Kövess minket!

Médiapiac

Kutatás a fiatalok tévénézési szokásairól, exkluzív interjúk, elemzések – itt a friss Médiapiac

Először nálunk olvashat az Z- és a Y-generációs médiafogyasztási szokásait feltérképező, nagyszabású kutatásról. Az RTL Magyarország vezérigazgatóját, Vidus Gabriellát a tévétársaságot érő digitális kihívásokról, a tévés piac átalakulásáról kérdeztük. A 24.hu októberben kinevezett új főszerkesztőjével, Szigeti Péterrel a kattintásvadászat és a minőség viszonyáról, Kovács Leventével (White Rabbit) és Berta Lászlóval (Publicis One) pedig többek között arról beszélgettünk, miért tűntek el a jóízű poénok a hazai reklámokból. Megjelent az új Médiapiac.

„Igen, volt ilyen ajánlat. Mivel jól menő vállalat vagyunk, sokan szemet vetettek ránk. (Nevet.) De az RTL Magyarország nem eladó, amikor szeptemberben itt járt Bert Habets (az RTL Group vezetője – a szerk.), ezt határozottan el is mondta a kollégáknak” – ekképpen reagált Vidus Gabriella azokra a piaci pletykákra, hogy az utóbbi években kormányközeli körökből ajánlatot tettek az RTL Magyarország megvásárlására.

A tévétársaság vezérigazgatóját többek között arról is kérdeztük, hogy milyen hatással van az RTL-re a több mint 120 csatornával bíró piacon a fragmentáció, a főcsatornájuk, az RTL közönségarányának csökkenése. Az interjúban Vidus arról beszélt, az RTL teljes paradigmaváltás előtt áll: a jövőben nem képernyőre, hanem platformokra gyártják a műsoraikat kilépve a lineáris műsorszolgáltatás egyre szűkebb keretei közül. Arról, hogy ez mit hoz a nézőknek, a hirdetőknek és a kábelcégeknek, a lapunkban olvashat részletesebben.

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója/Fotó: Szabó Barnabás

A Médiapiac elsőként közli a Nielsen és az Ipsos kutatását, amely azt vette górcső alá, hogy a fiatalabb generációk hogyan tévéznek és mindez milyen hatással lesz pár éven belül az egymással egyre durvább küzdelemben álló tévétársaságokra. A kutatás eredményeiről, a digitális kihívásokra adott válaszokról Fischer Gábort, a TV2-csoport programigazgatóját, John Rossitert, a Sony Pictures Television Networks regionális vezetőjét, Harsányi Gábort, a Viacom regionális terjesztési és tartalomfejlesztési alelnökét és Kübler Dánielt, az RTL digitális fejlesztésekért felelős menedzserét kérdeztük.

Lapunk kiadójának tulajdonosa, a médiafigyeléssel foglalkozó Observer Budapest most azt kutatta, hogy van-e átjárás a közösségi médiában sztárolt influencerek és a mainstream sajtóban felkapott celebek világa között. Top30-as listánkból kiderül, kik azok a sztárok, akik mindkét közegben megtalálták a hangot a közönségükkel.

A 24.hu frissen kinevezett új főszerkesztőjével, Szigeti Péterrel arról beszélgettünk, hogy a mai politikai viszonyok között lehet és érdemes-e közéleti hírportált működtetni, és mit érez akkor, amikor a kormányközeli hírportál „ellenzéki propagandaoldalnak” minősíti az általa vezetett orgánumot.

Szigeti Péter, a 24.hu főszerkesztője/Fotó: Réti Dóra

„Ha a hétköznapokban nem kacsintunk össze egymással, nem nevetünk annyit, nem vagyunk könnyedek, akkor a reklámok sem fogják ezt sugározni. Egyszerűen azért, mert a készítők tudják, az emberek most épp nem erre fogékonyak” – mondta Berta László, a Reklámtörténet egyik szerzője, miért szivárgott el a humor Magyarországon a reklámokból. Kovács Levente pedig arról beszélt a lapunknak adott interjúban, hogy a „végrehajtás világában” a hatékonyságba vetett feltétlen hit milyen kegyetlenül ki tudja végezni az ötletet, ami mégiscsak a reklámszakma lényege.

Kovács Levente és Berta László/Fotó: Lantos Zsuzsanna

Portréban Turkovics Monikát, az Operaház marketing- és kommunikációs igazgatóját mutatjuk be, aki egy merész húzással bloggerekkel népszerűsítette a Carment elérve, hogy a legfiatalabb korosztály is menőnek tartsa az intézményt.

Ha szeretné teljes terjedelmében elolvasni az interjúkat, elemzéseket, a kattintás után megrendelheti a lapot. (Amennyiben most előfizet a Médiapiacra, akkor az idén megjelenő két számot ajándékba kapja a 2018-as lapszámok mellé.)

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom