Kövess minket!

Médiapiac

Középkorú Ifjúsági Magazin

Van ma Magyarországon egy generáció, amelyiknek könnybe lábad a szeme, ha felemlegetik előtte az Ifjúsági Magazint. Annak ellenére vad nosztalgiázásba kezdenek, hogy sokuk nem is tudja: a lap ma is létezik, és átlagosan harmincezernél is példányban kelt el 2010 második negyedévében. A napokban pedig 45 éves lesz – mint sokan az egykori rajongók közül.

A Kádár-rendszer konszolidálódásának maradandó terméke lett a lap, amelyet a rebellis fiatalok elcsendesítésére ötlöttek ki. A koncepció pofonegyszerű volt: ha olyan tartalmat adnak a lázadó nemzedéknek, ami tetszik neki, akkor azt fogja fogyasztani – ennek révén pedig kezelhetőbbé tehető, kisebb- nagyobb kompromisszumokra szorítható.

Az első számot messze megelőzte a híre, a második nyomásánál már őröket állítottak a gépek mellé, nehogy egy szemfüles nyomdász a pakkból lenyúlva jusson (egy vagy több) saját példányhoz. A kor stílusának megfelelően ugyanis kétféle piaca is kialakult a lapnak.

Beindult a feketekereskedelem, az újságosok pedig rákaptak az árukapcsolásra. Aki IM-re áhítozott, könnyen azt a választ kaphatta a bódénál, hogy van, de csak „párba kötve” valamelyik ideológiailag pallérozott, ám (talán éppen ezért) nem annyira kapós kiadvánnyal.

A többség behódolt a zordon újságárusoknak, de akadtak, akik megdöngették a bódé falát, esetleg felborították a bádogbódét, benne az ellenszenves terjesztési szakemberrel.

Az Ifjúsági Magazinnak mindez ingyen reklám volt – a lap pedig lassan a fiatalok életének elengedhetetlen kelléke lett. Idővel pedig a példányszámon is emeltek, s véget ért hajsza a friss lapszám után.

A hetvenes évekre aztán enyhült (de azért megmaradt) az ideológiai nyomás, „cserébe” viszont olyan témákba is belekaphatott az újság, amelyekről azelőtt hírből is alig hallottak a hazai fiatalok. Írhattak nyugati együttesekről, zenékről, filmekről, és a barátság mellett a szerelemről. No és belépett a másik örök téma: a szex. A negyven felettiek közül aligha akad olyan, aki ne emlékezne Veres Pál szaktanácsaira, amelyek néha szájbarágósan, előre megírtnak tűnő kérdésekre, de sok humorral és tagadhatatlanul hatékonyan igazították el a felnövekvő nemzedéket a testi szerelem ügyeiben.

1980-ban érte el egyik csúcsteljesítményét az újság. Egy tandem tagjaként két koncert erejéig összerántotta a legkedveltebb hazai renitens bandákat – nem véletlenül lett a rendezvény címe Fekete Bárányok. A Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil. A Hajógyári-szigetren vagy 25 ezren, Körmenden ennél valamivel kevesebben hallgatták végig a „dübörgést”. Akkoriban mindkét adat országos csúcsnak számított.

Az IM még ekkor is tartotta egyeduralmát (hazai versenytársa nemigen volt, külföldi tinilapokat csak a koffer alján becsempészve hozhattak haza a nyugatra utazók); a konkurencia majd csak a kilencvenes évtized elején kezdi szépen lassan elcsalogatni a törzsközönséget. A csúcson százezer példányban fogyó havilapból manapság 30-35 ezer kel el, de ezzel is megőrizte piacvezető helyét saját szegmensében.

A lap ekkortájt kezdett „csajosodni”. Az IM, amelyet 2004-ben vett meg tulajdonosa, a Ringier Kiadói Kft., egy évvel korábban ment át fennállása talán legnagyobb ráncfelvarrásán; ekkortól nyomják glossy papíron a lapot. A Ringier, amely szívesen házasítja az ifjúsági termékek számára létrehozott Neon.hu-val az újságot, szlovákiai „kistestvért” is adott a lapnak. Ott licencszerződés alapján, IN címmel jelenik meg – szintén havonta – a tinikiadvány. A magyarországi „eredeti” pedig most ünnepli negyvenötödik születésnapját. A jubileumi számban összegezték is, hogy számszakilag mit is jelent a nagy és fél évtizedes fennállás. Az induláskor 64 (ma 84) oldalas lapból összesen 540 szám jelent meg; a nyomdában négyezer tonna papírt és 116 tonna festéket használtak fel az IM-hez. Így állt össze a harmincmilliós össz-példányszám. Amelyhez járulnak még „adalékok”. Például hétmillió ajándék,amelyeket meglehetős praktikummal válogatott össze a kiadó.ügyeltek például arra, hogy mindenből több stílusban, színben válogathassanak az olvasók.

 

Médiapiac

A teljes televíziós piac idei dobogós műsora lett az Eb-döntő

A vasárnapi Spanyolország–Anglia találkozó – az előző döntő eredményeihez hasonlóan – kiemelkedő nézettséget ért el hazánkban: a nézők közel 40 százaléka választotta az M4 Sportot.

Közzétéve:

A spanyol Álvaro Morata magasba emeli a labdarúgó Európa-bajnokság trófeáját, az Henri Delaunay-kupát a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság döntője után, fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye kiemelte: a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzése nemcsak a nyár egyik legjobban várt televíziós sporteseménye volt, hanem bebizonyította, hogy a magyarok továbbra is szenvedélyesen rajonganak a futballért.

A közvetítés ideje alatt a tévénézők csaknem 40 százaléka, 1 millió 323 ezer fő választotta az M4 Sportot, így az év harmadik legnézettebb televíziós eseménye volt.

Különösen a 18-49 évesek körében volt népszerű a mérkőzés, szintén közel 40 százalékos közönségaránnyal, ezzel az Eb-döntő a fiatalabb korosztály körében az idei év második legnézettebb műsora lett. A közvetítés idején az M4 Sport volt mind közül a legnézettebb csatorna: összesen több mint 2 millió 185 ezren kapcsolódtak be legalább egy percre a mérkőzésbe. A legnézettebb perc az első félidő végén, 21.45-kor volt, amikor több mint 1,5 millióan figyelték az eseményeket.

Az m4sport.hu oldalon online 186 ezer fő nézte a döntőt.

A döntő nézettsége az előző, 2021-es finálé nézettségéhez hasonlóan alakult. A Spanyolország–Anglia döntő 1,3 millió fő fölötti nézettséggel az idei Eb legnézettebb mérkőzései között szerepelt a magyar vonatkozású mérkőzések mellett.

Az M4 Sport a kontinensviadal után a párizsi nyári olimpiai játékok közvetítésével szolgálja a sportrajongó közönséget – áll a kommünikében. Hozzáfűzte: már két nappal a megnyitó előtt, jövő hét szerdától minden korábbinál sokoldalúbb és részletesebb műsorfolyammal készülnek a közmédia sportfelületei. Az M4 Sport és az M4 Sport+ csatornáján, a Nemzeti Sportrádióban, a Kossuth Rádióban, a Nemzeti Sportban, továbbá az internetes felületeiken élőben követhetik az érdeklődők az olimpia történéseit – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Memorandumot írt alá a Google és a román kormány

A bukaresti Ciolacu-kormány által kiadott közlemény szerint az együttműködés célja az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia alkalmazása, az online közszolgáltatások működési hatékonyságának a növelése, a kormány digitális biztonságának a növelése, az innováció terjesztése a közszférában.

Közzétéve:

A memorandum tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyekre Románia készül a digitalizálás, az innováció és a kutatás területén.

A memorandumot a kutatási tárca vezetője, Bogdan Ivan írta alá a Google képviselőivel azt követően, hogy Marcel Ciolacu kormányfő találkozott Thomas Kuriannal, a Google Cloud ügyvezető igazgatójával.

„Vállaltuk, hogy működésbe helyezzük a kormányzati felhőt. A Google szakértelme elengedhetetlen ahhoz, hogy jó teljesítményű és biztonságos közszolgáltatásokat nyújtsunk a román állampolgárok számára”

– idézi Marcel Ciolacut az economedia.ro.

Romániának 1,84 milliárd euró áll rendelkezésére a digitalizálást célzó beruházásokra az országos helyreállítási terv keretében. Ennek legfontosabb eleme az úgynevezett kormányzati felhő, ami lehetővé teszi majd a közintézmények online adatbázisai közti akadálymentes kommunikációt, valamint a közegészségügy digitalizálását.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei; a kormánykritikus médiumokhoz külföldről érkező források teljes körű felderítése hatékony szabályozás hiányában gyakorlatilag lehetetlen – írta a Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Közzétéve:

444

Az egyes kiadók (cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezen bevételek “egyéb bevétel” vagy “támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így “még az sem deríthető ki feltétlenül”, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források. Amennyiben az egyes orgánumok saját felületükön hoznak nyilvánosságra az ilyen adatokat, úgy ott sem mindig nevezik meg a pontos támogatókat.

A 2023-as évre vonatkozóan a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. például “olvasó támogatások” alatt 42 milliós bevételt jelez, a nyugat.hu-t kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület 90 milliós forrást “az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás” soron, a Partizán YouTube-csatornát üzemeltető alapítvány pedig 572 milliós “külföldi támogatást” vagy 105 milliónyi “nem magánszemélytől” származó forrást jelölt meg

– közölték.

Már a gyakran átláthatatlan éves beszámolók alapján is biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz éves szinten milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek. A 2022-es országgyűlési választásokat követően “kirobbant botrány” ráirányította a közvélemény figyelmét a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletekre. Azon túl, hogy a választáson közösen induló ellenzéki pártokkal és azok választási kampányával kapcsolatban a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja merült fel, a magyar közvéleményt célzó külföldi szereplők általi befolyásolási törekvésre is fény derült, hiszen legalább egy, a nyíltan kormányellenes ezalenyeg.hu hírportált üzemeltető kiadó, az Oraculum 2020 Kft. jutott – a nyilvánosság addigi kizárásával – a kampány során külföldről származó közel 2 milliárd forintnyi forráshoz – írták.

Noha Magyarországon – a sajtószabadság jegyében – nem tiltott, hogy akár politikával foglalkozó médiumok külföldről fogadjanak el támogatásokat vagy megrendeléseket, a 2022-es eset mégis rávilágított a magyar médiapiac szürke zónájára, azaz bizonyos médiumoknak, a donor magyarországi politikai céljait szolgáló külföldi finanszírozására.

A jelenség még békeidőben és választási kampányidőszakon túl is sérti Magyarország szuverenitását, de napjaink háborús időszakában akár nyilvánvaló “(nemzet)biztonsági” kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára és közvéleményére, hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék

– írták.

A donorok oldaláról többfajta minta fedezhető fel. Egyrészt külföldi közpénzforrást biztosítanak magyarországi médiafelületeknek külföldi kormányok és azok magyarországi nagykövetségei. Ebben élen jár az Egyesült Államok, amelynek budapesti nagykövetsége az általa kiírt “Szabad Média” pályázaton keresztül két körben összesen 146 034 780 forint értékben nyújtott támogatást 20 pályázónak.

A pályázatot az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége forrásainak felhasználásával a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs Alapítvány hirdette meg, és választotta ki a támogatásra ajánlott pályázatokat, melyek jóváhagyásáról az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége döntött. Továbbá közvetlen donorként jelenik meg például az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá tartozó Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor Affairs, mely a Van Másik Zrt. által működtetett Telex-akadémia működését támogatja közel 300 millió forinttal. Szintén az Egyesült Államok finanszírozza a szabadeuropa.hu-t, amely az Egyesült Államok kongresszusa által dotált U.S. Agency for Global Media részeként működik és – a kongresszusi beszámoló szerint – csak a 2023-as évben több mint másfél millió dollárt (mintegy 560 millió forintot) költöttek rá – írták.

Magyarországi médiumok külföldi finanszírozóiként beazonosíthatunk nemzetközi szervezeteket és egyéb donorokat is. Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió.

Az Európai Bizottság nehezen kereshető adatbázisából kinyert információk szerint különböző projekteken keresztül legalább közel 1 millió (966 601 euro, mintegy 400 millió forint) eurónyi forrásban részesültek magyarországi kormánykritikus médiumok (HVG, Magyar Jeti Zrt., nyugat.hu, atlatszo.hu, sőt még a MÚOSZ is). Az unió médiafinanszírozása “nem tűnik lankadni”, hiszen csak a hírterületen aktív médiumoknak meghirdetett és már futó projektjeinek összértéke közel 200 millió euro (mintegy 75 milliárd forint) – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom