Médiapiac
Lájkolod vagy pluszolod?
A Google+ felhasználószámban még nem versenyez a Facebookkal, ám a jövőben még bármi lehet. Magyar piaci adatok és elemzés a Google szolgáltatásáról az NRC tanácsadójától, Sági Ferenctől. Az eredményeket három szakértő kommentálta különböző nézőpontokból. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a potenciál óriási, így korai leírni és a Buzz/Wave vonal bénázásával azonosítani a Google+-t.
 |
A keresőóriás 4 hónappal ezelőtt indította közösségi média szolgáltatását, a Google+-t. A közelmúltban számos vélemény formálódott arról, hogy a Google+ és a Facebook ádáz harcot vív majd a közösségi média uralmáért. A Google+ jelenlegi 45 milliós táborával egyelőre nem veszi fel a versenyt a közösségi média terén 7 éves előnnyel és 800 milliós közösséggel bíró Facebookkal, ugyanakkor a Google a maga keresőmotorjával és anyagi, szellemi hátterével nem lebecsülendő ellenfél. A kérdés egyelőre az, hogy a Google+ a Google Buzz és a Google Wave sikertelenségi szériáját folytatja-e, vagy pedig idővel versenyképes ellenfélé növi-e ki magát a közösségi médiában. Az NRC 1000 fős, 18-69 éves hazai internetezőkre reprezentatív kutatása erre a kérdésre kereste a választ.
A Google közösségi média felé nyitása érhető: az online tartalomfogyasztás egyre inkább a közösségi médiához és azon belül a Facebookhoz kötődik, ha úgy tetszik, egyre több ember számára válik a Facebook és az internet szinte ekvivalensé. Ez a tendencia minden bizonnyal aggasztja a Google-t, amely elsősorban keresésre és egyéb szolgáltatásokra építi üzleti modelljét, és amely mindig nagy gondot fordított arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat közös platformon, egységesítve kínálja a fogyasztóknak. Az egységesített platformmal mindig is az volt a Google célja, hogy az internetezésre fordított időnek egyre nagyobb szeletét birtokolja, ugyanakkor a közösségi média és a Facebook megakasztani látszik törekvését.
A Google közösségi média felé kacsintása abból a nem elhanyagolható szempontból is érthető, hogy az online, mint kommunikációs csatorna egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az egyébként csökkenő ATL büdzsékből – elsősorban a rádió és a közterületi felületek rovására. Ráadásul az online piacon belül is az átrendeződés napjait éljük, a ma már klasszikusnak számító display jellegű hirdetésekről egyre inkább a search és a közösségi média felé fordul a hirdetők figyelme. Természetesen Magyarországon a közösségi médiát leginkább az iWiW és a Facebook uralja, ugyanakkor készültek már olyan prezentációk a közelmúltban, amelyben a Google+ már, mint egy közösségi média kampány egyik eleme szerepel a médiatervező eszköztárában.
A Google+ ismertségi adatai alapján első olvasatra akár sikerről is beszámolhatnánk, hiszen a 18-69 éves magyar internetezők között a támogatott ismertsége 40% körül állt októberben, ami – elvonatkoztatva attól a ténytől, hogy a világ egyik legismertebb márkájáról beszélünk -, nem is rossz érték. Az már ennél jóval nagyobb problémát jelent, hogy ez az érték júliusban is éppen ennyi volt, vagyis négy hónappal a debütálás után a Google+-nak nem sikerült számottevő ismertség-növekedésre szert tennie.
A stagnáló ismertségek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a regisztrálók száma sem mutat robbanásszerű növekedést a Google+-on. Az internetezők körében három hónap alatt a kezdeti 7 százalékról mindössze 13 százalékra “ugrott” a regisztráltak aránya. Ez a növekedés különösen annak fényében tűnik kevésnek, hogy a Facebook ugyanebben a célcsoportban hasonló erejű, 4 százalékpontos növekedést produkált ez időszak alatt, csakhogy jóval magasabb, 80 százalékhoz közelítő bázisról. Az pedig talán már nem is meglepő, hogy az iwiw regisztráltak aránya lassú csökkenést mutat, amely vélhetően trendszerűen fog folytatódni a következő hónapok folyamán.
 |
A Google+ lassú növekedési üteme, már ami a regisztrációkat illeti, egyáltalán nem látszik érdemben gyorsulni. Kutatássorozatunkban megkérdeztük válaszadóinkat arról, hogy elképzelhető-e, hogy a következő 1 hónap során regisztrálni fognak az oldalon. Júliusban, az oldal indulása után az internetezők 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy regisztrálni fog az oldalon, ez az érték októberben 15 százalékon állt, ami a regisztrálási szándék (túl) lassú növekedését jelzi.
Pedig kezdetben mindenki azt hitte, hogy a regisztrációk üteme rendkívül magas lesz, hiszen nem 0-ról kellett kezdeni. Egy gmail-es fiókkal rendkívül egyszerű regisztrálni, és a Google összes integrált szolgáltatása rendelkezésére áll, hogy aktív tagja lehessen az újonnan alakult Google+ közösségnek. Ezek a tényezők azonban nem mutatnak kellő erőt a regisztráció ütemének felgyorsításához és az aktív tagság megnöveléséhez.
Jobban végiggondolva a történteket, talán mégsem olyan meglepő, hogy a regisztrációk növekedésének dinamikája nem mutat robbanásszerű növekedést. A Google+ a bevezetés során nagyon kevés pluszt nyújtott a Facebookhoz képest, az újdonság a Körök alkalmazásban (barátok, ismerősök rendszerszerűbb csoportosítása), a Sparksban (tartalomszűrő szolgáltatás) és a Hangoutsban (videóbeszélgetés) merült ki. Ezeken a megoldásokon túl a Google+ leginkább a Facebookra emlékeztet, viszont nem tud jobb, “fészbúkosabb” lenni a Facebooknál. Egyedül a barátok, ismerősök jobb csoportosítása (a Körök funkció) az a tényező, amelyben a Google+ veri a Facebookot, minden egyéb szempont (dizájn, átláthatóság, nyújtott szolgáltatások) alapján – egyelőre – alulmarad a riválissal szemben az internetezők szemében. Ahogy a kutatás kimutatja a legneuralgikusabb pont az ismerősök, barátok alacsony száma az oldalon, ez a hiány egy közösségi oldal esetében erős gátja a regisztrációk növekedésének.
 |
Persze az is elképzelhető, hogy a Google+ épp a lassú hatalomátvételben bízik. Ahogy azt önmagukról kommunikálják, minden napra jut egy új Google+ feature, vagyis lépésről lépésre építkeznek. Van most már hitelesített celeb account, megjelentek az oldalon a játékok is, már a YouTube-ot is intergrálták az oldalba, és a hirdetők kedvében is igyekeznek járni a november közepén induló Google+ Pages szolgáltatással, amelynek révén a felhasználók – a Facebookhoz hasonlóan – csatlakozhatnak az általuk kedvelt márkákhoz, cégekhez, sőt saját oldalakat, csoportokat is létrehozhatnak.
Ezekre a fejlesztésekre a Google még mindig, mint kezdeti lépésekre tekint, hiszen az immáron a G+-szal, meg persze a Google által nyújtott egyéb lehetőségekből felálló szolgáltatáscsomagban hatalmas potenciál rejlik. A Gmail szerverét már most is számos cég használja levelezőrendszerként, a Google+ integrálásával pedig egyéb kommunikációs megoldásokat nyújtó rendszert lehet létrehozni üzleti szereplők számára.
A Google+ akár a Google fő profiljának számító keresési rendszert is megreformálhatja. Miért ne lehetne elképzelni, hogy a Google+-ból, mint ajánlási rendszerből (még) egyénre szabott(abb) találati lista jelenik meg a Google keresések során, ezáltal (még) értékesebbé téve a search kampányokat. Sőt, ha a rendszer a barátok plusszolására is súlyozza keresési eredményeit, és azt meg is jeleníti a találatokban, akkor a Word of Mouth hatás már a keresési folyamat során érvényesülhet.
 |
| Sági Ferenc |
A fő kérdés persze, hogy e vélt és valós szolgáltatások beindítása milyen sebességgel rekrutál új tagokat a Google+ számára, egyáltalán be tud-e indulni egy öngerjesztő spirál, amelynek a kulcsa a kritikus tömeg megjelenése, amely újabb felhasználók regisztrálását generálja majd az oldalon. Nem szeretnénk ezzel kapcsolatban jóslásokba bocsátkozni, hiszen ez a piac rendkívül gyors változásokra képes. Egy azonban biztosnak tűnik: addig, amíg a “lájkhoz” hasonlóan, a “plusszolás” is beépül a köznyelvbe, nagyon sok posztnak kell még lefolynia Facebook üzenőfalunkon.
Sági Ferenc (ferenc.sagi@nrc.hu)
Szakértői kommentek
 |
| Berényi Konrád |
“A Google+ számai számomra nem meglepőek, hiszen napi szinten használom a szolgáltatást, és ‘belülről’ is látszik, hogy nem indult be igazán. De vannak, akik használják, és ismerkednek a felülettel – és olyanok is vannak, akik egyre inkább ott érzik otthon magukat. Igaz, ezek elsősorban azok az emberek, akik amúgy is elkötelezetten Google használók, így ez is egyfajta lojalitás-mérték részükről.
Általánosságban elmondható, hogy a Google+ technikailag nagyon jó szolgáltatás, de olyan versenytárs ellen indult harcban, aki szintén nagyon felkészült, és nem rest visszatámadi. Hiszen a legtöbb olyan jó ötlet, amit a Google+ bevezetett, nagyon hamar (6-8 héten belül) megjelent a Facebook-on is. Az asszimetrikus ismerős-érdeklődés bejelölésre például a Facebook-on a Subscriber (Feliratkozók és Feliratkozások) lett a válasz, a körökre az automatizált kategóriába sorolás. Vagyis ami új volt a Google+-ban, az nagyon rövid idő alatt elenyészett.
