Kövess minket!

Médiapiac

Lukács Csaba: ″Ha elindulunk egy úton, végigmegyünk rajta″

A Mészáros Lőrinc-közeli új tulajdonos feltűnéséről a sajtóból értesült, de ez nem befolyásolja az üzletmenetet, állítja Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója. A TV2-csoportot a második fél évre már piacvezető pozícióba várja a szakember, és néhány éven belül a tévéárak normalizálódására is számít. Az online piacot pedig ugyanúgy átrendezné, mint ahogy a televízióval tették.

Az Opus Global közvetett tulajdonossá vált a cégben. Ez hoz bármilyen változást az üzletmenetben?

A tulajdonosi struktúrának semmilyen érdemleges hatása nincs az üzletmenetünkre, semmit nem érzékelünk belőle, ezért nem is kommentáltuk a hírt, amelyet én is a sajtóból tudtam meg.

Mire számítotok 2018-ban a televíziós költéseket tekintve?

A reklámköltés a gazdasági struktúra és az adott helyzet lenyomata. A 2018-as évet két nagyon lényeges tényező fogja meghatározni. Az egyik, hogy a két nagy médiacsoport, az RTL- és a TV2-csoport párharca élesedik. Ez jó üzenet a hirdetők számára, mert azt látják, hogy ér demes a költési ciklusokat újraindítani.

A másik mindenféleképpen a téli olimpia és a foci-vb, amelyek meghatározzák majd a nézettségi piacot és a kereskedelmi bevételeket. A piacon tapasztalhatók kisebb bizonytalanságok, de továbbra is lehet kisebb mértékű növekedéssel számolni.

A sportesemények mellett választások is lesznek, a kormány betervezett egy újabb kampányt 11 milliárdért. Ebből lehet számítani többletbevételekre? (Az interjú elkészítése után vált nyilvánossá a 2017-es reklámtorta, illetve ezen belül az állami költések növekbő arányát mutató szám – a szerk.)

Szerintem nem, mert az állam mint hirdető néhány éve fokozott mértékben és állandóan jelen van a piacon, amit egy olyan egyszeri, bár fontos esemény, mint a választás, nem fog jelentősen megváltoztatni.

A két médiacsoport küzdelme révén milyen változások jelentkezhetnek?

A TV2-csoport 2016-ban elindított egy közép- és hosszabb távú tudatos építkezést. 2017-ben már 30 százalékkal nőtt a TV2 ratingkibocsátása, ami a kereskedelmi pozíció nagymértékű megváltozását is mutatja. Ez a trend folytatódni fog, és az év második felére szerintem már egyértelműen a TV2-csoport fog győztesen kijönni a párharcból. Ez meghatározza majd az évet a bevételeloszlás szempontjából.

 

Lukács Csaba is előadója lesz a március 21-22-i geneRÁCIÓk konferenciának.

A rendezvényre itt jelentkezhet, a teljes programot pedig itt találja!

Lukács Csaba

 

Nézze meg Lukács Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

Ez az Atmedia portfóliójára csak kismértékben lesz hatással, hiszen a közönségarányt tekintve 2016 óta piacvezetők vagyunk. Televíziós sales house-ként változatlanul növekedési pályán vagyunk, 2018-ban is jelentős bevételgyarapodással számolunk. Azok a hirdetők, akik velünk voltak 2017-ben, idén is velünk maradnak, akár növelik is költési részesedésüket, ami nagyon pozitív visszaigazolása a munkánknak és a portfóliónknak. Egyértelműen érezzük, hogy piacvezető partnernek tekintenek bennünket a hirdetők és az ügynökségek, vagyis megtörtént az a váltás, amit 2016-ban célul tűztünk ki.

Várható-e, hogy a túl olcsónak tartott televíziós árak emelkedni kezdenek?

Nem biztos, hogy 2018-ban olyan mértékű lesz az elmozdulás, mint amelyet a piaci trendek indokolnának, de a kereslet elég nagy, ami lehetőséget ad kismértékű korrekciókra. Ehhez mindkét piaci szereplőnek hasonló ármagatartást kell követnie, amit még nem látunk teljes mértékben. 2019–2020-ra azonban normalizálódnia kell a helyzetnek, hiszen a tévé az árakat tekintve nagyon alulértékelt médium.

Lukács Csaba, Atmedia ügyvezető igazgatója Fotó: Réti Dóra

A fragmentáció fokozódása idején összecsomagolt csatornákkal mennyire lehet elérni kisebb vagy niche-célcsoportokat? Vagy továbbra is a tömeges elérés eszköze a televízió?

Minden kommunikációs eszköznek megvan a maga szerepe, helye és működési módja. Számtalan olyan médium van, amellyel nagyon pontosan, akár egyedi felhasználókban gondolkodva lehet célozni. A televízió tömegmédium, amellyel ha nagyon szűk célcsoportokat akarunk elérni, a hatékonysága egy részét el is vesztheti. Nagyon sokféle termék vásárolható nálunk is, de azt látjuk, hogy a hirdetők a megfelelő méretű csomagokat keresik, mert ezekkel maximalizálhatják a saját megtérülésüket. Az ár a hirdetők szempontjából még mindig nagyon fontos paraméter.

Az RTL-es Dudás Gergely novemberben arról beszélt, hogy a fragmentáció rontja a portfóliók minőségét, riasztóan magas a nullás szpotok aránya. Erről mi az Atmedia álláspontja?

A fragmentáció neutrális tény, amit nem lehet kiiktatni a rendszerből, együtt kell vele élni. Épp az RTL ismerte fel az elsők között ezt a trendet, és 2004-ben saját tévéadók bevezetésével ennek az élére is állt. Nem véletlen, hogy később a TV2 is nagyon sok kábelcsatornát indított, és talán még fog is, hiszen a nézők már másfajta televíziózásra éhesek. Rengeteg tévéadó van már a piacon, de szinte mindnek megvan a saját közönsége, és nagyon kevés csatorna vonult ki a piacról az elmúlt években.

Ez azt mutatja, hogy van nézői igény, amihez a kereskedelmi struktúrát is hozzá lehet alakítani. Olyan ajánlatokat kell kidolgozni, amelyek a fragmentációval együtt élve lehetnek sikeresek és szolgálhatják ki a hirdetőket.

Ilyen például az Atmediának az a modellje, amelyben sok csatornát csomagban értékesítve ajánlunk a hirdetőknek. Az elmúlt nyolc év egyértelműen bizonyította, hogy a valós teljesítés találkozik az elvárásokkal.

A nonszpot megoldások most mennyire jelentősek?

Ezen a területen számottevő pénzeket vontak ki az elmúlt években. A két dolog összekapcsolódik. Egy-egy saját gyártású műsor meg tudja ugyan változtatni a nagy csatornák közönségarányban kifejezett pozícióját, de a nézettség fragmentálódása révén összességében kisebb számban fogyasztják őket a nézők. A hirdetők már nem egy-egy műsorral érik el a fogyasztókat, hanem több ponton. Mindaddig, amíg nincs megoldás arra, hogy egyedi műsorok helyett adott műsorfolyamra hogyan lehet támogatási formákat kidolgozni, 4-5 százalék körül fog stagnálni a szponzoráció részaránya.

Az online piacra történt belépéssel kapcsolatban a tévés gyökerek miatt inkább az online videóban gondolkodtok, vagy a tágabban értelmezett digitális szegmensben?

Ugyanúgy, ahogy a televíziós piacon történt, mi aggregálóként piacot szeretnénk építeni, és alakítani kívánjuk a trendeket. Ehhez a videó önmagában kevés. Keressük a szinergiákat az offline és az online megoldások, elsősorban a televízió és az online videó között, de ezeken túl is van élet.

A szaktudás honnan fog érkezni ehhez a területhez?

Vannak olyan kollégáink, akik korábban az online területen is komoly tapasztalatokat szereztek, és építjük is a csapatot, jelenleg már több mint tíz fő dolgozik a divízióban. Ez csak a kezdet, tovább fogjuk növelni a létszámot, ahogyan várhatóan a portfóliónkat is. Ha mi elindulunk egy úton, azon nem állunk meg. Az idei év a struktúra kialakításáról és az üzlet fundamentumainak lerakásáról szól, 2019-ben várható még további nagy fordulat.

Lengyel András 2017 elején két modellt látott az online piacon: vagy a long tailt szedi össze valaki, vagy néhány nagy portál is a portfóliójába kerül. Hol tart most az Atmedia?

Mi nagy szereplőkkel indulunk: a Mediaworks és az Inform Média is a mi portfóliónkat erősíti, és egy új, innovatív szereplőre is számítunk. Minőségi portfóliót állítottunk össze, és ebből a pozícióból kívánunk a long tail felé elindulni. Portfóliónk az egyedi felhasználókat tekintve már induláskor is a negyedik-ötödik lesz a piacon, az év végére pedig a harmadik helyet fogja súrolni, és onnan emelkedik majd tovább.

Fotó: Réti Dóra

Az Atmedia sokáig a tévéről szólt, ezt a médiumot építettétek, például kutatásokkal. Az online megjelenésével menynyiben változik meg a fókusz?

A lépésnek több oka volt. A hirdetői igények diverzifikáltabbak lettek, az online nagymértékben felértékelődött a két-három évvel ezelőtti pozíciójához képest, és nekünk médiatulajdonostól független szereplőként nem csak egy szegmensben kell erősnek lennünk. A legtöbb cég akkor kezd el gondolkodni a diverzifikáláson, amikor az alaptevékenységi területén megközelítette a kapacitása maximumát.

A televíziós területen korlátozott bővülési lehetőséget látunk, miközben mi erősen növekedésorientált szervezet vagyunk. Olyan területet kell tehát találnunk, ahol az a know-how és növekedési modell, amiben mi jók vagyunk, sikeres lehet.

Másrészt multimédiában, tévében és online-ban gondolkodva reményeink szerint középtávon ki lehet lépni azokból a silókból, amikben ez a két médium korábban évekig dolgozott.

Az RTL is ebben az irányban gondolkodik, nem pont úgy, mint mi, de a végcélt tekintve vannak közös pontok. Mi a szinergiákat keressük: azt, hogy kapcsolt kommunikáció esetén mennyivel növelhető a hatékonyság. És ebben nagyon komoly tartalékokat látunk. Ehhez azonban meg kell találni a megfelelő modellt, amelyet méréssel, kutatásokkal alá kell támasztani. Ez nagyon szép feladat, és úgy gondolom, képesek vagyunk a megvalósítására.

Ebbe beleértendő, hogy a tévé marad a tömegmédium, és az online adja hozzá a célzottabb támogatást?

Nagyon sokféle megoldása van ennek a kérdésnek. Nem kívánjuk az ügynökségi tervezés feladatát átvenni, mindenki megmarad abban a szerepkörben, ami az alapkompetenciája. Ha azonban az online piacot nézem, hatalmas lehetőséget látok a tévé szempontjából. Például nagyon fontos a szolgáltatások online kommunikációja, és egy adott piacméret felett már a márkákat is építeni kell, mert az differenciál. És márkakommunikációban a televízió elképesztően hatékony. Ennek kapcsán rengeteg olyan hirdetőt tudunk behozni, akik korábban nem reklámoztak televízióban, és olyan tapasztalati példák állnak rendelkezésünkre, amelyek ajtókat nyithatnak meg.

A szinergiával kapcsolatban felvetődik a mérhetőség kérdése. A Nielsen éppen most próbálkozik a Digi tal Ad Ratings (DAR) bevezetésével. Ehhez hogyan viszonyul az Atmedia?

Mi teljes mértékben neutrális állásponton vagyunk. Jelenleg nem kívánunk kilépni a már felállított keretek közül, míg a DAR valamelyest kilépés a jelenlegi paradigmából. Látom az előnyét és a korlátait; meglátjuk, mi fog történni, milyen mértékben fogadja majd el a piac.

Mit várhatunk a rádiós szegmenstől, fel fog-e értékelődni a médium 2018-ban?

Azon kell dolgozni, hogy a rádió viszszakerüljön a köztudatba, mert sokkal több van a médiatípusban, mint amit a piac ma visszaigazol. Az az út, amin a Radio Sales House rajta van, működik: sikerült megtartani azokat a rádiós bevételeket a rendszerben, amelyeket korábban az országos csatorna és a kisebb szereplők között osztottak meg. Ez jó pozíció arra, hogy újra növekvő pályára állíthassuk a médiumot. Ezt az is katalizálni tudja majd, ha megtaláljuk azokat a szinergiákat, amelyek mentén hatékonyan tovább lehet növekedni. Itt is fontos, hogy az adott hirdető hány szereplővel áll kapcsolatban, silók helyett szélesebb perspektívában gondolkodik-e.

Printben viszont továbbra sem gondolkodtok?

Lenne indoka akár a sajtó megjelenésének is az Atmedia portfóliójában, de az online és a tévé integrálása elég nagy feladat, nem akarunk egyszerre túl nagyot harapni. Inkább lépésről lépésre haladunk.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Az uniós biztoshoz fordult a Heti TV ügyében Járóka Lívia

Az Európai Unió alapvető értékei egyértelműen sérülnek az Európai Parlament alelnöke szerint.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Bizonytalan helyzetbe került a Heti TV, miután tavaly decemberben Budapest VII. kerületének DK-s vezetése felmondta az Európa egyetlen zsidó televíziójával kötött ingatlanhasználati szerződést” – írta közösségi oldalán Járóka Lívia kedden.

Az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint nem tudni, folytathatja-e tevékenységét a csatorna Erzsébetvárosban, amely Európa virágzó zsidónegyede volt a második világháború előtt, s napjainkban is fontos és meghatározó színtere az európai zsidóságnak.

Járóka Lívia az ügy mielőbbi rendezésének érdekében levélben arra kérte Věra Jourová uniós átláthatósági biztost, hogy vizsgálja ki az ügyet – írta a Magyar Nemzet.

A levelét a közösségi oldalán is megosztó EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerület polgármestere, Niedermüller Péter a 100 Tagú Cigányzenekarral kötött szerződést is megszüntette.

„Alapvetően ugyanabból az épületből szorították ki őket, mint a Heti TV-t” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a zenekarnak sikerült új helyet találnia Budafokon, ahol megtiszteltetés volt a helyi önkormányzatnak a zenekar befogadása.

„Budapest kulturális és etnikai szempontból is sokszínű és élénk város. Azonban ezekkel a döntésekkel a VII. kerület baloldali polgármestere nemcsak ezt a sokszínűséget támadja, hanem veszélyezteti a média szabadságát is. Éppen ezért levelemben arra kértem Jourová biztos asszonyt, hogy a helyzetet kivizsgálva a bizottság próbáljon megoldást találni az Európai Unió valamennyi alapvető értékének helyi szintű tiszteletben tartására” – zárta bejegyzését Járóka Lívia.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.

Közzétéve:

Pixabay

Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:

a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.

A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.

A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:

általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.

Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében

– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.

Szöllősi György 2016 óta a Nemzeti Sport napilap főszerkesztője (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.

Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.

Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.

Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.


Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:

  • a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
  • a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
  • a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.

A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.

A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Idén már tényleg jön a Rocky IV. rendezői változata

Sylvester Stallone tavaly nyáron jelentette be, hogy bemutatója harmincötödik évfordulójára elkészíti a Rocky IV. újravágott, rendezői változatát.

Közzétéve:

Flickr

A premiert 2020 novemberében kellett volna megtartani, akkor azonban nem lett belőle semmi. Stallone csak a közelmúltban tudatta az Instagramon: közel járnak a munka befejezéséhez – írja a Magyar Nemzet.

A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is.

A rendezői változatban az egyik mellékszereplő – a Sico nevű, beszélő robot – „megy a roncstelepre”, vagyis nem lesz látható az újragondolt filmben. Az elektromechanikus jószág tervezője szerint Stallone azért hagyta ki a teremtményét, hogy ne kelljen jogdíjat fizetnie a használatáért – de feltehetőleg másról van szó.

Sly annak idején az okból vehette bele a géplényt a forgatókönyvbe, hogy humorforrásul szolgáljon, és valamivel derültebbé tegye a történet komor tónusát. Csakhogy a robotos jelenetek nem komikusra, hanem kissé furcsára sikeredtek – Sico figurája egyszerűen kilóg a filmből.

De egyéb, ennél lényegesebb változásokról is lehet tudni.

Az Apollo és Drago összecsapását bemutató kulcsjelenet bővül – Rocky valamivel hosszabban vacillál majd, hogy bedobja-e a törülközőt vagy sem –, és bekerül egy ’85-ben leforgatott, ám a moziváltozatba végül be nem vett képsor.

Létezéséről eddig csak egyes előzetesekből lehetett tudni, de teljes egészében nem volt látható.

Noha a bemutató dátuma egyelőre nem ismert – és arról sincs információ, hogy a rendezői változat mozikba kerül-e, csak dvd-n jelenik meg, esetleg streaming szolgáltatásban, az interneten lesz elérhető –, egy Sly által közzétett, rövid videóból kiderül, hogy már a hangkeverését végzik. Mivel egy-egy film készítése során ez a munkamozzanat az utolsók közt van, az érdeklődők okkal bízhatnak benne, hogy az újragondolt verzió közel áll a befejezéshez.

A (remélhetőleg) 2021-es Rocky IV. tehát az 1985-ös önmagával mérkőzik majd.

Borítókép: jelenet a filmből

Tovább olvasom