Kövess minket!

Médiapiac

Letiltotta a Twitter, mert azt mondta, hogy egy férfi nem eshet teherbe

A nyugati világ szólásszabadságának újabb gyöngyszeme látott napvilágot a múlt héten.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Francisco José Contrerasnak, a sevillai egyetem jogfilozófia professzorának, a jobboldali Vox képviselőjének Twitter-oldalát fél napra felfüggesztette a platform, mert szerintük az a vélemény a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik, hogy egy férfi nem eshet teherbe.

Francisco José Contreras azt merte írni, hogy egy férfi nem eshet teherbe, ugyanis nincsen méhe vagy petesejtje, amiért ideiglenes felfüggesztés jár a Twitter közösségi hálózaton, a platform szerint ugyanis egy ilyen kijelentés sérti a közösségi irányelveket, és a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik. 

Contreras egy olyan bejegyzéshez kommentelt, amit ő maga osztott meg a közösségi médiában egy transgender férfiról, aki azt közölte, hogy apa lett, miután megszülte kislányát. 

Contreras egy május 11-i Facebook-posztban azt írta, hogy üzenetet kapott a Twittertől, melyben közölték, hogy megjegyzésével megsértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveket. A spanyol politikus kénytelen volt törölni a megjegyzést, és gúnyosan megjegyezte, hogy ez már a fasiszta biológia, legközelebb megpróbálja azt, hogy 2×2 = 4. 

A Twitter arra is figyelmeztette a bevándorlásellenes párt tagját, hogy ismétlődő hibák esetén állandó felfüggesztésre számíthat – írja a Fox News. 

A spanyol politikus azt nyilatkozta a LifeSite Newsnak, hogy nem fogják engedni, hogy a Twitter egy eltorzult és antropológiailag helytelen világképet kényszerítsen rájuk, és továbbra is az igazságot fogják mondani, ugyanis nem lehet a biológiai alapigazságot gyűlöletbeszédnek tekinteni. 

A Twitter már a januári választások alkalmával is letiltotta a párt hivatalos oldalát 24 órára, amiért a magas bűnözési rátát összefüggésbe hozták az észak-afrikai bevándorlókkal – számolt be az Origo

Médiapiac

Álnéven írt cikkben támadja a kormányt az RTL

Álnéven jegyzett kormánykritikus cikkeknek is teret ad az RTL új híroldala.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Terjedelmes cikkben hasonlítja össze az RTL újonnan indult hírportáljának külsős szerzője a szerbiai és a magyar árstoppal kapcsolatos rendeleteket. A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkeresésére az RTL elismerte, hogy a cikket szerző Kocsányos Pálma valójában nem létezik.

A nevét titokban tartó szerző szerint a kormány csupán másolja a szerb rendelkezéseket, amelyek amúgy nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, hatása érzékelhetetlen – írta a Mandiner.

Az alapítvány megpróbált utána járni Kocsányos Pálma személyének. Első körben az rtl.hu -t kerestük meg az alábbi kérdéseinkkel:

  • Kocsányos Pálma létező személy?
  • Amennyiben létező személy, miért nincs feltüntetve az impresszumban?
  • Amennyibe létező személy, esetleg tudnak elérhetőséget adni hozzá?

Az RTL  a szerkesztőség rövidesen reagált is:

“Tisztelt olvasónk,

köszönjük a levelet! A cikket létező személy írta, aki álnevet használ, az impresszumban azért nem szerepel, mert külsős szerzőnk. Továbbítottuk neki az ön levelét.”

Tovább olvasom

Médiapiac

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

letbe léptek vasárnaptól az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései.

Közzétéve:

Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is.

Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem.  

Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

Tovább olvasom

Médiapiac

A hírközlési szabályok módosítását összegezte az NMHH

Könnyebb, gyorsabb az internetszolgáltató-váltás, valamint a hozzáférés a korábbi e-mail- és ügyfélfiókhoz – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága hétfőn

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A közleményben kiemelték, hogy a hazai hírközlési szabályok legfontosabb módosításait összegezi az NMHH fogyasztói tájékoztató aloldala, az nmhh.hu/hirkozlesiszabalyok.

Felidézik, a tavaly nyáron életbe lépett változások között szerepel például, hogy

a szolgáltatóknak ingyen, egyszerűen biztosítaniuk kell az utólagos számhordozást, az internetszolgáltatók közötti úgynevezett szünetmentes váltást, és rendszeresen tájékoztatniuk kell előfizetőiket a legolcsóbb díjszabásaikról.

Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk.

A hatóság közleményében hangsúlyozta, nemcsak telefonszolgáltatót lehet már könnyen váltani, hanem

lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson, ha az műszakilag megvalósítható.

Ezt csak egyszer és egy helyen kell jelezni: az új szolgáltatónál kell kérni a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról, és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál, akkor sem, ha a szünetmentes váltás műszaki feltételei nem adottak – írják a közleményben.

Kitérnek arra, ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. A kompenzációt főszabályként az átvevő szolgáltató fizeti az előfizetőnek.

Ha az előfizető az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatójától, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik, akkor

az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz, vagy továbbítania kell az üzeneteket egy, az előfizető által megadott e-mail-címre

– olvasható a közleményben.

Az előfizetői szerződés megszűnése után a szolgáltató köteles még egy évig biztosítani az előfizetőnek, hogy hozzáférjen az előfizetői szerződésével kapcsolatos, elektronikus tárhelyen tárolt információkhoz.

Ha az előfizető felmondja telefonszolgáltatójánál a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti az egykori szolgáltatójától.

Az ilyen utólagos számhordozáskor a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz, aminek az ügyintézésében az új szolgáltató köteles eljárni, a régi szolgáltató pedig együttműködni – hívta fel a hatóság közleményében a figyelmet.

Kiemelték azt is, hogy

a hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk előfizetőiknek az elérhető legkedvezőbb díjakról,

az internet- és telefonszolgáltatóknak évente, illetve bármikor az előfizetők kérésére, általában bármely hírközlési szolgáltatónak pedig a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtti 90 napban három alkalommal.

Valójában nem újdonság, de az új hírközlési kódex egyértelművé teszi, hogy a “díjazás ellenében” fordulat már nemcsak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes, vagy más adatok átadásával is “fizet” az előfizető. Tehát a pénzben kifejezve ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok -, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá – tájékoztattak.

A hírközlési hatóság ellenőrzi, hogy a piaci szereplők frissítették-e az általános szerződési feltételeiket, és az előfizetői tudatosság növelése érdekében rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat azokról az új szabályokról, amelyekre érdemes odafigyelni – közölte a NMHH kommunikációs igazgatósága.

Tovább olvasom