Kövess minket!

Médiapiac

Lengyel jogi szakértő: még meg lehet állítani a tech-óriások terjeszkedését

|

″Cenzúrázzák az információkat, ők döntik el mi jut el a fogyasztóhoz és mi nem. Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról″ – fogalmazott Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris alelnöke a V4NA-nak. A jogi szakértő elmondta, a közösségi média oldalak cenzúra-hadjáratát csak nemzetközi összefogással és azonnali cselekvéssel lehet megállítani.

“Régen a hatalom a nemzetállamoknál koncentrálódott, amik jogi garanciákat biztosítottak az állampolgároknak és demokratikus legitimitással is rendelkeztek. Manapság egy új hatalmi ágat is látunk a tech óriásvállalatok megjelenésével, amiknek ma már hatalmukban áll irányítani az információ áramlását világszerte” – fogalmazott a V4NA Hírügynökségnek adott interjújában Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke.

Zych elmondta, a jelenségre bár Donald Trump Twitter-fiókjának törlése irányította rá a figyelmet, az Ordo Iuris saját bőrén tapasztalta a közösségi oldalak cenzúrázási erejét és már 3 évvel ezelőtt javaslatokat fogalmazott meg a helyzet rendezésére.

“A mi javaslatunk három főbb pontra fókuszált” – magyarázza a szakértő. A javaslat elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalaknak biztosítaniuk kell azt, hogy amelyik tartalom megengedett, az nem törölhető. A második pont szerint a felhasználási feltételeknek alárendelt szerepben kell lenniük az adott ország jogrendszerével.

A vállalat platformjai elérhetővé tételéhez az országban lévő internetet használja, ezért a jogsértésekről az adott ország bíróságának kell döntenie

– szögezi le a szakértő.

Hozzátette, ez a fogyasztóvédelemben is alapvetés, hogy a fogyasztókat jobban védik, mint a nagyvállalatokat, és ebben az esetben a fogyasztó tartózkodási helye szerinti szabályok lesznek a mérvadók, nem a szolgáltató székhelyén érvényes szabályok.

Számos platform figyelmen kívül hagyja az adott országok szabályozásait. Erre szigorúbb garanciákat kell biztosítani, hogy a bíróságok igazságot tudjanak tenni vitás kérdésekben

– teszi hozzá Zych.

Az Ordo Iuris által javasolt harmadik kritérium az “árnyéktiltások” kezelése.

Ezek a láthatatlan korlátozások arra szolgálnak, hogy indirekt módon szabályozzák a felhasználók tartalmait. Erről nyíltan nem beszélnek természetesen, viszont sokszor látjuk, hogy politikai vagy vallási nézetek alapján diszkriminálnak a felhasználók között

– szögezi le a szakértő.

Tymoteusz Zych arra is rámutat, hogy Lengyelország már komoly előrelépéseket tett az ügy kezelése érdekében. Egy új rendszer kialakításán dolgoznak az úgynevezett Online Szólásszabadság Tanácsával a középpontban, amely arra lenne hivatott, hogy kivizsgálja a kérdéses eseteket.

“Ebbe a tanácsba a Szejm 3/5-ös többséggel, tehát egy szélesebb konszenzussal választja a tagokat, hogy biztosítsa a pártatlanságot” – fogalmaz a szakértő. Elmondta, az ilyen kérdések általában erősen polarizáltak a lengyel politikában, azonban több helyről is látott pozitív reakciókat, például a baloldali szocialisták és liberálisok táborából is, akik belátták, hogy itt most a szabadságról van szó, nem a politikáról.

Zych arról is beszélt, hogy a jelenség sokkal átfogóbb, mint gondolnánk. Rámutatott, hogy a közösségi média szolgáltatók mára akkorára nőtték ki magukat, hogy a Google vagy a Facebook GDP-je vetekszik egyes országokéval.

Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról

– fogalmazott. Hozzátette, most még meg lehet állítani a térnyerést, de nemzetközi összefogásra van hozzá szükség. “Ha gyorsan cselekszünk és olyan jogi szabályozást fogadunk el, ami korlátozza ezeket a monopóliumokat, akkor megállíthatjuk a terjeszkedésüket, mielőtt komolyabb veszélyt jelenthetnének” – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom