Médiapiac
Közép-Európában is Sorosék döntik el, mi álhír a Facebookon
A közép-kelet európai régió 11 országából nyolcban osztályozzák a Facebookon megjelenő tartalmakat a Soros György által támogatott tényellenőrző szervezetek. A Remix News beszámolója szerint a hálózatként működő, úgynevezett fact checkerek a milliárdos NGO-ival karöltve avatkoznak be a nemzetállamiság talaján álló országok belügyeibe.
Soros György támogat nyolcat a Facebook 11 külső tényellenőrző szervezetéből a közép-kelet-európai régióban – számolt be róla a Remix News. Az utóbbi időben nagy port kavartak a nagy nemzetközi közösségimédia-oldalak moderálási eljárásai, és számos kritika szerint leginkább a jobboldali tartalmakat cenzúrázták. A Facebook számos alkalommal járt el így, és arra is volt példa, hogy az amerikai elnök bejegyzését is törölték. A hírportál által feltártak fényében ez nem annyira meglepő, hiszen – mint írták –
A Remix News beszámolója szerint a nyílt társadalmat propagáló szervezetekkel karöltve működnek a tényellenőrző outletek a többi között Lengyelországban, Csehországban, Litvániában, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Horvátországban, ám
hazánkban, Szerbiában és Romániában még nem alakult ki ilyen szimbiózis. |
A lengyeleknél működő Demagog nevű tényellenőrző szervezet a Stefan Batory Foundationtől, az országban működő legnagyobb progresszív baloldali NGO-tól kap forrásokat, amelyet pedig Soros tömött ki dollármilliókkal. A Batory-t – amely rendszeresen a jogállamiság lebontásával vádolja a jelenleg hivatalban lévő lengyel kormánypártot (PiS) – a svájci Nyílt Társadalom Alapítvány is több mint félmillió dollárral támogatta, a budapesti megfelelője pedig 280 ezer zöldhasúval, és egy másik Soros-szervezet is több mint negyedmillió dollárt adományozott az NGO-nak. Sőt, a milliárdos üzletember által finanszírozott Transparency Innternational is pénzeli az Lengyelországban működő Batory alapítványt.
Idén májustól Csehországban is végez tényellenőrző tevékenységet a Facebook-nak a lengyel szolgáltató Demagog.cz nevű testvérszervezete, s miután átvették a francia AFP ügynökség helyét, Soros szövetségesei dönthetik el, mi minősül álhírnek. A Demagog.cz honlapján elérhető tájékoztatás szerint részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány anyagi támogatásában.
Litvániában a szintén a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott Re:Baltica, Bosznia-Hercegovinában pedig a Raskrinkavanje nevű szervezet végzi a tényellenőrzést. Az utóbbi által készített elemzések a szervezet liberális, migrációpárti elköteleződését mutatják: egy tanulmányuk például a balkáni ország médiáját vádolta elfogult tudósítással, amiért utóbbi az illegális bevándorlók által folytatott drogkereskedelmet mutatta be.
Míg a Raskrinkavanje Montenegróban is aktív, Macedóniában a Vistinomer nevű úgynevezett fact-checker működik, amelyet közvetlenül finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi szervezete, de pénzeli a German Marshall Fund is, amely hasonlóképpen a Nyílt Társadalom Alapítványtól kapja a forrásokat. Nem meglepő, hogy a Vistinomer tényellenőrző elemzései gyakran élesen bírálják Macedónia legnagyobb nacionalista pártját, a VMRO-DPMNE-t.
Horvátországban a GONG elnevezésű, részben Soros által támogatott NGO jelenteti meg a tényellenőrző beszámolókat Faktograf.hr elnevezéssel. A konzervatív horvát politikusok gyakran panaszolják a GONG és Faktograf elfogultságát. Egy televíziós műsorban például Nino Raspudić parlamenti képviselő nevezte a GONG-ot hazugnak, és az ország legnagyobb manipulátorának, amely pusztán a Soros-pénzek logikája alapján dönti el, hogy mi igaz, és mi nem. A Faktograf jellemzően antiszemitizmust emleget a tőzsdespekulánssal szembeni bírálatok kapcsán.
Ukrajnában a Stop Fake nevű fact checker a Facebook tényellenőrző partnere, amelyet nemcsak nyíltan finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány, hanem még a létrehozása is részben hozzájuk köthető. A Stop Fake rádióprogramokat és online tartalmakat is gyárt a keleti szomszédunknál, és a Soros-hálózat markáns médiapropagandája az ukrán népesség számára is érezhető: felmérések szerint a milliárdost az ország második legerősebb emberének tartják.
A Remix News korábban arról is beszámolt, hogy
aki közismerten liberális ügyeket támogat, és egyebek mellett 50 millió dollárt költött Donald Trump amerikai elnök megbuktatására, de rendszeresen bírálja a konzervatív kormányokat, például Lengyelországban és hazánkban. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben nagy port kavart, hogy a Twitter letiltotta a felületein egy fősodrú lap, a New York Post egyik cikkét, amely Joe Biden amerikai elnökjelölt fiának a korrupciógyanús ügyeivel foglalkozott. A Twitter először megakadályozta a cikk megosztását – amely bizonyítékként az ifjabb Biden e-mailváltásának másolatát is tartalmazta -, ráadásul az olvasókat félrevezető módon, a linkre kattintva vírusveszélyt sejtető felirat jelent meg. Később, a közfelháborodás miatt a közösségi médiaplatform a moderálási gyakorlatának megváltoztatására kényszerült, közvetetten azt is elismerve, hogy korlátozták a szólásszabadságot.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás