Médiapiac
Mától megszűnnek a roamingdíjak az EU-n belül
Június 15-től megszűnnek a roamingdíjak az Európai Unióban, így a távközlési cégeknek belföldi díjakért kell mobilszolgáltatást biztosítaniuk az unión belül időszakosan külföldre utazók számára.
Az EU-n belül felárak nélkül, a hazai díjszabás szerint lehet mobiltelefonról hívást kezdeményezni és fogadni, SMS-t írni és internetezni.
Az új feltételek érvényesek Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is. Az EU-roaming ugyanakkor nem terjed ki az unión kívüli európai államokra, így például Svájcra, vagy a szomszédos országok közül Szerbiára és Ukrajnára. Nem vonatkozik a roaming a magyarországi hálózatról külföldi számra indított hívásokra sem, ez utóbbi nemzetközi hívásnak számít.
A változtatás a külföldre utazó turistákat, az időszakosan külföldön dolgozókat és tanulókat, illetve a határ menti ingázókat is érinti, és egyaránt vonatkozik az előre fizetős kártyákra és a havidíjas előfizetésekre.
Ha viszont valaki állandó jelleggel használja egy másik uniós országban a SIM kártyáját, akkor a mobilszolgáltatók – a méltányos használat elve alapján – eseti díjat számíthatnak fel. A roamingcélú adatforgalomban pedig korlátot állíthatnak fel a szolgáltatók a korlátlan belföldi adatkeretet tartalmazó csomagok esetén.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) múlt heti közleményében hangsúlyozta, hogy kiemelten ellenőrzik a szolgáltatók roaming-díjszabási gyakorlatát, a hatóság eddigi tapasztalatai szerint azonban a szolgáltatók betartották a roamingdíjak csökkentésére vonatkozó előírásokat.
Hozzátették, hogy a barangolási díjak csökkentése évek óta fokozatosan ment végbe az unióban, a roamingdíjak eltörlése ennek a folyamatnak lesz az utolsó lépése. Az NMHH adatai alapján az elmúlt három évben a 14 év feletti lakosság mintegy 30 százalékát (csaknem 2,4 millió embert) érintette a roamingszabály, ennyien utaztak külföldre Magyarországról, de többségük – vélhetően a magasabb költségek miatt – nem használta a mobiltelefonját.
A Magyar Telekom korábban jelezte, hogy az elmúlt években számos, a roaming használatot elősegítő kedvezményes ajánlat hatására folyamatosan nőtt ügyfeleik roaming hang- és adatforgalma – a tavaly nyári adatok szerint egy év alatt a hatszorosára -, és a társaság arra számít, hogy június 15. után tovább emelkedik a forgalom. Hozzátették, hogy az előfizetők a legtöbb roaming forgalmat Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Horvátországban bonyolították a korábbi években.
A Vodafone azt közölte, hogy a társaság egyes EU-csomagjaival már eddig is többletdíj nélkül lehetett az uniós tagállamokban, továbbá Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és Törökországban telefonálni és mobilnetezni. Az érintett csomagok használatával a magyarországi előfizetőik adatforgalma 2015 áprilisától 2017 márciusáig meghaladta a 300 millió megabájtot, beszélgetésük megközelítette a 150 millió percet, így az EU által szabályozott tarifákhoz képest több mint 20 milliárd forintot spórolhattak meg.
A Telenornál a roamingszabályok módosulása miatt a mobilhasználati szokások terén komoly változásokkal számolnak. A társaság várakozásai szerint a hang- és SMS-forgalom kevésbé fog emelkedni, de az adathasználat jelentős mértékben növekedhet. Hozzátették, hogy mindez a kártyás ügyfeleket várhatóan kevéssé fogja érinteni.
Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője elemzésében kifejti: a díjbevétel kiesése alapvetően negatív hatást jelent a telekommunikációs szolgáltatóknak, ugyanakkor a társaságok az elmúlt években már felkészülhettek erre a lépésre.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) úgy számol, hogy szektorszinten 1,2 milliárd euróba kerülhet a díjak eltörlése, miközben évente körülbelül 4,7 milliárd euró bevétel származik a roamingdíjakból. Az uniós felügyelet számításai alapján a hang- és SMS-alapú díjak kiesését az adatforgalomra felszámított eseti díj – részben – kompenzálni fogja – írta az elemző.
Az uniós direktíva szerint az eseti adatroaming díja – amelyet például a méltányost meghaladó adathasználatkor számítanak fel – jelenleg gigabájtonként 7,7 euró, de ezt 2022-ig csökkenteni kell: 2018-ra 6 euróra, 2019-re 4,5 euróra, végül 2022-re 2,5 euróra, de 2019-ben felülvizsgálják ezt az árszabályozást.
Az uniós direktíva próbálja védeni a nagyobb veszteségektől a cégeket, amennyiben a roamingdíjak eltörlése jelentette veszteség meghaladja az éves nettó eredményük 3 százalékát, úgy a szolgáltatók pótdíj kivetésére jogosultak, amelynek mértékét a helyi hatósággal egyeztetve határozzák meg – közölte az Equilor elemzője.
(mti)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás