Médiapiac
Már a pedofilokkal szemben is érzékenyíteni akarnak
Már a pedofíliát relativizáló érzékenyítő alkotásokkal is találkozni a Magyarországon is jelen lévő multinacionális streamingszolgáltató, az HBO GO kínálatában.
A „Nem vagyok, aki vagyok” című filmről nyilatkozva az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós a Magyar Nemzetnek elmondta: hazudnak a nemzetközi cégek, amikor tagadják, hogy politizálnának, miközben azt állítják, hogy társadalmi ügyek mellett állnak ki.
– Aki azt mondja, hogy ilyen meg olyan szempontból kicsit megértőbbnek kellene lenni a pedofilok iránt, az lényegében a kiskorúak brutális megrontására mond igent – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós, hozzátéve, hogy az LMBTQ-agymosásnak – amely mozaikszó hamarosan ki fog egészülni a P betűvel – az a lényegi eleme, hogy elbizonytalanítsa az embereket abban, hogy mi a jó és mi a rossz, mi rendeltetésszerű és rendeltetésellenes.
Empátiát keltenek
Az Alapjogokért Központ igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy az HBO GO streamingszolgáltató műsorkínálatában is szerepel a „Nem vagyok, aki vagyok” című film, ami egy pedofil férfi történetét és vívódásait mutatja be. Az érzékenyítő alkotásról „Pedofil vagyok, de élni akarok” címmel jelent meg pozitív recenzió a Port.hu portálon, amelyben üdvözlik, hogy a film rendezője, Patrice Toye a szokásos szenvtelen, kívülálló ábrázolás helyett érzékenyen és empátiával áll a pedofil főszereplő karakteréhez.
„A Nem vagyok, aki vagyok didaxis nélkül illusztrálja azt a súlyos morális kérdést, hogyhol kezdődik az, hogy valaki rossz ember, és hol a vége annak, hogy valaki jó ember, csak rossz dolgot csinált” – fogalmaz a cikk szerzője, aki szerint a főszerepet alakító Tijmen Govaerts olyan érzékenyen és hitelesen mutatja be az általa játszott pedofil karakter szenvedését, hogy „lehetetlen nem együttérezni vele, és csodák csodájára közben még csak rosszul sem érezzük magunkat. Csak nagyon szomorúnak.”
Egy irányultság a sok közül?
– Teljesen nyilvánvaló, hogy ez az egész szektor politizál, méghozzá összhangban a liberális politikai kórussal – mondta a nemzetközi streamingszolgáltatók tevékenységéről Szánthó Miklós, és hangsúlyozta: szivárványszínekbe burkolózó nagyvállalatok puha eszközökkel, kerülőutas kommunikációval lényegében ugyanazt célozzák, mint a direktebb eszközökkel operáló nagypolitika. – Ezek a cégek tagadják, hogy ők politizálnának, és azt hazudják, hogy társadalmi ügyek mellett állnak ki – hívta fel rá a figyelmet az Alapjogokért Központ igazgatója.
Szánthó Miklós szerint a gyermekek szexualizálását és a genderideológiát nem a magyar gyermekvédelmi törvény mosta össze, hanem az LMBTQ-lobbi, amely évek óta kiskorúakkal reklámozza a homoszexuális büszkeség ügyét és a transztémát. – Ők vitték már be Nyugaton ezt az agymosást és a szexuális tematikát az óvodákba, iskolákba – emlékeztetett a szakértő, és hozzátette: senkinek ne legyen kétsége, a különféle, elnyomottnak nevezett csoportok felszabadítását hirdető folyamat öngerjesztő, ha nem fékezzük meg, sosem lesz vége.
– Mi lesz a logikai gátja annak, hogy egy Soros-féle jogvédő holnapután azt mondja: ha a szexuális orientáció miatti diszkrimináció tilos, akkor ne tessék diszkriminálni a pedofilokat se, hiszen az is csak egy irányultság a sok közül? – tette föl a kérdést az Alapjogokért Központ igazgatója, és hangsúlyozta: ez ellen az egész elmebaj ellen a jog és a politika eszközével kell fellépni. – Előbbire jó példa a gyermekvédelmi törvény, utóbbira pedig a népszavazási kezdeményezés – tette hozzá.
Baloldali szerecsenmosdatás
Szánthó Miklós arra is figyelmeztetett, hogy a baloldalon nem példa nélküli a pedofília relativizálása. – Azt gondolnánk, hogy a témát most akarják bedobni a köztudatba, de sajnos nem. Nyugat-Európában ennek bőven van előzménye – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója, és emlékeztetett rá, hogy Hollandiában korábban volt pedofilpárt, Franciaországban pedig évtizedekre visszamenő követelés a beleegyezési korhatár leszállítása, és számos baloldali értelmiségi, köztük Michel Foucault, Olivier Duhamel vagy éppen Daniel Cohn-Bendit, érintett is volt pedofilbotrányokban, noha egyikük sem részesült retorzióban.
– Ezek a balliberális áramlatok is elértek sajnos hozzánk, a baloldali sajtóban évek óta tűnnek fel a pedofília iránt megértést hirdető írások – fejtette ki Szánthó Miklós, felidézve, hogy az egykori SZDSZ-es Kőszeg Ferenc már 15 évvel ezelőtt a poligámia és a pedofília elfogadása mellett emelt szót a Magyar Narancsban, valamint számos hasonló írás jelent meg baloldali lapokban Révész Sándortól is.
Az Alapjogokért Központ igazgatója figyelmeztetett: ami egyszer a nyugati liberális fősodorban megjelenik, az gyorsan átszüremkedik hozzánk, és a pedofíliát közelebb hozó filmek bemutatása és reklámozása is ennek az előszele.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás