Kövess minket!

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

MTI/Kovács Attila

A győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencia két kiemelt témája a zöld távközlés és az űrtávközlés voltak. Az eseményen Koltay András kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad teljes mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– tette hozzá.

Elmondta, hogy a járvány tanulsága még az is, hogy korszerű hírközlési infrastruktúra nélkül egyetlenegy ország sem maradhat működő- és versenyképes.

Ez a korszerű infrastruktúra Magyarországon rendelkezésre áll – mondta, hozzátéve, hogy ez tette lehetővé a korlátozások idején, hogy az oktatás tovább folyjon és az alapvető szolgáltatások nyújtása se szenvedjen aránytalan károkat.

A járványnak köszönhetően olyan új megoldások is teret nyertek a köznevelésben, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is, amik remélhetőleg a járvány után is velünk maradnak – mondta.
Koltay András beszélt arról is, hogy

a hírközlési technológiai újítások középpontjában az 5G áll, a hálózatok kiépítéséhez szükséges frekvenciák értékesítése már megtörtént, ugyanakkor a szolgáltatások széleskörű elterjedéséhez szükséges lefedettség megteremtése további állami beavatkozást tesz szükségessé.

E tekintetben az NMHH-nak fontos feladatai lesznek a jövőben: egyrészt el kell oszlatnia az új technológiákkal szembeni lakossági félelmeket, másrészt azonosítania kell a technológiákhoz legjobban illeszkedő hírközlési szolgáltatásokat.

Koltay András kitért arra is, hogy az uniós hírközlési kódex gyakorlatba ültetése önálló hatáskörben tartalmazza a nagysebességű elektronikus hírközlés helyzetének felmérését, amelynek részeként az NMHH 2023-tól felméri az ország szélessávú szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózatokkal való lefedettségét.

Ez a tevékenység lehetővé teszi azoknak a területeknek az azonosítását, ahol a digitalizáció és a hálózati hozzáférés vívmányai egyelőre még nem elérhetők, így a piaci szereplők figyelmét felhívhatják azokra a területekre, ahol a leginkább indokoltak lehetnek a fejlesztések a teljes hálózati lefedettség megvalósítása érdekében – mondta.

A távközlési világnap alkalmából rendezett szimpózium idei témája a zöld távközlés, ehhez kapcsolódóan az elnök elmondta, hogy e tekintetben az NMHH-nak is vannak feladatai.
Részletezte, hogy egyebek mellett a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység számos lehetőséget nyújt a környezettudatos megoldások támogatására, emellett a hálózattípusok objektív kritériumon alapuló előnyben részesítése is biztosíthatja a célkitűzések elérését.

Koltay András elmondta, hogy az NMHH szakmai és digitális fejlődéshez igazodó átszervezésében 12 évvel ezelőtt megjelent a hírközlés, a távközlés és a média területeinek a konvergenciája, azóta ez az együttműködés folyamatosan erősödik, ma már egy egységes hatóság dolgozik olyan kérdésekben, amelyeknek számos eltérő területen van relevanciája.
Hozzátette: létrehoztak egy új szervezeti egységet, ami az online platformok problémáival foglalkozik komplex megközelítési módban és új szervezeti egységként működik a gyermekvédelmi főosztály.

Az NMHH számos segítséget nyújt az űripar hazai szereplőinek, emellett komplex kutatási és támogatási együttműködéseket köt több egyetemmel is a szakmai utánpótlás fejlesztése érdekében.

A konferencián átadták Karas Monika, az NMHH korábbi elnöke által 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az idei évben Gáspár Ernő, az NMHH mérésügyi főosztályának vezetője, valamint Tomka Péter, az NMHH mérésügyi főosztályának nyugalmazott vezetője kapta az elismerést.
Koltay András Bazsó Ádámnak és Pataki Péternek, a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszék hallgatóinak átadta a Tudományos Diákköri Konferencia NMHH-különdíjakat.

Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora köszöntőjében felidézte, hogy a távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

A konferenciát idén 13. alkalommal rendezték meg.
A szimpóziumon az egyetem parkjában emlékfát ültetek és emlékplakettet helyeztek el.

Borítókép: Koltay András

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom