Médiapiac
Lélekerősítőt készített a Hazajáró a rajongóinak
“Nincs az a kép vagy filmkocka, amely pótolhatná a személyesen átélt élményeket, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy amint lehet, keljen útra” – mondta Kenyeres Oszkár, a Hazajáró műsorvezetője.
Hogyan működik a világjárvány idején a Hazajáró című műsor, amikor sokkal valóságosabb a trianoni határ? Miért ne a kirakathelyekre – Kékestető, Dobogókő, Királyrét – menjenek azok, akik a járvány miatt túrázni vágynak? Többek között erről és a Hazajáró szemmel című új albumukról mesélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban a műsor egyik főszereplője.
– Már egy éve a „kis” Magyarországba vagyunk zárva. Szomorú tapasztalat, hogy a trianoni határok is újra „megerősödtek”, nem járhatunk a határon túlra, megszakadtak a kapcsolatok. A Hazajáró működését, életét hogyan alakította át a vírus?
– Általában tavasztól őszig forgatjuk az epizódok javát, míg télen csak néhány filmet készítünk. Így volt ez tavaly is, amikor beköszöntött egy új világ korlátozásokkal, határlezárással, nekünk pedig fogytán voltak a filmjeink.
Figyelmünk ekkor a szűkebb pátriánk, a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei felé fordult, ahol egykoron megismerkedtünk a természettel és a természetjárással és amelyhez ezer szállal kötődünk, így szinte jutalomjátékkal ért fel a hazai helyszínek bemutatása.
A nyári lazítások aztán lehetővé tették, hogy visszatérjünk az eredeti koncepcióhoz és a régi hazát járjuk. Ekkor főleg az Őrvidéken, Bácskában, Bánátban, Szlavóniában forgattunk, majd az újabb lezárások óta negatív teszttel és munkaszerződéssel Erdélyt és a Partiumot jártuk. Igazából folyamatosan alkalmazkodunk az aktuális vírushelyzethez.
– Nemrég az Erdélyi-szigethegységben jártak. Milyen volt így a lezártságban bandukolni a határon túl?
– Azért is volt jó érzés kelet felé átlépni a trianoni határt, mert lassan már egy esztendeje jártunk arrafelé utoljára. Akkor a Pádisban és a Meszes-hegységben forgattunk, míg idén februárban a Réz-hegységben és a Királyerdőben, tehát a Partium és Erdély határát jelentő hegységektől nem mentünk keletebbre. Igyekeztünk most inkább hegyvidéki filmeket készíteni, mintsem „falujáró” síkvidékit, hisz ebben a helyzetben nehéz összehozni a magyar közösségeket. Remek magyar emberekkel azonban így is találkoztunk Micskétől Élesdig, Tótitól Csizérig, és persze a két filmben természeti kincsekben sem lesz hiány.
– Hová készülnek legközelebb?
– Március végén újfent a Partiumba készülünk, ezúttal az Aradi-hegyalját és a Béli-hegységet fogjuk bejárni és kameráinkkal felfedezni.
– Nemrég jelent meg a Hazajáró szemmel című album, egy kis vigasz azoknak, akik most arra kényszerülnek, hogy otthon üljenek, de ahogy lapozgattam, nagyon felcsigázott: már alig várom, hogy elindulhassak felfedezni a Kárpát-medencét. Lélekerősítőnek szánták?
– Régi álmunk vált azzal valóra, hogy könyv formájában is megjelent a Hazajáró; hogy ez éppen egybeesett a járvánnyal és a bezártsággal, az pusztán véletlen. A könyv elsődleges célja egyébként az, ami a műsoré is, hogy minél többeket indítson el a régi haza alaposabb megismerésének útján. És természetesen lélekerősítő is, hisz mind a filmjeinkben, mind e könyvben visszaköszönő szereplők – legyenek azok erdők, hegyek, tanok vagy emberek – valódi értékeket tükröznek egy lélekveszejtő korban.
Persze nincs az a kép vagy filmkocka, amely pótolhatná a személyesen átélt élményeket, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy amint lehet, keljen útra.
– Mi alapján válogatták ki a képeket?
– Az első évad 35 filmjének forgatása során készült képekből válogattunk. Igyekeztünk a tájról, kulturális örökségünkről, a magyar közösségekről készült legszebb képeket összeválogatni, de igen sok werkfotó is bekerült, amely a kulisszák mögé vezeti az olvasót.
– Ha a járványnak vége lesz, nem is forgatásra, de hová menne a legszívesebben túrázni, nyaralni a Kárpát-medencében?
– Idén szeptemberben tízesztendős születésnapját ünnepli a Hazajáró. Ez alkalomból visszatekintünk majd a mögöttünk hagyott évtizedre az eddigi 290 epizód felidézésével, ami azt jelenti, hogy a Hazajáróegylet.hu oldalon minden filmünk adatlapjára feltöltjük a filmmel és a tájjal kapcsolatos információkat, sőt jelvényszerző mozgalmat is indítunk azok számára, akik a Kárpát-hazát járják. A hosszú téli és most már tavaszi esték ennek a tartalomnak a feltöltésével telnek. A szerkesztés közben azzal is szembesülni kellett, hogy bizony a Hazajáró 26 perces műsoridejébe mi minden nem fért bele, és még mennyi helyre el kell jutnunk.
Hogy csak legelső filmjeink helyszíneiből csemegézzek: a torockói Kőlyuk vagy Vidalykő, a Dunajec-áttörés feletti Sólyomkő, a tátrai Nagyszalóki-csúcs is tervbe van véve.
Emellett lassan 20 éve járjuk a Dévényi-szoros és az Al-Duna közti 2500 kilométer hosszú Kárpát-koszorút a hegység főgerincén. Jó lenne azon is túrázni pár tucat kilométert, mondjuk Kárpátalján.
– Öröm az ürömben, hogy mintha többen elindultak volna túrázni a kis Magyarországon belül. Mit gondol, csak szükségből, vagy lesznek, akik rendszeres túrázóvá válnak?
– Valóban örvendetes, hogy egyre többen fordulnak az erdők és a hegyek világa felé! Ennek, reméljük, a jövőben lesz meg a gyümölcse, hisz nagyon sokan családként, kisgyermekekkel túrázva teszik mindezt. A vírusnak „hála”, sokan most szembesülnek saját környezetük értékeivel, látnivalóival, a hely szellemével, így valóra válhat a Hazajáró mottója: honismeret nélkül nincs hazaszeretet.
Persze az árnyoldalakat is látjuk, hisz nem oszlik el a kirándulók tömege a turisztikai látnivalók között, a legtöbben a kirakathelyeket keresik: Kékestető, Dobogókő, Királyrét kerülendő helyszínekké váltak turistaberkekben.
Közben a közösségi média természetjáró csoportjaira, fórumaira is megérkezett az eddig nem tapasztalt hangnem és szellemiség. Sok régi erdőjáró azzal a reménnyel várja a járvány végét, hogy a tömegek visszatérnek a plázákba és a tengerparti nyaralóhelyekre. Ellenben mi azt reméljük, hogy a sok természetben töltött idő az egyszeri kirándulókból sokakat valódi túrázóvá faragott. Hisz a vírus után is vár mindenkit a teremtett világ ezernyi csodája!
Borítókép: Kenyeres Oszkár
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás