Médiapiac
Lukács Csaba: ″Ha elindulunk egy úton, végigmegyünk rajta″
A Mészáros Lőrinc-közeli új tulajdonos feltűnéséről a sajtóból értesült, de ez nem befolyásolja az üzletmenetet, állítja Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója. A TV2-csoportot a második fél évre már piacvezető pozícióba várja a szakember, és néhány éven belül a tévéárak normalizálódására is számít. Az online piacot pedig ugyanúgy átrendezné, mint ahogy a televízióval tették.
Az Opus Global közvetett tulajdonossá vált a cégben. Ez hoz bármilyen változást az üzletmenetben?
A tulajdonosi struktúrának semmilyen érdemleges hatása nincs az üzletmenetünkre, semmit nem érzékelünk belőle, ezért nem is kommentáltuk a hírt, amelyet én is a sajtóból tudtam meg.
Mire számítotok 2018-ban a televíziós költéseket tekintve?
A reklámköltés a gazdasági struktúra és az adott helyzet lenyomata. A 2018-as évet két nagyon lényeges tényező fogja meghatározni. Az egyik, hogy a két nagy médiacsoport, az RTL- és a TV2-csoport párharca élesedik. Ez jó üzenet a hirdetők számára, mert azt látják, hogy ér demes a költési ciklusokat újraindítani.
A sportesemények mellett választások is lesznek, a kormány betervezett egy újabb kampányt 11 milliárdért. Ebből lehet számítani többletbevételekre? (Az interjú elkészítése után vált nyilvánossá a 2017-es reklámtorta, illetve ezen belül az állami költések növekbő arányát mutató szám – a szerk.)
Szerintem nem, mert az állam mint hirdető néhány éve fokozott mértékben és állandóan jelen van a piacon, amit egy olyan egyszeri, bár fontos esemény, mint a választás, nem fog jelentősen megváltoztatni.
A két médiacsoport küzdelme révén milyen változások jelentkezhetnek?
A TV2-csoport 2016-ban elindított egy közép- és hosszabb távú tudatos építkezést. 2017-ben már 30 százalékkal nőtt a TV2 ratingkibocsátása, ami a kereskedelmi pozíció nagymértékű megváltozását is mutatja. Ez a trend folytatódni fog, és az év második felére szerintem már egyértelműen a TV2-csoport fog győztesen kijönni a párharcból. Ez meghatározza majd az évet a bevételeloszlás szempontjából.
Lukács Csaba is előadója lesz a március 21-22-i geneRÁCIÓk konferenciának.
A rendezvényre itt jelentkezhet, a teljes programot pedig itt találja!
 | Lukács Csaba
Nézze meg Lukács Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Ez az Atmedia portfóliójára csak kismértékben lesz hatással, hiszen a közönségarányt tekintve 2016 óta piacvezetők vagyunk. Televíziós sales house-ként változatlanul növekedési pályán vagyunk, 2018-ban is jelentős bevételgyarapodással számolunk. Azok a hirdetők, akik velünk voltak 2017-ben, idén is velünk maradnak, akár növelik is költési részesedésüket, ami nagyon pozitív visszaigazolása a munkánknak és a portfóliónknak. Egyértelműen érezzük, hogy piacvezető partnernek tekintenek bennünket a hirdetők és az ügynökségek, vagyis megtörtént az a váltás, amit 2016-ban célul tűztünk ki.
Várható-e, hogy a túl olcsónak tartott televíziós árak emelkedni kezdenek?
Nem biztos, hogy 2018-ban olyan mértékű lesz az elmozdulás, mint amelyet a piaci trendek indokolnának, de a kereslet elég nagy, ami lehetőséget ad kismértékű korrekciókra. Ehhez mindkét piaci szereplőnek hasonló ármagatartást kell követnie, amit még nem látunk teljes mértékben. 2019–2020-ra azonban normalizálódnia kell a helyzetnek, hiszen a tévé az árakat tekintve nagyon alulértékelt médium.
 |
| Lukács Csaba, Atmedia ügyvezető igazgatója Fotó: Réti Dóra |
A fragmentáció fokozódása idején összecsomagolt csatornákkal mennyire lehet elérni kisebb vagy niche-célcsoportokat? Vagy továbbra is a tömeges elérés eszköze a televízió?
Minden kommunikációs eszköznek megvan a maga szerepe, helye és működési módja. Számtalan olyan médium van, amellyel nagyon pontosan, akár egyedi felhasználókban gondolkodva lehet célozni. A televízió tömegmédium, amellyel ha nagyon szűk célcsoportokat akarunk elérni, a hatékonysága egy részét el is vesztheti. Nagyon sokféle termék vásárolható nálunk is, de azt látjuk, hogy a hirdetők a megfelelő méretű csomagokat keresik, mert ezekkel maximalizálhatják a saját megtérülésüket. Az ár a hirdetők szempontjából még mindig nagyon fontos paraméter.
Az RTL-es Dudás Gergely novemberben arról beszélt, hogy a fragmentáció rontja a portfóliók minőségét, riasztóan magas a nullás szpotok aránya. Erről mi az Atmedia álláspontja?
A fragmentáció neutrális tény, amit nem lehet kiiktatni a rendszerből, együtt kell vele élni. Épp az RTL ismerte fel az elsők között ezt a trendet, és 2004-ben saját tévéadók bevezetésével ennek az élére is állt. Nem véletlen, hogy később a TV2 is nagyon sok kábelcsatornát indított, és talán még fog is, hiszen a nézők már másfajta televíziózásra éhesek. Rengeteg tévéadó van már a piacon, de szinte mindnek megvan a saját közönsége, és nagyon kevés csatorna vonult ki a piacról az elmúlt években.
Ilyen például az Atmediának az a modellje, amelyben sok csatornát csomagban értékesítve ajánlunk a hirdetőknek. Az elmúlt nyolc év egyértelműen bizonyította, hogy a valós teljesítés találkozik az elvárásokkal.
A nonszpot megoldások most mennyire jelentősek?
Ezen a területen számottevő pénzeket vontak ki az elmúlt években. A két dolog összekapcsolódik. Egy-egy saját gyártású műsor meg tudja ugyan változtatni a nagy csatornák közönségarányban kifejezett pozícióját, de a nézettség fragmentálódása révén összességében kisebb számban fogyasztják őket a nézők. A hirdetők már nem egy-egy műsorral érik el a fogyasztókat, hanem több ponton. Mindaddig, amíg nincs megoldás arra, hogy egyedi műsorok helyett adott műsorfolyamra hogyan lehet támogatási formákat kidolgozni, 4-5 százalék körül fog stagnálni a szponzoráció részaránya.
Az online piacra történt belépéssel kapcsolatban a tévés gyökerek miatt inkább az online videóban gondolkodtok, vagy a tágabban értelmezett digitális szegmensben?
Ugyanúgy, ahogy a televíziós piacon történt, mi aggregálóként piacot szeretnénk építeni, és alakítani kívánjuk a trendeket. Ehhez a videó önmagában kevés. Keressük a szinergiákat az offline és az online megoldások, elsősorban a televízió és az online videó között, de ezeken túl is van élet.
A szaktudás honnan fog érkezni ehhez a területhez?
Vannak olyan kollégáink, akik korábban az online területen is komoly tapasztalatokat szereztek, és építjük is a csapatot, jelenleg már több mint tíz fő dolgozik a divízióban. Ez csak a kezdet, tovább fogjuk növelni a létszámot, ahogyan várhatóan a portfóliónkat is. Ha mi elindulunk egy úton, azon nem állunk meg. Az idei év a struktúra kialakításáról és az üzlet fundamentumainak lerakásáról szól, 2019-ben várható még további nagy fordulat.
Lengyel András 2017 elején két modellt látott az online piacon: vagy a long tailt szedi össze valaki, vagy néhány nagy portál is a portfóliójába kerül. Hol tart most az Atmedia?
Mi nagy szereplőkkel indulunk: a Mediaworks és az Inform Média is a mi portfóliónkat erősíti, és egy új, innovatív szereplőre is számítunk. Minőségi portfóliót állítottunk össze, és ebből a pozícióból kívánunk a long tail felé elindulni. Portfóliónk az egyedi felhasználókat tekintve már induláskor is a negyedik-ötödik lesz a piacon, az év végére pedig a harmadik helyet fogja súrolni, és onnan emelkedik majd tovább.
 |
| Fotó: Réti Dóra |
Az Atmedia sokáig a tévéről szólt, ezt a médiumot építettétek, például kutatásokkal. Az online megjelenésével menynyiben változik meg a fókusz?
A lépésnek több oka volt. A hirdetői igények diverzifikáltabbak lettek, az online nagymértékben felértékelődött a két-három évvel ezelőtti pozíciójához képest, és nekünk médiatulajdonostól független szereplőként nem csak egy szegmensben kell erősnek lennünk. A legtöbb cég akkor kezd el gondolkodni a diverzifikáláson, amikor az alaptevékenységi területén megközelítette a kapacitása maximumát.
A televíziós területen korlátozott bővülési lehetőséget látunk, miközben mi erősen növekedésorientált szervezet vagyunk. Olyan területet kell tehát találnunk, ahol az a know-how és növekedési modell, amiben mi jók vagyunk, sikeres lehet.
Az RTL is ebben az irányban gondolkodik, nem pont úgy, mint mi, de a végcélt tekintve vannak közös pontok. Mi a szinergiákat keressük: azt, hogy kapcsolt kommunikáció esetén mennyivel növelhető a hatékonyság. És ebben nagyon komoly tartalékokat látunk. Ehhez azonban meg kell találni a megfelelő modellt, amelyet méréssel, kutatásokkal alá kell támasztani. Ez nagyon szép feladat, és úgy gondolom, képesek vagyunk a megvalósítására.
Ebbe beleértendő, hogy a tévé marad a tömegmédium, és az online adja hozzá a célzottabb támogatást?
Nagyon sokféle megoldása van ennek a kérdésnek. Nem kívánjuk az ügynökségi tervezés feladatát átvenni, mindenki megmarad abban a szerepkörben, ami az alapkompetenciája. Ha azonban az online piacot nézem, hatalmas lehetőséget látok a tévé szempontjából. Például nagyon fontos a szolgáltatások online kommunikációja, és egy adott piacméret felett már a márkákat is építeni kell, mert az differenciál. És márkakommunikációban a televízió elképesztően hatékony. Ennek kapcsán rengeteg olyan hirdetőt tudunk behozni, akik korábban nem reklámoztak televízióban, és olyan tapasztalati példák állnak rendelkezésünkre, amelyek ajtókat nyithatnak meg.
A szinergiával kapcsolatban felvetődik a mérhetőség kérdése. A Nielsen éppen most próbálkozik a Digi tal Ad Ratings (DAR) bevezetésével. Ehhez hogyan viszonyul az Atmedia?
Mi teljes mértékben neutrális állásponton vagyunk. Jelenleg nem kívánunk kilépni a már felállított keretek közül, míg a DAR valamelyest kilépés a jelenlegi paradigmából. Látom az előnyét és a korlátait; meglátjuk, mi fog történni, milyen mértékben fogadja majd el a piac.
Mit várhatunk a rádiós szegmenstől, fel fog-e értékelődni a médium 2018-ban?
Azon kell dolgozni, hogy a rádió viszszakerüljön a köztudatba, mert sokkal több van a médiatípusban, mint amit a piac ma visszaigazol. Az az út, amin a Radio Sales House rajta van, működik: sikerült megtartani azokat a rádiós bevételeket a rendszerben, amelyeket korábban az országos csatorna és a kisebb szereplők között osztottak meg. Ez jó pozíció arra, hogy újra növekvő pályára állíthassuk a médiumot. Ezt az is katalizálni tudja majd, ha megtaláljuk azokat a szinergiákat, amelyek mentén hatékonyan tovább lehet növekedni. Itt is fontos, hogy az adott hirdető hány szereplővel áll kapcsolatban, silók helyett szélesebb perspektívában gondolkodik-e.
Printben viszont továbbra sem gondolkodtok?
Lenne indoka akár a sajtó megjelenésének is az Atmedia portfóliójában, de az online és a tévé integrálása elég nagy feladat, nem akarunk egyszerre túl nagyot harapni. Inkább lépésről lépésre haladunk.
Médiapiac
Újra lebukott a Telex
A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.
Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain.
A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.
Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?
A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.
Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.
„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.
Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.
Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média.
Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.
A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”
– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.
Médiapiac
Brutálisan veszteséges a Disney+
Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.
Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.
A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.
Növekvő veszteség = Áremelés
A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.
A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.
Médiapiac
Tíz évre kiutasították Oroszországból a dán közmédia újságíróját
A hét elején megtagadták Matilde Kimer, a Danmarks Radio tudósítójának a belépését a moszkvai repülőtéren és azonnal ki is toloncolták az országból.
A hatóságok közlése szerint a lépésre biztonsági és védelmi okokból volt szükség. Az újságíró további magyarázatot nem kapott, aki szerint elsősorban ez azért történhetett, mert az ukrajnai háborút háborúnak nevezete tudósításaiban, ami Oroszországban illegális, továbbá többször is járt Ukrajnában, amit szintén nem néznek jó szemmel.
Kimer mellett többek között 41 brit újságírót – például a BBC, a The Guardian, a Daily Telegraph és a Sky News alkalmazottait –is nem kívánatos személynek tekintenek az országban. Idén február óta legalább 150 orosz újságíró hagyta el Oroszországot, mert megtiltották nekik, hogy szabadon tudósítsanak az ukrajnai háborúról.
Az országban maradó újságírók körülményei pedig egyre nehezednek. Az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy feloszlatják az Orosz Újságírók Szakszervezetét, vélhetően azért, mert állást foglaltak az ukrajnai háborúról, illetve kiálltak a bebörtönzött újságírók mellett – számolt be róla a Magyar Nemzet.
„Ez egy újabb támadás az újságírás és a sajtószabadság ellen Oroszországban” – mondta el Erik Halkjaer, Riporterek Határok Nélkül elnöke a svéd köztévének. Hozzátette, ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor tovább nő annak a kockázata, hogy Moszkva svéd újságírókat küldjön haza.