Médiapiac
Lengyel jogi szakértő: még meg lehet állítani a tech-óriások terjeszkedését
″Cenzúrázzák az információkat, ők döntik el mi jut el a fogyasztóhoz és mi nem. Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról″ – fogalmazott Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris alelnöke a V4NA-nak. A jogi szakértő elmondta, a közösségi média oldalak cenzúra-hadjáratát csak nemzetközi összefogással és azonnali cselekvéssel lehet megállítani.
“Régen a hatalom a nemzetállamoknál koncentrálódott, amik jogi garanciákat biztosítottak az állampolgároknak és demokratikus legitimitással is rendelkeztek. Manapság egy új hatalmi ágat is látunk a tech óriásvállalatok megjelenésével, amiknek ma már hatalmukban áll irányítani az információ áramlását világszerte” – fogalmazott a V4NA Hírügynökségnek adott interjújában Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke.
Zych elmondta, a jelenségre bár Donald Trump Twitter-fiókjának törlése irányította rá a figyelmet, az Ordo Iuris saját bőrén tapasztalta a közösségi oldalak cenzúrázási erejét és már 3 évvel ezelőtt javaslatokat fogalmazott meg a helyzet rendezésére.
“A mi javaslatunk három főbb pontra fókuszált” – magyarázza a szakértő. A javaslat elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalaknak biztosítaniuk kell azt, hogy amelyik tartalom megengedett, az nem törölhető. A második pont szerint a felhasználási feltételeknek alárendelt szerepben kell lenniük az adott ország jogrendszerével.
– szögezi le a szakértő.
Hozzátette, ez a fogyasztóvédelemben is alapvetés, hogy a fogyasztókat jobban védik, mint a nagyvállalatokat, és ebben az esetben a fogyasztó tartózkodási helye szerinti szabályok lesznek a mérvadók, nem a szolgáltató székhelyén érvényes szabályok.
– teszi hozzá Zych.
Az Ordo Iuris által javasolt harmadik kritérium az “árnyéktiltások” kezelése.
– szögezi le a szakértő.
Tymoteusz Zych arra is rámutat, hogy Lengyelország már komoly előrelépéseket tett az ügy kezelése érdekében. Egy új rendszer kialakításán dolgoznak az úgynevezett Online Szólásszabadság Tanácsával a középpontban, amely arra lenne hivatott, hogy kivizsgálja a kérdéses eseteket.
“Ebbe a tanácsba a Szejm 3/5-ös többséggel, tehát egy szélesebb konszenzussal választja a tagokat, hogy biztosítsa a pártatlanságot” – fogalmaz a szakértő. Elmondta, az ilyen kérdések általában erősen polarizáltak a lengyel politikában, azonban több helyről is látott pozitív reakciókat, például a baloldali szocialisták és liberálisok táborából is, akik belátták, hogy itt most a szabadságról van szó, nem a politikáról.
Zych arról is beszélt, hogy a jelenség sokkal átfogóbb, mint gondolnánk. Rámutatott, hogy a közösségi média szolgáltatók mára akkorára nőtték ki magukat, hogy a Google vagy a Facebook GDP-je vetekszik egyes országokéval.
Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról |
– fogalmazott. Hozzátette, most még meg lehet állítani a térnyerést, de nemzetközi összefogásra van hozzá szükség. “Ha gyorsan cselekszünk és olyan jogi szabályozást fogadunk el, ami korlátozza ezeket a monopóliumokat, akkor megállíthatjuk a terjeszkedésüket, mielőtt komolyabb veszélyt jelenthetnének” – jegyezte meg.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média
Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.
Álhírek és oltásellenesség
Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.
Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.
Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.
A magyarok bíznak a vakcinákban
A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,
a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.
Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.
E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.
A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést
Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján
feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.
E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.
Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke
Médiapiac
Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH
És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.
Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.
Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.
A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.
A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.
Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.
A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.
Médiapiac
Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez
Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.
II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.
A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.
A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.
A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.
Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.
A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.
Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.
A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.
A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.