Médiapiac
Magyar focis tartalmakkal erősít a YouTube
Elindult az MLSZ TV: élő mérkőzések még nem, de gólösszefoglalók és kulisszák mögötti anyagok már elérhetőek a csatornán.
Együttműködést jelentett be a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Google Magyarország. Ennek értelmében az MLSZ hivatalos csatornát indított a YouTube-on, MLSZ TV néven. Mint Vági Márton, az MLSZ főtitkára elmondta: a YouTube-on való megjelenés azt a törekvést tükrözi, hogy a focisták, csapatok helyett egyre inkább a szurkolókra fókuszának, és “mulasztás nem kiszolgálni őket a közösségi médiában”.
Heal Edina, a Google Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette: jelenleg a YouTube-on óránként hat hónapnyi anyagot töltenek fel, és a felhasználók napi szinten 4 milliárd videót tekintenek meg, utóbbinak mostanra több mint 40 százaléka professzionális tartalom. A magyar piacra lokalizált YouTube idén márciusi indulása óta közlése szerint a partnerek a várakozások feletti érdeklődést mutatnak. Ami pedig a honi felhasználók érdeklődését jelzi: a magyar látogatók ötöde már eddig is sportért ment a videómegosztóra, pedig eddig nem voltak a Youtube-nak hasonló partnerségei ezen a területen.
A hivatalos focicsatornán az OTP Bank Liga és a Ligakupa meccsek lefújását követően fél órán belül lehet megtekinteni a gólokat. Az összefoglalókat az MLSZ TV a televíziós partnerektől, azaz a meccseket a tévében adó MTVA-tól és SportTV-től veszi át. Emellett a válogatottat érintő exkluzív anyagokkal, például kulisszák mögötti témákkal jelentkezik a csatorna. A magyar mellett angol nyelven is elérhetővé teszik az anyagokat, mivel nemcsak a magyar szurkolókat szeretnék megnyerni, hanem ezzel a lépéssel is segíteni szeretnék, hogy a magyar foci jobban bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe.
Mérkőzéseket egyelőre nem adnak élőben, de 2013 tavaszától ebben is előrelépést várnak, igaz, alapvetően az utánpótlás mérkőzésekre és az alsóbb osztályokra vonatkozóan, hiszen az élvonal – bajnoki és válogatott – meccseit a fentebb már említett két tévétársaság sugározza.
Médiapiac
Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez
Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.
II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.
A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.
A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.
A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.
Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.
A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.
Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.
A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.
A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.
Médiapiac
Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait
A legjobb munkákból a tervek szerint szabadtéri kiállítás nyílik és évkönyv is megjelenik majd.
A Magyar Sajtófotó Pályázat talán az egyetlen kulturális esemény Magyarországon, amelyet 39 esztendeje minden évben, rendszereken és történelmi változásokon átívelően, folyamatosan megrendeznek – emlékeztett a csütörtöki online eredményhirdetésen Bánkuti András és Szigeti Tamás, a pályázat két szervezője. Elmondásuk szerint
az idei kiírásra a tavalyinál is többen pályáztak – több mint ezerrel nőtt a beadott képek száma -, így 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.
A pályázat legjobb képeiből idén is megjelenik a hagyományos évkönyv, a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást azonban a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szabadtéren rendezik meg, a tervek szerint a Műcsarnok mellett, majd több vidéki nagyvárosban is. A kiállítások helyszínét és pontos időpontját később közlik.
A nemzetközi zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök); Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa; Stephane Arnaud, az AFP fotó főszerkesztője; Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója; valamint Szigeti Tamás fotóriporterként, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora.
Szlukovényi Tamás kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt egy évben szinte mindenki életére rányomta a bélyegét, így elkerülhetetlenül a sajtófotó pályázat képeire is.
Nagyon sok fotós szinte terápiás eszköznek használta a fényképezőgépét, akár a saját családját is fotózva
– számolt be a zsűrielnök.
Mint azonban hozzátette, nem csak a járványhelyzetről szóló képek nyertek: az emberi problémákkal foglalkozó képek domináltak idén is, a magyar fotográfiai hagyományoknak megfelelően.
Szlukovényi Tamás üdvözölte, hogy sok női fotográfus nevezett – közülük sokan díjakat is nyertek -, valamint azt is, hogy a vidéki fotóriporterek is jól teljesítettek a pályázaton.
A MÚOSZ Nagydíjának és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott André Kertész-nagydíjnak a nyerteseit a Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján, a tervek szerint júliusban hozzák nyilvánosságra.
A legjobb kollekcióért járó Munkácsy Márton-díjat Balogh Zoltán (MTI/MTVA) nyerte, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporternek odaítélt Szalay Zoltán-díjat Béres Márton (Népszava) kapta, a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter pedig Kerekes M. István (szabadfoglalkozású) lett.
A Magyarországon készült legjobb hírképért járó Escher Károly-díjjal Hegedűs Róbertet (Magyar Hírlap) jutalmazták, a Díj a fenntarthatóság eszméjéért elismerést pedig Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) nyerte el.
A zsűri dicséretben részesítette Balogh Zoltánt Ápolónő éjszakai műszakban a Covid-19 osztályon című munkájáért.
A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport kategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett.
Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton (nlc.hu) is első díjat kaptak.
Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók.
A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) a Természet és tudomány (sorozat) kategóriát nyerte meg.
A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória első díjával Stiller Ákost (szabadfoglalkozású) tüntették ki, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória élén pedig Sivák Zsófi (szabadfoglalkozású) végzett.
Borítókép: Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 osztályok Magyarországon című sorozatából, amellyel harmadik díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én
Médiapiac
Elhunyt Tréba Gyula újságíró
Életének 79. évében elhunyt Tréba Gyula, az MTI Belpolitikai Főszerkesztőségének volt munkatársa miskolci otthonában csütörtökön – tudatta a család az MTI-vel.
Tréba Gyula 1942. június 5-én született Ózdon. Újságírói pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol először a nyíregyházi stúdió, majd a Miskolci Rádió munkatársa lett, később a rádió Krónika című műsorának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítójaként dolgozott.
Ezt követően a Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségét vezette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítóként. Közvetlen személyisége, legendás kapcsolatteremtő képessége rendkívül népszerűvé tette környezetében és kollégái körében is.
Élete során számos cikke, tudósítása jelent meg a helyi és az országos sajtóban, évekig kommunikációs és újságírói ismereteket oktatott a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain.
Két gyermeke született, Ákos (1966) és Eszter (1979).