Kövess minket!

Médiapiac

Lengyel jogi szakértő: még meg lehet állítani a tech-óriások terjeszkedését

|

″Cenzúrázzák az információkat, ők döntik el mi jut el a fogyasztóhoz és mi nem. Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról″ – fogalmazott Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris alelnöke a V4NA-nak. A jogi szakértő elmondta, a közösségi média oldalak cenzúra-hadjáratát csak nemzetközi összefogással és azonnali cselekvéssel lehet megállítani.

“Régen a hatalom a nemzetállamoknál koncentrálódott, amik jogi garanciákat biztosítottak az állampolgároknak és demokratikus legitimitással is rendelkeztek. Manapság egy új hatalmi ágat is látunk a tech óriásvállalatok megjelenésével, amiknek ma már hatalmukban áll irányítani az információ áramlását világszerte” – fogalmazott a V4NA Hírügynökségnek adott interjújában Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke.

Zych elmondta, a jelenségre bár Donald Trump Twitter-fiókjának törlése irányította rá a figyelmet, az Ordo Iuris saját bőrén tapasztalta a közösségi oldalak cenzúrázási erejét és már 3 évvel ezelőtt javaslatokat fogalmazott meg a helyzet rendezésére.

“A mi javaslatunk három főbb pontra fókuszált” – magyarázza a szakértő. A javaslat elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalaknak biztosítaniuk kell azt, hogy amelyik tartalom megengedett, az nem törölhető. A második pont szerint a felhasználási feltételeknek alárendelt szerepben kell lenniük az adott ország jogrendszerével.

A vállalat platformjai elérhetővé tételéhez az országban lévő internetet használja, ezért a jogsértésekről az adott ország bíróságának kell döntenie

– szögezi le a szakértő.

Hozzátette, ez a fogyasztóvédelemben is alapvetés, hogy a fogyasztókat jobban védik, mint a nagyvállalatokat, és ebben az esetben a fogyasztó tartózkodási helye szerinti szabályok lesznek a mérvadók, nem a szolgáltató székhelyén érvényes szabályok.

Számos platform figyelmen kívül hagyja az adott országok szabályozásait. Erre szigorúbb garanciákat kell biztosítani, hogy a bíróságok igazságot tudjanak tenni vitás kérdésekben

– teszi hozzá Zych.

Az Ordo Iuris által javasolt harmadik kritérium az “árnyéktiltások” kezelése.

Ezek a láthatatlan korlátozások arra szolgálnak, hogy indirekt módon szabályozzák a felhasználók tartalmait. Erről nyíltan nem beszélnek természetesen, viszont sokszor látjuk, hogy politikai vagy vallási nézetek alapján diszkriminálnak a felhasználók között

– szögezi le a szakértő.

Tymoteusz Zych arra is rámutat, hogy Lengyelország már komoly előrelépéseket tett az ügy kezelése érdekében. Egy új rendszer kialakításán dolgoznak az úgynevezett Online Szólásszabadság Tanácsával a középpontban, amely arra lenne hivatott, hogy kivizsgálja a kérdéses eseteket.

“Ebbe a tanácsba a Szejm 3/5-ös többséggel, tehát egy szélesebb konszenzussal választja a tagokat, hogy biztosítsa a pártatlanságot” – fogalmaz a szakértő. Elmondta, az ilyen kérdések általában erősen polarizáltak a lengyel politikában, azonban több helyről is látott pozitív reakciókat, például a baloldali szocialisták és liberálisok táborából is, akik belátták, hogy itt most a szabadságról van szó, nem a politikáról.

Zych arról is beszélt, hogy a jelenség sokkal átfogóbb, mint gondolnánk. Rámutatott, hogy a közösségi média szolgáltatók mára akkorára nőtték ki magukat, hogy a Google vagy a Facebook GDP-je vetekszik egyes országokéval.

Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról

– fogalmazott. Hozzátette, most még meg lehet állítani a térnyerést, de nemzetközi összefogásra van hozzá szükség. “Ha gyorsan cselekszünk és olyan jogi szabályozást fogadunk el, ami korlátozza ezeket a monopóliumokat, akkor megállíthatjuk a terjeszkedésüket, mielőtt komolyabb veszélyt jelenthetnének” – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

Burkolt reklám miatt milliós bírságot kapott a TV2

Rádiós pályázatok kapcsán is hozott döntéseket a Médiatanács.

Közzétéve:

Az NMHH kommunikációs igazgatóság csütörtökön azt közölte az MTI-vel, a TV2 szolgálatója azért kapott 1,2 millió forintos büntetést, mert a Mokka egy októberi adásában a műsort támogató divatüzlet termékeiről olyan részletes információt közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez – tették hozzá.

A rádiós pályázatokról azt írták, a médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Berettyóújfalu telephely kisközösségi használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, ugyanis a benyújtott pályázati ajánlat érvénytelen volt.

A testület elvégezte a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és pályázati nyilvántartásba vette a Match Point Official Kft.-t.

A grémium elfogadta és pénteken teszi közzé honlapján a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásainak tervezetét közösségi jellegű használatra.

Tovább olvasom

Médiapiac

Őrizetbe vette a HírTv tudósítóját a svéd rendőrség

Fel sem szólították a riportert, hanem azonnal a kihallgatószobába vitték.

Közzétéve:

Pixabay

Bugnyár Zoltán a rendőrség uppsalai székháza előtt éppen a szerdai késes támadásról forgatott, amikor két egyenruhás felszólítás helyett azonnal a kihallgatószobába vitte – közölte a HírTv, hozzátéve, hogy munkatársukat nem engedték telefonálni, két órán át őrizetben tartották, és a járvány elleni védekezéshez használt maszkot is le akarták vetetni róla.

Mint írják, Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény vádjával eljárást indítottak annak ellenére, hogy felmutatta a sajtóigazolványát.

Tovább olvasom

Médiapiac

Öncenzúrával védekeznek a felbőszült internetezők ellen

Félti a fiatal írók generációját egy Nobel-díjas író, aki szerint fiatal kollégái közül sokan félnek a szabad véleménynyilvánítástól. A Nobel-díjas szerző szerint emiatt sokan eleve cenzúrázzák írásaikat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Önmagukat és a munkájukat cenzúrázzák félelemből a fiatal szerzők – állítja Kazuo Ishiguro, aki szerint számos szerző fél az egyre nagyobb teret nyerő cancel culture-től.

A Nobel-díjas, japán származású író a félelem légköreként jellemezte a helyzetet. Úgy látja, hogy a fiatalok amiatt aggódnak, hogy az internetes felbőszült tömeg őket is megtalálja majd, és megkeseríti az életüket.

Ishiguro a BBC-nek beszélt arról, hogy félti a fiatal írók generációját, akik még nem alapozták meg karrierjüket.

Ők szerinte inkább elkerülnek egyes témákat vagy szempontokat az írásaikban, hogy ne kerüljenek kereszttűzbe. Kazuo Ishiguro arról is beszélt, hogy sokszor már az is baj, ha az írók olyan témát boncolgatnak, amivel kapcsolatban nincs tapasztalatuk.

Ilyen alapon támadták például többen is Jeanine Cummins Amerika földje című könyvét, amiben az írónő a migrációról írt, valamint Amélie Wen Zhao-t, aki a rabszolgaságról írt Blood Heir című művében.

A Nobel-díjas szerző szerint a fiatalok közül sokan azt érezhetik, hogy az ő karrierjük és a jó hírnevük jóval törékenyebb, és nem akarnak kockáztatni. Ishiguro minderről annak kapcsán beszélt egyébként, hogy egyre több szerzőt kritizálnak a személyes véleményük miatt, amivel veszélybe kerül a szólásszabadság – utalt a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling esetére.

Ishiguro szerint az íróknak úgy kellene érezniük, hogy szabadon írhatnak akármilyen szemszögből, és bemutathatnak mindenféle nézőpontot.

Hozzátette, hogy ő maga is az első könyvét férfi létére egy nő szempontjából írta.

Az online támadásoknak valóban egyre többen esnek áldozatul a szerzők, professzorok közül. Ez történt J.K. Rowlinggal is, aki egy ironikus posztjában nem értett egyet azzal, hogy egy cikkben úgy fogalmaztak „menstruáló személyek”, nem pedig nők, pedig menstruációja csak a nőknek van.

Ezután az írónőt transzfóbnak nyilvánították, és az ellenségei új könyvének megjelenése után azt is kikezdték. Szeptemberben gyalázkodó kommentekkel keltették halálhírét Rowlingnak, miután a Troubled Blood című új bűnügyi regényében egy nő titokzatos eltűnésének a hátterében egy transzvesztita sorozatgyilkost sejtettek – írja a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom