Kövess minket!

Médiapiac

Lélektől lélekig

Nemes Jeles László az interjú előtt nem sokkal fejezte be második nagyjátékfilmjét, a Napszálltát. Kicsit fáradt, össze kell raknia a gondolatait. Nehéz nyara volt, és még nehezebb ősz vár rá. Az egyik legelismertebb magyar filmrendező az Oscar-kampányról, képekről és szavakról, a nézők lelkének megérintéséről.

A filmszakmában régóta vita tárgyát képezi, ki egy film szerzője. Szerinted a forgatókönyvíró vagy a rendező?

Elsősorban a forgatókönyvíró. A forgatókönyvíró nemcsak a történetet, hanem a mondanivalót, az állás-, illetve nézőpontot, a fontos gondolatokat is megírja, ezért nehéz elválasztani a forgatókönyvírást a film lelkétől, még akkor is, ha az utóbbi húsz évben a filmkészítésben a történet, a cselekmény vált a legfontosabbá, nem pedig a történet, a cselekmény és a forma hármasa. Ma már egy filmprojektet is majdhogynem kizárólag a forgatókönyvben szereplő cselekmény szempontjából értékelnek a finanszírozók, ami például a Saul fia esetében jelentősen megnehezítette a dolgunkat.

Szakemberek szerint a filmes kampánystábok egyre inkább a politikaihoz hasonló stratégiával dolgoznak.

Valóban hasonló a kettő. Ehhez az úgymond politikai attitűdhöz az Oscar-kampány áll a legközelebb. Az amerikai filmes akadémiai tagokkal mindenképpen ki kell alakítani valamilyen kapcsolatot, de legalább ennyire fontosak a közönségtalálkozók és a koktélpartik is.

Ez egy olyan érzékeny rendezőt, mint amilyen te vagy, mennyire zavar?

Egyrészt azokat a filmeket, amelyek mögött nincs vélemény, ambíció, nem könnyű képviselni egy kampány során. Másrészt egy filmfesztivál vagy bármilyen találkozási lehetőség a közönséggel segít abban, hogy az alkotók megtalálják azokat az üzeneteket, amelyeket fontos eljuttatni annak érdekében, hogy a film jobban hasson. Ezekkel a kívülről kissé felszínesnek tűnő tevékenységekkel nem a popularitásukat kívánják növelni. Ez a belső folyamat lényeges az alkotónak, hiszen ezáltal alakítja ki a végső gondolatait, ez jelenti számára egy hosszú utazás végét.

Sikeresség szempontjából külön lehet-e választani a pozitív kritikai visszajelzéseket és a közönség ítéletét?

Az az érdekem, hogy a filmemet nagyszámú közönség lássa, hogy minél több lelket megérintsen. Természetesen a kritikáknak is fontos szerepük van.

Ehhez mi a fontosabb, a kép vagy a szavak?

Nem tudom különválasztani őket, egyformán lényegesek. Ez egy organikus folyamat, a hang újraértelmezi a képet. Az utómunkálatok során újabb és újabb köröket futunk le, átírjuk a forgatókönyvet, változtatunk bizonyos dialógusokon. Ebből a szempontból is nagyon meghatározó, hogy az alkotók a film elejétől a végéig jelen legyenek. Én magam is igen sok időt töltök az összehangolással.

Miben járult hozzá a rendezői formanyelved kialakulásához, hogy tizenöt évig éltél Párizsban?

Szerencsém van, hogy aránylag fiatalon megismerhettem több egymástól eltérő kultúrát, és hogy nyelveket beszélek. Tanulmányaim nagy részét Párizsban folytattam, de megfordultam több amerikai egyetemen is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy nyitott maradjak.

Kik hatottak rád leginkább az egyetemes filmművészet alkotói közül?

Az inspirációs forrás az idő előrehaladtával változik, minden filmnél kicsit más. Michelangelo Antonionit és Stanley Kubrickot mindenképpen kiemelném.

Ingmar Bergman?

Bergman és Fellini olyan szférákban működtek, amelyek számomra az elérhetetlen kategóriába tartoznak, annyira földön kívüliek, mint Bach a komolyzenében.

Mennyire erős benned az ambíció, hogy elérd azokat a földöntúli területeket?

Mindig törekedni kell arra, hogy minél több ambíciónk legyen, aztán persze lehet, hogy elbukunk.

Az említett rendezők mind forradalmárok, a filmnyelv megújítói voltak. A klisékkel való szembehelyezkedés a Saul fia kapcsán nálad is erőteljesen megjelent.

Annyira sztenderdizálódik a filmkészítés, hogy ma már azt sem vesszük észre, ha egy filmet negyven másikból vágnak össze. Ez a trend az európai és az amerikai művészfilmeknél, független alkotásoknál is megjelenik. Régen ez másképpen volt. Soha nem lenne szabad úgy megcsinálni egy filmet, ahogy mások.

Milyen egyedi megközelítésmódot találtál ki a Napszállta kapcsán?

Van bennem egyfajta immerzív filmkészítői attitűd, ami talán a szubjektivitás fontosságához kapcsolódik. Sajnálatos, hogy a filmkészítés elment egy erősen objektív irányba. Tisztelem annyira a közönséget, hogy ötször nem mondom el neki ugyanazt. A közelmúltban olvastam egy érdekes esszét (Tatár György Az Elvarázsolt Völgy című, Jelenkorban megjelent írását), amelyben többek között szó esik arról is, hogy a 20. században a szubjektivitás mennyire elveszítette jogosultságát, hogy a művészet nem lehet szubjektív, valamilyen szinten objektívnek kellene lennie. A filmkészítésben ez különösen bonyolult, mert könnyű objektívnek lenni az átfogó látásmód, a nézői igényeknek való megfelelési kényszer miatt, amit a néző el is vár, a folyamat során viszont maga a mozi mágiája vész el. Nekem ehhez a kérdéskörhöz más a hozzáállásom, próbálom megtartani a szubjektivitást a filmművészetben.

Laokoon Filmgroup - Fotó: Bartha Máté
Laokoon Filmgroup – Fotó: Bartha Máté

Az úgynevezett „varázstalanításban” a médiának is szerepe van. Egyszer azt mondtad, hogy a moziban tévés stratégiával butítják a nézőket.

A néző elvesztésének félelme állandóan tetten érhető, ezért egyáltalán nem bízunk rá semmit, inkább mi, filmesek megoldjuk helyette a feladatot. Biztos, hogy ezzel rövid távon örömöt szerzünk neki, de amikor kijön a moziból, igazából már el is felejtette, mi történt vele. Engem az érdekel, hogy azokat a gondolatokat, amelyeket fontosnak tartok, és amelyeknek kialakítása a közönségen is múlik, miként ágyazom bele a lelkébe. A nézővel kívánok létrehozni valamit, ezért bízom rá az utat, amelyet be kell járnia.

Mennyire az intuíció és mennyire a racionalitás határoz meg téged?

Azt hiszem, erősen keveredik bennem a kettő.

Úgy tudom, a női főszereplőt az elsők között választottad ki, mégis hosszú és alapos szereplőválogatást tartottál.

Jakab Juli nem volt szokványos választás. Mindenképpen olyan embert kerestem, akiben megvan az a fajta rétegzettség, az a fajta titok, ami a film főhősében. Éreztem, hogy potenciális jelölt, de végig akartam nézni a többieket is, aztán minél jobban haladtunk előre, annál jobban erősödött a megérzésem, hogy őt kell választanom, ő lesz Leiter Írisz.

Jakab Juli Leiter Irisz szerepében
Jakab Juli Leiter Irisz szerepében

Mennyire vagy aprólékos, mindent kontroll alatt tartó rendező?

Meglehetősen sok folyamatot ellenőrzök.

Az igaz, hogy azért forgattál díszletek között is, mert számodra a filmes valóság megteremtéséhez nélkülözhetetlenek voltak olyan apró részletek, amelyek közül sok már nem létezik Budapesten?

A részletek nagyon fontosak, sok minden függ a finomságoktól. Próbálom a spontaneitást is megtartani, ez állandó dialektikát jelent a kontroll és az ösztönszerűség között. Már csak azért sem engedhetem, hogy valamelyik túl erős legyen, mert a filmkészítés ennek a két elemnek a folyamata.

Biztos, hogy a következő kérdést még jó ideig fel fogják neked tenni: a Saul fia sikere mennyire nehezedik a válladra?

Nehezedik. Teher és öröm egyszerre.

Az ember nem feltétlenül akarja legyőzni magát, de a siker azért motiválhat.

Nem akarom legyőzni magam. A Saul fia azért is volt annyira különleges, és váltott ki akkora visszhangot, mert egy első filmes rendező alkotása volt, aki az ismeretlenségből egyszer csak megérkezett, és tett egy olyan állítást, amely egyszerre volt bátor és szokatlan. Ez meglepte az embereket.

Megfordul-e a fejedben, hogy ha az új filmeddel nem nyersz majd legalább egy rangos díjat, akkor hogyan fognak írni rólad a magyar sajtóban?

Nehéz kérdés.

Cannes lett volna a film első állomása?

Természetesnek gondoltuk, hogy Cannes-ban lesz a film premierje, de aztán több okból sem így történt. Nagy öröm ugyanakkor, hogy huszonnégy év után ismét meghívtak magyar filmet a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.

Laokoon Filmgroup - Fotó: Hermann Ildi
Laokoon Filmgroup – Fotó: Hermann Ildi

A moziban különböző világokat ismer fel az ember, amelyeket aztán a saját értelmezése szerint él át. Milyen világot teremtettél a Napszálltában?

Olyannyira nehéz nekem erről beszélnem, mintha egy festményt kellene elemeznem.

Mi az, amit leginkább szeretnél megmutatni a film kapcsán? Mi a fő üzenete?

Markánsan megjelenik bennem a kérdés, hogyan kötődik az emberi lélek és a civilizáció egymáshoz. Hordozza-e a vágyakba és a civilizációba vetett hit a saját pusztulását, és ha igen, hogyan? Nagyon érdekelt a boldog békeidők és az azt követő mély zuhanás közötti óriási kontraszt. Az, hogy milyen várakozásokkal telve született meg a 20. század, illetve hogy mit fogalmaz meg a mai kor embere. Úgy érzem, mi magunk is egy várakozással és vágyakkal teli időszakban élünk…

A Napszállta egy fiatal lány fejlődéstörténete. Nemes Jeles László hol tart a saját fejlődéstörténetében?

(Nevet.) Az alkotó szempontjából fontos, revelatív pillanat, amikor befejezi a filmjét. Nem véletlenül készült el a Napszállta akkor, amikor. Majd a jövő megmondja, hol tartok most.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/9-10. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom