Kövess minket!

Médiapiac

Legyőzhető-e korunk Góliátja, a Google?

A médiacégek, különösen a nyomatott és az online lapok kiadói évek óta bosszankodnak, amiért a magukra csak technológiai vállalatként tekintő globális óriások hatalmas bevételeket söpörnek be a mások által drágán előállított tartalmakért. Ugyanakkor az ingyen kattintásnak mindenki örül. Hogyan és kinek javára dönt az Európai Unió, amely most szeretne tiszta vizet önteni a pohárba. Ki lesz a szerzői jogi reform haszonélvezője?

Németország és Spanyolország néhány éve biztosított saját oltalmat a sajtókiadványok kiadóinak. A céljuk annak elérése volt, hogy a kiadók e csoportja a jellemzően híreket magukban foglaló tartalmaik nagy online szolgáltatók általi felhasználása után bevételhez jusson. E kezdeményezések ugyanakkor korántsem voltak sikeresek.

Ennek ellenére az Európai Unió jelenleg is tárgyalt szerzői jogi reformtörekvéseinek egyik kulcseleme egy hasonló jellegű oltalom immár uniós szintű bevezetésére irányul. A tagállamok megosztottan viszonyulnak e kezdeményezéshez.

 

Hogyan viszonyul ehhez Magyarország? A Médiapiac Megoldókulcs konferenciáján erről fog beszélni az uniós tárgyalásokon a magyar álláspontot képviselő Lábody Péter, a téma nemzetközileg elismert szakértője, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának főosztályvezetője.

 

Lábody Péter

 

Jogász, infokommunikációs szakjogász, 2014 óta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője. Feladatai közé tartozik a hazai szerzői jogi jogalkotásban való közreműködés, a közös jogkezelő szervezetek felügyelete és a szerzői jogi uniós és nemzetközi együttműködésben való közreműködés.

Magyarország delegáltjaként résztvevője az Európai Unió Tanácsa Szellemi Tulajdonnal foglalkozó munkacsoportja valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezete bizottsági üléseinek. Több szerzői jogi tárgyú publikáció szerzője, a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökségi tagja, rendszeresen oktat és ad elő szerzői jogi tárgyú konferenciákon, workshopokon.

 

Nézze meg Lábody Péter teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Ám a évek óta érlelt szerzői jogi reform nemcsak a kiadók vs. Google témára terjed ki. A közeljövőben olyan változásokat hoz ez a reform, ami a médiacégek, média- és kreatív ügynökségek mindennapjaira is kihat. Végre tájékozódhatunk-e tiszta forrásokból? Hogyan alakul a médiafigyelés jövője? Számíthatunk-e új díjakra? Tényleg letilthatnak-e mémeket, korlátozhatják-e a viral marketinget? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat az SZTNH nemzetközi szerzői jogi osztályán dolgozó jogi ügyintézőtől, Tóth Andrea Katalintól.

Tóth Andrea Katalin

 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nemzetközi szerzői jogi osztályán dolgozik jogi ügyintézőként, ahol elsősorban az európai uniós folyamatokkal és azokhoz kapcsolódóan a magyar álláspont kidolgozásával és képviseletével foglalkozik.

Korábban mesterdiplomát szerzett európai jogból és összehasonlító jogból a párizsi Panthéon-Assass egyetemről, valamint Fulbright-ösztöndíjasként szellemi tulajdonvédelmi témájú LL.M. tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban.

PhD-kutatóként több alkalommal publikált az EU szerzői jogának, valamint a szerzői jog és a digitalizáció kapcsolatának témájában. 2017 decembere óta a New York-i ügyvédi kamara tagja.

 

Nézze meg Tóth Andrea Katalin teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Február 21-i konferenciánk másik témája pedig a májsutól életbe lépő GDPR lesz. Nő-e az adminisztráció és milyen bírságokra számíthatunk. Erről többek között a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetőjét, Balogh Gyöngyit és a Szegedi Egyetem adjunktusát, Váradi Szilviát kérdezheti.

Balogh Gyöngyi

 

Nézze meg Balogh Gyöngyi teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

Péntek estig még tart az Early Bird kedvezményünk, jelentkezzen most a Megoldókulcsra!

 

Médiapiac

Az Apple újra elérhetővé teszi a Parlert

Az Apple újraindítja az internetes szólásszabadságról szóló vita középpontjában álló Parler nevű, konzervatív közösségi média alkalmazását – jelentette be a vállalat.

Közzétéve:

A számítógépeket és okostelefonokat gyártó óriásvállalat “kifogásolható tartalom” ürügyén januárban távolította el a Parlert a megvásárolható alkalmazásokat tartalmazó tárhelyéről, az úgynevezett App Store-ból.

Az Apple vezetése hétfőn a Mike Lee utahi republikánus szenátornak és Ken Buck coloradói republikánus képviselőnek küldött levelében tudatta, hogy a Parler továbbfejlesztett alkalmazását hamarosan jóváhagyják, így az ismét elérhető lesz a felhasználók számára.

Az óriáscég levelét Buck képviselő hozta nyilvánosságra a Twitteren, majd a hírt megerősítette Lee szenátor irodája is. Az Apple nem kívánta kommentálni az információt, a Parler pedig nem reagált a The Wall Street Journal című lap munkatársának megkeresésére.

A képviselőknek küldött levélben az Apple vezetése kiállt a korábbi döntése mellett, amellyel eltávolította az alkalmazást az elérhető appok tárhelyéről. Az indoklásban olyan korábbi Parleren megjelent posztokra hivatkoztak, amelyek szerintük rasszisták voltak és vallásokat ócsároltak, vagy erőszakra buzdítottak.

Az Apple tájékoztatása szerint munkatársai január óta “érdemi és tartalmas párbeszédet” folytattak a Parler dolgozóival, és az alkalmazást gyártó cég további fejlesztéseket és szabályozást ígért. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket.

Ken Buck képviselő a Twitteren úgy fogalmazott: a döntés “hatalmas győzelem a szólásszabadság számára”.

A Parler közösségi portál – amely megjelenési formájában a Twitterhez hasonlít – 2018-ban indult, és rendkívül gyorsan népszerűvé vált Donald Trump republikánus elnök támogatói körében. Felemelkedése egybeesett azzal, amikor a Twitter egyre agresszívabban lépett fel a nem tetsző tartalmak ellen, sok Twitter-fiókot be is tiltott. Mark Meckler, a Parler igazgatója februárban azt közölte, hogy a platformnak több mint 20 millió felhasználója van.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kovács: A CNN tökélyre fejlesztette a szisztematikus manipulációt

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Donald Tusk megnyilakozása a Magyarország és Lengyelország demokratikusan megválasztott kormánya és politikai vezető ereje elleni boszorkányüldözés része – kommentálta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN-ről megjelent legfrissebb leleplezést, valamint az Európai Néppárt (EPP) elnökének a magyar és a lengyel kormány járványkezelését bíráló közlését hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Donald Tusk korábban azt írta Twitter-oldalán, hogy a koronavírus-járványban „Magyarország és Lengyelország tragikus rekordokat dönt a halálozások és az új esetek számában”. „Illiberális demokráciák működésben. Kevesebb szabadságot, de nagyobb biztonságot ígértek. Ígéretüket be is tartották, de csak az első felét” – írta az EPP elnöke a mikroblogban.

Kovács Zoltán szerint Donald Tusk az elmúlt években „provokatőri irányba” ment el, és nyilatkozta alapján „nyugodtan lehetne a liberálisok képviselője is”. A politikus szerint Donald Tusk nem átallja politikai célokra felhasználni a járványt, és annak egymással össze nem vethető adatait, ez pedig „mindent elárul az elszántságról és célról”.

Megjegyezte:

az első és második hullám eszközeivel nem lehet hatékonyan védekezni a brit mutánssal szemben, az egyetlen megoldás az, ha mindenkit beoltanak.

Ezt a hitet, bizalmat rombolják ezek a megszólalások – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „ezt teszi a baloldal is, amely napról napra, vagy akár napon belül is képes magának ellent mondani csak azért, hogy ellentmondjon a kormánynak vagy a kormány intézkedéseinek, és bizonytalanságot keltsen a magyar emberekben”. Kovács Zoltán szerint Donald Tusk ezeknek a céloknak a szolgálatába állt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Tusk állításával szemben Magyarország a többlethalálozásokat tekintve „valahol az európai átlag alatt” van.

Kovács Zoltánt kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy a CNN amerikai hírtelevízió műszaki igazgatója bevallotta, a CNN „a manipuláció művészetét” gyakorolja, annak érdekében, hogy „megváltoztassa a világot”. Az igazgató kifejtette azt is, hogy a hírtelevízió hazug propagandát folytatott, mert az volt a célja, hogy eltávolítsák a hivatalából Donald Trump volt republikánus amerikai elnököt – számolt be róla a hirado.hu.

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban. Amikor ez összekapcsolódik politikai célokkal, a koronavírus-járvány kapcsán az egészségügyi védekezésben az elbizonytalanítás kampányával, az szó szerint életveszélyes, emberéleteket követel – jelentette ki Kovács Zoltán.

Tovább olvasom

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom