Kövess minket!

Médiapiac

Magyar áfa-alany lesz a Google és a YouTube is

2015 januárjától uniós irányelv alapján a szolgáltatók az áfát már nem a saját székhelyük, hanem a szolgáltatások igénybevevőinek székhelye alapján fizetik majd.

2015 januárjától uniós irányelv alapján Magyarországon is megváltoznak a telekommunikációs, a rádió és televíziós, illetve az internetes szolgáltatások adózásának szabályai. Az itthoni szolgáltatásokra eső 27 százalékos áfa már a magyar költségvetés bevételeit fogja bővíteni. A változásra vonatkozó törvénymódosítási javaslatot a napokban be is nyújtották parlamentnek – írja a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat közleménye.

Az intézkedés célja a nemzeti szabályok egységesítése, ezáltal az áfacsalások és egyéb visszaélések kiküszöbölése. Míg a termékértékesítések esetében a termék útja viszonylag jól nyomon követhető, a szolgáltatások (különösen a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások) esetén egy-egy ügylet könnyen kerülhet a nemzeti adóhatóságok látóterén kívülre.

Az eddigi szabályozás a telekommunikációs szolgáltatások, a rádió és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve az elektronikus úton – online – nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatás nyújtójának székhelye alapján határozta meg, függetlenül attól, hogy az igénybevevő magánszemélyek a közösség mely tagállamában használták a szolgáltatást. A legtöbb szolgáltató logikus reakciója egyértelmű volt: bejelentkeztek a legalacsonyabb adókulccsal rendelkező tagállamban, esetleg az EU területén kívül és onnan nyújtottak online szolgáltatást, mentesülve a magasabb áfateher alól.

A 2015. január 1-jétől érvényes új rendelkezések értelmében a fenti szolgáltatások esetén a teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély lakhelye fogja meghatározni. Ilyen módon megszűnik a trükközés az alacsony adókulcsú tagállamba való székhelytelepítéssel, a szolgáltatás ott és akkora adómértékkel fog adózni, ahol azt ténylegesen nyújtják. Az adózó szolgáltató vagy minden érintett tagállamban regisztrál és áfa azonosítót kér, vagy nyilatkozatával belép egy egyablakos bevallási és befizetési rendszerbe, amelynek alapján elegendő lesz csupán egy összevont bevallást elkészítenie, amely tartalmazza a valamennyi érintett tagállamban felmerülő adófizetési kötelezettségét.

„Az EU következő lépése valószínűleg a telephely fogalmának újragondolása lesz majd, párhuzamosan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények újraértelmezésével” – magyarázza Kertész Gábor, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adótanácsadó partnere. „Ma ugyanis ezekben a szektorokban a társasági adó szempontjából a képződő jövedelmek adózása szinte követhetetlen, mivel a technikai felszerelések földrajzi elhelyezkedéséhez kötődik. Ezt a helyzetet ma egy szolgáltató könnyen kihasználhatja úgy, hogy offshore országba települ, ahonnan minimális társasági adó megfizetése mellett nyújthatja nagy nyereséget hozó szolgáltatását amellett, hogy az áfa-szabályok alól is mentesül.”

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom