Kövess minket!

Médiapiac

Lukács Csaba: ″Ha elindulunk egy úton, végigmegyünk rajta″

A Mészáros Lőrinc-közeli új tulajdonos feltűnéséről a sajtóból értesült, de ez nem befolyásolja az üzletmenetet, állítja Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója. A TV2-csoportot a második fél évre már piacvezető pozícióba várja a szakember, és néhány éven belül a tévéárak normalizálódására is számít. Az online piacot pedig ugyanúgy átrendezné, mint ahogy a televízióval tették.

Az Opus Global közvetett tulajdonossá vált a cégben. Ez hoz bármilyen változást az üzletmenetben?

A tulajdonosi struktúrának semmilyen érdemleges hatása nincs az üzletmenetünkre, semmit nem érzékelünk belőle, ezért nem is kommentáltuk a hírt, amelyet én is a sajtóból tudtam meg.

Mire számítotok 2018-ban a televíziós költéseket tekintve?

A reklámköltés a gazdasági struktúra és az adott helyzet lenyomata. A 2018-as évet két nagyon lényeges tényező fogja meghatározni. Az egyik, hogy a két nagy médiacsoport, az RTL- és a TV2-csoport párharca élesedik. Ez jó üzenet a hirdetők számára, mert azt látják, hogy ér demes a költési ciklusokat újraindítani.

A másik mindenféleképpen a téli olimpia és a foci-vb, amelyek meghatározzák majd a nézettségi piacot és a kereskedelmi bevételeket. A piacon tapasztalhatók kisebb bizonytalanságok, de továbbra is lehet kisebb mértékű növekedéssel számolni.

A sportesemények mellett választások is lesznek, a kormány betervezett egy újabb kampányt 11 milliárdért. Ebből lehet számítani többletbevételekre? (Az interjú elkészítése után vált nyilvánossá a 2017-es reklámtorta, illetve ezen belül az állami költések növekbő arányát mutató szám – a szerk.)

Szerintem nem, mert az állam mint hirdető néhány éve fokozott mértékben és állandóan jelen van a piacon, amit egy olyan egyszeri, bár fontos esemény, mint a választás, nem fog jelentősen megváltoztatni.

A két médiacsoport küzdelme révén milyen változások jelentkezhetnek?

A TV2-csoport 2016-ban elindított egy közép- és hosszabb távú tudatos építkezést. 2017-ben már 30 százalékkal nőtt a TV2 ratingkibocsátása, ami a kereskedelmi pozíció nagymértékű megváltozását is mutatja. Ez a trend folytatódni fog, és az év második felére szerintem már egyértelműen a TV2-csoport fog győztesen kijönni a párharcból. Ez meghatározza majd az évet a bevételeloszlás szempontjából.

 

Lukács Csaba is előadója lesz a március 21-22-i geneRÁCIÓk konferenciának.

A rendezvényre itt jelentkezhet, a teljes programot pedig itt találja!

Lukács Csaba

 

Nézze meg Lukács Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

Ez az Atmedia portfóliójára csak kismértékben lesz hatással, hiszen a közönségarányt tekintve 2016 óta piacvezetők vagyunk. Televíziós sales house-ként változatlanul növekedési pályán vagyunk, 2018-ban is jelentős bevételgyarapodással számolunk. Azok a hirdetők, akik velünk voltak 2017-ben, idén is velünk maradnak, akár növelik is költési részesedésüket, ami nagyon pozitív visszaigazolása a munkánknak és a portfóliónknak. Egyértelműen érezzük, hogy piacvezető partnernek tekintenek bennünket a hirdetők és az ügynökségek, vagyis megtörtént az a váltás, amit 2016-ban célul tűztünk ki.

Várható-e, hogy a túl olcsónak tartott televíziós árak emelkedni kezdenek?

Nem biztos, hogy 2018-ban olyan mértékű lesz az elmozdulás, mint amelyet a piaci trendek indokolnának, de a kereslet elég nagy, ami lehetőséget ad kismértékű korrekciókra. Ehhez mindkét piaci szereplőnek hasonló ármagatartást kell követnie, amit még nem látunk teljes mértékben. 2019–2020-ra azonban normalizálódnia kell a helyzetnek, hiszen a tévé az árakat tekintve nagyon alulértékelt médium.

Lukács Csaba, Atmedia ügyvezető igazgatója Fotó: Réti Dóra

A fragmentáció fokozódása idején összecsomagolt csatornákkal mennyire lehet elérni kisebb vagy niche-célcsoportokat? Vagy továbbra is a tömeges elérés eszköze a televízió?

Minden kommunikációs eszköznek megvan a maga szerepe, helye és működési módja. Számtalan olyan médium van, amellyel nagyon pontosan, akár egyedi felhasználókban gondolkodva lehet célozni. A televízió tömegmédium, amellyel ha nagyon szűk célcsoportokat akarunk elérni, a hatékonysága egy részét el is vesztheti. Nagyon sokféle termék vásárolható nálunk is, de azt látjuk, hogy a hirdetők a megfelelő méretű csomagokat keresik, mert ezekkel maximalizálhatják a saját megtérülésüket. Az ár a hirdetők szempontjából még mindig nagyon fontos paraméter.

Az RTL-es Dudás Gergely novemberben arról beszélt, hogy a fragmentáció rontja a portfóliók minőségét, riasztóan magas a nullás szpotok aránya. Erről mi az Atmedia álláspontja?

A fragmentáció neutrális tény, amit nem lehet kiiktatni a rendszerből, együtt kell vele élni. Épp az RTL ismerte fel az elsők között ezt a trendet, és 2004-ben saját tévéadók bevezetésével ennek az élére is állt. Nem véletlen, hogy később a TV2 is nagyon sok kábelcsatornát indított, és talán még fog is, hiszen a nézők már másfajta televíziózásra éhesek. Rengeteg tévéadó van már a piacon, de szinte mindnek megvan a saját közönsége, és nagyon kevés csatorna vonult ki a piacról az elmúlt években.

Ez azt mutatja, hogy van nézői igény, amihez a kereskedelmi struktúrát is hozzá lehet alakítani. Olyan ajánlatokat kell kidolgozni, amelyek a fragmentációval együtt élve lehetnek sikeresek és szolgálhatják ki a hirdetőket.

Ilyen például az Atmediának az a modellje, amelyben sok csatornát csomagban értékesítve ajánlunk a hirdetőknek. Az elmúlt nyolc év egyértelműen bizonyította, hogy a valós teljesítés találkozik az elvárásokkal.

A nonszpot megoldások most mennyire jelentősek?

Ezen a területen számottevő pénzeket vontak ki az elmúlt években. A két dolog összekapcsolódik. Egy-egy saját gyártású műsor meg tudja ugyan változtatni a nagy csatornák közönségarányban kifejezett pozícióját, de a nézettség fragmentálódása révén összességében kisebb számban fogyasztják őket a nézők. A hirdetők már nem egy-egy műsorral érik el a fogyasztókat, hanem több ponton. Mindaddig, amíg nincs megoldás arra, hogy egyedi műsorok helyett adott műsorfolyamra hogyan lehet támogatási formákat kidolgozni, 4-5 százalék körül fog stagnálni a szponzoráció részaránya.

Az online piacra történt belépéssel kapcsolatban a tévés gyökerek miatt inkább az online videóban gondolkodtok, vagy a tágabban értelmezett digitális szegmensben?

Ugyanúgy, ahogy a televíziós piacon történt, mi aggregálóként piacot szeretnénk építeni, és alakítani kívánjuk a trendeket. Ehhez a videó önmagában kevés. Keressük a szinergiákat az offline és az online megoldások, elsősorban a televízió és az online videó között, de ezeken túl is van élet.

A szaktudás honnan fog érkezni ehhez a területhez?

Vannak olyan kollégáink, akik korábban az online területen is komoly tapasztalatokat szereztek, és építjük is a csapatot, jelenleg már több mint tíz fő dolgozik a divízióban. Ez csak a kezdet, tovább fogjuk növelni a létszámot, ahogyan várhatóan a portfóliónkat is. Ha mi elindulunk egy úton, azon nem állunk meg. Az idei év a struktúra kialakításáról és az üzlet fundamentumainak lerakásáról szól, 2019-ben várható még további nagy fordulat.

Lengyel András 2017 elején két modellt látott az online piacon: vagy a long tailt szedi össze valaki, vagy néhány nagy portál is a portfóliójába kerül. Hol tart most az Atmedia?

Mi nagy szereplőkkel indulunk: a Mediaworks és az Inform Média is a mi portfóliónkat erősíti, és egy új, innovatív szereplőre is számítunk. Minőségi portfóliót állítottunk össze, és ebből a pozícióból kívánunk a long tail felé elindulni. Portfóliónk az egyedi felhasználókat tekintve már induláskor is a negyedik-ötödik lesz a piacon, az év végére pedig a harmadik helyet fogja súrolni, és onnan emelkedik majd tovább.

Fotó: Réti Dóra

Az Atmedia sokáig a tévéről szólt, ezt a médiumot építettétek, például kutatásokkal. Az online megjelenésével menynyiben változik meg a fókusz?

A lépésnek több oka volt. A hirdetői igények diverzifikáltabbak lettek, az online nagymértékben felértékelődött a két-három évvel ezelőtti pozíciójához képest, és nekünk médiatulajdonostól független szereplőként nem csak egy szegmensben kell erősnek lennünk. A legtöbb cég akkor kezd el gondolkodni a diverzifikáláson, amikor az alaptevékenységi területén megközelítette a kapacitása maximumát.

A televíziós területen korlátozott bővülési lehetőséget látunk, miközben mi erősen növekedésorientált szervezet vagyunk. Olyan területet kell tehát találnunk, ahol az a know-how és növekedési modell, amiben mi jók vagyunk, sikeres lehet.

Másrészt multimédiában, tévében és online-ban gondolkodva reményeink szerint középtávon ki lehet lépni azokból a silókból, amikben ez a két médium korábban évekig dolgozott.

Az RTL is ebben az irányban gondolkodik, nem pont úgy, mint mi, de a végcélt tekintve vannak közös pontok. Mi a szinergiákat keressük: azt, hogy kapcsolt kommunikáció esetén mennyivel növelhető a hatékonyság. És ebben nagyon komoly tartalékokat látunk. Ehhez azonban meg kell találni a megfelelő modellt, amelyet méréssel, kutatásokkal alá kell támasztani. Ez nagyon szép feladat, és úgy gondolom, képesek vagyunk a megvalósítására.

Ebbe beleértendő, hogy a tévé marad a tömegmédium, és az online adja hozzá a célzottabb támogatást?

Nagyon sokféle megoldása van ennek a kérdésnek. Nem kívánjuk az ügynökségi tervezés feladatát átvenni, mindenki megmarad abban a szerepkörben, ami az alapkompetenciája. Ha azonban az online piacot nézem, hatalmas lehetőséget látok a tévé szempontjából. Például nagyon fontos a szolgáltatások online kommunikációja, és egy adott piacméret felett már a márkákat is építeni kell, mert az differenciál. És márkakommunikációban a televízió elképesztően hatékony. Ennek kapcsán rengeteg olyan hirdetőt tudunk behozni, akik korábban nem reklámoztak televízióban, és olyan tapasztalati példák állnak rendelkezésünkre, amelyek ajtókat nyithatnak meg.

A szinergiával kapcsolatban felvetődik a mérhetőség kérdése. A Nielsen éppen most próbálkozik a Digi tal Ad Ratings (DAR) bevezetésével. Ehhez hogyan viszonyul az Atmedia?

Mi teljes mértékben neutrális állásponton vagyunk. Jelenleg nem kívánunk kilépni a már felállított keretek közül, míg a DAR valamelyest kilépés a jelenlegi paradigmából. Látom az előnyét és a korlátait; meglátjuk, mi fog történni, milyen mértékben fogadja majd el a piac.

Mit várhatunk a rádiós szegmenstől, fel fog-e értékelődni a médium 2018-ban?

Azon kell dolgozni, hogy a rádió viszszakerüljön a köztudatba, mert sokkal több van a médiatípusban, mint amit a piac ma visszaigazol. Az az út, amin a Radio Sales House rajta van, működik: sikerült megtartani azokat a rádiós bevételeket a rendszerben, amelyeket korábban az országos csatorna és a kisebb szereplők között osztottak meg. Ez jó pozíció arra, hogy újra növekvő pályára állíthassuk a médiumot. Ezt az is katalizálni tudja majd, ha megtaláljuk azokat a szinergiákat, amelyek mentén hatékonyan tovább lehet növekedni. Itt is fontos, hogy az adott hirdető hány szereplővel áll kapcsolatban, silók helyett szélesebb perspektívában gondolkodik-e.

Printben viszont továbbra sem gondolkodtok?

Lenne indoka akár a sajtó megjelenésének is az Atmedia portfóliójában, de az online és a tévé integrálása elég nagy feladat, nem akarunk egyszerre túl nagyot harapni. Inkább lépésről lépésre haladunk.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Maassen: A német közmédia újságíróinak 90 százaléka zöld és baloldali

A német médiában nem kapnak szót a migráció szigorú kontrollját követelő és a nemzetállamok erősítését szorgalmazó politikusok.

Közzétéve:

Borítókép: Hans-Georg Maassen még a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal elnökeként, fotó: MTI / EPA / Kay Nietfeld

Hans-Georg Maassen CDU-tagként újra képviselőjelölt lesz a szeptemberi Bundestag-választáson. Pártjában azonban nem mindenki örült ennek. Szomorúnak tartja, hogy néhányak szerint mindenkinek baloldalinak kellene lennie a CDU-ban. Szerinte sokan értenek egyet vele, ám ezek a hangok nincsenek megszólaltatva a médiában, ugyanis a német médiával nagy gondok vannak, a közmédia 90 százaléka zöldnek és baloldalinak vallja magát – írja a Híradó.hu.

Hans-Georg Maassen 2018-ig állt a német titkosszolgálat élén, ám leváltották, mivel cáfolni merte azt, hogy Chemnitzben szélsőjobboldali csoportok hajtóvadászatot folytattak volna a bevándorlók után. A városban azután vált pattanásig feszültté a helyzet, hogy egy iraki szír társaság halálra késelt egy férfit a nyílt utcán, a német sajtó azonban akkor is a migránsokat féltette.

Hans-Georg Maassen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal volt vezetője, CDU-tag most újra képviselőjelölt a szeptemberi Bundestag-választáson. A politikust Volf-Nagy Tünde kérdezte a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A hír miatt nem mindenki volt boldog Maassen pártjában. Ő erről azt mondta, hogy egy néppártban nem meglepő, ha különböző véleményen vannak, a szomorú az, hogy néhány párttársa úgy látja, a CDU-ban mindenkinek baloldalinak kell lennie. A Bundestagból az a visszajelzés jött, hogy örülnének, ha szeptembertől közéjük tartozna.

A politikus például a migráció esetében is konzervatív értékeket vall, bár ő inkább realistának vallja magát ebben a kérdésben. „Én nem ellenzem a migrációt, amennyiben olyan embereknek segítünk, akik segítségre szorulnak. De határozottan ellenzem azt a politikát, amely a minden irányítás és kontroll nélküli, politikailag céltalan migrációt támogatja. Én tehát a migráció szigorú kontrollját tartom irányadónak. Amit egyébként a törvények is kimondanak” – mondta.

Szerinte sokan értenek egyet vele, de az egyik fő probléma, hogy a médiában nem szólaltatják meg ezeket a hangokat, mert Németországban az újságírók nagyrészt zöldek és baloldaliak.

„A közszolgálati televízió fiatal újságíróinak 90 százaléka zöldnek és baloldalinak vallja magát”

– hangsúlyozta.

A pártjában a kancellárságért folytatott harcról azt mondta, Laschet jelöltsége miatt valóban többen kiléptek, mert a merkeli politikát folytatná, míg sokan irányváltást szeretnének.

Jelenleg a realista és konzervatív értékeket vallóknak nem igen maradt alternatívájuk, ő azonban örülne, ha a CDU visszatérhetne ehhez a profiljához.

De a legfontosabbnak azt tartja, hogy megakadályozzák, hogy a zöldek kancellárt állítsanak, vagy hogy ők nyerjék a választásokat. Szerinte ezzel a szocializmus felé haladnának. Hozzátette, hogy Európának nagy támogatója, mert önállóságunkat, identitásunkat megőrizni és a békét fenntartani a leghatékonyabban együtt tudjuk, nagyon fontos az együttműködés, azonban a központosított Európát ellenzi.

„Az európai bürokrácia az elmúlt tíz évben többször is csődöt mondott: a migrációs politikában, az euró megmentésében, a vakcinabeszerzésben. Sok döntést vissza kell adni a nemzetállamoknak, mert ezeket helyben sokkal jobban meg tudják oldani, mint egy tervgazdaság alapján működő, központi bürokrácia Brüsszelben” – mondta a politikus.

Az eredeti cikket és a rádiós interjút ide kattintva érheti el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átfogó kötet az Orbán-kormány intézkedéseinek az elemzéséről

Tudományágak szakértői vizsgálják az elmúlt tíz évet a Magyarország 2020 című tanulmánykötetben.

Közzétéve:

– A 2010 és 2020 közötti időszakot sokan az elmúlt száz év legsikeresebb időszakának nevezik. Ezt a megállapítást statisztikák, elemzések, nemzetközi összehasonlító vizsgálatok is alátámasztják. A Magyarország 2020 című tanulmánykötet ennek a mikéntjét firtatja a különböző látásmódú, szakterületén elismert szerzők írásainak segítségével – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. A tanulmánykötetet május 18-án 18 órától online mutatják be a Mathias Corvinus Collegium Facebook-oldalán.

A parlamenti és stratégiai államtitkár szerkesztőként állította össze kollégájával, Mernyei Ákos miniszteri biztossal a Mathias Corvinus Collegium kiadójánál nemrég megjelent, ötven tanulmányból álló, több mint ezer oldalas tanulmánykötetet. A mű többek között Lánczi András filozófus és egyetemi tanár; Navracsics Tibor és Stumpf István kormánybiztosok; Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora; Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora; Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója; Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott volt kapitányának, valamint többek között az MCC és az NKE több kutatójának az írásait tartalmazza.

A felkért szerzők a 2010 óta tartó egységes tízéves időszakot olyan elméleti megközelítések mentén is vizsgálták, mint a geopolitika, államelmélet, demokráciaelmélet vagy alkotmányjog.

Az elméleti megközelítés mellett gyakorlati közpolitikai szempontok szerint is górcső alá kerül a vizsgált időszak, így olvashatunk rendvédelemről, energetikáról vagy a médiaszabályozás helyzetéről is. – Szerzőink tudása megkérdőjelezhetetlen, olyanokat kértünk fel, akik speciális pozíciójuknak köszönhetően érvényes és fontos gondolatokkal rendelkeznek az elmúlt tíz évről – mutatott rá Orbán Balázs, majd hozzátette: ezáltal a kötet nem kormányzati eredmények bemutatására, hanem az elmúlt tíz év dilemmáinak a felfejtésére koncentrál, leginkább a mostani világ trendjein és ideológiai törésvonalain keresztül.

A szemléletváltás a magyar modell alapja

Orbán Viktor a kötet ajánlásában azt írta, hogy a magyar modell sikere nem feltétlenül a külső tényezőknek, hanem a belső szemléletváltásnak köszönhető. A miniszterhelyettes ennek kapcsán elmondta, a magyar nemzet sosem tudott egy nagyobb, külső testvérnemzet szövetségére támaszkodni, és jelentős természeti erőforrásai sincsenek, így a kormánynak önálló működési modellt kellett létrehoznia Magyarország megújulása érdekében.

– A rendszerváltoztatást követően nehéz időszak következett, ugyanis előtte szuverenitásunk hosszú ideig korlátozott volt, továbbá történelmünk gyakori megszakítottságokkal terhelt, ami miatt régóta nem érvényesülhetett az eredeti magyar államműködési logika – hangsúlyozta, hozzátéve: éppen ezért ennek a politikai generációnak saját erejéből, szinte a nulláról kellett elkezdenie a munkát, miközben a posztkommunista struktúrák az informális politika, a gazdaság, kultúra és a média területén továbbra is domináns szerepet töltöttek be. – Az elmúlt tíz évből éppen ezért nem is elsősorban az egyes gazdasági vagy a társadalmi mutatók javulását, hanem a rendszerváltoztatást lezáró gondolkodásmódbeli átalakulást emelném ki.

– Ez az, amit ha a mostani és a következő generáció továbbvisz, akkor ez az évtized egy igazi sikeres magyar évszázad megalapozója lehet

– vélte a miniszterhelyettes.

Megírni a magunk történetét

Arra a kérdésünkre, hogy a digitalizáció korában mennyire releváns egy papíralapú könyv kiadása, az államtitkár úgy válaszolt: – Nekünk is meg kell írnunk a magunk történetét, összegyűjtve azoknak az embereknek a gondolatait, amiket értékesnek tartunk. Persze az interneten mindenki a rövid és figyelemfelkeltő tartalmakat fogyasztja nap mint nap, de ennek a korszaknak a megítélése pár évtized múlva nem ezen tartalmak visszakeresésén, hanem az ilyen kordokumentumok elemzésén múlik majd. Megítélésem szerint ez ugyanúgy lesz a jövőben is, mint ahogy volt száz évvel ezelőtt – szögezte le.

Nincs objektív társadalomtudomány

A miniszterhelyettes közölte, hogy

a kötet megközelítése nem semleges, hanem értékorientált,

de a mai világban s úgy általában is nehezen beszélhetünk mindentől független szemléletű társadalomtudományról. – Minden szerző saját értékválasztása, megközelítésmódja, illetve tudományos paradigmája alapján írta meg a gondolatait, így a szubjektivitás megkerülhetetlenné válik – jelezte Orbán Balázs, majd megjegyezte: ezen megközelítés kiszorítására tudományos irányzatok is tettek kísérleteket a XX. században.

– Ha valaki eltagadja az eltérő szemléletmódok érvényességét, és azt állítja, hogy csakis ő képes tökéletesen objektíven bemutatni az általa képviselt tudományterületet, azt ne higgyük el, hiszen ilyenkor az illetőnek biztosan hátsó szándékai vannak

– figyelmeztetett az államtitkár, hozzátéve: az ilyen megközelítés csupán a sekélyesség és a politikai lózungok zsákutcájába vezet. A miniszterhelyes arra is kitért, hogy a kötet célja egy átfogó kép kialakítása, de azt is elismerte, hogy ebben „vár még ránk tennivaló”. – Ugyan a nemzetpolitika, a demográfia, a munkaerőpiac átalakítása és a középosztály megerősítése, valamint a gazdasági szuverenitásunk megerősítése terén jelentős sikereket értünk el, de most nem szabad visszafordulni ahhoz, hogy egy igazán sorsfordító évszázaddal gazdagítsuk hazánkat – nyomatékosította, hozzátéve: a XXI. századi sikeres Magyarország ugyanis nincs még kész.

Tovább olvasom

Médiapiac

Letiltotta a Twitter, mert azt mondta, hogy egy férfi nem eshet teherbe

A nyugati világ szólásszabadságának újabb gyöngyszeme látott napvilágot a múlt héten.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Francisco José Contrerasnak, a sevillai egyetem jogfilozófia professzorának, a jobboldali Vox képviselőjének Twitter-oldalát fél napra felfüggesztette a platform, mert szerintük az a vélemény a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik, hogy egy férfi nem eshet teherbe.

Francisco José Contreras azt merte írni, hogy egy férfi nem eshet teherbe, ugyanis nincsen méhe vagy petesejtje, amiért ideiglenes felfüggesztés jár a Twitter közösségi hálózaton, a platform szerint ugyanis egy ilyen kijelentés sérti a közösségi irányelveket, és a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik. 

Contreras egy olyan bejegyzéshez kommentelt, amit ő maga osztott meg a közösségi médiában egy transgender férfiról, aki azt közölte, hogy apa lett, miután megszülte kislányát. 

Contreras egy május 11-i Facebook-posztban azt írta, hogy üzenetet kapott a Twittertől, melyben közölték, hogy megjegyzésével megsértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveket. A spanyol politikus kénytelen volt törölni a megjegyzést, és gúnyosan megjegyezte, hogy ez már a fasiszta biológia, legközelebb megpróbálja azt, hogy 2×2 = 4. 

A Twitter arra is figyelmeztette a bevándorlásellenes párt tagját, hogy ismétlődő hibák esetén állandó felfüggesztésre számíthat – írja a Fox News. 

A spanyol politikus azt nyilatkozta a LifeSite Newsnak, hogy nem fogják engedni, hogy a Twitter egy eltorzult és antropológiailag helytelen világképet kényszerítsen rájuk, és továbbra is az igazságot fogják mondani, ugyanis nem lehet a biológiai alapigazságot gyűlöletbeszédnek tekinteni. 

A Twitter már a januári választások alkalmával is letiltotta a párt hivatalos oldalát 24 órára, amiért a magas bűnözési rátát összefüggésbe hozták az észak-afrikai bevándorlókkal – számolt be az Origo

Tovább olvasom