Kövess minket!

Médiapiac

Már minden harmadik netezőnek van okostelefonja

Fél év alatt 7 százalékponttal – 31 százalékról 38 százalékra – emelkedett a kütyütulajdonosok aránya a hazai internetezők táborán belül. A növekedés elsősorban az okostelefonok térhódításának köszönhető: összességében 34 százalék használ már ilyen, internetezésre is alkalmas mobilkészüléket. A kicsi, modern, high-tech eszközök forradalma tehát tovább folytatódik, erre utal az is, hogy a Hungarian Gadget Index (HGI) elérte a 14 pontot.

A kütyük átveszik a hatalmat – leáldozóban a hagyományos eszközök

Összességében a hazai internetezők 38%-a tartozik a kütyütulajdonosok körébe, azaz ennyien rendelkeznek okostelefon, táblagép, netbook és e-könyvolvasó legalább egyikével. Fél évvel ezelőtt ez az arány még 31% volt. Okostelefonja jelenleg az internetezők 34%-ának van (32%-nak saját, további 2 százaléknak pedig céges).

Az elmúlt 6 hónapban tapasztalható 8 százalékpontos okostelefon-penetráció növekedés egy része a karácsonyi időszakkal magyarázható; a másik, még inkább meghatározó tényező pedig a kínálati oldalon keresendő: a különböző mobilszolgáltatók ajánlataik döntő többségében már “csak” ilyen készülékeket kínálnak. Így napjainkban egy mobiltelefon-készülékcsere szinte már automatikusan okostelefon-vásárlást jelent.

Az egyéb vizsgált kütyük közül a leginkább elterjedt a netbook: 7% rendelkezik ilyen eszközzel; tabletje és e-könyvolvasója pedig 2-2%-nak van. Nem meglepő módon a férfiak, a fiatalok (18‒29 évesek), a felsőfokú végzettségűek és a fővárosban élők körében a legmagasabb azok aránya, akik rendelkeznek ezen eszközök valamelyikével.

De milyen hatással van ezeknek a kicsi, high-tech eszközöknek a térhódítása az olyan hagyományos eszközökre, mint pl. a “nemokos” telefon, a PC vagy a laptop? A mért adatok alátámasztják azt a tendenciát, miszerint a laptopok egyre inkább átveszik az asztali számítógépek szerepét az otthoni internetezés tekintetében, a kütyük pedig a mobilitást igénylő élethelyzetekben győzedelmeskednek a laptopok felett.

Hagyományos mobiltelefont már csak a netezők 80%-a birtokol, és a penetráció csökkenésére lehet számítani a tapasztalati, illetve a mért keresleti adatok alapján is. Asztali számítógépe az internetezők 74%-ának van, de ötből már csak négyen használják azt internetezés céljából. A laptopok esetén pedig a mobilitást igénylő élethelyzetekben figyelhetünk meg térvesztést: a kütyütulajdonosok jellemzően már inkább a kisebb helyen tárolható, könnyebben szállítható eszközeiket használják pl. közlekedési eszközökön, nyaraláskor vagy étteremben, kávézóban a laptopok helyett.

(Az infografika alább elérhető nagy méretben kapcsolt dokumentumként.)

HGI (Hungarian Gadget Index) avagy Kütyüindex: 14,2

Annak érdekében, hogy negyedévente követni lehessen a kütyühelyzet változását a magyar internetezők körében, az NRC létrehozott egy olyan aggregált mutatószámot, az ún. Hungarian Gadget Indexet, amely egy számba sűrítve mutatja be a hazai internetes társadalom kütyükhöz fűződő viszonyát. Az index magába foglalja az okostelefonok, illetve egyéb kütyük penetrációját, valamint a kütyükön használt funkciók számát és a funkciók használatának gyakoriságát is.

A Hungarian Gadget Index az egyéni szinten elért gadget-score-ok átlaga, amely 0‒100-ig vehet fel értékeket. (Példaként: 0-s gadget-score-t kap az, aki a négy vizsgált kütyü közül egyikkel sem rendelkezik. 100-as, azaz maximális gadget-score-t pedig az kaphat, aki 2 vagy több kütyüvel rendelkezik, és az eszközök által elérhető funkciók döntő többségét napi szinten használja.)

A hazai internetezők körében a HGI 2011 negyedik negyedévében 14,2 ponton áll, amely a fél évvel ezelőtti értékhez képest egy közel 4 pontos növekedést jelent. Az index emelkedésének hátterében nagyobb részt a kütyüpenetráció 7 százalékpontos növekedése áll, kisebb részt pedig a kütyük különböző funkciói intenzívebb használatának tudható be. A különböző vizsgált internetes tevékenységek közül a letöltést, az online zenehallgatást, videónézést és a közösségi oldalak bejegyzéseinek olvasását például 10%-kal több kütyütulajdonos végzi a kütyüjén legalább havi gyakorisággal, mint fél évvel korábban.

A jövőbeli tervek alapján a különböző kütyük közül az okostelefonnál várható a legnagyobb penetrációemelkedés, az NRC becslése szerint 2012 második negyedévének végére további 4 százalékponttal emelkedik majd az okostelefonnal rendelkezők aránya. Ez azonban közel sem azt jelenti, hogy “csupán” ennyien fognak okostelefont vásárolni az elkövetkező időszakban: a netezők 2 százalékánál ugyanis már a meglévő okostelefon cseréje prognosztizálható.

De vajon hogy alakul ténylegesen a kütyütulajdonosok aránya az idei év második negyedévében? Növekszik-e, és ha igen, milyen mértékben a Hungarian Gadget Index? Megtudhatjuk az NRC Gadget-kutatásának következő hullámából…

A negyedévente megismétlésre kerülő kutatássorozat 2011 harmadik negyedévében indult el. A jelenlegi hullám adatfelvétele 2012 februárjában zajlott, 1000 fős mintán, a 18‒69 éves internetezők körében.

 

Molnár Judit – marketingkutató, tanácsadó (NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.)

judit[pont]molnar[kukac]nrc[pont]hu

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom