Kövess minket!

Médiapiac

Legyőzhető-e korunk Góliátja, a Google?

A médiacégek, különösen a nyomatott és az online lapok kiadói évek óta bosszankodnak, amiért a magukra csak technológiai vállalatként tekintő globális óriások hatalmas bevételeket söpörnek be a mások által drágán előállított tartalmakért. Ugyanakkor az ingyen kattintásnak mindenki örül. Hogyan és kinek javára dönt az Európai Unió, amely most szeretne tiszta vizet önteni a pohárba. Ki lesz a szerzői jogi reform haszonélvezője?

Németország és Spanyolország néhány éve biztosított saját oltalmat a sajtókiadványok kiadóinak. A céljuk annak elérése volt, hogy a kiadók e csoportja a jellemzően híreket magukban foglaló tartalmaik nagy online szolgáltatók általi felhasználása után bevételhez jusson. E kezdeményezések ugyanakkor korántsem voltak sikeresek.

Ennek ellenére az Európai Unió jelenleg is tárgyalt szerzői jogi reformtörekvéseinek egyik kulcseleme egy hasonló jellegű oltalom immár uniós szintű bevezetésére irányul. A tagállamok megosztottan viszonyulnak e kezdeményezéshez.

 

Hogyan viszonyul ehhez Magyarország? A Médiapiac Megoldókulcs konferenciáján erről fog beszélni az uniós tárgyalásokon a magyar álláspontot képviselő Lábody Péter, a téma nemzetközileg elismert szakértője, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának főosztályvezetője.

 

Lábody Péter

 

Jogász, infokommunikációs szakjogász, 2014 óta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője. Feladatai közé tartozik a hazai szerzői jogi jogalkotásban való közreműködés, a közös jogkezelő szervezetek felügyelete és a szerzői jogi uniós és nemzetközi együttműködésben való közreműködés.

Magyarország delegáltjaként résztvevője az Európai Unió Tanácsa Szellemi Tulajdonnal foglalkozó munkacsoportja valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezete bizottsági üléseinek. Több szerzői jogi tárgyú publikáció szerzője, a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökségi tagja, rendszeresen oktat és ad elő szerzői jogi tárgyú konferenciákon, workshopokon.

 

Nézze meg Lábody Péter teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Ám a évek óta érlelt szerzői jogi reform nemcsak a kiadók vs. Google témára terjed ki. A közeljövőben olyan változásokat hoz ez a reform, ami a médiacégek, média- és kreatív ügynökségek mindennapjaira is kihat. Végre tájékozódhatunk-e tiszta forrásokból? Hogyan alakul a médiafigyelés jövője? Számíthatunk-e új díjakra? Tényleg letilthatnak-e mémeket, korlátozhatják-e a viral marketinget? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat az SZTNH nemzetközi szerzői jogi osztályán dolgozó jogi ügyintézőtől, Tóth Andrea Katalintól.

Tóth Andrea Katalin

 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nemzetközi szerzői jogi osztályán dolgozik jogi ügyintézőként, ahol elsősorban az európai uniós folyamatokkal és azokhoz kapcsolódóan a magyar álláspont kidolgozásával és képviseletével foglalkozik.

Korábban mesterdiplomát szerzett európai jogból és összehasonlító jogból a párizsi Panthéon-Assass egyetemről, valamint Fulbright-ösztöndíjasként szellemi tulajdonvédelmi témájú LL.M. tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban.

PhD-kutatóként több alkalommal publikált az EU szerzői jogának, valamint a szerzői jog és a digitalizáció kapcsolatának témájában. 2017 decembere óta a New York-i ügyvédi kamara tagja.

 

Nézze meg Tóth Andrea Katalin teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Február 21-i konferenciánk másik témája pedig a májsutól életbe lépő GDPR lesz. Nő-e az adminisztráció és milyen bírságokra számíthatunk. Erről többek között a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetőjét, Balogh Gyöngyit és a Szegedi Egyetem adjunktusát, Váradi Szilviát kérdezheti.

Balogh Gyöngyi

 

Nézze meg Balogh Gyöngyi teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

Péntek estig még tart az Early Bird kedvezményünk, jelentkezzen most a Megoldókulcsra!

 

Médiapiac

Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

Közzétéve:

Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

Közzétéve:

Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

– fogalmazott Vastag Tamás. 

Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

Közzétéve:

Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

Tovább olvasom