Kövess minket!

Médiapiac

Lélektől lélekig

Nemes Jeles László az interjú előtt nem sokkal fejezte be második nagyjátékfilmjét, a Napszálltát. Kicsit fáradt, össze kell raknia a gondolatait. Nehéz nyara volt, és még nehezebb ősz vár rá. Az egyik legelismertebb magyar filmrendező az Oscar-kampányról, képekről és szavakról, a nézők lelkének megérintéséről.

A filmszakmában régóta vita tárgyát képezi, ki egy film szerzője. Szerinted a forgatókönyvíró vagy a rendező?

Elsősorban a forgatókönyvíró. A forgatókönyvíró nemcsak a történetet, hanem a mondanivalót, az állás-, illetve nézőpontot, a fontos gondolatokat is megírja, ezért nehéz elválasztani a forgatókönyvírást a film lelkétől, még akkor is, ha az utóbbi húsz évben a filmkészítésben a történet, a cselekmény vált a legfontosabbá, nem pedig a történet, a cselekmény és a forma hármasa. Ma már egy filmprojektet is majdhogynem kizárólag a forgatókönyvben szereplő cselekmény szempontjából értékelnek a finanszírozók, ami például a Saul fia esetében jelentősen megnehezítette a dolgunkat.

Szakemberek szerint a filmes kampánystábok egyre inkább a politikaihoz hasonló stratégiával dolgoznak.

Valóban hasonló a kettő. Ehhez az úgymond politikai attitűdhöz az Oscar-kampány áll a legközelebb. Az amerikai filmes akadémiai tagokkal mindenképpen ki kell alakítani valamilyen kapcsolatot, de legalább ennyire fontosak a közönségtalálkozók és a koktélpartik is.

Ez egy olyan érzékeny rendezőt, mint amilyen te vagy, mennyire zavar?

Egyrészt azokat a filmeket, amelyek mögött nincs vélemény, ambíció, nem könnyű képviselni egy kampány során. Másrészt egy filmfesztivál vagy bármilyen találkozási lehetőség a közönséggel segít abban, hogy az alkotók megtalálják azokat az üzeneteket, amelyeket fontos eljuttatni annak érdekében, hogy a film jobban hasson. Ezekkel a kívülről kissé felszínesnek tűnő tevékenységekkel nem a popularitásukat kívánják növelni. Ez a belső folyamat lényeges az alkotónak, hiszen ezáltal alakítja ki a végső gondolatait, ez jelenti számára egy hosszú utazás végét.

Sikeresség szempontjából külön lehet-e választani a pozitív kritikai visszajelzéseket és a közönség ítéletét?

Az az érdekem, hogy a filmemet nagyszámú közönség lássa, hogy minél több lelket megérintsen. Természetesen a kritikáknak is fontos szerepük van.

Ehhez mi a fontosabb, a kép vagy a szavak?

Nem tudom különválasztani őket, egyformán lényegesek. Ez egy organikus folyamat, a hang újraértelmezi a képet. Az utómunkálatok során újabb és újabb köröket futunk le, átírjuk a forgatókönyvet, változtatunk bizonyos dialógusokon. Ebből a szempontból is nagyon meghatározó, hogy az alkotók a film elejétől a végéig jelen legyenek. Én magam is igen sok időt töltök az összehangolással.

Miben járult hozzá a rendezői formanyelved kialakulásához, hogy tizenöt évig éltél Párizsban?

Szerencsém van, hogy aránylag fiatalon megismerhettem több egymástól eltérő kultúrát, és hogy nyelveket beszélek. Tanulmányaim nagy részét Párizsban folytattam, de megfordultam több amerikai egyetemen is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy nyitott maradjak.

Kik hatottak rád leginkább az egyetemes filmművészet alkotói közül?

Az inspirációs forrás az idő előrehaladtával változik, minden filmnél kicsit más. Michelangelo Antonionit és Stanley Kubrickot mindenképpen kiemelném.

Ingmar Bergman?

Bergman és Fellini olyan szférákban működtek, amelyek számomra az elérhetetlen kategóriába tartoznak, annyira földön kívüliek, mint Bach a komolyzenében.

Mennyire erős benned az ambíció, hogy elérd azokat a földöntúli területeket?

Mindig törekedni kell arra, hogy minél több ambíciónk legyen, aztán persze lehet, hogy elbukunk.

Az említett rendezők mind forradalmárok, a filmnyelv megújítói voltak. A klisékkel való szembehelyezkedés a Saul fia kapcsán nálad is erőteljesen megjelent.

Annyira sztenderdizálódik a filmkészítés, hogy ma már azt sem vesszük észre, ha egy filmet negyven másikból vágnak össze. Ez a trend az európai és az amerikai művészfilmeknél, független alkotásoknál is megjelenik. Régen ez másképpen volt. Soha nem lenne szabad úgy megcsinálni egy filmet, ahogy mások.

Milyen egyedi megközelítésmódot találtál ki a Napszállta kapcsán?

Van bennem egyfajta immerzív filmkészítői attitűd, ami talán a szubjektivitás fontosságához kapcsolódik. Sajnálatos, hogy a filmkészítés elment egy erősen objektív irányba. Tisztelem annyira a közönséget, hogy ötször nem mondom el neki ugyanazt. A közelmúltban olvastam egy érdekes esszét (Tatár György Az Elvarázsolt Völgy című, Jelenkorban megjelent írását), amelyben többek között szó esik arról is, hogy a 20. században a szubjektivitás mennyire elveszítette jogosultságát, hogy a művészet nem lehet szubjektív, valamilyen szinten objektívnek kellene lennie. A filmkészítésben ez különösen bonyolult, mert könnyű objektívnek lenni az átfogó látásmód, a nézői igényeknek való megfelelési kényszer miatt, amit a néző el is vár, a folyamat során viszont maga a mozi mágiája vész el. Nekem ehhez a kérdéskörhöz más a hozzáállásom, próbálom megtartani a szubjektivitást a filmművészetben.

Laokoon Filmgroup - Fotó: Bartha Máté
Laokoon Filmgroup – Fotó: Bartha Máté

Az úgynevezett „varázstalanításban” a médiának is szerepe van. Egyszer azt mondtad, hogy a moziban tévés stratégiával butítják a nézőket.

A néző elvesztésének félelme állandóan tetten érhető, ezért egyáltalán nem bízunk rá semmit, inkább mi, filmesek megoldjuk helyette a feladatot. Biztos, hogy ezzel rövid távon örömöt szerzünk neki, de amikor kijön a moziból, igazából már el is felejtette, mi történt vele. Engem az érdekel, hogy azokat a gondolatokat, amelyeket fontosnak tartok, és amelyeknek kialakítása a közönségen is múlik, miként ágyazom bele a lelkébe. A nézővel kívánok létrehozni valamit, ezért bízom rá az utat, amelyet be kell járnia.

Mennyire az intuíció és mennyire a racionalitás határoz meg téged?

Azt hiszem, erősen keveredik bennem a kettő.

Úgy tudom, a női főszereplőt az elsők között választottad ki, mégis hosszú és alapos szereplőválogatást tartottál.

Jakab Juli nem volt szokványos választás. Mindenképpen olyan embert kerestem, akiben megvan az a fajta rétegzettség, az a fajta titok, ami a film főhősében. Éreztem, hogy potenciális jelölt, de végig akartam nézni a többieket is, aztán minél jobban haladtunk előre, annál jobban erősödött a megérzésem, hogy őt kell választanom, ő lesz Leiter Írisz.

Jakab Juli Leiter Irisz szerepében
Jakab Juli Leiter Irisz szerepében

Mennyire vagy aprólékos, mindent kontroll alatt tartó rendező?

Meglehetősen sok folyamatot ellenőrzök.

Az igaz, hogy azért forgattál díszletek között is, mert számodra a filmes valóság megteremtéséhez nélkülözhetetlenek voltak olyan apró részletek, amelyek közül sok már nem létezik Budapesten?

A részletek nagyon fontosak, sok minden függ a finomságoktól. Próbálom a spontaneitást is megtartani, ez állandó dialektikát jelent a kontroll és az ösztönszerűség között. Már csak azért sem engedhetem, hogy valamelyik túl erős legyen, mert a filmkészítés ennek a két elemnek a folyamata.

Biztos, hogy a következő kérdést még jó ideig fel fogják neked tenni: a Saul fia sikere mennyire nehezedik a válladra?

Nehezedik. Teher és öröm egyszerre.

Az ember nem feltétlenül akarja legyőzni magát, de a siker azért motiválhat.

Nem akarom legyőzni magam. A Saul fia azért is volt annyira különleges, és váltott ki akkora visszhangot, mert egy első filmes rendező alkotása volt, aki az ismeretlenségből egyszer csak megérkezett, és tett egy olyan állítást, amely egyszerre volt bátor és szokatlan. Ez meglepte az embereket.

Megfordul-e a fejedben, hogy ha az új filmeddel nem nyersz majd legalább egy rangos díjat, akkor hogyan fognak írni rólad a magyar sajtóban?

Nehéz kérdés.

Cannes lett volna a film első állomása?

Természetesnek gondoltuk, hogy Cannes-ban lesz a film premierje, de aztán több okból sem így történt. Nagy öröm ugyanakkor, hogy huszonnégy év után ismét meghívtak magyar filmet a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.

Laokoon Filmgroup - Fotó: Hermann Ildi
Laokoon Filmgroup – Fotó: Hermann Ildi

A moziban különböző világokat ismer fel az ember, amelyeket aztán a saját értelmezése szerint él át. Milyen világot teremtettél a Napszálltában?

Olyannyira nehéz nekem erről beszélnem, mintha egy festményt kellene elemeznem.

Mi az, amit leginkább szeretnél megmutatni a film kapcsán? Mi a fő üzenete?

Markánsan megjelenik bennem a kérdés, hogyan kötődik az emberi lélek és a civilizáció egymáshoz. Hordozza-e a vágyakba és a civilizációba vetett hit a saját pusztulását, és ha igen, hogyan? Nagyon érdekelt a boldog békeidők és az azt követő mély zuhanás közötti óriási kontraszt. Az, hogy milyen várakozásokkal telve született meg a 20. század, illetve hogy mit fogalmaz meg a mai kor embere. Úgy érzem, mi magunk is egy várakozással és vágyakkal teli időszakban élünk…

A Napszállta egy fiatal lány fejlődéstörténete. Nemes Jeles László hol tart a saját fejlődéstörténetében?

(Nevet.) Az alkotó szempontjából fontos, revelatív pillanat, amikor befejezi a filmjét. Nem véletlenül készült el a Napszállta akkor, amikor. Majd a jövő megmondja, hol tartok most.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/9-10. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait

A legjobb munkákból a tervek szerint szabadtéri kiállítás nyílik és évkönyv is megjelenik majd.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Sajtófotó Pályázat talán az egyetlen kulturális esemény Magyarországon, amelyet 39 esztendeje minden évben, rendszereken és történelmi változásokon átívelően, folyamatosan megrendeznek – emlékeztett a csütörtöki online eredményhirdetésen Bánkuti András és Szigeti Tamás, a pályázat két szervezője. Elmondásuk szerint

az idei kiírásra a tavalyinál is többen pályáztak – több mint ezerrel nőtt a beadott képek száma -, így 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.

A pályázat legjobb képeiből idén is megjelenik a hagyományos évkönyv, a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást azonban a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szabadtéren rendezik meg, a tervek szerint a Műcsarnok mellett, majd több vidéki nagyvárosban is. A kiállítások helyszínét és pontos időpontját később közlik.

A nemzetközi zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök); Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa; Stephane Arnaud, az AFP fotó főszerkesztője; Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója; valamint Szigeti Tamás fotóriporterként, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora.

Szlukovényi Tamás kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt egy évben szinte mindenki életére rányomta a bélyegét, így elkerülhetetlenül a sajtófotó pályázat képeire is.

Nagyon sok fotós szinte terápiás eszköznek használta a fényképezőgépét, akár a saját családját is fotózva

– számolt be a zsűrielnök.

Mint azonban hozzátette, nem csak a járványhelyzetről szóló képek nyertek: az emberi problémákkal foglalkozó képek domináltak idén is, a magyar fotográfiai hagyományoknak megfelelően.

Szlukovényi Tamás üdvözölte, hogy sok női fotográfus nevezett – közülük sokan díjakat is nyertek -, valamint azt is, hogy a vidéki fotóriporterek is jól teljesítettek a pályázaton.

A MÚOSZ Nagydíjának és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott André Kertész-nagydíjnak a nyerteseit a Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján, a tervek szerint júliusban hozzák nyilvánosságra.

A legjobb kollekcióért járó Munkácsy Márton-díjat Balogh Zoltán (MTI/MTVA) nyerte, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporternek odaítélt Szalay Zoltán-díjat Béres Márton (Népszava) kapta, a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter pedig Kerekes M. István (szabadfoglalkozású) lett.

A Magyarországon készült legjobb hírképért járó Escher Károly-díjjal Hegedűs Róbertet (Magyar Hírlap) jutalmazták, a Díj a fenntarthatóság eszméjéért elismerést pedig Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) nyerte el.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



A zsűri dicséretben részesítette Balogh Zoltánt Ápolónő éjszakai műszakban a Covid-19 osztályon című munkájáért.

A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport kategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton (nlc.hu) is első díjat kaptak.

Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók.

A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) a Természet és tudomány (sorozat) kategóriát nyerte meg.

A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória első díjával Stiller Ákost (szabadfoglalkozású) tüntették ki, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória élén pedig Sivák Zsófi (szabadfoglalkozású) végzett.

Borítókép: Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 osztályok Magyarországon című sorozatából, amellyel harmadik díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Tréba Gyula újságíró

Közzétéve:

Életének 79. évében elhunyt Tréba Gyula, az MTI Belpolitikai Főszerkesztőségének volt munkatársa miskolci otthonában csütörtökön – tudatta a család az MTI-vel.

Tréba Gyula 1942. június 5-én született Ózdon. Újságírói pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol először a nyíregyházi stúdió, majd a Miskolci Rádió munkatársa lett, később a rádió Krónika című műsorának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítójaként dolgozott.

Ezt követően a Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségét vezette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítóként. Közvetlen személyisége, legendás kapcsolatteremtő képessége rendkívül népszerűvé tette környezetében és kollégái körében is.

Élete során számos cikke, tudósítása jelent meg a helyi és az országos sajtóban, évekig kommunikációs és újságírói ismereteket oktatott a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain.

Két gyermeke született, Ákos (1966) és Eszter (1979).

Tovább olvasom