Ugyanakkor egy közösségi média szolgáltatás sikere nem elsősorban a technológián múlik, hanem a népszerűségen. A Google+ egyelőre nem divatos, nem érdekes. Nem találtak rá a tömegek: a sok millió felhasználó inkább csak kiváncsiságból regisztrált, nem a használat miatt. És sok tekintetben a Facebook sokkal jobb, mint a G+ – egyelőre.
De bármikor bekövetkezhet az, hogy valami kis apró ok miatt tömegek kiszeretnek a Facebookból és új játszóteret keresve átmennek a G+-ra. Nem lenne ez példa nélküli, a hazai felhasználók ezt tették, amikor a Facebook megjelent: a MyVip és az iWiW felhasználás drámaian lecsökkent, az aktivitások lenullázódtak, miközben a Facebook brutálisan felfutott. Egy ilyen divatban bízhatnak a Google-nél, és közben mindent megtesznek, hogy a G+-ba tereljék a felhasználókat (lásd Google Reader átalakítása, új YouTube felület). Vagyis most a cél a túlélés, és annak a mutatása, hogy igenis vannak és léteznek. És ez egyelőre jól megy a Google-nek.
Hogy mi lesz a jövő? Lesz-e akár csak fele olyan népszerű a Google+, mint a Facebook? Itt és most nem lehet megmondani. Az esély megvan rá, de a Facebook sem várja ezt felemelt kézzel. Azt hiszem, nem néhány hónapos csatának nézünk elébe.”
Berényi Konrád, online marketing tanácsadó
 |
| Dunder Krisztián |
“Természetes jelenség, hogy a gigászokra jobban odafigyelünk, ránk – magyarokra – pedig az is jellemző, hogy örülünk, ha másnak valami nem megy. A Google a közösségi szolgáltatások piacán már többször mellényúlt, de butaság lenne azt feltételezni, hogy nem tanult belőle.
Az is érdekes, hogy amíg az online médiában a Google Plus jövője szinte állandó téma, addig a Facebook keresési szolgáltatása nem – pedig az valószínűsíthetően jóval kevésbé rúg labdába, mint a csendesen növekvő Google+. Kicsit olyan ez, mint a narancs és a citrom: mindkettő kerek, mindkettőt fogyasztjuk, de nem ugyanolyan célból, nem ugyanolyan arányban.
A Google+-ra sokan – szerintem hibásan – egy újabb socialnetworkként tekintenek, pedig ha jobban belegondolunk, az alapvető digitális szolgáltatások (email, fotó, naptár, stb.) összekapcsolódásával és további szofisztikált szolgáltatásokkal kiegészülve jó kis kollekció lesz ez: munka és szórakozás felhőtlen, de mégis a felhőben – és immáron nagyon pontos üzleti célzási lehetőségekkel. Már ha rászoknak a felhasználók – ahhoz pedig idő kell, akárhogy is hívják a szolgáltatást.” Dunder Krisztián, digitális üzletfejlesztési szakértő
 |
| Joanelli Tamás |
“Mióta megjelent a Google+ a piacon, azóta folynak a találgatások arról, vajon bukásra van-e ítélve a keresőóriás közösségi próbálkozása, vagy borítékolt a siker? Személy szerint én úgy gondolom, erre még nagyon korai a választ keresni. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a Google nem a ‘lerohanós’ stratégiát választotta a Facebook-kal szemben, sokkal inkább a lassú építkezést. Nem szabad elfelejteni, hogy míg a Facebook-nak 800 millió regisztrált felhasználója van, addig a Google Plusnak 1 milliárd potenciális felhasználó áll rendelkezésére szinte azonnal: ennyien kapcsolódunk valamilyen módon a Google valamely szolgáltatásához, legykarabban a Gmailhez. Lassan, észrevétlenül a felhasználók azon veszik majd észre magukat, hogy már fenn is vannak a Google Plus-on, ebbe az irányba mutatnak a közelmúlt átalakításai a keresőóriás felhasználói felületein: folyamatosan integrálódik minden eszköz a közösségi oldalukba.
Úgy gondolom, a Buzz és a Wave után egy jó irányt sikerült megtalálnia a Google-nek, ezt láthatóan a Facebook is érzékeli, hiszen számos olyan funkciót vezettek be mostanában, melyek jók és hasznosak voltak a G+ -on. Így mostanra valóban elmondhatjuk, hogy kevés a különbség a két rendszer között, ám két dologban mégis nagy: a Google mögött ott a Gmail, a Youtube és a világ egyik legjobb kereső algoritmusa. Ha valamiben pedig nagyon gyenge a Facebook, az a Keresés funkciója. Ebben már most sokkal hatékonyabb az új platform.” Joanelli Tamás, BeSocial – ügyvezető igazgató
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én