Médiapiac
Közzétette friss pályázatát a Médiatanács
Korábban már támogatott, gyermek-, ifjúsági és családi témájú animációs sorozatok bővítését, illetve egész estés animációs filmmé alakítását támogatja kétszázmillió forint keretösszegből az NMHH Médiatanácsa.
A Dargay Attila-pályázatra december 6-ig várják a szinopszisokat; a nyertes pályázók feladata – a korábban támogatást nyert részekkel összhangban – kiegészíteni a sorozatokat 13 részesre, kibővíteni a már elkészült 13 epizódot 26 részesre, illetve az egész estésnek szánt alkotások esetében a már elkészült sorozatot minimum 52, maximum 90 percessé kell összefűzni – közölte az MTI-vel az NMHH.
A Médiatanács a dokumentumfilmek gyártásának támogatására kiírt idei Ember Judit-pályázat második fordulójában tizenhárom alkotónak összesen 108,5 millió forintot ítélt oda.
A nyertes alkotók közül Xantus Gábor Kányádi Sándor költőről, Simon Judit Klapka György honvédtábornokról, Szabó Gábor Besenyei Péter műrepülőről, Pap Zsolt pedig az animáció zsenijéről és a sci-fi műfaj úttörőjéről, George Palról készít portréfilmet.
Vojkó Ferenc a Szent Korona 1945 és 1978 közötti sorsát, Tősér Ádám az 1956-os forradalom után elmenekültek befogadásának történetét meséli el. Pesty László a Duna Televízió létrejötte óta eltelt negyedszázadot eleveníti fel, Kriskó László Józsefváros és az MTK múltját, sikereit és terveit, Skrabski Fruzsina négy traumatikus sorsot és a szinte lehetetlen talpra állást mutat be, Neagu Adrian pedig a moldvai csángók Székelyföldre kényszerítéséről forgat filmet.
Jamrik Levente az 1980-as évek Magyarországán működő nemzetközi terrorszervezetekről készít dokumentumfilmet, Káel Csaba a 19. századi Operaházba, az itt dolgozó Mahler életébe avatja be a nézőt, míg Mezősi-Nagy Mariann és Mezősi Tamás egy követségi tanácsos, Wettstein János nemrég előkerült naplója alapján dolgozza majd fel a trianoni béketárgyalásokat.
Az ismeretterjesztő filmek, sorozatok gyártását támogató Kollányi Ágoston-pályázat idei második fordulójában a Médiatanács nyolc magyarországi és egy határon túli alkotónak összesen 74,4 millió forint támogatást ítélt meg.
A határon túlról már többedjére eredményesen pályázott Szabó Attila, aki egy ritka féldrágakő, az aragonit csiszolásának erdélyi hagyományát és jelenét idézi majd meg. Szász Csongor a 2. világháború utáni vajdasági magyar kisebbség letargikus hangulatában született lakodalmas rockzenéről mint közösségi és kulturális jelenségről forgat, Simon Broughton pedig a magyar táncházmozgalom történetét örökíti meg. Varsányi Ferenc a kereszteseket állítja középpontba a keresztény-iszlám ellentét 21. századi környezetében, Takács Rita a növényvilág kommunikációjáról készít filmet.
Támogatást nyert három portréterv is: Balázs Ferencről, az unitárius reneszánsz teológusról, tanárról, íróról és népművelőről (rendező: Orbán János Dénes), Potoczky Máriáról, egy arisztokrata származású szociáldemokrata aktivistáról Nagy Imre környezetéből (Bozsogi János), és elkészül az első életrajzi film a nagy mesélőről, Benedek Elekről is (Szögi László). Újabb tizenhat résszel folytatódik a vallásszabadságot a világon elsőként törvénybe iktató 1568-as erdélyi országgyűlésről szóló sorozat, a Vallás és szabadság is (Hevér Zoltán).
A mecenatúraprogram azonnali helyszíni forgatási költséget támogató Escher Károly-pályázatának keretéből kétmillió forinttal járul hozzá a Médiatanács az Erdély és Románia egyesülésének századik évfordulójára, december 1-jére tervezett román centenáriumi ünnepségsorozat megörökítéséhez, tekintettel az elmúlt napokban a témában elhangzott uniós nyilatkozatok visszhangjára. A támogatott rendezőnek, Major Anitának vállalnia kell, hogy a nyersanyaggal érvényesen pályázik majd a dokumentum- vagy ismeretterjesztő filmek gyártását támogató pályázat következő fordulójában.
Jövőre is támogatja a Médiatanács a 2019. január 28. és február 3. között esedékes Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon eredményesen szereplő alkotókat. A versenyszekció fődíjaira, a legjobb rövidfilm fődíjára és a közönségdíjra összesen 2,2 millió forintot ajánl fel a testület – közölte az NMHH.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás