nézői igényeinek figyelembevételével. A cégcsoportban felhalmozódott szaktudást és tapasztalatot viszont jól tudjuk használni, és a hollandiai testvérvállalathoz is fordulhatunk tanácsokért, ötletekért.

A tartalomvásárlás terén igyekszünk kihasználni a regionális szinergiákat, például egy amerikai sportág vagy a spanyol futball-liga jogainak a megvásárlása esetén egyértelmű, hogy ha több piacról tárgyalunk, szélesebbek lesznek a lehetőségeink. De vannak helyi sajátosságok is, például az, hogy Magyarországon megnöveltük a focis tartalmak arányát és a rájuk fordítandó összeget, nem jellemző a cseh vagy a szlovák piacon. Ezekben az országokban viszont a hokijogok exkluzív birtoklásába volt érdemes komoly összegeket fektetnünk.

 

A Bajnokok Ligája jogai is egypiacosak?

A jogokat a magyar piacra szereztük meg. A szlovák és a cseh piacon ezt a pénzt hokira fordítottuk.

 

A Forma–1 például nagyon értékes jog, de szinte lehetetlen közvetlen nyereséget termelni általa, így leginkább marketingcélú befektetésnek fogható fel. Mennyire rázós a Bajnokok Ligája ebből a szempontból?

Általában a sportjogok és ezen belül is a legkurrensebbek – a te szavaiddal – rázósak. Az én tapasztalatom szerint a sportjogpiacon nincsenek receptek, minden egyes jog egyedi helyzet. Vannak olyan jogok, amelyeket koncepcionálisan nagyon szeretnénk, de olyan a piaci áruk vagy az időbeliségük, hogy teljesen életszerűtlen lenne megpályázni őket. Nem akarhatunk mindent: azt mérjük fel, hogy milyen típusú műsorokra milyen idősávokban, az év mely időszakaiban van szükségünk, és mennyit ér ez nekünk a meghatározott büdzsé mellett.

 

A reklámpiacon érdekelt nagy tévéknél egyértelmű a nézettségi nyomás, hiszen ezen is múlik, mekkora inventory áll a hirdetők rendelkezésére. A tematikusak esetében azonban a bevételek döntő hányada a terjesztési piacról származik. Mennyire fontos ebben a modellben, hogy hányan nézik a műsoraitokat?

A nézettség számunkra is fontos, de a ránk jellemző üzletépítésnek nem elsődleges ismérve, hogy egy adott pillanatban hányan nézik a csatornáinkat. A kérdés inkább úgy merül fel, hogy mennyire van szükség a csatornáinkra a piacon, azokhoz hogyan viszonyulnak a nézők. Hosszabb távon e szempontból fontos, hogy milyen a közönségarányunk. Jelenleg kínálati piacról beszélünk, azaz a tévés piac több GRP-t szállít, mint amennyire szükség van, és ebben a helyzetben nem lehet a nézettségnövekedést pénzre váltani, főleg rövid távon nem. Forintosítani lehet viszont már ilyen időtávon is a minőségi környezetet és a pontos elérést. Ezzel együtt a tematikus televíziós üzletben továbbra is az előfizetői díjak dominálnak, és ez még egy darabig így is marad.

 

Létezik az úgynevezett nagy jelentőségű sportesemények kategóriája, azaz az olyan versenyek, amelyeket egy adott piacon nagy elérésű médiumoknak is közvetíteniük kell, hogy a fogyasztók széles köréhez eljussanak. Ennek itthon az MTVA a fő haszonélvezője, amely mellett partnerként jelenik meg a SportTV. Nem volna egyszerűbb, ha egy olyan piacképes szektor ügyeit, mint amilyen a sport, kizárólag a piac szabályozná?

Egy olyan portfólió vezetőjeként, amelynek egyik zászlóshajója a SportTV, könnyű volna azt mondani, hogy jobb lenne, ha nem létezne ilyen lista. De reálpolitikus cégvezetőként, tudva azt, hogy ilyen lista Európa majd minden országában létezik, és tudva azt, hogy a törvény által előírt konzultáció során értelmes párbeszéd alakult ki Magyarországon, azt gondolom, hogy együtt lehet élni ezzel a listával. A mi helyzetünk speciális, mivel stratégiai szövetséget kötöttünk a Magyar Televízióval. Már másfél éve működünk együtt, és az adottságokból kihozzuk a maximumot. Ennek az elsődleges nyertese a néző.

 

Melyek azok a sportok, amelyek a leginkább monetizálhatóak? Minket, magyarokat tényleg csak a foci érdekel?

A magyar néző fociorientáltabb, mint a cseh vagy a román, de a helyzet változhat. A kérdés úgy merül fel, hogy melyik sportág hajlandó abba invesztálni, hogy évek alatt felépíti magát a média segítségével. Biztos, hogy az a szövetség vagy sportág, amelyik a jogdíjak beszedéséből próbál építkezni, és inkább elmegy egy kisebb lefedettségű, de jobban fizető csatornára, elássa magát. Magyarországon is lehetőség van bizonyos sportágak számára a piacépítésre. Ehhez ügyesen kell alakítaniuk a jelenlétüket, és tudniuk kell, hogy a média – főleg a nem épp legnépszerűbb sportágak esetében – nem elsősorban bevételi forrás, hanem népszerűsítési eszköz. Az utóbbi modellben gondolkodó sportágak joggal láthatnak bennünk konstruktív partnert.


Mennyire működik a kábeltévés modellben jövedelmező sportos tartalom más platformokon?

A sport elsősorban élő műfaj, kevés olyan esemény van, amelyet az ember szívesen néz újra, a nem sportos jellegű tartalmak esetében viszont már működőképesebbnek tűnik a catch-up TV vagy a VoD. Noha a tévétársaságok bevételeit a közeljövőben is dominánsan a lineáris szolgáltatások fogják meghatározni, hiba lenne nem figyelembe venni azt a tényt, hogy néhány éven belül Magyarországon is lehetőség lesz arra, hogy egy kábeles előfizető az előfizetési díjáért cserébe a kínálatot ne csak a tévéjén, hanem a laptopján vagy az iPadjén is nézhesse majd. Erre a médiatársaságoknak fel kell készülniük, bár ezek egyelőre inkább a videofogyasztási élményt gazdagító, szükséges jelenségek, mintsem profittermelő tényezők.

A Chello a UPC-vel és a T-Home-mal már megvalósított egy VoD-együttműködést a Minimax Mesetár esetében. A technológia több dolgot megenged, a nehéz és izgalmas dilemma a tartalomszolgáltatók és a disztribútorok számára egyaránt az, hogy mire lesz megfelelő mértékű fizetőképes kereslet. Most zajlik az együtt gondolkodás, és a piaci szereplők éppen megteszik a tétjeiket az egyes technológiák mellett, aztán majd kiderül, kinek lesz igaza.

 

Ha már a BL volt az utóbbi időszak nagy fogása számotokra: mi lesz az online közvetítési jogaival?

A saját felületeinken adhatjuk a meccseket online, de hogy ezt meg is tesszük-e, még eldöntjük. Ha a technológia ad bizonyos lehetőségeket, a nézőben megvan az igény, a tartalomszolgáltatóknál pedig a megfelelő tartalom, akkor már üzleti modell kérdése, hogy milyen megoldással jut el a tartalom a fogyasztóhoz. Ebben a versenyfutásban kétségtelen előnyt élveznek azok, akik már kapcsolatban vannak a fogyasztókkal, és primer módon érdekeltek a szolgáltatásuk fejlesztésében. Hogy a kínált megoldás technikailag melyik kalapba tehető, másodlagos, és erről próbáljuk meggyőzni a jogtulajdonosokat is. Öt évvel ezelőtt vita volt arról, hogy az IPTV- vagy egy pay-DTV sugárzás beleértendő-e egy műsor megvásárlásába, ma már erről nincs vita. Hamarosan a VoD körül sem lesz. Nem a technológia számít, hanem az üzleti modell.

Médiapiac

Dől a befektetői pénz Trump médiacégébe

Egymilliárd dollárral támogatják befektetők a volt elnök közösségi platformját.

Közzétéve:

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök a választási veresége óta tartott első nagygyűlésén az Ohio állambeli Wellingtonban 2021. június 26-án, fotó: MTI/EPA/David Maxwell

Donald Trump volt amerikai elnök új médiacége, a Trump Media & Technology Group (TMTG) bejelentette, hogy megállapodott befektetőkkel egymilliárd dollár invesztálásáról a TMTG-be egy későbbre tervezett tőzsdei megjelenés céljából – írja a Magyar Nemzet.

A társaság jövő tavasszal tervezi piacra dobni a Truth Social nevű médiaalkalmazást, válaszul arra, hogy a Twitter, a Facebook és az Instagram felfüggesztette Trump fiókjait,

miután az akkor éppen leköszönő elnök radikális hívei január 6-án betörtek a törvényhozás épületébe. A blokkolás idején Trumpnak a Twitteren 89 millió, a Facebookon 33 millió, az Instagramon pedig 24,5 millió követője volt.

„Az egymilliárd dollár fontos üzenet a nagy technológiai cégeknek, hogy abba kell hagyniuk a cenzúrázást és a politikai diszkriminációt. Bevételeink növekedésével a Trump Media & Technology Group erősebb pozícióból veheti fel a harcot a Big Tech önkényuralmával. Ha a techóriások cenzúrázhatják az Egyesült Államok elnökét, akkor mindenkit cenzúrázhatnak”

– szögezte le a volt elnök közleményében a BBC brit közszolgálati csatorna portálja szerint. Trump korábban közölte, hogy a Truth Social elindításával elkezdődhet végre a politikai diszkriminációtól mentes nyílt, szabad és őszinte eszmecsere is.

A TMTG egy úgynevezett speciális akvizíciós társasággal, a Digital World Acquisition Corporationnel (DWAC) állt össze a projekt megvalósítása érdekében. E formációk – amelyek ez év elején robbantak be az amerikai tőzsdékre – lényegében ernyőszervezetek, amelyeknek egyetlen céljuk, hogy magántársasággá egyesítsék a társult cégeket, majd nyilvánossá tegyék őket. Lendületük azonban később megcsappant, ugyanis egynémely összeolvadt vállalat nem tudta teljesíteni ambiciózus pénzügyi célkitűzéseit. Trumpék még a múlt szombaton jelentették be, hogy különféle intézményi befektetők egy csoportja egymilliárd dollárt fog biztosítani a TMTG-nek.

Arról nem szól a fáma, kik ezek a befektetők, arról viszont igen, hogy a médiavállalkozás már csaknem négymilliárd dollárt ér. Mindez arra utal, hogy a volt elnök – a hivatali ideje utolsó szakaszának ellentmondásossága ellenére – képes volt jelentős pénzügyi támogatókra szert tenni.

Ugyanakkor az is tény, hogy számos Wall Street-i cég mereven elutasította a részvételt a befektetésben. Több kockázati alap, családi befektetési társaság és milliárdos magánszemély viszont már nem volt ilyen finnyás.

Ugyanakkor több szóbeszéd is járja Donald Trump pénzügyeinek állapotáról. A múlt hónapban például egy kongresszusi bizottság azt állította, hogy a volt elnök erősen eltúlozta washingtoni szállodájának nyereségességét, s ezzel félrevezette a bizottságot. Mások is vizslatnak a TMTG és a DWAC ügye körül: Elizabeth Warren demokrata szenátor, ugyancsak a múlt hónapban, arra kérte az amerikai tőzsdefelügyeleti hatóságot (SEC), ugyan vizsgálja már ki, hogy a tervezett fúziók nem sértik-e a vonatkozó pénzügyi törvényeket. A Truth Social jövő tavaszi indulása egyébként a három közül az első fázisa lesz a Trump Media tervének. Ezt követi majd a TMTG+ névre keresztelt video-on-demand előfizetéses szórakoztató, majd a hír- és podcast-szolgáltatás bevezetése. S mindezt versenyben az Amazon AWS Cloud és a Google Cloud szolgáltatásával.

A miami központú DWAC-ot az RT.com orosz hírportál szerint a Deutsche Bank egyik volt kereskedője alapította tavaly a technológiai és a pénzügyi vonal egyesítésére. A megállapodás értelmében a DWAC 293 millió dollár tőkét tesz a vállalkozásba annak létrejötte után – a folyamat végén pedig, a költségek levonásával, összejön a Truth Social elindításához szükséges egymilliárd dollár. Patrick Orlando vezérigazgató szerint a forrás elegendő lesz ahhoz, hogy a vállalkozás odavonzza a vezető technológiai szolgáltatókat, valamint segítségével jelentős reklám és üzletfejlesztés kampányokat lehessen indítani. Trumpnak novemberben azonban még nem sikerült útjára bocsátania a Truth Social béta változatát szűkebb körű felhasználói csoport számára.

Tovább olvasom

Médiapiac

A CNN kirúgta riporterét

A Demokrata Párt szócsöveként működő CNN amerikai hírtelevízió kirúgta szombaton egyik műsorvezetőjét, Chris Cuomót, mert tanácsot adott bátyjának, Andrew Cuomónak, korábbi New York-i kormányzónak az ellene szexuális zaklatás gyanújával folyó nyomozás ügyében, nevezetesen, hogy miként kezelje azt a nyilvánosság előtt. A bukott riporter megpróbált lejárató információkat is szerezni Demokrata Párthoz tartozó bátyja egyik vádlójáról.

Közzétéve:

Borítókép: Tüntetõk követelik a szexuális zaklatással vádolt Andrew Cuomo New York-i kormányzó lemondását hivatala elõtt 2021. augusztus 4-én. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Chris Cuomo már májusban beismerte, hogy tanácsokkal látta el bátyját és munkatársait, megpróbált lejárató információkat gyűjteni az egyik vádló ellen. A hírtelevízió akkor még megértő volt, úgy fogalmaztak, figyelembe vették, hogy a műsorvezető a családja érdekét a munkája elé helyezte.

Szerdán aztán a CNN mégis felfüggesztette a riportert, mert újonnan felmerült információk szerint egyértelműen jogsértő módon járt el.

A hírtévé szombaton közölte, azóta megbíztak egy ügyvédi irodát, hogy értékelje az új információt, és ennek alapján döntött úgy a vezetés, hogy kirúgja az alkalmazottat.

Azt nem merte elárulni a baloldali hírcsatorna CNN, hogy mi volt az az új információ, amit miatt nagy nehezen végül kirúgták Cuomót (de csak miután ügyvédekkel egyeztettek.)

Andrew Cuomo exdemokrata kormányzót összesen 11 nő vádolta meg szexuális zaklatással, ezért kényszerült – a tagadás hosszú hónapja után – idén augusztusban végül lemondani. Október vége óta bűnügyi vizsgálat folyik ellene – írta az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságírókra támadtak Berlinben

Illegális demonstrációt tartott és újságírókra támadt az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltást elutasítók egy több száz fős csoportja szombaton Berlinben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A német főváros egyik központi negyedében, Friedrichshainban a rendőrség adatai szerint nagyjából ötszázan gyűltek össze a nem engedélyezett tüntetésen. Több embert őrizetbe vettek a járványügyi előírások megsértése és a rendőrökkel szembeni ellenállás miatt.

A tüntetők több újságírót is megtámadtak. Egyiküktől – aki mobiltelefonjával filmezte az illegális demonstrációt – elvették készülékét, amelyet dulakodás után sikerült visszaszereznie. A feltételezett elkövetőnek rablási kísérlet miatt kell felelnie.

A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a megmozdulás idejére, szombat délutánra eredetileg Nemet mondunk az oltási kényszerre címmel szerveztek tüntetést, amelyet azonban a fertőzésvédelmi szabályok várható megsértése miatt nem engedélyeztek, a szervezők mégis igyekeztek mozgósítani támogatóikat az interneten.

Németországban nem oltási kényszer, hanem oltási kötelezettség bevezetését tervezik.

A várhatóan december 8-án hivatalba lépő új kormány tervei szerint felkérik a németek közösségének egészét érintő erkölcsi kérdések vizsgálatával és javaslatok megfogalmazásával foglalkozó független szakértői testületet, a Német Etikai Tanácsot (Deutscher Ethikrat), hogy az év végéig dolgozzon ki állásfoglalást, amelynek alapján meg lehet vitatni és el lehet dönteni az ügyet a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kötelezettséget februártól vezethetik be. A kötelezettségszegés nem kényszerintézkedést, hanem szabálysértési bírságot vonna maga után.

Az ügyvezető szövetségi kormány legutóbbi, szombati adatai szerint az oltási kampány eddigi 345 napja alatt 126,6 millió adagot adtak be a Covid-19 elleni védőoltásokból.

Teljes oltással 57,3 millió ember – a lakosság 68,9 százaléka – rendelkezik. A teljes oltás utáni frissítő adagot 13 millióan – a lakosság 15,7 százaléka – kapta meg.

A kampány az utóbbi napokban felgyorsult. A péntekkel zárult héten naponta átlagosan 743 ezer adagot – másodpercenként nagyjából kilenc oltást – adtak be. November elején még 300 ezer körül volt a napi átlag.

Tovább olvasom