Médiapiac
Magyar médiamogulok: Vidus, Vajna és Habony a dobogón
A tavalyi évhez hasonlóan idén is Vidus Gabriella, az RTL vezérigazgatója vezeti a Marketing&Média Top 50 – A legbefolyásosabb emberek a magyar médiaiparban rangsort. Az elmúlt évben hatalmas változások történtek a hazai médiaelitben, amelynek közel 40 százaléka cserélődött. Idén debütált a legbefolyásosabbak listáján Andy Vajna a TV2 Csoport tulajdonosaként, és rögtön a második helyre került. A korábbi évek listavezetője, Dirk Gerkens pedig kilencedikként tért vissza a legbefolyásosabbak közé, ezúttal a TV2 vezéreként.
Kilencedik alkalommal készítette el a hazai médiapiac legbefolyásosabb szereplőinek listáját a Marketing&Média. A Top 50 – A legbefolyásosabb emberek a magyar médiaiparban összeállítás azokat a személyeket rangsorolja, akiket 2016-ben a szakmai zsűri a médiaiparág legbefolyásosabbjai közé választott. Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője szerint az elmúlt évben földcsuszamlásszerű változások voltak a hazai médiavilágban, ami a lista összetételén is jól látható. Soha korábban ennyi új név nem jelent még meg a toplistán, mint idén, a befolyásosak közel 40 százaléka cserélődött ki az elmúlt évben. Hosszú távon is igaz, hogy változik a hazai médiaelit: a jelenlegi ötvenes listán csupán 12 olyan szakember van, aki 2008-ban is szerepelt az összeállításban.
Megőrizte vezető helyét a legbefolyásosabb médiapiaci szereplők toplistáján Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezetője, aki tavaly még kereskedelmi igazgatói pozícióban, igaz, a vezérigazgatói poszt fő várományosaként lett első. Egyből az előkelő második helyre került a toplista egyik új szereplője, Andy Vajna, a TV2 Média Csoport új tulajdonosa. Habony Árpád, a Modern Media Group vezetője egy helyezést javítva idén dobogós lett, a zsűri értékelése alapján ő a harmadik legbefolyásosabb ember ma a hazai médiaiparban. 2016-ban Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonos-vezérigazgatója negyedik lett a listán, ötödik helyen pedig Bayer József a Ringier Axel Springer vezérigazgatója végzett.
Érdekesség, hogy idén először létszámban kiegyenlített a két nagy kereskedelmi csatorna képviselete a top10-ben: amíg korábban RTL-es fölény volt tapasztalható, 2016-ban először 2-2 személy képviseli a tévéket. Kolosi Péter, az RTL programigazgatója idén hatodik lett, Dirk Gerkens pedig a TV2 képviseletében tért vissza a lista kilencedik helyére. Új szereplő a mezőnyben Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója, aki a hetedik helyre került, Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója pedig a tavalyi eredményéhez hasonlóan most is nyolcadik lett. Tizedik helyen idén a MEC Hungary ügyvezetője, Gulyás János végzett.
Ahogyan 2008 óta minden évben, idén is a médiavállalatok adják a toplista legtöbb szereplőjét, egészen pontosan 54 százalékát, amely négy százalékpontos csökkenés a tavalyi részarányukhoz képest. Ez annak is köszönhető, hogy komolyan erősödött a média- és reklámügynökségek aránya, 24-ről 30 százalékra. A telekommunikációs szektor viszonylagos állandósággal szerepel a toplistán, képviselőik aránya idén 10 százalékos. Az idei lista újdonsága ugyanakkor, hogy minden korábbinál több, a politikához valamilyen módon köthető médiavezető került a legbefolyásosabb szereplők közé. Amiben pedig nincs változás, az a piackutató cégek elmaradása: immár negyedik éve, hogy közülük senki nem került a legbefolyásosabbak közé, miközben korábban előfordult, hogy a kutatók akár a lista 10 százalékát is elfoglalták.
Ugyanakkor erősen kezdtek az idén debütálók; többek között 2016-ban került először a legbefolyásosabb médiapiaci szereplők listájára Száraz István, aki az Origót és Vs.hu-t tulajdonló New Wave Media vezetője, és a tizenegyedik helyen végzett. A tizenkettedik helyre került Bánhegyi Zsófia, aki Rózsa Ivánt váltotta a Telekom kommunikációs igazgatói posztján. Dudás Gergely, az R-Time ügyvezető igazgatója, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója a tizenötödik. Az őt követő Rónai Balázs, a Mediaworks vezetője is új szereplője a toplistának, Mihók Attila utódjaként.
Médiapiac
Mobilra és tévére még költünk, vezetékes telefonra már kevésbé
A háztartások távközlési kiadásainak jelentős részét a mobiltelefon és az ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. Ez jellemzően két előfizetés költsége. Tízből kilenc család biztos, hogy előfizet a televízióra, melynek átlagosan 4 200 Ft az előfizetői díja. Ezt követi a helyhez kötött internet, mely a háztartások háromnegyedében érhető el, átlagos díja pedig 4 500 Ft. Az otthoni telefon átlagosan 2 000 Ft-os költsége sem elhanyagolható, de ez a szám évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.
2022-ben egy átlagos magyar háztartás havonta 18 600 Ft-ot költött távközlési szolgáltatásokra. Beleértve ebbe az otthoni internet és telefon-, a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a TV-szolgáltatások díjait.
Ez az összeg viszont nem tartalmazza az eszközök árát, a mobilszámlákon esetenként megjelenő készüléktörlesztési és mobilvásárlási költségeket, illetve a streamingszolgáltatóknak közvetlenül fizetett összegeket sem.
A közel 19 ezer forintos átlagos kiadás jellemzően két mobiltelefon-előfizetés, és két otthoni szolgáltatás díjából adódik össze. Ez utóbbiak leginkább a TV-szolgáltatás és az otthoni internet. A távközlési kiadások jelentős részét a háztartások szinte mindegyikében használt mobiltelefon- és ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. A mobil után a televízió-előfizetés vezet, ezt követi a helyhez kötött internet és az otthoni telefon egy fix költsége, bár ez a szám évről évre csökken.
Hogy ki, mennyit hajlandó vagy tud fizetni, azt több tényező is meghatározza. A legfontosabb a háztartásméret, azaz minél többen élnek a háztartásban, annál magasabb az összköltés. A több háztartástag nyilvánvalóan több mobiltelefon-előfizetést, és ezáltal magasabb mobilkiadást eredményez. Ám ezen felül a háztartásméret az otthoni internet-, és a TV-költést is meghatározza. A több felhasználó mellett feltételezhetően nagyobb sávszélességre, többféle TV-csatornára lehet igény. Leginkább a felnőtt, azon belül a dolgozó háztartástagok száma befolyásolja a költést. Ők mobilabb és sokrétűbb felhasználók lehetnek, ráadásul jövedelmük is fedezi a nagyobb igényeket. Érdekesség még, hogy a TV-előfizetésnél a gyermekek száma, azaz a nekik szóló tartalom igénye a felnőttekéhez hasonló hatással bír.
A távközlési kiadásokat a háztartás anyagi helyzete is meghatározza. A vagyonosabb, magasabb jövedelmű, magukat is jobb anyagi helyzetűnek gondoló háztartások távközlésre is többet tudnak költeni.
Az igényeket a háztartás távközlési szolgáltatásai kapcsán a döntéshozó tagjának életkora, iskolai végzettsége is befolyásolja. A legfiatalabbak kevesebb szolgáltatást használnak, jellemzően nem fizetnek elő otthoni telefonra. Viszont a legidősebbeknek az otthoni internetre és az okostelefonban használt mobilinternetre van kevésbé szükségük. Mindezek eredménye, hogy a középkorú döntéshozóval rendelkező háztartások távközlési kiadásai a legmagasabbak. Az olyan háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség nyolc általános, összességében kevesebbet költenek távközlésre. A diplomás háztartásokban pedig a gyorsabb otthoni internetre is hajlandóak előfizetni.
A háztartások átlagos telekommunikációs kiadásai a kutatás alapján a 2021-es 17 800 forintról 2022-re 18 600 forintra emelkedtek. Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Háztartási felmérés” alapján készült.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A hét lemeze – Kulisszarovat a legsikeresebb zenei albumokról
Az elmúlt évtizedek legsikeresebb albumait szemlézi szombat esténként az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorának A hét lemeze rovata. A rovat műsorvezetője, Lola az MTVA Archívumát hívja segítségül a múltidézéshez.
A novemberben indult A hét lemeze című rovat még a legnagyobb zenerajongók számára is újdonságokkal szolgál.
„A hét lemeze egy igazi szerelem projekt az életemben. Énekesnőként lehetek a műsorvezetője egy olyan rovatnak, ami azt gondolom, hogy hiánypótló jelenleg. Kirándulhatok a zenei stílusok között, és fantasztikus érzés, hogy igazi legendák mesélik el, hogyan alkottak maradandót a zenei életben. A rovat indulása óta olyan nagy múltú zenekarok tagjait láthattam vendégül, mint a KFT vagy Neoton Família, de a Junkies és az Ocho Macho is járt már nálunk” – nyilatkozta Lola a rovatról, ami a műfaji sokszínűség jegyében készül.
A műsor legizgalmasabb része, hogy sosem hallott kulisszatitkokat tár a nézők elé. A következő, április 1-jei adásból arra is fény derül, miért fordultak meg a tevék az R-GO első lemezborítójának későbbi kiadásain.
Médiapiac
MTVA: a “Gyurcsány-koalíció” újabb tagja vesztett pert az MTI-vel szemben
A DK sorozatos pervesztesége után ezúttal a Jobbik vesztett pert a közmédiával szemben – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája.
A közleményben azt írták:
a Kúria újabb döntése erősítette meg, hogy joga van az Országos Sajtószolgálatnak (OS) minden olyan közlemény kiadását megtagadni, amelyről feltételezhető, hogy az alkalmas lehet más személy személyiségi jogainak megsértésére, valamint azt is kimondta, hogy az MTI-t megilleti a szerkesztői szabadság.
Jelezték: két éve húzódó pereskedést zárt le az öttagú bírói tanács részvételével folytatott felülvizsgálati eljárás eredményeként meghozott ítéletében a Kúria. Az ítélet megfellebbezhetetlenül kimondja – írták -, hogy jogosan utasította vissza az Országos Sajtószolgálat a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik közleményének kiadását.
A bíróság döntése szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény nemzeti hírügynökségre vonatkozó rendelkezéseiből nem következik, hogy az OS-szolgáltatás keretében bárkinek joga lenne követelni egy konkrét közlemény közzétételét
– hangsúlyozták.
Emlékeztettek: korábban a Demokratikus Koalíció hét, szintén az MTI közleménykiadási gyakorlatát kifogásoló valamennyi perét veszítette el a közmédiával szemben.
A baloldali pártok annak ellenére támadták meg az Országos Sajtószolgálat közleménykiadását, hogy előzőleg írásbeli szerződésben elismerték és elfogadták a közszolgálati médiaszolgáltató mérlegelési jogosultságát
– közölték.
Hozzátették: előzőleg ugyancsak a DK által indított perben erősítette meg a Kúria, hogy maguk a szerződéses feltételek is jogszerűek.
A most meghozott végleges bírósági döntés értelmében a Jobbik köteles megfizetni az eljárási költséget a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek. A Kúria ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció