Kövess minket!

Médiapiac

Lapcom: ugyanannyian olvassák

Az átlagnál jóval kisebb mértékben csökkent a Kisalföldet és a Délmagyarország/Délvilágot kiadó Lapcom közönsége.

Annak ellenére, hogy szinte minden lapszegmensben komoly csökkenéseket hozott az elmúlt egy év az értékesített példányszámok tekintetében, és egyes megyei újságok is komoly, kétszámjegyű csökkenést produkáltak, a Lapcom cégcsoport napilapjai meg tudták tartani népes olvasótáborukat. A Kisalföld, Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja például alig több mint két százalékos csökkenéssel zárta az elmúlt évet, és a Délmagyarország/Délvilág példányszáma is átlag alatt csökkent – közölték.

A kiadó szerint mindkét lap sikere abban rejlik, hogy a „Több, mint újság” üzenetet a gazdasági válság kellős közepén is minőségi, plusz tartalommal tudta sugározni olvasói felé. Azok után, hogy a Lapcom 2009 januárjától 40 oldalas, az ország vezető tévémagazinjaihoz hasonló színvonalú műsorújsággal ajándékozza meg olvasóit, ebben az évben tovább bővítette magazinkínálatát. Hetente gasztro és rejtvény/képregény magazin váltja egymást, ami az alaplapba fűzve a műsormagazinhoz hasonlóan minden előfizetőhöz és vásárlóhoz eljut. Novembertől pedig új, szintén minőségi, 48 oldalas gyermekmagazinnal jelent meg a piacon, választható előfizetést kínálva kisgyermekes olvasóinak.

A válság ellenére természetesen az alap újságok sem zsugorodtak. A napilapok gerincét adó helyi híroldalakon túl naponta négy-hat oldalas szórakoztató melléklettel jelenik meg a Kisalföld és a Délmagyarország. A Napraforgó melléklet témáit tekintve heti rotációban minden célcsoportnak kínál érdekes olvasnivalót. Talán ennek is köszönhető, hogy a 70 ezres példányszámú, naponta 280 ezer olvasóhoz eljutó Kisalföldet ma már mindössze kétezer példány választja el attól, hogy az ország legnagyobb közéleti napilapja legyen a fizetős újságok piacán. A kiadó megjegyzi: a Kisalföld és a Délmagyarország példa arra, hogy az olvasó még a válság éveiben is azt várja családtagnak számító napilapjától, hogy fejlessze tartalmi kínálatát. Nem pedig azt, hogy begubózzon. És inkább áldoz többet az előfizetési díjra egy színesebb, mozgalmasabb, tartalmasabb lapért, minthogy változatlan árért egy „fagyasztott” terméket kapjon.

 

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Összeomlott a Nickelodeon nézettsége a genderlobbi hatásásra

A Nickelodeon átlagos nézettsége 1,3 millió volt 2017 júliusában, de a folyamatos érzékenyítés miatt a 2021 júniusi átlagos nézettség 372 ezerre esett vissza.

Közzétéve:

Borítókép: V4NA

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Nickelodeon által is támogatott erőteljes gender lobbi negatív hatással van a csatorna megítélésére, és a nézettségi adataira is. 

Az elmúlt két hétben a Nickelodeon és a Nickelodeon Junior csatornán is közvetítették azokat a kisfilmeket, amelyekben a Transzneműek, pánszexuálisok, és az összes lmbtq elfogadására érzékenyítenek. 

Az egyik felháborodást okozó videóban, Nina West Drag Queent alakját alkották meg, amelyben egy pride felvonulás keretében, az lmbtq csoportokról, és az elfogadásról énekel mesehősök között. 

Ugyanebben a videóban egy transznemű hódot is meg lehet figyelni, akinek még látszódnak a műtéti hegek a mellén. 

Szintén a Nickelodeon által készített videóban Nina West egy dalon keresztül énekelve magyarázza el a gyerekeknek az lmbtq Pride zászló jelentését. A fogyasztók negatív reagálása után, Nina West is közzétette a twitteren a pride dalt, ahol a Nicelodeon hivatalos oldala azt írta, hogy a dal, “minden alkalommal jobb és jobb lesz amikor megnézzük”. 

Ezeket a videókat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy a csatorna nyíltan ünnepelni kezdte a pride hónapot, és kijelentették, hogy a népszerű mesehős Spongyabob homoszexuális. 

A vállalat emellett azt is bejelentette az elmúlt időszakban, hogy újraindítja a Rugrats című sorozatot, de nem a régi, 2004-ben abbahagyott formában, hanem a főszereplők édesanyjából leszbikus szülőt csinálnak. 

Natalie Morales, a leszbikus anya szinkronszínésze szerint az, hogy az az általa megszemélyesített mesehős leszbikus, csodálatos, mert a mese jelzés lehet minden lmbtq személynek, hogy nincsenek egyedül. 

2017 júliusában a Nickelodeon heti átlagos nézőszáma 1,3 millió volt, ami 2021 júliusában mindössze 372 ezerre csökkent.

A nézettség annak ellenére is csökkent, hogy az anyavállalat a ViacomCBS szerződést kötött a Paramount+ műsorszolgáltatóval, annak érdekében, hogy több száz órányi, a Nickelodeon által készített filmet tegyenek elérhetőve a platform könyvtárában – írja a V4NA Hírügynökség. 

Tovább olvasom

Médiapiac

Bozsik Péter lett az év tévés szakkommentátora

Sportújságírókat díjaztak.

Közzétéve:

Borítókép: Bozsik Péter labdarúgó, edző, szakommentátor a köztévé egyik stúdiójában, fotó: MTI/MTVA/Zih Zsolt

Az M4 Sportnál dolgozó Bozsik Pétert választották az év televíziós szakkommentátorának, aki az ezzel járó Lázár Bence-díjat a Sportújságíró-kongresszus keretében vehette át. A tv-csatorna munkatársai közül Berkesi Judit Gyulai István-díjat, Tóth Bálint nívódíjat kapott.

A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) közgyűlése után a Városligeti Műjégpálya épületében, a labdarúgó Európa-bajnokság hivatalos szurkolói zónájában megtartott csütörtöki díjátadón Életműdíjat kapott Árvay Sándor, a tenisz-palya.hu portál alapító-főszerkesztője és a Magyar Teniszlexikon készítője, valamint Őri B. Péter, a Nemzeti Sport és a FourFourTwo magazin szerkesztője, az MSÚSZ korábbi főtitkára.

Feleki László-díjat vehetett át Morvai Katalin, a Magyar Hírlap sportrovatának vezetője és Vobeczky Zoltán, a Hír TV sportfőszerkesztője. Farkas József-díjas lett Kisbenedek Attila, az AFP francia hírügynökség, továbbá Mirkó István, a Magyar Nemzet fotóriportere.

Gyulai István-díjat kapott Bánki József, a Zöld és Fehér című magazin főszerkesztője; Berkesi Judit, az M4 Sport műsorvezető-riportere, Boros Miklós, a Kolozsvári Rádió munkatársa és a Nemzeti Sport helyi tudósítója; Szilágyi László, a Magyar Nemzet és a FourFourTwo újságírója; Szűcs Miklós, a Nemzeti Sport egyik vezető szerkesztője és Vasvári Ferenc, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs főmunkatársa.

Boskovics Jenő-díjat vehetett át Szilágyi Anna a 2020 januárjában Budapesten megrendezett vízilabda Európa-bajnokság döntője után készített fotójáért, amelyet korábban a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, az AIPS is Médiadíjban részesített.

Nívódíj elismerésben részesült Szalmás Péter, a Magyar Olimpiai Bizottság fotóriportere a Karanténsport című fotósorozatáért; Tóth Bálint (M4 Sport) a Zaj a csendben című, a magyar labdarúgó-válogatottnak az idei Európa-bajnokságra való kijutásáról készült filmjéért; Somogyi Zsófia (Kossuth Rádió) egy parasportolóval készített rádiós anyagáért; Mészáros Géza, az Új Néplap munkatársa a tragikus sorsú Szűcs Sándor labdarúgóról készített sorozatáért; a Csillag Nóra, Csillag Péter, Hegyi Tamás, Helle Maximilián, Szabóky Zsolt és Szeli Mátyás által készített, a Nemzeti Sport Online felületén megjelent Budapesti futballmesék című filmetüdsorozatért, valamint Faragó Richárd és Gallai László NFL című, az amerikaifutball első 100 évéről készített könyvükért.

Tovább olvasom